Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

Az iraki hatóságok rosszul tették, hogy el­utasították az együttműködést az iraki fegyverrendszerek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottsággal (UNSCOM) - jelentette ki Jacques Chirac francia elnök Ho Si Minh- városban tartott sajtóértekezletén. - Még nics túl késő, hogy megváltoztassák ezt a döntésüket, és kinyilvánítsák, hajlan­dók az együttműködésre. A francia elnök szerint az irakiak hibáztak, de mint mondta, a konfrontáció és a háború nem jelent kiutat. Az emberi jogok vietnami helyzetéről szólva helytelenítte „a felelőtlen és alkalmatlan időben tett kije­lentéseket”. Chirac szerint párbeszéddel és a meggyőzéssel lehet haladást elérni, nem megszégyenítéssel. Még az ezredforduló előtt kikiáltják a független és szuverén palesztin állam megalakítását „akár akarja Netanjahu, akár nem”- mondlixJasszer Arafat. A Jediót Ahronót című jeruzsálemi napilap csütörtöki számában je­lent meg a Palesztin Hatóság elnökének interjúja, amelyben hangsúlyozta, hogy a palesztinok tárgyalások útján szeret­nék elérni az önálló államiságot. Ennek kapcsán azzal vá­dolta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy akadá­lyoz minden haladást a békefolyamatban. „Netanjahu a tár­gyalások kedvéért tárgyal, minden cél nélkül” - jegyezte meg. Arafat kijelentette: az oslói megállapodásokban az. ide­iglenes autonómiára előirányzott öt év letelte. 1999 szep­tembere után akkor is kikiáltják a palesztin államot, ha az ország egy része még mindig megszállás alatt lesz, és zsidó telepek maradnak területén. Csúcsértekezletet tartanak Kína, Japán és a délkelet-ázsiai országok vezetői decemberben - jelen­tette be csütörtöki tájékoztatóján a kínai külügyi szóvivő. Délkelet-Azsia országai és Kína békében kívánnak élni, így valamennyiük számára fontos az együttműködés erősítése és magas szintű tanácskozások rendezése - mondta óén Kuo- fang, de a tervezett találkozó helyszínéről és napirendjéről semmit sem közölt. Ot litván matróz eltűnt, amikor egy antiguai bejegyzésű motorhajó az Egei-tenger nyugati részén össze­ütközött egy szíriai teherhajóval - jelentette be a görög ke­reskedelmi tengerészeti minisztérium. A Don Ricardo mo­torhajó elsüllyedt. Két görög hadihajó, a görög parti őrség több hajója és a légierő egy C-130-as gépe kutat a túlélők után a szerencsétlenség színhelyén. A politikai reformok késésben vannak Kíná­ban a gazdasági reformokhoz képest, s ezért a pekingi veze­tés a jövőben hangsúly ta helyez majd erre az első területre — ezt Li Peng kínai kormányfő jelentette ki csütörtökön Ja­pánban, amikor találkozott Szoicsiro Itóval, a tokiói alsó­ház elnökével. Ugyanakkor a hírügynökségek jelentései sze­rint arról nem közölt részleteket, hogy a politikai reformok konkrétan milyen kérdésekre vonatkoznának. Külpolitikai kérdésekről szólva Li Peng úgy vélekedett, hogy a világ egy többpólusú (azaz több nagyhatalom együttélését mutató) rendszer felé halad, s ez hozzájárul majd a békéhez és a sta­bilitáshoz. Irak nyíltan szembeszegült a világszer­vezettel, noha az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán határo­zatban szólította fel a bagdadi vezetést, hogy vessen véget az ENSZ fegyverzetellenőrzési tevékenységét gátló akciói­nak, Irak csütörtökön ismét megakadályozta az ellenőr­csoportok munkáját, nem engedve be ez utóbbiak amerikai tagjait a vizsgálni kívánt létesítménybe. Ilyen körülmények között a csoportok vezetője - az elmúlt másfél hét gyakorla­tának megfelelően - nem volt hajlandó megkezdeni az ellenőrzést, hanem utasítást adott embereinek a szállásukra való visszatérésre. Csecsenföld északkeleti határára, sztav­ropoli területre vezénylik az orosz belügyi csapatok egy, hadműveleti rendeltetésű ezredét. A csapaterősítést a kurovi