Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

Megbízható nyulak Tervezhető jö vedelemkiegészftés Mezőgazdaság 1997. október 24., péntek Hétről hétre a kiskertekben „Itt van az ősz, itt van újra...” Munkatársunktól A mezőgazdasági szektor a nemzetgazdaság egyetlen olyan ágazata, amely telje­sen kiszolgáltatott az idő­járásnak. Ha rossz .az idő, kevés a termés, hajó, akkor a sok termés miatt alacsony az ár. A csarodai emberek minderről úgy vélekednek, hogy emellett az állattar­Munkatársunktól Mint a moziban. A megyei almatermelő körökben játszód dik egy olyan film, amelyet az élet, írt. Két homlokegyenest ellentétes szálon bonyolódik a cselekmény, amelynek az ipari, illetve a minőségi alma a főszereplője, s szenvedő ala­nya mindkét esetben a tcrmé- ket megtermelő gazda. Az előbbi feszültségforrást okozó történet főszereplőjé­ből úgy-ahogy megfelelő mennyiség termett, viszont az állami garantált árról szóló bejelentés nagyon megké­sett. Emiatt szezonkezdetkor a feldolgozók üresjáratot futot­tak, a termelők „bagóéit” nem voltak hajlandók almájuktól megválni, mint elmondták: in­kább rothadjon meg a fán. Majd amikor megszületett az almaermelésl nullszaldóssá tevő 21 forintra megemelt ár, akkor többnapos sorbanállás- sal kombinált termelői roha­mot kaptak a felvásárló tele­pek. A gazdák türelmesen so­rakoztak a feldolgozók előtt, az alma poshadt a kamionokon, mire elterjedt: nincs kereslet a sűrítményre, alacsony a világ­piaci ár, emiatt tarthatatlan a 21 forintos felvásárlási ár. Jött a pánik, s vele együtt a szak­tárca minisztere, aki kedély­tás is kész istencsapása, s egyedül a nyulakban lehet bízni. A „hosszú fülűek” ter­mészetadta szaporasága elő­re tervezhető, s átvételi áruk, a kilogrammonként 230-250 forint viszonylag megfelelő, s egy-egy állatért a gazdák 650-1200 forintot tehetnek zsebre jövede­lemkiegészítésként. csitítólag leszögezte: novem­ber végéig szavatolja a garan­tált árat. Apró, de sokatmondó epizódja a mintegy másfél hó­napot átölelő történetnek, hogy a gazdák nem bizonyí­tott, ám annál inkább köztudat­ban tartott ismeretei szerint a 10-14 forintos román és ukrán alma a vámkorlát ellenére áram­lik be a megyébe, merthogy így is olcsóbb, mint a hazai. A történet másik szálán az államilag erőltetett, ám az áhított és túlfűtött nyugat-eu­rópai piacon eladhatatlan mi- nőségialma-program és -telepí­tés szerepel. Az extraminősé- gű alapelgondolás a termelők jövedelmi érdekeit szolgálja, de egyes szakértők szerint nyu­gaton nincs piaca, másrészt a feldolgozók miért vásárolnák meg 3-5-ször drágábban a almalénck való alapanyagot? Aki belevág a támogatott te­lepítésbe, az olyan, mintha egy modem szélmalomharcot vívna, ahol nem a képzelt, ha­nem a nagyon is valóságos banki kamatokkal kell úgy megküzdeni, hogy jelzálog hi­ányában nincs nagyon mit fe­dezetnek felmutatni. A termelői rémfilmnek még nincs vége, mert megkezdőd­tek a korábbi termelői kijelen­téseket megcáfoló, almafaki- vágásos tiltakozó akciók. Fekete Tibor (Új Kelet) Gyümölcsöskertünk megürese­dett. Leérett már szinte minden. Tárolókba kerültek az őszi gyü­mölcsök, csak napok kérdése, és leesik az első hó. Figyelmünket most már inkább a tárolóhelyekre irányítsuk. A nappali felmelege­dés még mindig meghaladja a tíz Celsius-fokot, és a tárolóhelyek hőmérséklete nemkívánatos mó­don ingadozik. Az ideális az len­ne, ha csak egy-két fokkal halad­ná meg a fagypontot, de ezt hű­tés nélkül nem lehet elérni. Annyit azonban megtehetünk, hogy a kora reggeli órákban szellőztessük ki alaposan a kam­rákat. Még jobb a helyzet, ha ve­remben vagy aknában tartjuk az almát, a krumplit vagy a zöldsé­get. Nyissuk fel az akna fedelét, és hagyjuk, hogy hideggel teljen meg az üreg. Fél óra alatt teljesen kicserélődik a levegő. Légmen­tesen visszazárva napokig hideg marad a tárolónk. Közeledik a faültetés ideje. A gödröket már elő kellett készí­teni, de ha eddig nem tettük, még most pótolhatjuk, különválaszt­va a felső talajréteget, amely hu­muszban gazdag, és túloldalra rakva a B és C jelűként ismert alsóbb rétegeket. Egy átlagos fa­csemetének körülbelül 80x80x 80-100 centiméteres üregre van helyigénye. A prospektusokból vagy a szakirodalomból jó előre kiválaszthatjuk, mely fajtákat akarjuk szaporítani. Ha már egy­szer eldöntöttük, mit kívánunk megvenni, akkor ne hagyjuk magunkat az eladótól befolyá­solni. O természetesen a maga lo­vát dicséri, és neki az az érdeke, hogy eladja az árut. A vétel előtt érdemes alaposan tájékozódni. Október végén gyakran látni a közutakon, hogy a tetőcsomag­tartón csak úgy szabadon szál­lítják a csemetéket. Ha már min­denképpen gépkocsival kell ki­vinni a kiskertbe az oltványt, leg­alább egy nejlonzsákot húzzunk a gyökérrészre. A nyolcvan kilo­méteres mcnetszél alaposan kiszá­ríthatja a hajszálgyökerckct Ültetés előtt érdemes legalább egy fél napig vízzel teli hordó­ba állítani a szaporítóanyagot. Ha a faiskolai tárolással és a szál­lítással nedvességet veszített a növény, akkor lehetősége lesz pótolni a veszteségei. Két-három napnál tovább viszont azért nem érdemes vízben tartani a kisfá­kat, mert benyálkásodhat a haj­szálgyökérzete, vagy a gyökér­kéreg egyszerűen elrohad. Azt a legtöbb kiskerttulajdonos tudja, hogy ültetéskor a szemzés helyé­ig kell a talajba süllyeszteni a csemetét, de kevesebben végzik el az iszapolást. Amikor vissza­raktuk a gödörbe a földet, és két vödömyi vízzel beöntöztük, ak­kor néhányszor függőlegesen mozgassuk meg az oltványt. Ezzel a gyökerek környéki levegő eltávozik, és nem pené- szedik be a létfontossággú haj- szálgyökéízet. Eddig még csak egy-két éjsza­ka volt talaj menti fagy, de most már ne halogassuk tovább a kar­fiol és a téli fejes káposzta sze­dését. Ha már rendesen beborul­tak a fejek, akkor tovább már úgysem fejlődik a növény. Ha viszont túl sokáig marad a föl­deken a termés, és elkapja egy csapadékosabb időszak, akkor szétcsattannak a fejek, és abból már nem lesz töltött káposzta. A káposzta alsó levelei közül hár- mat-négyet hagyjunk a tövön, és efölött vágjuk le a termést. Sze­dés után még fél napig érdemes szikkasztani a betárolásra szánt káposztát, így kevésbé penésze­dig be. Halomban is raktározhat­juk a fejes káposztát. Ássunk arasznyi mélyen árkot, és ebbe a tövestől felszedett káposztákat fejjel lefelé álogassuk bele. Szal­mával vagy elszáradt gyomnö­vénymaradványokkal, esetleg kukoricacsutkával takargassuk be, majd a kiszedett földdel leg­alább húsz centiméter vastagon fedjük be. Ä gumós és a hagymás kerti virágainkat fokozatosan szed­jük fel. A dália, a gumós begó­nia vagy a nőszirom szaporító­képletei viszonylag jól tűrik a fagyot, de ne kísérletezzünk az átteleltetéssel. Legjobb vasta­gon becsomagolni újságpapír­ba, és száraz, de fagymentes he­lyen tárolni. A földnedves hagy­mákat vagy gumókat a déli órák­ban érdemes kitenni néhány órá­ra a napra, és csak amikor már csörög a külső héj, akkor raktá­rozzuk el. Ha tél közepén azt ta­pasztaljuk, hogy töppednek a hagymagumók, akkor kevés vi­zet szétlocsolva növelhetjük a levegő relatív páratartalmát. A beteg, fertőzött vagy ásóval megvágott hagymákat nem ér­demes télére eltenni, mert még a többi, egészséges szaporítóa­nyag is elkaphatja a növényi betegségeket. Egy régi mondás szerint ak­kor jó a sütőtök, ha már meg­csípte néhányszor a dér. Erre már volt a napokban példa, de még érdemes a szabadban tárolni a tököt. Mínusz öt fok alatt azon­ban megfagyhat a termés, in­kább zárt helyre raktározzuk be az étkezési tököt. Erdő­gazdaság Munkatársunktól _______ Mí g sokan bosszankod­tak az idei sok csapadék miatt, az erdészek felléle­geztek. A sok éves aszály után végre az erdők elegen­dő vízhez jutottak. Ez kü­lönösen azért jelentős, mert az új telepítések és felújítá­sok csemetéi szépen tudtak fejlődni. Igaz, gyorsabb és nagyobb mértékű volt a gyomosodás is, de ezt rész­ben gépi, részben kézi mun­kával védték ki. A Nyírerdő Rt. minden erdészete, de különösen a nyírségiek örömmel számoltak be arról, hogy a tavaszi növekedés után a második, augusztusi időszakban szintén igen nagyarányú volt a csemeték fejlődése. A műszaki átvé­telek során mindenütt rend­kívülien szép, gondozott ál­lományokat találtak. *** A térségi erdészeti rész­vénytársaság nagy faexpor­tőr. Jellemző, hogy az innen származó akácrönkökből készül a hollandiai gátak alapja, de ott találjuk termé­keiket az Alpokban is, ahol lavinafogóként használják. A fapiac némi visszaesése után most újra kedvezőbb jelek mutatkoznak. A par­ketta, a gyümölcsösökhöz szükséges támfa és karó, a bútoripari alapanyag, a bá­nyafa ismét keresetté vált. Jellemző, hogy rövid idő alatt csupán a baktai erdé­szet 500 köbméter nyár- és akácrönkre kötött szerző­dést. A felfutó kereslet ütem­növekedést hozott a nyír­bátori fafeldolgozóban is, ahol a szárítók teljes kapa­citással működnek. Az idén hatodik alkalom­mal megrendezett WOOD- Tech erdészeti és faipari nem­zetközi kiállításon a térségi erdészet különleges cs nagy sikert aratott kiállítással je­lentkezett. A téma az akác volt, ami köztudomásúan a legelterjedtebb fafaj Ma­gyarországon. olyannyira, hogy hazánkban annyi akác­terület található, mint Euró­pában összesen, beleértve Oroszországot is. A regioná­lis erdészeti társaság kiállí­tásán a maggyűjtéstől a fel­dolgozásig kísérhették fi­gyelemmel a látogatók az erdészek munkáját. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Haj- dú-Bihar megye területén gazdálkodó társaság az 57 ezer hektáros területének több mint a felén neveli ezt a mind jobban keresett fát. A bemutatót megtekintő Göncz Árpád köztársasági el­nök az új fafeldolgozó bemu­tatásakor mutatott különös ér­deklődést. amely szavai sze­rint a kistérségi fejlesztés eu­rópai szintű példája. Sj< 5{« ífí És még egyszer az akác­ról: a baktalórántházi erdé­szetben megkezdődött az akácmag begyűjtése. A Nyír­erdő Rt. e gazdaságában évente 80 mázsát gyűjtenek be, szárítják, szkarifikálják, azaz lehántják a mag burkát, majd ólomzárolva értékesí­tik. A mennyiségre jellemző, hogy a magyar szükséglet 80 százaléka innen származik, de ma már külföldön is kere­sett cikké váll. Almatermelői thriller I Négy és fél kiló pörköltnek, bundának A hajnali dér már megcsípi a tökén felejtett szőlőszemeket j Fiatal barackfa utolsó előtti levele

Next

/
Thumbnails
Contents