Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

Tanácsadás multinacionális cégeknek! — Megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, pályázati dokumentációk kidolgozása. — Telephely-kiválasztás gyártóüzemek létrehozásához. — Beszállítók felkutatása és felkészítése. A legjobb referenciák Magyarországon! <3íl> TANÁCSADÓ KÖZPONT „K+F' Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. Ügyvezető igazgató: Dr. Lőrincz Sándor Cím: Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 14. Telefon és fax: 22/327-940, 22/327-939 E-mail: consultc@mail.matav.hu Magyar-cseh megállapodás a minőségellenőrzésről MTI __________________ A Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. (Kermi), a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Felügyelet, valamint a Cseh Könnyű­ipari Állami Bevizsgáló In­tézet a közelmúltban meg­állapodást írt alá vizsgálati eredményük kölcsönös elfo­gadásáról. A részletekről a Cseh Köz­társaság budapesti nagy- követségén csütörtökön az érdekelt kereskedőknek és a sajtó képviselőinek elmond­ták: a három intézet között sok a hasonlóság, s vala­mennyi rendelkezik a vizs­gálatok elvégzéséhez szük­séges laboratóriummal. Huszay Gábor, a Kermi ügyvezető igazgatója szólt arról, hogy olyan minőség- biztosítási rendszert szeret­nének felépíteni, amelyben külön helyet kap az élelmi­szereket, a könnyűipari ter­mékeket, a műszaki cikkeket és a környezetvédelmet vizs­gáló laboratórium. Minden­nek alapja az ISO 9002 szab­vány, de figyelembe veszi az ISO 9004 szabványt is. A Kermi Kft. termékvizsgálatot végző laboratóriumai ma­gyar és európai szabványok szerint működnek. A tájékoztatón elhangzott, hogy a magyar-cseh együtt­működés lényegesen meg­könnyíti a két ország közöt­ti kereskedelmet, elsősorban az élelmiszerek, a háztartás­vegyipari cikkek, kozmeti­kumok, játékok, bútorok és irodaszerek területén. Mindkét fél elismeri ugyanis a másik ország inté­zete által kiállított dokumen­tumokat, és azokat kölcsö­nösen elfogadják. Huszay Gábor szerint amennyiben a kereskedő a gyártó doku­mentációját és a mintát be­mutatja, az áru tíz napon be­lül „útra kelhet”. Magyar-szaúdi fórum Arab érdeklődés a vegyipar iránt MTI _________ A magyarországi befekte­tési lehetőségekről, a magyar gazdaság általános helyzeté­ről tájékozódott a Budapes­ten tartózkodó szaúdi üzlet­emberek delegációja. A kö- zép-kelet-európai körúton lévő kamarai küldöttség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghívására ér­kezett Magyarországra. Ven­déglátóik csütörtökön üzle­ti fórumon tájékoztatták a szaúdi vendégeket. Balás Péter, az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium helyettes állam­titkára a magyar gazdaság liberalizációjára hívta fel a figyelmet. Elhangzott, hogy a gazdaság jelentős része magánkézben van. Kedvező lehetőségként említette a helyettes államtitkár, hogy több országgal van szabad­kereskedelmi megállapodá­sunk. A szaúdi üzletemberek főként a vámok, a privatizá­ció és a vállalatalapítás sza­bályai iránt érdeklődtek. A magyar és a szaúdi ke­reskedelmi kapcsolatokban az utóbbi években jelentős fejlődés történt. A magyar export az 1995. évi 29,14 millió dollárról 33,90 millió dollárra emelkedett a múlt 'évben, importnak 928,4 ezer dollárt tett ki. A magyar vál­lalatok hengerelt acélárut, kábeleket, sajtféleségeket, fényforrásokat, síküvegei és vegyipari termékeket szállí­tanak a Szaúd-arábiai Ki­rályságba. A magyar vállalkozóknak fontos a szaúdi piac, mert fizetőképes és hatalmas, azon­ban éles versenyre kell szá­mítaniuk az erre a piacra pá­lyázóknak - nyilatkozta az MTI-nek A/iklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke. A szaúdi kereskedelmi é^ iparkamarák szövetsége elnö­ke vezette delegációt csütör­tökön fogadta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Pénte­ken