Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

1997. október 24., péntek A Kamcsatka félsziget partjainál május végen elsüllyedt atom-tengeralattjárót csaknem öt hóna­pos munkálatok eredményeként sikerült kiemelni a vi­szonylag csekély mélységből, s kikötőbe vontatni. Az orosz haditengerészet a leírt tengeralattjáró kiemelését követően próbaméréseket végzett, amelyek azt jelezték, hogy a radioaktivitás nem haladta meg a természetes hát­térsugárzás értékeit. Az elsüllyedt, 675-ös típusú orosz ten­geralattjáró még a 70-es években épült, s a kamcsatkai flottilla kikötőiben még tucatnyi hasonló, a hadrendből kivont „túlkoros” hajó található. A tengeralatjáró ez év május 29-én süllyedt el, amikor vontatás közben egy má­sik hajónak ütközött. A teljes nemzetközi elszigeteltség veszé­lye fenyegeti Szlovákiát Vladimir Meciar kormányának antidemokratikus magatartása miatt - véli a prágai sajtó. „A Meciar” kormányzat egészen sajátos európai és integ­rációs politikája megkapta a legnagyobb elismerést: az Európai Parlament úgy döntött, elnöke nem megy Pozsony­ba, hogy a szlovák fővárosban találkozzon az Európai Unió társult országainak parlamenti vezetőivel” - jegyzi meg ironikusan csütörtöki kommentárjában a Lidové Noviny című tekintélyes prágai polgári napilap. Leszögezi: azzal, hogy Szlovákia „képtelen volt elfogadni a demokratikus világ erkölcseit és szabályait, teljes mértékben mege­rősítette az Európai Bizottság azon júliusi döntésének he­lyességét, amely Szlovákiát jelölte meg az egyedüli olyan országként, amely nem teljesítette az integráció politikai feltételeit”. Torzsok városának közelében (tveri terület) szerdán éjszaka lezuhant egy Ka-27-es típusú orosz katonai helikopter. A háromfős személyzet és a gép fedél­zetén tartózkodó négy utas életét vesztette. A légi kataszt­rófa okai egyelőre nem ismeretesek. A Kamov-gyárban ké­szült Ka-27-es típust 1973-ban rendszeresítették az orosz haditengerészetnél. Több célra felhasználható, fedélzeti harci gép. Az utóbbi öt évben három Ka-27-es szenvedett balesetet (az előző két katasztrófa az orosz Északi flotta egységeinél történt 1992-ben, illetve 1994-ben). Idén ez már a kilencedik baleset, amely orosz katonai helikopter­rel történt. A vörös khmerek volt vezetőjével, Pol Póttal készített interjú részleteit közölte a hongkongi Far Eastern Economic Review. Pol Póttal közel két évtized óta nem találkozott külföldi újságíró. Pol Pót az interjúban nem ismerte el, hogy milliók vesztették életüket 1975 és 1979 között, a vörös khmerek rémuralom idején. Szavainak ta­núsága szerint nem érez megbánást politikai ellenfelei­nek kivégzése miatt, minden másért, tömegek éhhaláláért viszont vietnami ügynököket lett felelőssé. „Harcot foly­tattam, nem embereket öltem, tiszta a lelkiismeretem” - mondta és hozzátette: „mozgalmunk követett el hibákat, de megmentette Kambodzsát a vietnami uralom alól”. Pol Pót uralmának Kambodzsa vietnami megszállása vetett véget. Vérfürdő a papiakban MTI _____ Sz ándékosan időzítették Pándy András letartóztatását olyan időpontra, amikor a lelkész belga földön tartóz­kodik - erősítette meg az MTI-nek/oí Cos pin, a brüsz- szeli főügyész első helyette­se. Addig nem kezdték meg a lelkipásztor brüsszeli házai­nak átkutatását sem, amíg Pándyt őrizetbe nem vették, mert nem akarták elriasztani őt. Pándy András 1956-ban mene­kült külföldre, és 1992-ig lé­nyegében Belgiumban élt. Az elmúlt öt évet azonban jobbára dunakeszi házában töltötte. Egyelőre nincs olyan gyanú, hogy Magyarorszá­gon is követett volna el bűn- cselekményt, bár feltételezett áldozatai kivétel nélkül ma­gyarok. A hetvenéves ma­gyar-belga protestáns lel­készt két feleségének és négy gyermekének meggyilkolá­sával vádolják. Feltehető, hogy házassági ajánlattal Belgiumba csábított, és be­csapott legalább két tucat további asszonyt és leányt. Utóbbiak egy részének - lap- értesülések szerint - nyoma veszett. A múlt héten magán­zárkába csukott Pándy maka­csul tagadja a vádakat. Cos- pin szerint életfogytiglani börtön vár rá, amennyiben bűnössége bebizonyosodik, de a jogi eljárás - különösen amíg a gyanúsított nem vall - hosszú ideig elhúzódhat. A brüsszeli nyomozószer­vek folytatják a lelkész otta­ni házainak átkutatását. A ke­resés még az első ingatlannál tart. Ebben már a hét végi első házkutatás során vémyomo- kat, húsdarabokat és csonto- kát találtak, más gyanús tár­gyak mellett. Hétfőn és ked­den újabb csontokra bukkan­tak, de Cospin szerint még mindig nincs bizonyíték arra. hogy a talált emberi marad­ványok több testből származ­nak. Egy csontváz azonban már csaknem teljes - mondta az illetékes. A Pándy elleni letartózta- tási parancs egyelőre egy hó­napig van érvényben. Cospin szerint a hatóságoknak meg­vannak az eszközeik és a bi­zonyítékaik arra, hogy hosz- szú ideig őrizetben tartsák a lelkészt, amennyiben a vizs­gálat és a bűnper elhúzódik. Világkrónika Robbanásveszély Montenegróban Jugoszláviában egyre többen vélik úgy, hogy a vasár­napi köztársaságielnök-választást követően robbanás- veszélyes helyzet alakult ki Montenegróban, a kiseb­bik jugoszláv tagköztársaságban. A pártok, attól függően, hogy a Belgrád szövetségesének számító vesztes Momir Bulatovic, vagy a győztes Milo Djukanovic pártján állnak, kizárólag a másik felet te­szik felelőssé a válság kiéleződéséért. MTI A jugoszláv kommunista szövetség vezetője, Ratko Krsmanovic szerint Djuka­novic eddigi miniszterelnö­köt terheli a felelősség, mivel választási csalással, a monte­negrói polgárok elleni „mé­diaterrorral” és a törvények megsértésével biztosította győzelmét. „A Milo Djuka­novic vezette jelenlegi hata­lom a rendőri erőszak alkal­mazásától sem fog visszariad­ni annak érdekében, hogy megvédelmezze a szűk, ám politikai és gazdasági tekin­tetben erős bűnözőréteg érde­keit és gazdaságát” - áll Krsmanovic nyilatkozatában, amelyet a Tanjug jugoszláv hírügynökség tett közzé. A kommunista vezető szerint nem lenne meglepő, ha a mon­tenegrói nemzet fellázadna a külföld támogatását élvező Djukanovic ellen. A monteneg­rói ellenzéki párt, a Néppárt szetint Bulatovic élezi a fe­szültséget. „Az nem meglepő, hogy Bulatovic arra is hajlan­dó, hogy az elnöki szék vissza­szerzése érdekében destabili­zálja Montenegrót, az azonban kétséges, hogy a bársonyszék megéri-e azt, hogy ekkora ve­szélybe kerüljön az ország” - áll a Djukanovic mellett álló szervezet közleményében. A párt egyben azt is hangsúlyoz­ta, hogy a vereség elviselésé­re alkalmatlan eddigi államfő a legprimitívebb ösztönöket lovagolja meg annak érdeké­ben, hogy gyűlöletet szítson azok ellen, akik nem rá sza­vaztak. A montenegrói belügymi­niszter, Filip Vujanovic csü­törtökön ismét felhívta az or­szág figyelmét arra, hogy a Bulatovic által szervezett tüntetések résztvevői folya­matosan veszélyeztetik a köz­rendet. „A tiltakozó akciót lö­völdözés, a forgalom akadá­lyozása, a rádió és televízió épületébe való betörési pró­bálkozások kísérik, s ez nyug­talanságot vált ki a lakosság körében” - hangsúlyozta a Djukanovic oldalán álló mi­niszter. Vujanovic egyben azt is közölte, hogy a rendőrség ellenőrzése alatt tartja a hely­zetet, s így a demonstrációk nem torkollhatnak ellenőriz­hetetlen kilengésekbe. Elmaradt az ivászat , . jPJL ff. m : «- Megjósolta az öt nyerőszámot a lottón, nem akartam osz­tozni Az első egyeztetés MTI Moldova lemondta az or­szág nevezetes borospincéjé­ben tervezett FAK-bankettet, nehogy a Független Államok Közössége 12 első emberé­nek chisinaui találkozója egy nagy ivászat látszatát keltse - jelentette a Reuters. A moldovai fővárostól mint­egy 10 kilométerre, Criko- vában fekvő hatalmas föld­alatti borospincék kedvelt célpontját képezték a hivata­los delegációknak a szovjet időkben. Az ötlet azonban, hogy mindjárt az itteni prog­rammal kezdjék az e heti FÁK-csúcsot, némi megrökö­nyödést keltett. Normális esetben a hivatalos küldött­ségek a Crikovában tett láto­gatással fejezik be moldovai tartózkodásukat. Ezúttal azon­ban a házigazdák megváltoz­tatták a sorrendet, kétségkí­vül abban a reményben, hogy a jó moldovai borból a ven­dégek erőt meríthetnek az előttük álló munkához - ka- jánkodott például az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség. A reagálásokat látva Petru Lucinschi moldovai államfő bejelentette, hogy a erikovai borkóstoló helyett egy szolid vacsorán látják vendégül a FÁK-vezetőket Chisinauban, nehogy úgy tűnjön, mintha tivorványal kezdenék a csúcs- találkozó munkáját. MTI A hágai bírósági döntés vég­rehajtásáról szerdán Pozsony­ban először tárgyaló magyar és szlovák küldöttség megállapo­dott abban, hogy kétheti rend­szerességgel - szlovák és ma­gyar területen felváltva - ple­náris üléseket tartanak, a szak- bizottságiak pedig szükség szerint ennél is gyakrabban ta­lálkozhatnak - tájékoztatta késő délután kezdődött pozso­nyi egyeztetés első fejlemé­nyeiről az MTI tudósítóját Nemcsók János, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára, a magyar küldöttség vezetője.- Várakozásainknak megfe­lelően mindkét delegáció kö­zölte: mindketten elfogadjuk a hágai bíróság ajánlásait, s az ajánlások alapján igyekszünk a végső megállapodásokhoz vezető tárgyalásokat folytatni a továbbiakban is - mondta Nemcsók, aki egy órával a tár­gyalások megkezdése után már arról számolhatott be, hogy a helyszínekről és az intervallu­mokról gond nélkül létrejött a megállapodás. Tisztázódott, hogy a szlo­vák fél hasonló munkacsopor­tokat állított fel, mint a ma­gyar. A szakértői tárgyaló csopor­tok a felmerülő problémák függ­vényében, várhatóan gyakran találkoznak majd. Ónálló magyar egyetem MTI __ Az RMDSZ szövetségi elnö­ki hivatala csütörtök délben fa­xon közleményt juttatott el az MTI bukaresti irodájába. A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető ál­tal aláírt közlemény szövege a következő: „Az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos fél­reértések vagy értelmezési kü­lönbségek tisztázása végett szükségesnek tartjuk leszögez­ni a következőket: 1. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormányküldöttség lá­togatása alkalmával a két mi­niszterelnök egyetértett abban, hogy szükséges az önálló ma­gyar egyetem létrehozása, és ezáltal ez a célkitűzésünk a két ország közti együttműködés tárgyává is lett. Maga az RM­DSZ is kérte, hogy a magyar kormány támogassa ennek a célnak a megvalósítását, és erre az igényünkre pozitív választ kaptunk. 2. Az önálló egyetem létre­hozására irányuló törekvéseket nem lehet szembehelyezni a Babes-Bolyai Egyetemen belü­li magyar tagozat kialakításá­val. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ezen az egyetemen be­lül minél előbb magyar tanszé­kek és fakultások létesítését, és ily módon egy önálló magyar tagozat létrejöttét. 3. Már régebben elfogadott, ma is érvényes oktatási straté­giánknak megfelelően Erdély­ben több régióban is szükséges magyar felsőoktatási intézmé­nyek létrehozása. Ugyanakkor az RMDSZ vezetősége tovább­ra is azon a véleményen van, hogy egy önálló magyar tudo­mányegyetem működtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Ko­lozsvár, függetlenül az egye­tem létrehozásának módjától.” A bővítés költségei MTI Henry Shelton tábornok, az amerikai vezérkari fő­nökök egyesített bizottsá­gának elnöke szerdán le­szögezte, hogy a NATO- bővítéssel együtt járó pót­lólagos kiadások messze eltörpülnek amellett a biz­tonsági haszon mellett, amelyet a folyamat eredmé­nyez majd az észak-atlanti szövetség erősítésével és az európai stabilitási övezet határainak kiterjesztésével. Az első számú amerikai katonai vezető a szenátus megajánlási bizottsága előtt fejtette ki véleményét. Rá­mutatott arra is, hogy a többletköltségekből az Egye­sült Államokra eső rész vár­hatóan alig fogja kitenni az éves védelmi kiadások egy ezrelékét. - Úgy gondolom, hogy a kollektív biztonság fokozása igazán megér eny- nyi befektetést - mondta, hozzáfűzve, hogy a pótló­lagos kiadások semmi eset­re sem fogják hátráltatni az amerikai védelmi fejleszté­si terveket. Hasonlóképpen érvelt Wesley Clark tábornok, a NATO szövetséges erőinek főparancsnoka is. A bizott­ság előző nap Madeleine Albright külügy- és Wil­liam Cohen védelmi minisz­tert hallgatta meg. Mindket­ten jelezték, hogy a NATO decemberre jelzett költség­tanulmánya valószínűleg kevesebbre fogja becsülni a bővítéssel járó kiadásokat, mint a washingtoni kor­mányzat év elején közzétett elemzése, amely tizenkét éves távlatban 27-35 milli­árd dollárra tette a többlet- költségeket. Az európai szövetségesek túlzónak tar­tották az előrejelzést. A vé­delmi miniszter elismerte, hogy „valószínűleg igazuk van, amikor azt mondják, hogy túlbecsültük a költsé­geket”. Mint kifejtette, a három közép-európai tagje­lölt - Csehország, Lengyel- ország és Magyarország - már eddig is jelentős erőfe­szítéseket tett haderejének a korszerűsítésére, aminek köszönhetően védelmi fel- készültségük meghaladja a várt szintet, és a NATO szé­lesebb katonai infrastruk­túrára támaszkodhat a bő­vítés során, mint korábban gondolta. William Cohen példa­ként kiemelte, hogy egyes magyar repülőtereken már képesek kiszolgálni az ame­rikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket. Utalt arra is, hogy a februárban nyilvá­nosságra hozott tanulmány még négy országgal szá­molt. Azt azonban sem ő, sem minisztertársa nem tudta megjósolni, hogy a NATO-becslés mennyivel kisebb összegű lesz az ame­rikaihoz képest. A szerdai ülésen - a ko­rábbi meghallgatásokhoz hasonlóan - a szenátorok újra értésre adták: noha alapvetően egyetértenek a kiszélesítéssel, mégis ag­gódnak a költségkihatások miatt, és nem látják tisztán a folyamat hosszú távú stra­tégiai, politikai és társadal­mi kihatásait sem.

Next

/
Thumbnails
Contents