Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-24 / 248. szám
Megyei krónika 1997. október 24., péntek A nyíregyházi távhodíjról Új Kelet-információ ______ Kö zel húsz napirendi pontot nyílt, tizennégyet pedig zárt ülésen vitatnak meg a nyíregyházi városatyák október 27-én, hétfőn a képviselő-testületi ülésen. Csabai Lászlóné, a megyeszékhely polgármestere a közoktatás beruházási igényeiről nyújt be előterjesztést. Giba Tamás alpolgármester a Nyír- ber Kft.-vei és a Nyírinköz Kft.-vei lakásépítésre megkötött együttműködési megállapodás meghosszabbítását javasolja. Fazekas János jegyző a polgármesteri hivatal ügyrendjének, valamint a képviselők javadalmaztatá- sát meghatározó rendeletnek a módosítását indítványozza. A Nyírségi Ősz Alapítvány munkájáról annak kuratóriumának elnöke, Lóvéi Csaba számol be. Soltész József, a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság ügyvezetője a cég hároméves fejlesztési programjáról ad tájékoztatást. Romanovits István, a városfejlesztési iroda vezetője egy hulladéktömörítő gép vásárlását indítványozza. Nagy Péter, a városüzemeltetési iroda megbízott vezetője a távhőszolgáltatás díjának megállapítását szabályozó rendelet módosítására kéri a testület jóváhagyását. Illésné Erdős Judit, a szociális iroda vezetője tájékoztatást ad Nyíregyháza lakosainak szociális helyzetéről, és javaslatokat tesz a problémák megoldására. A zárt ülésen szó lesz megszűnő óvodai helyek pótlásáról, bírósági ülnökök választásáról, ingatlanok értékesítéséről és a Városi Televízió Kht. felügyelő bizottsági tagjainak megválasztásáról. A balkanyi gyökerek Munkatársunktól ________ Vá rady Huszár Ágnes író, irodalomtörténész Mimi című könyvével ismerkedhettek meg az érdeklődők a napokban a balkányi Árpád Vezér Általános Iskolában. A könyv egy készülő trilógia első része, amely az 1930— 40-es évek Magyarországát, Balkányát mutatja be. A kiadvány lapjain megelevenedik a hajdani balkányi földesurak élete, a cselédség sorsa, s ábrázolja á szerző a két világháború közötti korszak minden ellentmondását, szépségét, hibáját, emberi szenvedését és a mindennapok apó kis örömeit. A könyvet elolvasok betekinthetnek a szabolcsi nemesség, az arisztokrácia fényűző világába, gondolkodás- módjába, és vele éles ellentétben a paraszti nyomorúságba, a földművelő nép kilátástalan életébe. Várady Huszár Ágnes külföldre szakadt hazájától, gyermekkora Balkányától. Ma Pittsburghben él családjával, ott alkot, dolgozik, de mint a könyvből is kitűnik: a szíve mélyén magyar maradt, s gyökerei kötik a szabolcsi földhöz. Hajdúsági nótázás Új Kelet-információ A nyíregyházi Szociális Gondozási Központ 4. Számú Idősek Klubjának 16 tagja a debreceni társintézmény meghívására a napokban ismerkedő kiránduláson vett részt Hajdú-Bihar megye székhelyén. Román Demeterné, a központ igazgatója szerint a látogatás lehetőséget teremtett arra, hogy az intézmények vezetői megosszák egymással a tapasztalataikat, a szakmai elképzeléseiket. A tiszteletre méltó korú megyeszékhelyi emberek ismerkedtek, barátkoztak debreceni klubtársaikkal, s a közös délutáni kulturális programban együtt daloltak a feledhetetlen hangulatot teremtő Matkó Mária és Lovass Lajos nótaénekesekkel. Múzeum a templomban A paposi, középkori eredetű öreg templom múzeummá alakításának több éve húzódó folyamatára került pont a közelmúltban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállított műemlék templomok tablószerű bemutatása adja a templomi állandó kiállítás anyagát, emellett mutatják be Nagy Sándor szobrászművész al- ' kotásainak gyűjteményes tárlatát. A kiállítás megtekinthető minden nap 14 és 18 óra között. Postai nyitva tartás Az október 23-ai munkarendváltozással összefüggésben október 24-én és 25-én, pénteken és szombaton a posták nyitvatartási és szolgálatellátási rendje a szombati napra meghatározottak szerint történik. Csak a megye- székhelyeken működő 1-es számú posták (a Debreceni Postaigazgatóság területén: Nyíregyháza, Bethlen u. 4.) és a nagyobb városokban szombaton egyébként is működő posták vannak nyitva. Ezek a posták nyitva tartásuk alatt a szokásos felvételi tevékenységet látják el. A kézbesítés a település nagyságától függően korlátozott mértékben történik. Minden posta kézbesíti a hírlap előfizetők részére a megjelenő napilapokat és az 5 kilogramm alatti expressz csomagokat. A megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban működő posták kézbesítik az MSZ- pótdíjjal (munkaszüneti napi kézbesítés) feladott táviratokat, a postafaxokat és a gyors- utalványokat, valamint az EMS-gyorspostaküldeményc- ket. Ezek a posták kézbesítik az 5 kilogramm súlyhatár feletti expressz csomagokat is. Október 26-án, vasárnap csak a megyeszékhelyeken működő 1-es számú posták tartanak nyitva. Aznap csak az MSZ-pótdíjjal feladott táviratokat, postafaxokat és gyorsutalványokat kézbesítik a posták nyitvatartási ideje alatt. A pillanat hőseiért) mártírjaiért M<n- _x 2N. Október 23-ai megemlékezések megyeszerte Dr. Tor gyám József, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke szerdán Demecserben a nagyközség politikai és társadalmi életének képviselőivel közösen emlékezett az 1956-os forradalom 4L évfordulója alkalmából. A nagyközségi hősi emlékműnél a megemlékezés koszorúinak elhelyezését követően a pártvezér a lakosságnak tolmácsolt köszöntőjében kifejtette: itt az ideje, hogy a magyar nép végre valóra váltsa régi céljait. Az ’56-os forradalmárok jelentős feladatként fogalmazták meg a vidéki Magyarország felzárkóztatását, ugyanúgy, mint meglátása szerint pártja. A politikus kijelentette: 1998-ban az urnák elé járuló lakosság döntési helyzetben lesz. újra a nép választhat. Torgyán József reményét fejezte ki. hogy politikai szervezete, amelyet a vidék pártjának nevezeti, győztesen kerül ki a jövő évi választásból. Meglátása szerint a Kisgazdapárt bázisa vidéken van, s ennek megfelelő a politikai irányvonala. Bírálatának célja a jelenlegi hatalom volt, amely meglátása szerint hátrányos helyzetben tartja a vidék lakosságát. A kisgazdapárt programjának szerves része a vidék és a mezőgazdaság helyzetének rendbetétele, az agrárágazat felzárkóztatása. A pártelnök a megkezdődött térségfejlesztést úgy jellemezte, hogy megkésett, de szükségszerű lépés volt. s amennyiben pártja megfelelő számú szavazatot kap. akkor fel fog erősödni Kelet-Magyar- ország felzárkózatásának folyamata. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 41. évfordulójának tiszteletére Gávavencsel- lőn, a magánadományozásból kibővített hősök emlékhelyén megtartott ünnepségen részt vevő Takács Péter, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője máig érvényes példaként jellemezte 1956-ot. Beszédében utalt arra a párhuzamosságra, amely a több mint negyven évvel ezelőtti múltat összeköti a mával. Akkor is a demokráciáért, a biztos megélhetésért, munkahelyekért, az európai életszínvonal eléréséért, a magyarságtudat megőrzéséért harcolt a nép, és azért száll síkra ma is. Á politikus meglátása szerint többféle értelmezést kaptak az elmúlt negyven évben az ’56-os események, de ő történészként csak a tényeket veszi figyelembe, s annak alapján úgy értelmezi, hogy a népfelkelés a nemzet szabadságvágyának egyik legnemesebb megnyilvánulása volt. „Senki és semmilyen politikai párt sem veheti el tőlünk az ’56-os forradalom és szabadságharc eszmeiségét. Ez a szabadságát féltő és óvó nép legnemesebb megnyilvánulása volt, amely, bár elbukott, de 1989-ben - a régi rendet félreseperve - fényes diadalt aratott.” Mindezt azok a forradalmárok, volt cellatársak mondták szerdán délelőtt a nyíregyházi hősök emlékművénél megtartott ellenzéki koszorúzáson, akik nemcsak részesei, hanem alakítói is voltak a történéseknek. A négy megyei ellenzéki párt képviselői mellett közel ötven polgár gyűlt össze, hogy a kegyelet virágait és koszorúit elhelyezze azok sírjánál, akik Szabolcs- Szatmár-Beregben és Nyíregyházán életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Záhonyban október 22-én délután az egykori győröcskei tüzérlaktanyában, a régi négyes számú főút mentén, az '56-os emléktáblánál városi ünnepség keretében emlékeztek meg a forradalom áldozatairól. Háda Imre polgármester beszéde után a helyi kultúrcsoport adott műsort, majd az önkormányzat, az oktatási intézmények, a MÁV, a szakközépiskola képviselői helyezték el koszorúikat. A megyei önkormányzatot a város lakója, Lázár János alpolgármester képviselte. Kisvárdán az önkormányzat október 23-án délelőtt a régi temetőben lévő háborús emlékműnél tartott megemlékezést az ’56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. Ünnepi emlékműsort a Szent László Egyházi Szakközépiskola diákjai adtak. A tiszteletadás záróaktusaként megkoszorúzták Rada János sírját. A mai Magyarországnak erőt kell merítenie 1956-ból és követnie kell az akkori eszméket. A 41 évvel ezelőtti szabadság- harc és forradalom egyik nagy tanulsága ugyanis az, hogy ha a nemzet - úgy mint tette azt négy évtizeddel ezelőtt - összefog, valóra válthatja álmait. Ezt Szent-Iványi István, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke, az SZDSZ frakció- vezetője fogalmazta meg csütörtökön Nyíregyházán, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye térségi, '56-ra emlékező ünnepségén. A politikus hangsúlyozta: 56 a rendszerváltás elindítója volt, s ha később is, de megvalósult, méghozzá békés körülmények között az ország szabadsága, függetlensége. A jövőt, a biztonságot garantálhatja az Európához tartozás, a majdani NATO- és uniós tagság. Szent-Iványi István úgy vélte: a csatlakozás eléréséhez félre kell tenni az értelmetlen pártpolitikai csatározást, felül kell emelkedni a napi politikai érdekeken, nem szabad választási megfontolásoknak alárendelni, kockáztatni a kettős tagságot. A szónok reményét fejezte ki, hogy a polgárok szabad akaratuk népszavazáson történő kinyilvánításánál figyelembe veszik majd az '56- os szabadságharc és forradalom útmutatásait, s az akkor megfogalmazott, és '90-ben valóra vált célok megerősítésére, az Európához tartozási szándékot jelző NATO-tagság- ra voksolnak. Szent-Iványi István beszélt még arról is, hogy 1956 áldozatainak családtagjait, illetve bebörtönzött és később kiszabadult hőseit a megtorlást követő időszakban — amennyire lehetett - segítette a társadalom. Kötelesség őket támogatni a jövőben is - mondta. S a meglévő szolidaritás értékeit meg kell őrizni annak érdekében, hogy eljussunk az egyesült Európáig, ami meghatározó az ország jövője szempontjából. A Nyírbátori Flatárőr-igazgatóság október 23-án ünnepi állománygyűlésen emlékezett meg az 1956. évi forradalom, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Az ünnep szónoka, Szabó János ezredes ünnepi beszédét követően elismeréseket adtak át. Soron kívül előlépett határőr századossá Gellert Károly és Nagy Attila főhadnagy, határőr törzszászlóssá Pásztor Jenő zászlós, határőr főtörzsőrmesterré Bakó József, Bara Zoltán, Csabolyi Csaba, Duplinszky András. Kovács Gábor törzsőrmester, határőr törzsőrmestcrré/J//?«- ri Zoltán, Katona Imre, Katona László, Mikolai János, Tóth Péter és Veres Tibor őrmester. A határőrség országos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesítette Gyarmati Ferenct alezredest, rendészeti főigazgatója Csernyi Sándor főhadnagyot és Tóth Ferenc törzszászlóst, szervezési főigazgatója Gönczöl Mihály őrnagyot és Mester Ferenc századost, gazdasági főigazgatója Molnár Gábor őrnagyot és Óz Jánosné köz- alkalmazottat. A Nyírbátori Határőr-igazgatóság igazgatója dicséretét és jutalmát 22 hivatásos és közalkalmazott vehette ál. A Budapesten rendezett ünnepségen vette át elismerését Seres József dandártábornok és két helyettese, valamint két főtiszt. Kuncze Gábortól, a tárca vezetőjétől a Belügyminisztériumban október 22-én, szerdán délelőtt a Magyar Köztársaság Ezüst Erdemkc- reszt polgári tagozatát megyénkből Izsák István nyugdíjas,Márton József, Biri polgármestere, Nóvóik István, Mezőladány nyugdíjas jegyzője és PethőAndrás. Pátyod polgármestere vette át. A belügyminiszter a kitüntetés átadásakor elmondott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy 1956-ban is az volt a cél, mint most: visszatérni Európába, egyenjogú tagjává válni a szabad és demokratikus világnak. A nép vágyát akkor a szovjet tankok és nyomukban magyar alattvalóik vérbe fojtották. Fotok: Lazar Zsolt