megbeszélést folytatnak Medgyessy Péter pénzügy- miniszterrel és felkeresik az Ikarus gyárat. Gazdaság 1997. november 14., péntek Kormányprogram a bankkártya Pénzügyi kiállítás és konferencia Ön gondoskodik önmagáról Munkatársunktól A lakosság körében egyre elterjedtebb pénzkímélő esz­köz a bankkártya, amely azon túl, hogy leegyszerűsíti a pénz­ügyi műveleteket, megnöveli az ellenőrzött pénzforgalmat, így csökkenti az úgynevezett „láthatatlan” ügyletek lehető­ségét - minderre Kállai Mi­hály, a megyei kereskedelmi és iparkamara újonnan megválasz­tott alelnöke utalt köszöntőjé­ben a Nyíregyházán megrende­zett A Kártya és A Biztosítás Kiállítás és Konferenciát meg­nyitó szavában. - A bankkár­tyák elterjesztése része annak a kormányprogramnak is, amelynek célja, hogy leszűkít­se a készpénzes tranzakciókat, ezt szolgálja a ma egymillió­forintos, később tervezetten 500 ezer forintra lecsökkenteti pénzforgalmi határ is. A rendezvény szintén vala­mennyi magyar állampolgárt érintő témája a kötelező nyug­díj-előtakarékoskodás kérdése volt. Az állami társadalombiz­tosítás hosszú távon bizonyta­lan finanszírozási helyzetbe kerülhet. A jövőre munkaképes korú­vá váló magyar állampolgárok majdani nyugdíjalapja több kedvezőtlen hatás miatt leszű­kül. Emiatt 1998. január else­jétől a tőkefedezeti elven mű­ködő pénztárak bevezetésével az állam megteremtette a kö­telező öngondoskodás intéz­ményét, amelyet fantázianéven a második pillérnek neveznek. Ez az első időszakban csak a fiatal pályakezdőket érinti, de egy bizonyos türelmi időszak után valamennyi magyar mun­kaképes korú állampolgárt érinteni fog. A ma még újszerűnek tűnő szabályozás, a különböző szol­gáltatásokat nyújtó pénzinté­zeti tevékenységet folytató cé­gek lehetőségeinek bemutatá­sa volt a csütörtöki, egész na­pos program fő célja, amelyet a megyei gazdasági önkor­mányzat és a Glahé Internatio­nal Kft. közösen szervezett a megyeszékhelyen a Szakszer­vezetek Székházában. •• ELMU-részvények a határon túl is Kárpótlási jegy-részvény csere BÉT: zuhanás MTI ______________ Al ig több mint két hét le­forgása alatt másodszor pro­dukált 10 százaléknál na­gyobb zuhanást a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX 811 pontot, azaz 12,7 százalékot veszített értéké­ből, 5561 ponton zárt. Tőzs­dei vélemények szerint meg­indult az értékpapír-fedezet­re felvett lombardhitelek lik­vidálása, és a határidős BUX- piacon is kényszer pozíció- zárásokra került sor. Több vezető részvény árcsökkené­se meghaladta a 10 százalé­kot, ezért napközben átme­netileg felfüggesztették töb­bek között a TVK, a MOL, a BorsodChem, valamint a Richter kereskedését. A MOL-részvények ára 3400 forintra zuhant. A TVK-papí- rok 2800 forintot, a Borsod- Chem-részvények 5100 fo­rintot értek záráskor. A Rich­ter árfolyama 15 ezer forin­tig süllyedt, a papír záróára 15 300 forint lett. Több mint ezer forintot veszítettek érté­kükből az Egis részvényei, 7500 forinton fejezték be a kereskedést. Az OTP 5050 forinton zárt. A Prímagáz ár­folyama 7500 forintról 5700 forintra zuhant. A kárpótlási jegyek ára 30 forinttal csök­kent, 900 forintot értek a je­gyek záráskor. November 20-ától Borsod- Abaúj-Zemplén megyében ti­zennégy helyen jegyezhetnek a kárpótlási jeggyel rendelke­zők ELMÜ-részvényt. A né­met többségi tulajdonban lévő energiaszolgáltató cég privatizációjába az Állami Privatizációs és Vagyonügy­nökség a határokon túl élő magyar kárpótoltakat is be akarja vonni. A nyilvános forgalombaho- zatalkor az elektromos művek még állami kézben lévő, kö­zel kétmilliárdnyi hányadát kívánják értékesíteni, dara­bonként tízezer forint névér­tékű részvényekben. A kibo­csátó egymilliárdot az alanyi jogon kárpótolt magyar állam­polgárságú magánszemélyek­nek szán. További 230 milli­ót kínálnak fel a külföldi ál­lampolgároknak - devizakül­földiek -, és 770 milliót az egyéb preferált befektetői kör­nek. A jegyzés november 27- éig nem zárható le, akkor is csak abban az esetben, ha az egész kibocsátásra túljegyzést jelentenek be. A kárpótlási je­gyeket egy az egyben cseré­lik részvényre. Dr. Emmerich Endresz, az ELMÜ Rt. többségi tulajdono­sának, az RWE Energia AG. igazgatóságának elnöke el­mondta: a cég ugyan 1991-es részvénytársasággá alakulása óta veszteséges, de a tervek szerint idén hárommilliárdos plusszal zárnak. A bevétel nagy részét az elkülönített nyolcmilliárd forintos tarto­zásállomány kiegyenlítésére fordítják majd. Az elnök hoz­zátette: a közeljövőben a cég nem fog osztalékot fizetni a részvényeseinek, mivel az adósságállomány ledolgozása után a bevételeket a fejleszté­sekre akarják költeni. Mind­ezek ellenére dr. Emmerich Endresz kijelentette: a cég jó úton halad, hogy megfeleljen a piaci viszonyoknak. Az ELMÜ Rt. a törvényi előírásoknak megfelelően leg­később 1999 elejére tőzsdei cég lesz. Dr. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke kije­lentette: a cég vezetősége már meghozta azt az elvi döntést, mellyel elkülönítik az 1998- ban kárpótlási jegy-részvény csere keretében értékesítendő vállalatokat. Ezzel a bejelentés­sel cáfolta azt az információt, miszerint jövőre már nem lesz lehetőség a privatizációban kárpótlási jegygyei résztvenni. (É.I.P.) Gazdaság* védelem MTI A Miniszterelnöki Hiva­tal gazdaságvédelmi koor­dinációs bizottságának el­nöke szerint a feketegazda­ság ellen nem a büntető­joggal lehet a leghatéko­nyabban fellépni, hanem olyan gazdasági, közigaz­gatási eszközökre és intéz­kedésekre van szükség, amelyek vagy megelőzik, vagy korai szakaszában feltárják a gazdasági visz- szaéléseket. Bencze József helyettes államtitkár csü­törtökön Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányságon, a gaz­dasági bűnözés elleni fel­lépés eredményeit öszszeg- ző tanácskozáson szólt erről. Elmondta, hogy a három évvel ezelőtt kor­mányzati kezdeményezés­re megyei szinten is létre­hozott a gazdaságvédelmi koordinációs bizottságok fennállásuk óta arra töre­kednek, hogy a gazdasági bűncselekményekkel kap­csolatos új kihívásokra megfelelő válaszokat adja­nak. Ez egyrészt azoknak a joghézagoknak a feltárá­sát jelentette, amelyek lehetővé tették a fekete- gazdaság térnyerését. Mára a jogalkotók megtették a magukét, a joghézagok többnyire bezárultak, most a jogalkalmazókon, az együttműködő hatóságo­kon a sor - mondta a he­lyettes államtitkár. A feke­tegazdaság a három évvel ezelőttihez képest nem ré­szesedik nagyobb arány­ban ma sem a GDP-ből, vagyis megállt a 28-30 százalékos szinten. A ha­tóságok közötti informá­cióátadás eredményeként sikerült olyan nagy vissza­éléseket leleplezni, mint például a borhamisítók te­vékenysége. Ezen túlme­nően az exporttámogatás­sal és az áfa-visszaélések­kel kapcsolatos bűncse­lekmények feltárása is szá­mottevően eredményeseb­bé vált, nem kis részt a ha­tósági együttműködés eredményeként. A debreceni tanácsko­zásnak különös időszerű­séget adott Ambrus Vencel rendőr ezredes, a Hajdú- Bihar Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi igazgatójának a bejelenté­se, miszerint 22 millió fo­rintos jogtalan áfa-vissza­igénylésére derült fény a megyében. Az érintett cé­gek valós árumozgás nél­kül csak papíron „keres­kedtek” és igényeltek vissza nagy összegű forgal­mi adót. Az ügyben érin­tettként szerepel az APEH Hajdú-Bihar Megyei Igaz­gatóságának két dolgozó­ja is. A két elkövetőt és két APEH-alkalmazottat őri­zetbe vették, illetve előze­tes letartóztatásba helyez­ték. A rendőr ezredes az ügyről többet nem mon­dott, mert folytatják a nyo­mozást, s úgy lehel, a kö­zeli napokban további áfa- csalásokra derül fény Deb­recenben.

Next

/
Thumbnails
Contents