járásba irányítják, mert leginkább erre a területre csapnak át a csecsen fegyveres banditák - közölte csütörtökön a moszk­vai belügyminisztérium. Anatolij Kulikov belügyminiszter a nap folyamán Sztavropolban egyeztet a helyi vezetőkkel a kaukázusi bűnözési hullám megfékezésének kérdéseiről, s ezen a tanácskozáson születik végleges döntés a csecsen- orosz határszakasz megerősítéséről. Vita az időről Új Kelet-információ ______ Kö ztudott, hogy a túlnyo­mórészt oroszok lakta Krími Autonóm Köztársaság kor­mánya már többször „reni- tenskedett” Kijevvel szem­ben. Második hivatalos nyelv­vé nyilvánította az orosz nyelvet az autonóm köztár­saság területén, ami felhábo­rodást keltett az ukrán fő­városban. Az 1954-ben Oro­szországtól Ukrajnához csa­tolt félsziget parlamentje még október 15-én törvényt fogadott el az időszámításról, amelynek értelmében októ­ber 26-án nem húzták vissza az óramutatót. így tulajdon­képpen visszaállt Krímen a moszkvai időszámítás. Kijev ezt is az ország területi egy­sége elleni cselekményként értékelte, ezért Ukrajna elnö­ke rendeletben hatálytalaní­totta az autonóm köztársaság törvényét. Világkrónika A tudomány nagy öregje Ma kezdődik Nyíregyházán a Kárpát-medence magyar professzorainak első találkozója. A kárpátaljai küldött­ségnek remélhetőleg tagja lesz dr. Fodor István pro­fesszor, aki a napokban töltötte be 90. életévét. Dr. Fo­dor István a kárpátaljai magyar tudományos élet legidősebb s ma is tevékeny személyisége, Európa-szer- te ismert tudós, a Kárpátok növényvilágának egyik leg­ismertebb kutatója, az Ungvári Egyetem biológiai kará­nak tanára. Dalmay Árpád (Új Kelet) A Bereg megyei Alsógereben községben született, a mun­kácsi járási Beregszentmiklós közelében. A Munkácsi Reál- gimnázium elvégzése után a híres prágai Károly Egyetem természettudományi karán szer­zett diplomát 1934-ben. Diplo­mamunkájának témája a pan­non táj növényvilága volt. Az egyetem elvégzése után az Ungvári Gimnáziumban tanított természetrajzot és földrajzot. A háborúban a magyar honvédség kötelékében szolgált. 1945-ben megnyílt az Ung­vári Állami Egyetem. A bioló­giai kar botanikai tanszékét egy Rudenko nevű kandidátus ve­zette, aki a Kárpátokon túlról került oda. A Kárpátok növény- és állatvilága ismeretlen volt a szovjet biológusok számára, ezért helyi szakembereket kc­MTI _____ A különleges tanácsadó az eltökéltség jeleként értékelte az előkészítő tárgyalásokon kife j­tett magyar álláspontot, bele­értve a katonai kiadások jövő­beli szintjével és a NATO kol­lektív védelmi rendszerével restek segítőül. így került Fo­dor István a tanszékre. Később az ungvári botanikai kert igaz­gatója lett. Egymás után jelen­tek meg tudományos publiká­ciói, dolgozatai, amelyek szá­ma ma már több százra tehető. Két-három év alatt megírta kandidátusi disszertációját, rö­viddel utána pedig professzori és doktori címet is szerzett. Fodor István kutatásainak fő témája a Kárpátok növényvilá­ga és annak gyakorlati haszno­sítása. Sokat foglalkozott a ha­vasok növényzetének feljaví­tásával is, ami érthető, hisz fia­tal korában szülőfalujában pe­dagógus édesapjával gyakran ment fel a hegyekbe, később pedig gimnazista, majd egye­temista tanítványaival járta a Kárpátokat. Megállapította, hogy a rendszertelen legeltetés és a mértéktelen fakivágás kö­vetkeztében romlott a Keleti­kapcsolatos kötelezettségvál­lalást is.