Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-13 / 265. szám

Megyei krónika 1997. november 13., csütörtök Hogyan szavazzunk? November 16-án népszavazás lesz az ország NATO- csatlakozása kérdésében. A népszavazás az állam­polgárok alkotmányban biztosított joga, amely köz­vetlen részvételt jelent a hatalom gyakorlásában. E jog tényleges gyakorlásához fontos azonban tudni a részletszabályokat is, melyek megegyeznek az álta­lános választásokra vonatkozó rendelkezésekkel. Baráth Andrea A szavazás személyhez kötődő jog, azt csak „saját- kezűleg” lehet gyakorolni, annyira, hogy a mozgásá­ban valamiért gátolt (idős, beteg) választópolgár he­lyett sem szavazhatnak ro­konai. Mozgóurnát kérhet, azaz kérésére lakásán vagy tartózkodási helyén az il­letékes szavazatszámláló bizottság két tagja felkere­si. Nem szavazhatnak vi­szont a cselekvőképessé­get korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állók, a börtönben lévők, a köz­ügyek gyakorlásától eltil­tottak és azok, akiknek büntető eljárásban jog­erősen kényszergyógyke­zelését rendelték el. Ez utóbbiak a választó­jognak a társadalom érde­kében emelt korlátái. A választópolgárt név­jegyzéken tüntetik fel az állandó lakhelye szerint il­letékes szavazókörökben. Van azonban lehetőség arra is, hogy ott szavazzon, ahol a népszavazás napján éppen tartózkodik. Ehhez nyilatkozatot kell tennie az állandó lakhely szerint illetékes jegyzőnél, aki igazolást állít ki arról, hogy a helyi listáról töröl­ték az illetőt. Az igazolás­sal jelentkeznie kell a tar­tózkodás helye szerinti jegyzőnél a szavazás nap­ja előtt, vagy a szavazat- számláló bizottságnál a szavazás napján, ahol fel­veszik a választói név­jegyzékbe. Ugyanez a kö­vetendő eljárás akkor is, ha valaki a szavazás előtti na­pokban lakóhelyet változ­tat. Ezzel szűrheti ki, hogy ugyanaz a személy egy­szerre két helyen is leadja a szavazatát. A voksolás kezdetekor be kell mutatni a „kopogtató­cédulát” és a személyi iga­zolványt. Az előbbi tartal­mazza a szavazókor számát és az állampolgár sorszá­mát a névjegyzéken. Ha valaki időközben elvesztet­te a cédulát, természetesen a személyi igazolvánnyal szavazhat, bár őt így nehe­zebb lesz azonosítani. Aki viszont személyazonossá­gát sem tudja megfelelően igazolni, azt a szavazat- számláló bizottság vissza­utasítja. A választások titkosságát védi, hogy minden szava­zókörben legalább két fül­kének kell lennie, és azok­ban egyszerre csak egy szavazó tartózkodhat. Ezt nem szeghetik meg a vá­lasztási bizottság tagjai sem, akik a hozzájuk for­dulóknak a szavazás mi­kéntjéről felvilágosítást adhatnak, de nem agitál­hatnak valamelyik kérdés mellett. Az írástudatlan vagy testi fogyatékos sza­vazónak másik választó- polgár, vagy a szavazat- számláló bizottság két tag­ja nyújthat segítséget. Szavazatot érvényesen leadni csak a hivatalos, helyben lebélyegzett, tol­lal kitöltött szavazólapon lehet. Az elrontott szava­zólapot az urnába helyezés előtt egy alkalommal a szavazatszámláló bizott­ság kicseréli. A szavazókörök 16-án reggel haltól este hétig vannak nyitva, Hétkor be­zárják az ajtókat, de akik a helyiségben tartózkodnak, még leadhatják voksukat. A választások tisztaságát hivatottak védeni a kö­vetkező rendelkezések: a parlamentben képviselettel rendelkező pártok október 29-éig megfigyelőket küld­hették a szavazóbizottsá­gokba, a helyi polgármester előtt valamennyi közremű­ködő tagnak meggyőződése szerint esküt vagy fogadal­mat kellett tennie. A válasz­tás napján az elsőként meg­jelenő szavazópolgár jelen­létében kell majd az urnát le­zárni, és azt napközben ti­los