Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
Mátészalka 1997. november 27., csütörtök bosszantja? Kérdésünket ezúttal az Újtelep városrész négy járókelőjének tettük fel. Fábián Endre:- Pillanatnyilag nincs semmi bosszúságom. A pénztelenség bosszant, állandóan emelkednek az árak. Lassan már hozzászokunk. A nyugdíj alacsony, nem követi az inflációt, legalább 25 százalékos emelésre lenne szükség. A kereskedelemben voltam 38 évig, van egy kis élelmiszerboltom, ott dolgozom a nyugdíj mellett. Most éppen ebédért voltam az iskolai konyhán. A feleségem is dolgozik, nem kívánhatom tőle, hogy akkor főzzön, amikor fáradtan hazajön a munkából. Kerek József: — Nem bosszúságom, bánatom van. Egy hete halt meg a fiam, megpattant a torkában egy ér, és a vér lefolyt a gyomrába. Vasárnap hajnalban vettük észre, hogy vérben fekszik a konyhai heverőn, szóltunk a mentőknek, de nem tudták megmenteni. Fiatal volt. alig 41 éves. Először 1982-bcn rásüllyedt egy 25 mázsás betonlap, az összenyomta, utána eltört a medencecsontja, később a bokája is. Sokat szenvedett. Sándor Enikő:- Nincsenek munkalehetőségek nálunk, Erdélyben. Szatmárnémetiben a paplanvarrodában dolgoztam, de megszűnt, munkanélküli lettem. Most látogatóba jöttünk rokonokhoz. Otthon mezőgazdaságból próbálunk megélni, elsősorban kukoricát termelünk, de idén az sem sikerült. Van egy kislányom, elváltam, egyedül nevelem a gyereket. Veress Tibor:- Most éppen az, hogy lerobbant az autóm. Elmentem vele az ABC-be, azután még hazaértem vele, de a ház előtt beragadt. Szétment a gyújtáskapcsoló, most éppen egy régit próbálok belerakni, ami még működik. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Dojcsák Tibor Egy tehénnel kezdődött, mintagazdaság lett A Baross László Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet idén ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Az egykori gazdaképző ma is azon a helyen működik. ahol megalapították, de eredeti három épülete mellé emeltek még újabbakat. 1917- ben Magyar Királyi Gazdaképző Iskola néven alakult meg, hogy a téli hónapok alatt itt képezzék az uradalmi intézőket. Az iskola 1952-ben lett technikum, és olvadt be a középiskolai képzés rendszerébe. A technikumi képzés először hároméves volt, majd négy, napjainkban pedig öt év után kaphatnak technikusi oklevelet a diákok. Az iskola dolgairól, az eredményekről, tervekről és tangazdaságukról kérdeztük dr. Bajkán Barnabás igazgatói.- Diákjaink ma már nemcsak a szakmát tanulják meg, hanem az általános műveltségen túl vállalkozási és számítástechnikai ismereteket is szereznek. Minden évfolyamon három osztályunk van, ebből az egyikben gyengébb képességű gyerekek tanulnak, ők három év alatt szerezhetnek állattenyésztői szakmunkás-bizonyítványt. Most ez kertészképzéssel egészült ki, az osztály egyik része állattenyésztői, a másik része kertészeti ismereteket tanul. Készülünk a NAT-ra, amikor már az új rendszer szerinti alapokkal kerülnek hozzánk nyolcadik után a gyerekek. Erre az időre kidolgoztuk az új tantervűnket. ha felkészült gyerekek jönnek hozzánk, szeretnénk elindítani az állategészségügyi képzést. Sokszor szóba kerül, hogy válságban van a szakközépiskolai képzés, de én ezt másképp látom. Véleményem szerint ez a képzés rendkívül rugalmas, és olyan alapozást ad, amit általános műveltségben a szakmunkásképző, szakmailag pedig a gimnázium nem tud megadni! Azt szokták mondani, a gimnázium készít fel a továbbtanulásra, de valójában a mi diákjaink közül is sokan mennek főiskolára, egyetemre. Szakközépiskolában az általános műveltséget a szakma mellett kell megszerezni, ezért többel kell tanulni, de többet is kapnak a gyerekek. Jó eredményeket értünk el a környezet- védelmi és A szakma kiváló tanulója versenyeken, és sportban is jól szerepelnek diákjaink. Saját tanüzemünk van, ez nagy szerepet játszik abban, hogy a képzés szintjét magasan tudjuk tartani.