Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-06 / 233. szám
1997. október 6., hétfő' Riport Kivilágos kivirradtig ropták (Folytatás az 1. oldalról) A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központtal közös épületben működő Ratkó József Könyvtár két rendezvénnyel segítette a fesztivál színvonalas lebonyolítását. Népművészeti és népviseleti kiállítással járultak hozzá a résztvevők jobb hangulatához. A művelődési ház előtt kirakodóvásáron csodálhatták meg az ide-oda sétáló nézők a különféle nép- művészeti ritkaságokat, kóstolhatták meg az újból reneszánszát élő kürtőskalácsot, bámulhatták, hogyan készült az ősmagyarok fegyvere, az íj és hallgathatták, milyen szép hangja van a pánsípnak. Szóval nagysikerű fesztivál színhelye volt a valamikori megyeszékhely, a Kállayak városa. És aki azt hitte, hogy a péntek-szombati teljesítményt nem lehet felülmúlni az nagyot tévedett. Vasárnap színpompás felvonulással tették fel a koronát addigi produkcióikra a résztvevők. Nagykálló főutcája egyetlen szabadtéri színpadként szolgált a szinpompás ruhába öltözött együtteseknek. A kisérő zenekarok olyan hangulatot varázsoltak a főútra, hogy a két oldalt zsúfoltan álló nézőközönségnek is kedve támadt egy-egy friss vagy legényes eljárására. Sok helyről érkeztek a vendégek, Gyuláról, Debrecenből, Gyomaendrődről, a Szlovákiában lévő Nagyidáról. A nagyidaiak már régóta tartják a kapcsolatot a kállóiak- kal. Lassan húsz esztendeje, hogy kölcsönösen látogatják egymást, de versenyzőkén először vettek részt a fesztiválon. Mint Kupec Mihály, az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője elmondta, mostanában nem jó dolog Szlovákiában magyarnak lenni. Fellépési lehetőségeik szinte teljesen megszűntek. Odaát tűzzel- vassal üldözik a magyar szót, nem tűrik, hogy magyarul énekeljenek, pláne magyar néptáncot ropjanak műsoros esteken. Ezért is örültek a meghívásnak, hiszen odahaza közönség előtt már régóta nem produkálhatták magukat. Minddent összevetve jó mulatság volt ez a három nap Kálióban. Sok ilyenre lenne szükség, hogy a néptáncművészet ismét régi fényében tündökölhessen. * Becsapott &vámosatyaiak Meseszép beregi település Vámosatya. Ezernyi apró titokkal, kinccsel gazdagon megrakottak a műemlék jellegű épületei, levegője tiszta. A csendes kis falu élte nyugodt mindennapjait egészen nyár közepéig. Ekkor jéggel kísért vihar csapott le a település környékére, s becsült értéken legalább 140 millió forintos kárt okozott. Épülettetők törtek be, ablakok repültek szilánkokká, termést döngölt bele a földbe. A térség mezőgazdasági kárát szintén csak becsülni lehet, de Szász József polgármester ismerete szerint a kultúrnövények 70-80 százalékát érte valamekkora veszteség. V. P. (Új Kelet) Megjegyezte, hogy az alig hétszáz lelkes faluban a mező- gazdaság az egyetlen megélhetési forma, emiatt az elemi csapáskár náluk szociális gondokat is gerjesztett azon túl, hogy az emberek termőföldbe fektetett pénzüket talán már sohasem látják viszont.- A kormányzat ígéretet tett a csapáskár enyhítésére, felmerült 250-300 millió forintos rendkívüli támogatás megítélése - idézte a polgármester azokat az időket, amikor még optimista volt. - Sajnálattal kell elmondanom, de ma a térségi gazdák becsapottnak érzik magukat. Mind a Belügyminisztérium, mind a megyei agrárkamara munkatársaitól július közepén ígéretet kapott a képviselő-testület, hogy rövidesen meglesz a támogatás. Ma is várunk rá, de nem vagyunk biztosak abban, hogy valaha is lesz ebből valami. A lakosok a polgármesterhez fordulnak, naponta érdeklődnek a segítség után. Az önkormányzat annyit tehetett, hogy a tartalékaiból mintegy másfél millió forintos támogatást szétosztott a legrászorultabb családoknak. A.szociális problémák kiéleződtek a településen. Az önkormányzat a lehetőségeihez képest pályázati úton közel hetven közhasznú munkahelyet létesített a jövedelempótló támogatásokból kieső állástalanok számára, akiknek a sorsa és megélhetése ma az önkormányzat kezében van. Emellett már két ízben sikeres beadványt nyújtottak be a Héra Alapítványhoz, s a családok ener- giakötségéhez így 2,5-5 ezer forinttal tudott közvetve a testület hozzájárulni. Az utóbbi időszak kellemetlenségei ellenére Vámosatya azon ritka települések közé tartozik, ahol a földterületek magánosítása teljesen befejeződött, a tulajdoni lapok elkészültek. Határozati szinten megkezdődött a nélkülözhetetlen dűlőúthálózat kiépítése. Hamarosan az egész térségi földnyilvántartást, valamint a teljes hivatali adminisztrációt számítógépesítik, hogy az ügyintézések hatékonyságát növeljék. Nemcsak az elemi csapáskár rendezésében, hanem az önkormányzatiság tekintetében is magárahagyatottan érzi magát a település, az emberek csak magukra és a környező községek összefogására számíthatnak. Ez utóbbi együttgondolkodásnak köszönhető az iskolaszerkezet olyan átalakítása, amellyel Vámosatya cs Gelénes is csak nyert. Intéz- ménytársulást hoztak létre. A településen hatosztályos iskolaszerkezetet alakítottak ki, s a közösen vásárolt iskolabusz szállítja Gelénesre a felsőbb osztályos, vagy végzés előtt álló tanulókat. Ugyan a településfejlesztés jobbára kimerült az állag- megóvásban, az egészség- ügyi helyzet kritikus voltát sikerült felszámolni. Szintén szomszédos falvakkal közösen alkalmaznak egy háziorvost, aki hetente két alkalommal rendszeresen ellátja a falu betegeit. A polgármester véleménye szerint az önkormányzati tartalékok halmozódása miatt jövőre már nagyobb fejlesztéseket is el tudnak majd végezni, annál is inkább, mert idén kiegyenlítik a három év alatt kigazdálkodott, gázbe- fektetésekből szánnazó adósság utolsó részletét.