felbontani. Végül a Bün­tető törvénykönyv három évi szabadságvesztéssel fe­nyegeti a hamis adatot fel­tüntetőket, a választásokat akadályozókat, a titkossá­got megsértőket, illetve a szavazás eredményét meg- hamisítókal. A vasárnapi népszavazás nem csupán véleménynyil­vánító, hanem ügydöntő jellegű. Akkor eredmé­nyes, ha az összes válasz­tópolgár több mint negye­de azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre. A Szabolcs Gabona Rt. felvételre keres nyíregyházi munkahelyre, gyakorlattal rendelkező villanyszerelő szakmunkást A munkakör betöltésénél a targoncavezetó'i, hegesztó'i engedéllyel rendelkezők előnyben részesülnek. A munkakörökkel kapcsolatban Dubayné Czinege Zsuzsa ad felvilágosítást a 42/314-711-es telefanszámon. Szabolcs Gabona Rt. „Egyetlen lehetséges út?!” (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Vámosi Zoltán, a TIT Had­tudományi és Biztonságpoliti­kai Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy mi indokolja ha­zánk NATO-tagságát. A 70-es évek közepétől tartó eseményeknek köszönhetően megszűnt a kétpólusú világ. Ez a globális változás magával hozta a kelet-közép-európai rendszer- váltásokat is. A katonai szemben­állás értelmetlenné vált. Kialakult a biztonságnak egy olyan érték­rendje, amelyben a katonai erő fo­kozatos leértékelődése mellett a politikai, a gazdasági, a környe­zetbiztonsági, az informatikai tényezők, vagy egyszerűen az ál­lampolgár szubjektív biztonsága és érdeke játssza a döntő szere­pet. Az a NATO, amely korábban elsősorban katonai-politikai szö­vetség volt, mára politikai-kato­nai szövetséggé vált, amely ké­pes garantálni Európa biztonsá­gát. Nemzeti érdekünk tehát, hogy csatlakozzunk hozzá. Dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópai Unió orszá­gos elnöke elmondta, hogy ha­zánk már Árpád, Szent István, Nagy Lajos, Mátyás korában is, amikor pedig nagyhatalom volt, mindig kereste a szövetségese­ket, mert már akkor sem volt elég erős ahhoz, hogy egyedül érvé­nyesítse nemzeti érdekeinket. A későbbiekben ez a törekvés fo­kozottabban indokolttá vált. Az Európai Uniónak, holott a világ legnagyobb gazdasági ha­talma, mind a mai napig nincs közös külpolitikája és védelmi politikája. Ezt pótolja a NATO. A két szervezet tehát szorosan kapcsolódik egymáshoz. A NATO-tagság kedvező ha­tással lesz a határainkon túl, ki­sebbségi sorban clo nemzeitár- saink helyzetére is, mivel szom­szédaink is csatlakozni kíván­nak e szervezethez. A csatlako­zás egyik fő feltétele pedig az európai színvonalú, demokrati­kus nemzetiségi politika. Nagyon fontos, hogy minél többen menjenek el vasárnap szavazni. Magyarország nemzet­közi megítélését óriási mérték­ben befolyásolhatja a részvételi arány. A fórum további részében a vendégek a résztvevők kérdése­ire válaszoltak. Milliárdok szennyvíztisztításra Munkatársunktól _________ Me gközelítőleg egymilliárd forintos beruházással készül fel­újítani a nyíregyházi önkormány­zat a Nyírségvíz Rt. kezelésében lévő I. Számú Szennyvíztisztító telepét, valamint a létesítmény­hez kapcsolódó iszapmedencéi. A térség 80-85 ezer fogyasztóját kiszolgáló társaság üzemvezető helyettese, Tóth György' lapunk munkatársának a rekonstrukciós munkák szükségességéről el­mondta: a 60-as évek végétől 1981-ig, három lépcsőben meg­épült a naponta 30 ezer köbmé­ter, lakossági és ipari folyékony hulladék feldolgozására alkalmas I. számú telep. A munkákat követően a korábbi igényeknek megfelelően megépült a II. szá­mú telep is, amelynek tízezer köb­méteres a napi kapacitása. A 80- as évek végétől folyamatosan csökkent a nagyfogyasztók