- Úgy vélem, minden okunk megvan arra, hogy sikeres eredményt várjunk - mondta, hozzáfűzve, hogy nemcsak az adminisztráció, hanem a kong­resszus és a többi érintett is szoros figyelemmel kíséri Kárpátokban a magashegyi legelők fűállománya. Az er­dőhatár is 100-200 méterrel lej­jebb került. Ezek a kedvezőtlen változások súlyos ökológiai következményekkel járhatnak. Fodor István professzor úr so­kat tesz az eredeti állapot hely­reállítása érdekében. Jelenleg két tudományos témakör fog­lalkoztatja: az erdők védelme és az erdős zóna felső határá­nak emelése a havasokban. Fodor István több mint ötven végzős egyetemista diploma- munkájának volt a tudományos vezetője. Ezek közül a fiatalok közül ma már sokan doktorok és akadémikusok. Két fia,Lá.vz- ló és István is kandidátus, illet­ve professzor lett. Ma Magya­rországon és az Egyesült Álla­mokban dolgoznak. A professzor úr tevékenysé­gének igen fontos része az orosz és ukrán nyelvű tanköny­vek magyarra fordítása a kár­pátaljai iskolások számára. Fodor István ma is tevéke­nyen dolgozik. Gyakran talál­kozhatnak vele Ungváron, a város környékén vagy a Róna­havasokon. Mint mondja, meg akarja érni az ezredfordulót. Adja Isten, hogy még sokáig szolgálja a kárpátaljai magyar tudományos életet! majd a magyarországi népsza­vazást. A tanácsadó Ronald Asmus- szal, a külügyminisztérium eu­rópai és kanadai ügyekért felelős főcsoportfőnökével együtt kedvezően értékelte a NÁTO-bővítésről eddig lezaj­lott szenátusi meghallgatások kicsengését. Megítélésük szerint bár még nem lehet kijelenteni, hogy megvan a ratifikáláshoz szük­séges kétharmados többség, mindenesetre a szenátorok részéről mutatkozó támogatást biztatónak vélik. „A belga Diana” Munkatársunktól Hónapok óta nem kerül le a világsajtó hasábjairól Diana hercegnő tragikus halála. Nemrég érdekes pár­huzamot vontak egy másik, századunk első felében tör­tént hasonló esettel: Astrid svéd hercegnő tragédiájá­val. Az egybeesés meg­döbbentő. Azonos volt a két hercegnő életkora, egy­formán tragikus volt a ha­láluk. Astrid Bernadotte svéd hercegnő 1905-ben szüle­tett, és harmincévesen, 1935. augusztus 29-én halt meg gépkocsibalesetben. Károly svéd herceg és Ingeborn dán hercegnő gyö­nyörű fiatal leánya Párizs­ban ismerkedett meg Le­opold belga herceggel. Egy évre rá összeházasodlak. S akárcsak Diana, Astrid is népszerűbb lett férjénél. 1934-ben például nagysza­bású jótékonysági kam­pányt indított a gazdasági válság sújtotta belga mun­kanélküliek megsegítésére. 1934- ben elhunyt Albert király, s Lipót került a trón­ra. így Astrid belga király­né lett. A borzalmas tragé­dia egy év múlva követke­zett be. 1935- ben a fiatal királyi pár Svájcban nyaralt. Egy amerikai sportautón utaz­gattak az országban. A bal­eset augusztus 29-én, vasár­nap történt. A 80 km/h se­bességgel haladó gépko­csit az ifjú király vezette, Astrid a térképet nézeget­te. Leopold egy pillanatnyi figyelemkihagyása miatt a gépkocsi az útpadkára fu­tott, onnan egy fának ütkö­zött. Astrid fejsérülést szen­vedett, és férje karjai között halt meg. Maga a király is súlyosan megsérült. A tra­gédia helyére később grá­nitoszlopot állítottak. Amerika bízik a sikerben A vasárnapi magyarországi népszavazás sikeres kimene­telére számít Jeremy Rosner, Bili ClintonéInökés Madeleine Albright külügyminiszter NATO-bővítési ratifikációs tanács­adója. Szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Wa­shington bátorítónak találja azt a támogatást, amely nem­csak a magyar kormány és a parlament, hanem az utóbbi hónapokban végzett felmérések alapján a közvélemény részéről is megnyilvánul a csatlakozás iránt. Vendégeink mondták rólunk Mint arról olvasóinkat is tájékoztattuk, szerdán Fényes- litkén a hazánkban tartózkodó ukrán kormányküldöttség tagjai vendéglátóikkal közös sajtótájékoztatót tartottak a két ország gazdasági együttműködésének, illetve Magyar- ország és Ukrajna határ menti régiói fejlődésének távla­tairól. A sajtókonferencián elhangzottakból idézünk most fel részleteket. Új Kelet információ __ Ba ja Ferenc területfejleszté­si és környezetvédelmi minisz­ter:- Az, hogy az egész küldött­ség a Magyar Államvasutak vendége, jelképezi, hogy ennek a területnek a fejlesztéséhez