Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-22 / 247. szám
A ... A'aA-’ v Teszt ^Hivatalból” visszautasítva 1. „Hivatalból” visszautasítva Kinéztél egy új kollégát a munkahelyeden. Kapsz két jegyet egy színdarabra, és megkérdezed, elmenne-e veled. Nevet, és azt mondja: „Hogyan? Magával?" Azt gondolod: a. Legalább tudom, milyen! Aki egy meghívást ilyen érzéketlenül utasít vissza, azért nem érdemes küzdeni! b. Miért gondolja, hogy ekkora durvaságot megengedhet magának? Majd én elintézem! Mindenkinek elmondom, hogy azt hiszi magáról: minden nő a lába előtt he: ver. c. Nem kellett volna megkérdeznem! Most majd mindenkinek elmeséli az irodában! 2. Éllovas széllovas Kéthetes karib-tengeri nyaralásod első napján barátaiddal láttok egy táblát: „Széllovas-kölcsönzés”. Ketten jól tudnak szörfözni, de te sohasem próbáltad. Arra biztatnak, hogy próbáld meg, élvezni fogod. Mit gondolsz: a. A szörfözés gyerekjáték! Bárki meg tudja csinálni! Egy kicsit gyakorolom, és utol sem érnek! b. Ki van zárva, hogy hülyét csináljak magamból ennyi ember előtt! Megmondom nekik, hogy inkább napozom és olvasok. c. Miért ne? Valószínűleg állandóan leesem majd, míg az alapokat megtanulom, de azután élvezni fogom. 3. Magadra utalva Kollégáddal gyakran fantáziáltatok arról, hogy önálló vállalkozásba kezdtek. Egyik nap leendő partnered azt mondja: „Vágjunk bele! Találtam valakit, aki kiadna nekünk egy üzlethelyiséget, és a bank is adna kölcsönt." Mit gondolsz? a. Naná! Alig várom már, hogy elkerüljek innen. