Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-25 / 275. szám
Kereskedelmi mérlegünk Külkereskedelmi forgalmak 1997. január-szeptember hónapokban a kivitel értéke 13 349 millió dollár volt, amely 17,7 százalékos gyarapodást mutat. A behozatal érteke ló 099 millió dollár volt, ez 15,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az export-import olló továbbra is pozitív maradt. Az export forgalom 43,6, az import 40,6 százalékkal bővült. A szeptember havi külkereskedelmi egyenleg 55 millió dollárral kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. A kivitel 17,7 százalékos átlagos növekedését az ipari vámszabad-területek kivitelének növekedése jelentősen meghaladta. A bérmunka- export az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal, a „klasszikus export" 9,7 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági export- többlet 2 007 millió dollár, amelyből az ipari vámszabad-területek többlete 1344 millió dollár volt. A külkereskedelmi termék- forgalom passzívuma 1 750 millió dollár, 3 millió dollárral kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A fizetési mérleget terhelő passzívum 1 274 millió dollár, amely viszont 23 millió dollárral kedvezőtlenebb a korábbi évi adatoknál. Az export mintegy 78 százaléka a fejlett országokba, közel 3 százaléka a fejlődő országokba, 19 százaléka a közép- és kelet-európai országokba irányult. A kivitel viszonylati megoszlása lényegében azonos a múlt évi adatokkal. A magyar export legnagyobb felvevője változatlanul Németország, 5 027 millió dollárral (a kivitel 30,1 százalékkal nőtt). A fejlett országok csoportjából legdinamikusabban az USA-ba irányuló kivitelünk emelkedett - 31,7 százalékkal-, ezt követte osztrák exportunk 31,4 százalékos növekedéssel. A CEFTA-országok között Szlovénia az első az export-dinamikát illetően (33.0 százalék), második Lengyelország 24,2 százalékos exportbővüléssel a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Kivitelünk árufőcsoporton- kcnli összetételében 13 százalék az élelmiszer, ital. dohányáruk, 4 százalék a nyersanyagok. 3 százalék az energiahordozók, 36 százalék a feldolgozott tennékek, valamin! 44 százalék a gépek, gépi berendezések aránya. A behozatal mintegy 73 százaléka a fejlett országokból érkezett, a közép- és kelet-európai országok részaránya 20 százalék, a fejlődő országokból származó import részaránya 7 százalék. Az import 15,3 százalékos bővülését az ipari tennékek 15,5 százalékos (1 919 millió dolláros), az élelmiszergazdasági termékek 12,3 százalékos (84 millió dolláros) növekedése okozta. Behozatalunkat árufőcso- portonkénti összetételben vizsgálva megállapítható, hogy abban 4 százalék az élelmiszer, ital, dohányáruk, 3 százalék a nyersanyagok, 10 százalék az energiahordozók, 42 százalék a feldolgozott termékek, 41 százalék a gépek, gépi berendezések aránya. Az ipari termelés Az ipari termelés 1997. január-augusztus hónapokban 8.3 százalékkal, összes értékesítése 7,4 százalékkal nőtt. A belföldi eladás 3,1 százalékkal csökkent, az exportcélú eladások 30.2 százalékkal emelkedtek. A termelékenység az iparban 12 százalékkal emelkedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése például a gépiparban 40,6 százalék volt. Külföldi működőtöké-import 1997. január-augusztus hónapokban 1 616 millió dollár értékű külföldi működőtőke érkezett Magyarországra. Az új alapítású, külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek száma az első három negyedévben 3154 cég volt. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom 1997. első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal nőtt, nagyságrendben 2,6 százalékkal csökkent. A harmadik negyedévben az összesített kiskereskedelmi forgalom visz- szaesése jelentősen mérséklődött, az előzetes adatok szerint júliusban a forgalom nagyságrendje 2 százalékkal, augusztusban 4,2 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet. Turizmus 1997. év első kilenc hónapjában több mint 29 millió külföldi látogatott Magyarországra. A turizmusból származó, hivatalosan regisztrált valutabevételek január-augusztus hónapokban meghaladták az 1,7 milliárd dollárt. Ez 18 százalékkal több volt, mint az előző év azonos időszakában. Az idegenforgalom egyenlege 944 millió dollár volt. Kivitel 1997 M USD Behozatal 1997 M USD Egyen 1997 MUSD leg 97-96 +/Élelmiszer ital, dobánv 1 668,7 632,9 035,8-37,9 Nyersanyagok 504,4 501,4 3,0 4,1 Energiahordozók 378.0 1 532.3 154.3 23,4 Feldolgozott termékek 4.860,8. 6 329,6 468,8 272.5 l/cpek, gépi 14 .•> , ■» \ l VT j\ 0 ft.Oi berendezéselvi • 5(937,0 6 102,9- 165,9.-1/: 2X6.1 Összesen 13 349,0 15 099,1 750.1 3,3 1997. november 25., kedd Gazdaság Osztottpályás vélemények Autópálya - kell, nem kell, mennyiért? lal a magas autópályadíjak miÚj Kelet-információ Az autópályák közvetve az ország minden lakóját szolgálják, de közvetlenül is legalább 41százalékukat. Legalábbis ennyien nyilatkoztak úgy a Marketing Centrum munkatársainak, hogy valamilyen rendszerességgel utazni szoktak autójukon valamelyik autópályán. Az ország háztartásainak 48 százalékában számoltak be arról, hogy rendelkeznek személygépkocsival. Az autópálya-használat gyakorisági mutatója 23 pontnak adódott a személygépkocsi-tulajdonosok körében. Ez az érték azt is jelzi, hogy havi gyakoriságnál ritkábban közlekedik autópályán a magyar autóstársadalom. A mutató területi eloszlását tekintve azt látjuk, hogy a somogyi, baranyai, illetve a hajdú-bihari és csongrádi autósok még az átlagosnál is ritkábban, míg a budapestiek, a Pest megyeiek. Fejér megyeiek az átlagosnál gyakrabban közlekednek autópályán. Foglalkozás szerint a vállalkozók, kisiparosok, kiskereskedők közlekednek a leggyakrabban az autópályákon, míg a fizikai munkát végzők a legritkábban. Az autópályák építési költségeit a legtöbben az autópálya-használókkal fizettetnék meg. Az üzemanyagárakba mindössze a megkérdezettek ötödé építené be a költségeket, akárcsak az adókba. Az autópályák fenntartási, üzemeltetési költségeit még inkább az úthasználókkal fizettetnék meg- az emberek, mint az építési költségeket. A két kérdésre adott válaszok alapján hat véleménycsoportot különböztethetünk meg: A válaszadók 44 százaléka minden költséget az úthasználókkal fizettetne meg, 13 százalékuk minden költséget beépítene a benzinárba, 10 százalékuk minden költséget közpénzekből, adókból teremtene elő, 13 százalékuk a költségek egy részét közpénzekből fedezné, 10 százalékuk megosztaná a költségeket az út- és az autóhasználók között. Az autópályákkal kapcsolatos problémák megoldásában az autópálya-társaságokat tekinti a főszereplőnek a közvélemény. A kormány, illetve a szaktárca hozzájuk képest alárendelt szerepet játszanak, a Pénzügyminisztérium és a parlament pedig mellékszereplő. A jelenlegi helyzetben a viszonylag legtöbben azt tartják a közlekedési miniszter elsődleges feladatának, hogy tegyen javaslatokat a kormány számára az autópályák körül kialakult feszültségek enyhítésére. Viszonylag sokan gondolják azt is, hogy a miniszternek több pénzt kellene kiharcolnia a pénzügyminisztériumtól az autópályadíjak csökkentésére. A koncessziós szerződések felrúgására viszont csak kevesen gondoltak. Ugyanakkor a szerződésmódosításnak is számottevő híve van, és a megkérdezettek 28 százaléka azt gondolja, hogy szeghet szerződést a magyar kormány. Mindazonáltal az emberek döntő többsége szerint az államnak a jelenleginél nagyobb szerepet kellene vállalnia az autópályák fejlesztésében, és a közlekedésből származó bevételek lényegesen nagyobb hányadát kellene visszafordítani a közlekedésbe. A közvélemény meglehetősen rossz véleménnyel van a koncessziós társaságokról. A legtöbben profithajhász cégnek tekintik őket, és mindössze az emberek hannada gondolja azt, hogy legalább részben visszafordítják bevételeiket az új autópályák építésébe. Ugyanakkor a radikális tiltakozási formák iránt sokkal kevésbé megértő a közvélemény, mint a békés, tárgyalásos nyomásgyakorlás iránt. Mindazonálatti tiltakozásként, még a polgári engedetlenségi akciókkal szemben is megértő lenne a megkérdezettek 44 százaléka, elsősorban az ellenzéki pártok hívei. Végül a Marketing Centrum munkatársai arra is rákérdeztek, hogy hogyan viszonyulna a társadalom a matrica- vagy bérlet-rendszer bevezetéséhez az autópályákon. Azzal, hogy azokon az autópályákon is bevezessék a matrica-rendszert, ahol ez idáig nem kellett fizetni, csak kevesen értenek egyet, hiszen az emberek nem szeretnek lemondani meglévő jogaikról. Ugyanakkor az autótulajdonosok és az autópálya-használók körében valamivel magasabb a fizetési hajlandóság, mint átlagosan. Ha mégis bevezetnék a matrica-rendszert, akkor évente átlagosan 6400 forintot lennének hajlandók fizetni az emberek. Az autópálya- használók, a férfiak, a diplomások, a politika iránt érdeklődők és a fiatalabbak ennél pár ezer forinttal többet is adnának, de még az általuk méltányosnak érzett összegek sem fedeznék az autópályákkal kapcsolatos költségeket. Forrós: Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény- kutató Üzletágának elemzése alapján Új Kelet-információ A november 3-álól megkezdődött, kilenc napos Ma táv részvényjegyzés alatt' 156 167 belföldi magánszemélytől összesen 169 816 érvényes é rt ék n a ni r j c u y y és étke z e 11 61 399 067 darab részvényre.' Halasztott fizetési kedvezmény igénybevételével 141 758 jegyzés érkezett'51 '290 091 darab értékpapírra. A részvényekről szóló letéti igazolások kiosztása,, valamint az esetlegesen ol n'cm fogadott jegyzések ellenértékének visz- szafizetése november 25-én, keik '-. . ké/íiodiik meg-a jegy - '/és;r. IflétVé 'íi/ elszámolási helyekén.'A Ifálaszfótt Tizeié sí módot választók á vételár fennmaradó részét, részvényenként 438 forintot 1998. február 16.-a és november 30,-a között fizethetik be egy összegben. Megyei földárverés Fehérgyarmat Új Kelet-információ Legközelebb november 26-án, szerdán Fehérgyarmaton szerveznek a megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai termőföldárverést. A meghirdetett liciten a Szamos menti Állami Tangazdaság területéből vett lajstromba a hivatal összesen kilenc parcellányi - három erdő, két gyümölcsös, két szántó és két gyep művelési ágú - termőterületet. Á. kijelölt kilenc parcella összesen több mint 57 hektár nagyságú, s közel 650 aranykorona tcrmőcr- téket képvisel. A leendő tulajdon osok nak figyelniük kell arra. hogy az erdők megvásárlásakor meliorációs költséget. két erdői ész esclében aranykoronánként 863, óévnél 494 6'- rintot kell fizetni. Amennyiben a részvényjegyzők az elmaradás rendezését J 998. április.30. a. előtt .megtoldják-. úgy. a fennmaradó összegre 10 százalék kedvezményt kapnak. Fogyasztói árszínvonal A fogyasztói árszínvonal alakulásának összefoglaló adatai október hónapban Árucsoportok Az 1996. évi árszínvonal 1997. okt. 1997. októberben változás az 1995. évi 1996. dec. 1 12 %-ában %-ában hóna ip alatt, % Élelmiszerek 117,3 115,8 1,6 17,5 Szeszes italok, dohányáruk 126.6 116,6 0,7 17,8 Ruházkodási cikkek 125,6 112,1 3,4 16,5 Tartós fogyasztási cikkek 119,2 106,4 0,9 7.9 Háztartási energia 132,5 127,4 L7 30,3 Egyéb cikkek, üzemanyagok 125,7 111,7 0,5 14,5 Szolgáltatások 126,4 117,4 0,5 18,7 Összesen 123,6 115,7 1,1 17,7 Hírek a pénzpiacról Foto: Csonka Hobert
