Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

Falujáró 1997. november 10.. hétfő i Asszonykórus A település büszkesége, a Komorói Asszonykórus 1981 -ben alakult. Négy alkalommal országos arany­minősítést kaptak. Tavaly a Vas Lajos Népzenei Ver­senyen az országos második helyezettek közt vol­tak, az idén a tarpai önkormányzat különdíját sze­rezték meg. Nyáron a bogácsi Nemzetközi Dalos Ta­lálkozóra kapott meghívást az együttes, és a közeljövőben megrendezendő egri Palóc Gálára is hivatalosak. A tizenöt tagot számláló kórust a helyi önkormányzat jelentős mértékben támogatja, sőt a pol­gármester el is kíséri őket a vendégszereplésekre. Az asszonykórus utánpótlás-együttese, melynek tagjai az általános iskola diákjai közül kerülnek ki, hasonló közönségsikereket arat, mint a „nagyok”. Szemétlerakó és szennyvízelvezető Számos településen nagy gondot jelent a szemétle­rakó-telepek helyzete és a szennyvízhálózat kiala­kítása, valamint az idő­szerű infrastrukturális fej­lesztések kivitelezése. Többek között e területek­kel kapcsolatosan kér­deztük Komoró polgár- mesterét, Boros Istvánt.- Tizenkét település közös összefogásának köszönhe­tően, Záhony gesztorságával Tiszabezdéd és Tiszaszent- márton között megépült a szilárdhulladék-lerakó telep, melynek átadására szerződés szerint a hónap végén került volna sor, de sajnos a szemét­telepre vezető bekötőút nem készült még el. A 280 millió forintos beruházás-európai mércével mérve is-húsz-hu­szonöt évre modern, a legszi­gorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő sze­méttárolási lehetőséget te­remt, s ez azért is fontos, mert a térség sérülékeny vízbázi­son fekszik. Ehhez hasonló telep van Békéscsabán is, ahová nemrégiben látogat­tunk el, s tájékoztatást kap­tunk a létesítmény működé­séről. A társult önkormány­zatokkal úgy határoztunk, hogy közhasznú társaságot hozunk létre, és a nyereséget visszaforgatjuk, majd tovább­fejlesztjük a telepet.- Hogyan küzdenek meg a csapadékvíz okozta gondok­kal, és hogyan oldják meg a szennyvízelvezetést?- Komoró minden önkor­mányzati tulajdonú útja szi­lárd burkolatú, aszfaltozott, és saját erőből folyamatosan építjük a felszíni csapadékel­vezető csatornát. A múlt hónapban kerüli átadásra hétszáz folyóméter hosszú csatorna. Céltámogatásra nyújtunk be pályázatot a szennyvízhálózat kiépítésé­re, melyhez már elkészültek a kiviteli tervek is. A tervezett szennyvízrendszer a tuzséri telepre csatlakozna, amihez már megkaptuk Tuzsér elvi hozzá­járulását, az anyagiakról pedig a napokban tárgyalunk.- Milyen a munkanélküli­ek aránya Komor ón?-A körülbelül 1470 fős la­kosú községben szerencsére a megyei átlag alatt van a munkanélküliségi ráta. Gya­rapodik az épülő házak szá­ma, az idén tizenöt építési engedélyt adott ki az önkor­mányzat, s e lakások ta­vasszal már beköltözhető ál­lapotban lesznek. Az utóbbi időben négy-öt vállalkozás is beindult, van autólerakó­helyünk, épült egy diszkont, és egy éve üzemel a vámügy- intézéssel kapcsolatos szol­gáltatásokat nyújtó közvám­raktár, valamint életképes maradt a termelőszövetkezet is, mely körülbelül hatvan embert foglalkoztat. Másfél év alatt megépült az új templom Szeptember 7-én adták át a komorói új katolikus templomot. Korábban az is­kola napközis épületében tartották az istentiszteletet, s ez az állapot már tart­hatatlan volt. Szerencsére Szováti Tamás személyében olyan lelkész állt a te­lepülés gyülekezetének szolgálatába, aki felkarolta az ügyet. Tavaly májusban kezdődött az építkezés, és ebben az évben már birtokba vehették a hívek a rekordgyorsasággal felépült templomot, ahol a Fényesiitkéről átjáró pap csü­törtökön es nénteken tart misét. Az oldalt írta Babus Andrea, fotókat készítette Lázár Zsolt A bőség zavara Komoró általános isko­lájában Jászai Bélámé igaz­gatónőt kérdeztük a tanu­lóifjúság eredményeiről, a tantestület NAT-ra való fel­készülésének jelenlegi állá­sáról.- A pedagógiai progra­munkat már elkészítettük, de sajnos a bőség zavarával küz­dünk. Megpróbálunk besze­rezni minden, könyv alakban megjelent irodalmat, amiből viszont annyi van, hogy szin­te elveszünk benne. Most az a feladat áll előttünk, hogy eldöntsük, melyik műveltségi terület témaköreit hány órá­ban tanítsuk. Szerencsére nem kell minden műveltségi területen ugyanazt a tanterv­családot használni.- Milyen egy jó pedagó­giai program?- Mindenképp tükröznie kell a település arculatát, a helyi sajátosságokat. Komo­rénak 1981-től van népdal­kórusa. Ennek például feltét­lenül meg kell jelenni a pe­dagógiai programunkban. Ettől lesz a miénk más, mint a többi.- Hogyan birkóznak meg a NAT követelményeivel?- Valami már kellett a régi, elavult tanterv helyett. Na­gyon jónak tartom a mini­mumkövetelmények meg­határozását, hiszen így egy- egy iskola a helyi sajátossá­goknak, lehetőségeknek megfelelően tudja bővíteni az ismeretanyagot. Ami za­varó, az a hatalmas választá­si lehetőség, ami rendelkezé­sünkre áll. Nem tudom, jól döntünk-e majd... Továbbá egyelőre megoldatlannak lá­tom az iskolák közötti átjár­hatóságot. Talán ki kellett volna dolgozni egy átmene­ti tantervet, amíg minden osztályban be nem indul a NAT szerinti oktatás.- Gyakorlókért?- Az iskola melletti kert­ben a gyerekek technikaóra keretében ismerkednek a kertműveléssel, s az ott ter­melt zöldségeket a konyha használja fel.- Milyen kiemelkedő ered­ményekkel büszkélkedhetnek az iskola tanulói?- Az országos oroszver­seny döntőjében Magyamé Homor Katalin tanárnő tanít­ványai első és második he­lyezést értek el. Rajzból szin­tén kitűnően szerepelnek is­kolánk diákjai, két éve egy gyerek második, tavaly egy tanuló első helyezést ért el. A múlt évben a víz napja al­kalmából a vízügyi igazga­tóság által kiírt rajzpályáza­ton szintén első lett egy kis­lány. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola botani­kus kertje által meghirdetett pályázaton egy tanulónk har­madik lett, s a zánkai nemzet­közi raizpalyázaton egy iker­pár külön-külön bronzdiplo­mát kapott. A rajzversenyen részt vevő tanulók felkészítő tanán Boros Miklós igazga­tóhelyettes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents