Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
1997. november 27., csütörtök Interjú „Az Európába vezető út egyik lépése a NATO” Pengeváltás az atlanti szövetségről A sorompó már kinyílt „Szuronyokkal jön be a nyugati tőke?” Tetszik-e vagy sem, a közelmúltban a népszavazáson a voksolók túlnyomó része hazánk NATO-tagsága mellett foglalt állást. A résztvevők 85 százaléka, 3 millió 948 ezer lakos az igen, 572 ezer pedig a nem rublikát jelölte meg. A szavazásra jogosult állampolgároknak alig több mint fele nem élt jogával, nem foglalt állást e kérdésben. Az eredmény sem külföldön, sem belföldön nem okozott különösebb meglepetést, és minden esély megvan arra, hogy Magyarország 1999. április 4-én, a NATO megalapításának 50. évfordulóján már a katonai szövetség teljes jogú tagjaként vegyen részt a szervezet munkájában. A NATO-ról, a tagság előnyeiről és hátrányairól egy aktív és egy nyugállományú katonatiszttel beszégettünk. Kovácsvölgyi Zoltán- Hogyan szavaztak? Ungvári Sándor nyugállományú ezredes, a megyei hadkiegészítő parancsnokság korábbi vezetője:- Nemmel. Olajos Sándor ezredes, Nyíregyháza helyőrségparancsnoka:- Igennel.- Miiért? U. S. - Nem kell nagy ka- tonapolitikusnak lenni, hogy a NATO-hoz, egyáltalán valamilyen katonai szervezethez csatlakozni mindig együttjár azzal: az ország szuverenitásának egy részéről lemond. A NATO-tagság Magyarországot gazdaságilag megterheli. Ezeket a korábbi tapasztalatokra hivatkozva mondom. A szerződésnek számos olyan következménye lesz, amelyről a közvéleményt nem tájékoztatták, és nem is fogják. O. S. - A jelen helyzetben az országnak nincsen más alternatívája. Nem is a NATO a fő kérdés. Az Európába vezető utat, amelyet a kormány, a parlament és a társadalom nagy része támogat, végig kell járni. Ennek egyik lépése nagyon valószínűleg a NATO-tagsá- gunk. A semlegességnél olcsóbb és biztonságosabb a csatlakozás hazánknak.- Volt-e az igen szavazatában egy olyan megfontolás, hogy Ön és a nyíregyházi katonák kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak NATO-ernyő alatt? O. S. — Ezt kár tagadni. Minden katonának érdeke volt, hogy az igen rublikát jelölje meg. Az a jövő kérdése, hogy engem és a megyeszékhely katonáit a változások mikor és hogyan érintik. Az szinte bizonyos, hogy a csatlakozás a Magyar Honvédséget kedvezően érinti. U. S. - Olajos úr szavaira visszatérve én nem gondolom, hogy a lakosság döntő többsége a NATO-tagság mellett áll. Az adatok alapján a választásra jogosultak több mint fele el sem ment szavazni. A résztvevők 15 százaléka nem a NATO mellett foglalt állást. Ebből az derül ki, hogy a magyar lakosság nagy része nem szavazott a katonai szövetség mellett. Sokan elfelejtik azt is, hogy az MSZP 1994-ben választási programjában semleges és független Magyarországot ígért hazánk lakóinak. Úgy tűnik, hogy a mostani lépésekben érdekek játszottak közre, mégpedig az elkötelezettség a Nyugathoz. Ez, ahogy Horn Gyula miniszterelnök fogalmazott, megnyitja az utat a tőke előtt. Én a szuronyokon bejött tőkéből nem kérek. Azért ne jöjjön ide tőke, hogy a helyi fegyveres erők tulajdonát megvédjék.- Korábban arról volt szó, hogy hazánkba idegen fegyveres erő nem jön... U. S. -Természetesen most ezt mondják az illetékes vezetők, de ne felejtsük el, hogy már van az országban idegen fegyveres erő. Taszáron ott vannak az amerikai katonák, és a magyar légtérben AWACS felderítőgépek járőröznek, a magyar légi harc- állásponton is ülnek már amerikai katonák, akik irányítják a repülőket. Tehát már ma, NATO- tagság nélkül vannak idegen katonák az országban. O. S. - Távolról sem biztos, hogy a szavazástól távol maradók NATO-ellene- sek. A számokból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Függetlenül csatlakozásunktól, a mi sorsunkat Európában döntik el. Miért nem jobb akkor, ha ott vagyunk, ahol a fontosabb kérdések eldőlnek? Átlagemberként mondom, borzalmas az, hogy a tőkés azért fektet be az országban, mert itt van a NATO. Jelenleg azonban nincsen jobb megoldás.- Különböző vélemények vannak arról, hogy a tagságunknak milyen anyagi vonzatúi lesznek... U. S. - Jelentős anyagi megterhelés lesz. Belépésünk feltételez a hadseregben egy szervezeti rendszerváltozást, a kiképzések olyan átalakítását, amely a NATO-hoz kapcsolódik. Szükséges lesz az egységes technikai rendszer. A csapatok országon belüli elhelyezését is át kell majd alakítani. Integrálódni kell a szervezeten belüli hadigazdasághoz. A NATO alapvetően háborús helyzetre épül, az országot mint esetleges hadszínteret a tervekben elő kell készíteni. Külön kell kezelni a katonai vezetők által említett kérdéseket, amelyek szerint egyébként is korszerűsíteni kell a hadsereget. Ez egyébként elkerülhetetlen, de önállóan olcsóbb lenne. Visszatérve a NATO-hoz, az említett változások a következő 15 évben 20 és 40 milliárd dollár közötti összeget jelentenek az országnak. Csak a tagsági díj évente két és fél milliárd forint. Ennek az összegnek sok helye lenne, ha más nem, a hadsereg korszerűsítése. Például béremelésre lehetne fordítani, hogy a hivatásos katonák ne vonuljanak ki az utcára. Az összeget a laktanyák korszerűsítésére is fel lehetne használni, a rendszerváltás előtti időkhöz képest ugyanis lényegesen romlottak a szociális körülmények. A hadsereg fejlesztését a GDP ismeretében magyar, és ne idegen vezetők határoznák meg. A semleges Magyarország nagyon jó lehetőség. — Kik garantálnák ezt hazánknak? U. S. - Ebből nem kell nagy ügyet csinálni, a világ országai ezt garantálnák. Ezt Magyarország vezetőinek ki kell jelenteniük, a parlamentnek jóvá kell hagynia, és már csak dekralálni kell. A nemzetközi jog ezt tiszteletben tarja mint Svájc, vagy Ausztria esetében. Ettől függetlenül még természetesen szükségesek a nyugati kapcsolatok. Még egyszer mondom, hogy a csatlakozással járó kiadásokat a jelenlegi gazdasági, társadalmi és szociális körülmények között ez az ország nem engedheti meg magának.- Egyes nyilatkozatok szerint a NATO országai az Ungvári úr által említett összeg nagy részét átvállalják. U. S. - Valamekkora összeget adnak a fejlesztés gyorsítására, a teljes összeget nem fogják vállalni. A német kancellár például azt mondta: minden országnak, amely a NATO-hoz csatlakozni kíván, vállalnia kell azokat az anyagi terheket, amely a tagsággal együttjárnak. O. S. - Több szám hangzott el, hogy mekkora kiadást jelent az ország számára hazánk csatlakozása, ezek hellyel- közzel megfelelnek a valóságnak. A hadsereg vezetési rendszerét így is, úgy is át kell alakítani. A kiképzések szintjének emelésére egy semleges Magyarországban még nagyobb összegeket kellene fordítani. Az összes költséggel együtt, vagy anélkül, a megbízható védelem érdekében szükségünk van a nyugati katonai szövetségre. Ha nem akarnánk a NATO-t, a korábban említett összegek egyébként is megjelennének a honvédség költségeiben. Mekkora összeg kerül vissza a magyar befizetésekből? Ez a rendszer működése közben derül ki. Egy esetleges semlegesség esetén az ország védelmére sokkal nagyobb haderő kellene.- Idegen csapatok magyar- országi jelenlétéről már beszélgettünk. A NATO-ellenes erők arra hivatkoznak, hogy atomfegyvereket telepít a katonai szövetség hazánkba, mert a szerződésben titkos záradékok lesznek... U. S. - Minden katonai tömbhöz történő csatlakozáskor az alapszerződések mellett más dokumentumokat is aláírnak a katonai és politikai vezetők. Ez így volt a Varsói Szerződésnél, és így lesz a NATO-nál is. Nyilvánvaló, hogy kiegészítő intézkedések kellenek a haderő fejlesztésére, vagy Magyarországnak mint hadszíntérnek az előkészítésére egy esetleges háborús konfliktusra. Ezekről az ország népét nem tájékoztatják. A titkos dokumentumokat korábban sem hozták és most sem hozzák nyilvánosságra. Én nem mondom, hogy atomfegyvereket telepítenek, de azok kilövésére alkalmas eszközöket kiépítenek, éppen úgy, mint a Varsói Szerződés idején. El lehel képzelni, hogy ezeket a berendezéseket egy háborús konfliktus idején építik ki? Nem, azokat már korábban elkészítik, és a robbanófejeket egy rendkívüli helyzet kialakulásának a kezdetén telepítik. O. S. - Amit Ungvári úr mond, az a múlt. Ma már nincsen más katonai szövetség, csak a NATO. A szervezet nem azért van, hogy egy háborús konfliktusra felkészüljön, mert nincs ki ellen. Ki ellen kellene egyáltalán felkészülni? Az oroszok vagy az ukránok ellen. Az elmílett országok is közelíteni akarnak a NATO-hoz, keresik a kapcsolódási pontokat. Nem kell atomfegyver. Ott vannak a csatahajók, a felderítő eszközök, a műholdak. A NATO bármit cl tud érni, amit akar. Függetlenül attól, hogy belépünk-e. vagy sem. A veszélyeztelettségi időszak egészen más kategória, mint 15-20 évvel ezelőtt volt, amikor a technikai színvonal nem volt még ilyen fejlett. Bizonyára lesznek olyan belső katonai dolgok, amelyeket nem kell majd mindenkinek tudnia ebben országban. Ezek nem fogják befolyásolni azokat a tényeket, amelyeket a NATO-val kötött egyezmény alapelvci között rögzítenek. U. S. - Az lehet, hogy Ukrajna és Oroszország keresi a kapcsolatot a NATO-val, de kézzel-lábbal tiltakoztak a szervezet bővítése ellen. A népszavazás után az első orosz nyilatkozatok szerint továbbra sem értenek egyet a NATO kiterjesztésével. Ha nincsen más katonai szövetség, miért van szükség a NATO-ra? Egyes politikusok szerint azért kell a NATO, hogy becsukjuk az ajtót a kommunizmus visszatérése elől.