a MÁV-nak mint intézménynek a katalizátori szerepe és közremű­ködése elengedhetetlen, nélkü­le ez a tranzit, maga a vállalko­zási övezet nem jöhet, létre. Kül­döttségünk megpróbálja bebi­zonyítani az ukrán pénzügymi­nisztériumnak, hogy a vasúti szállításokra kivetett jövedéki letét, amelyet jelenleg alkal­maznak. nem a legmegfelelőbb módszer a szomszédos állam számára. Elsősorban azért nem, mert több bevételtől esik el, mint amennyi ezekből a díjak­ból befolyik. Nyilvánvaló: a mi érdekünk is, hogy ezeket a díja­kat eltöröljék, vagy legalább mérsékeljék. Ezt a kérdést egyébként Horn Gyula minisz­terelnök úr is felvetette a meg­beszéléseken. Küldöttségünk és a MÁV számszerűsítetten is bi­zonyítani tudja az ukrán pénz­ügyminisztériumnak, hogy job­ban járnak, ha egy növekvő tran­zitforgalom mellett a letétek nélkül kívánja bevételeit növel­ni. Ez ugyanis nyilvánvalóin jelentős mértékben segítené (a térség további fejlődését. Hangsúlyozni szeretném, hogy ha ez a területfejlesztési kormánybizottság létrejön, ak­kor új szakasz kezdődik a határ menti együttműködésben. Olyan új szakasz, amelyben mind a két állam kormányzati szervei, mindpedig a két érintett régió - s nem csupán Záhony és a különleges övezet, hanem az egész terület - választott kép­viselői olyan fórumot találnak, amelyen keresztül valódi és re­ális programokat indíthatnak el a jövőben. Szergej Usztics, a Kárpátal­jai Állami Közigazgatási Hiva­tal elnöke:- Örvendetes, hogy a határ menti együttműködés kérdései nagyon fontos helyet foglaltak el a kormányfők megbeszélései során. Megtisztelő számunkra, hogy a miniszterelnökök külön megbízatást adtak nekünk a re­gionális fejlődés és együttmű­ködés problémáinak helyszíni tanulmányozására. Hangsúlyoz­ni szeretném, hogy tökéletes a kapcsolatunk Szabolcs-Szat- már-Bereg megyével, amiben igen fontos szerepet játszik sze­mély szerint Zilahi úr, úgy is, mint a megyei közgyűlés elnö­ke, és úgy is, mint a Kárpátok- Eurorégió Tanácsának veze­tője. Közösen konkrét javasla­tokat dolgoztunk ki kormánya­ink számára. Mi a régiók szint­jén mindent megteszünk a ja­vaslatok valóra váltása érdeké­ben. Dr. Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Köz­gyűlés elnöke:- Hosszú ideje vártuk ezt a kormányfői találkozót. Heteken át próbáltunk olyan javaslatok­kal, kezdeményezésekkel élni a minisztériumok felé, amelyek a gondjainkat enyhítenék. Na­gyon sok, általunk kidolgozott javaslattal találkoztunk a tár­gyalási anyagban, ami azt bizo­nyítja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. A kormányok által kötött megállapodások végre­hajtásában a határ menti terüle­tek is fontos feladatot kapnak, ami mindenképpen örvendetes. Természetesen’ maradnak még gondok, amelyek megoldását egy következő kormányfői találkozótól várjuk. Tóth Mihály, Ukrajna Leg­felsőbb Tanácsának képvise­lője:- Gesztusnak tekinthető, hogy tagja lehetek az ukrán kormányküldöttségnek, kép­viselhetem a kárpátaljai ma­gyarság érdekeit is. S nem­csak a magyarokét, hanem egész választókerületemét, amely a magyar-ukrán határ túloldalán terül el. Fontos kérdés a Beregsurány-Asz- tély határátkelőhely tovább­fejlesztése, ami megoldhatat­lan a Beregszászt elkerülő út nélkül. Ehhez a magyar fél segítséget ígért különböző pénzforrások megpályázá­sával. Konkrétum, hogy az ukrán miniszterelnök állal a napokban aláírt rendelet alapján talán valóban sike­rül véglegesen pontot tenni a beregszászi kórház építé­sére. Bajor Tibor parlamenti képviselő:- Ez a mai rendezvény ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány hosszú távon, kitar­tóan foglalkozik a magyar­ukrán határszakasz fejleszté­sével. Ez nem kampányjelle­gű, hanem céltudatos munka, amelynek remélhetőleg rövi­desen meglesznek az eredmé­nyei.

Next

/
Thumbnails
Contents