- Miből áll ez a tangazdaság ? ■- Juh-, szarvasmarha- és sertéstartásból, valamint legelő- gazdálkodásból, takarmány- növény- és cukorrépa-termesztésből. A szerencsi cukorgyár kísérleti üzeme vagyunk, technikailag is segítik munkánkat, például tőlük kaptunk öntözőberendezést. Van 15 erőgépünk, különböző változatban ezek látják el a gazdaságot, amelynek története néhány éve egy darab tehénnel kezdődött, most pedig mindent összevetve 270 állatból áll. Magyar szürkemarháink is vannak, ezek tenyésztéséhez génbankot létesítünk Opályi- ban.- A gazdaság profitot termel?- Igen, de idén a rendkívül csapadékos időjárás miatt több millió forint bevételkiesésünk van a növénytermesztésben, ezt állatok értékesítésével próbáljuk pótolni. Az iskola költségvetésébe beépül a gazdaságból befolyó haszon, ezért szükség van a hiány pótlására. Iskolánk részben önfenntartó, gazdaságunk sok nyersanyaggal ellátja konyhánkat. A tanulók szeptember elsejétől augusztus nyolcadikáig járnak iskolába, minden tanulónak 14 munkanapot kell dolgoznia nyáron. A pedagógusok sem mennek hosszú nyári szabadságra, mint más intézményekben, hanem a nyaruk egy részét a gazdaságban töltik. Munkájuknak köszönhetően eddig a város legalacsonyabb étkezési díjai mellett ebédelhettek dolgozóink. Ezt a díjat most a város képviselő-testülete egységesítette más iskolák térítési díjaival együtt, ami annyit jelent, hogy több mint háromszorosára emelkedik.- Tervezték felsőfokú oktatás indítását...- A tanterv elkészült, csak a részletkérdések tisztázása hátráltatja az indulást. Kérdéses még egyebek mellett, hogy a középiskolai és a főiskolai képzés között elhelyezkedő felsőfokú-technikusi oktatást a közép- vagy a felsőfokhoz sorolják. A mező- gazdasági főiskola segítségével szervezzük a képzést, de valószínűleg a 1998-as tanévről már lecsúszunk, csak a következő évben indulhat az oktatás. Részletkérdéseken folyik a vita. a legfontosabb, hogy a tanterv elkészült. Óriási elismerést jelent. hogy lehetőséget kapunk ennek a képzésnek az indítására. Az országos szakfelügyelőségünk vezető szaktanácsadója, dr. Racs- kó Pál a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy iskolánk és tangazdaságunk méretében, működésében és eredményeiben egyaránt országos szinten az elsők közé tartozik. Kiemelném tanulóink, tanáraink és oktatóink nagyszerű munkáját. A gyerekek hallatlan erőfeszítéssel példamutató munkát végeztek betakarításkor, dacolva a rossz idővel. Nagyon jó crkölcsűek és jó a munkamoráljuk, eredményesek a tanulásban, a sportban, önként vállalnak pluszfeladatokat. Kenyér híján kaláccsal is beérné a tűzoltó A mátészalkai tűzoltóság nincs könnyű helyzetben, mivel körzetéhez tartozik az ország legnagyobb vonulási területe. Száznyolc település, köztük 5 város biztonságáért felelnek az itt dolgozók. A közelmúllban rutinvizsgálat zajlott a tűzoltóságnál, nagyító alá került munkájuk és gazdálkodásuk. A vizsgálat eredményéről és feladataikról kérdeztük Petróczi Ferenc alezredes mátészalkai tűzoltóparancsnokot.- A hivatásos önkormányzati tűzoltóság központi költ-, ségvetésből finanszírozott, kötelező állami feladatot ellátó önkormányzati testület. Önállóan gazdálkodunk, az önkormányzat feladata ellenőrizni, hogy a törvényben meghatározott módon használjuk-e fel a pénzt. A vizsgálat pozitívan zárult, apró hiányosságokon kívül nem merült fel kifogás munkánkkal szemben. A hiányosságok abból erednek, hogy 1995; július elseje óta gazdálkodunk önállóan, még nincs megfelelő rutinunk. A jövőben igyekszünk az eddiginél is jobb munkát végezni. A képviselő-testület előtt a közelmúltban beszámolót tartottam illetékességi területünk tűzvédelmi helyzetéről, a tűzoltóság munkájáról. A testület a beszámolót egyhangúlag elfogadta. Tűzvédelmi helyzetünk nem rosszabb az országos átlagnál, ebben az évben eddig 370 vonulásunk volt, átlagosan minden napra jutott egy. A vidék mezőgazdasági jellegű, ebből elég sok tűzeset adódik, mert az emberek nagy része nem tartja be a tűzvédelmi szabályokat. Engedély és az általános szabályok betartása nélkül égetnek tarlót, levágott csutkaföldet, veszélyeztetve mások erdőrészeit, ingatlanjait. A tüzek a természeti csapásokat leszámítva emberi mulasztások eredményei, mint legutóbb Nagydoboson, ahol szabálytalan körülmények között hegesztettek, így okoztak több milliós kárt a volt galván- üzemben.- Az önkéntes tűzoltóságok tudnak segíteni?- A volt mátészalkai járás területén nincs egyetlen működő önkéntes tűzoltóság sem, nem segítenek bennünket, nem vonulnak tűzesetekhez, de Fehégyarmal és Vásárosna- mény területén is haldoklik az önkéntes tűzoltóság mozgalma.- Mi lett a Kocsordon felborult tűzoltókocsi sorsa?- Totálkáros lett, szinte javíthatatlan, ezért újabb pályázatot nyújtottunk be gépkocsi vásárlására. Körbejártam a környék önkormányzatait támogatásért, és elmondhatom, hogy valamennyien segítő szándékkal álltak az ügy mellé. A pályázatot megnyertük, nagy valószínűséggel ’98 első negyedévében meg is kapjuk a kocsit. A karamboloshoz hasonló, félnehéz kategóriájú autó lesz, de ez már Mercedes, mert most ez a cég nyerte el a szállítási jogot.- Vannak területek, ahová a rossz útviszonyok miatt nehéz kijutni? Tiborszálláson például több tűz volt a közelmúltban, és köztudottan elég rossz az oda vezető rövidebbik út!- A községekhez mindenhol szilárd burkolatú út vezet, akkor kezdődik a gond. ha határban vagy tanyákon, régi téesz- majorokban van tűz. Most például életveszélyes lemenni az erdőháton a kövesútról, mert biztos, hogy a nagy kocsik elakadnak. Ött több munka van, mert be kell vinni a csövet, de a tüzet el kell oltani. A községekben inkább az a gond, hogy a hivatalok — tisztelet a kivételnek - nem fordítanak elég gondot a tűzivízhálózat karbantartására. Megtörtént, hogy az ötödik-hatodik tűzcsap volt használható, egy kilométerre a tűztől! Szintén önkormányati feladat lenne minden egyes községben megszervezni a tűzvédelmet, felkészíteni négy-öt embert, hogy meglévő felszerelésükkel kisebb tüzeknél segíteni tudjanak a rászorulóknak.- Létszámgondjaik vannak?- A mátészalkai parancsnokságnak hetvenfős az állománya, ebből 61 ember tartozik a készültségi szolgálatba. Azt a technikát, amivel rendelkezünk, ennyi emberrel ki tudjuk szolgálni, elegen vagyunk a feladatokhoz. Térségünkben az Interspanon kívül nincs olyan nagyobb létesítmény, ami komoly tűveszélyt jelentene. Az Interspant jól felszerelték oltó- és jelzőberendezésekkel, a dolgozók zöme pedig régi vállalati tűzoltó. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy megváltozott a morál, az emberek önzők lettek. Sokszor látjuk, hogy ég a szomszéd portája, ő pedig rákönyököl a kerítésre, nézi a tüzet, de nem segít az oltásban.- Előfordulnak gyútjogatá- sok is?- Minden bizonnyal, de ez nehezen bizonyítható, mert a tűz megsemmisíti a nyomokat. Tartunk tőle, hogy az önzés eluralkodása a jövőben gyújtogatásokhoz is vezethet.- Milyen a morál a tűzoltóságon belül?- Annak ellenére jó, hogy a tűzoltók anyagilag nincsenek megfelelően elismerve. Ezek az emberek éjjel-nappal életüket kockáztatják. A társadalom a honvédségnél és a rendőrségnél jobban elismeri erkölcsileg a tűzoltóságot, de ez kevés. A tűzoltó havonta mintegy 25 ezer forintot visz haza családjának, adott esetben ezért kell neki meghalnia! Nagyon kemény munkál végeznek, kemény szabályok között élnek, minden pillanatban készen állnak a bevetésre. A pénzünk kevés, mindössze arra van lehetőségem, hogy évente tíz embert a minimálbér összegével jutalmazzak. Ezt adjuk, ha például élete kockáztatásával megment valakit, vagy kihozza a gázpalackot a tűzből, fel ne robbanjon a ház. Nagy valószínűséggel jövőre javulnak a tűzoltók életfeltételei, mintegy 20 százalékos bérfejlesztésre számíthatunk. Ez az infláció követésére elég, de a megfelelő életszínvonal tartásához több kellene. Sokan elhagyják a testületet, bár nálunk nem olyan nagy a fluktuáció, mivel nincsenek munkalehetőségek, az emberek jobb híján ragaszkodnak a kevéshez. Viccből szoktam mondani a fiúknak, hogy ha nem jut majd kenyérre, akkor sittünk kalácsot! I Fábián Endre J Sándor Enikő ______