szá­ma, s a korábbi 30-33 ezer köb­méteres kihasználtság mára mind­össze 19-20 ezerre süllyedt, vi­szont a szennyezőanyag mennyi­sége ugyanannyi maradt. A városi képviselő-testület ál­tal támogatott elképzelés szerint a tervezetten 790 millió forintba kerülő I. számú telep rekonstruk­ciójával elérhető lesz, hogy a II. számú tisztítóblokk leállhat, s a társaság tartalékolhatja annak ka­pacitását, csupán állagmegőrzési feladatokkal kell- üzemkész álla­potban tartania. A munkákkal pár­huzamosan a 60-as évek techno­lógiai és környezetvédelmi szab­ványainak megfelelő szennyvíz­iszap-medence korszerűsítése is elkerülhetetlenné vált. A meg­közelítőleg 370 millió forintba kerülő felújítással a legszigorúbb uniós környezetvédelmi szabvá­nyoknak is meg fog felelni a medence, s vele együtt az I. szá­mú szennyvíztisztító telep is. A kivitelezéshez szükséges enge­2 * o [/> N o CÜ o o delyek a héten megérkeznek, s a célpályázati lehetőségek kihasz­nálását követően 1999-ig befe­jeződnek a felújítási munkák. Lapunk információja szerint a tervezett környezetterhelési díj bevezetése jelentősen megnehe­zíti majd a Nyírségvíz Rt. költ­ségvetését. Tóth György ismere­tei szerint a fejlesztések nélkül közel 160, a fejlesztések után 75 millió forint lenne a környezet­védelmi új adónem éves terhe. Meglátása szerint ezt az össze­get a társaság költségvetéséből nem lehet kigazdálkodni, így várhatóan a fogyasztói árakban érvényesítik majd a díjat. Szféra-estély vállalkozóknak K. I. (Új Kelet)_________ Nyíregyháza vállalko­zói és politikusai a pén­tek esti a Szféra-estélyre készülnek. A Zay Arina Egészségügyi Szakkö­zépiskolában este hét óra­kor kezdődő rendezvény Csabai Lászlóné polgár- mester asszony köszöntője után szópárbajjal foly­tatódik, melynek résztve­vői a térség vállalkozói és politikusai. Közöttük lesz Dvorszky Tibor, az Adidas D-V Kft. ügyve­zetője, Márföldi István, a Szabolcstej Tejipari Rt. vezetője, a másik oldalon Nyíregyháza polgármeste­re, továbbá Hamvas Lász­ló, a megyei közgyűlés al- elnöke, dr. Veres János, a Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöke és Mandzák Lász­ló, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazga­tója. A párbajt Endrédi Csaba, a Nyíregyházi Vá­rosi Televízió főszerkesz­tője vezeti. Az estély mű­sorvezetője Tarczy Gyula, a PB Rádió szerkesztője. A Szféra állófogadásra invitálja a vendégeket. Igazi ételkülönlegességc- ket kóstolhatnak meg, Pajti Imre, a nyíregyházi „Irish Pub 424” fősza­kácsa ínyenc pulykarolá- dot készít kakukkfüves zöldségágyban. Vendég­ként Varga Károly kecs­keméti mcsterszakács zöldségekből készít szob­rokat. Néhány étel a kíná­latból: fokhagyma-krém­leves, spárgakrémleves la­zaccsíkokkal, káposztás tésztával töltött kacsasült, zöldséges csirke, slambuc. Az esten divatshow is lesz, fellép a Benkó Dixie­land Band. A jelenlévők szavazhat­nak a Szféra Kft. által ala­pított három díj jelöltjé­re, ezek a a következők: „Az év vállalkozója Ma­gyarországon”, „A magyar vállalkozókért-díj” és a „Szféra glóbus-díj”. A nyerteseknek 1998. janu­ár 31-én adják át a díjat a Magyar Állami Operaház­ban. Diákszavalók versenyének elődöntője Vers- és prózamondó versenyre készülnek a megyei középiskolások. A megyei szavaióverseny döntőjét a jövő héten tartják a megyeháza dísztermében. Előzetes iskolai megmérettetés után mintegy száz vers­mondó jutott a szerdán megrendezett elődöntőbe. Képünkön Hriczko Rená­ta, a nyíregyházi Evangé­likus Kossuth Lajos Gimnázium tanulója, aki kiváló prózamondásával jutott be a döntőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents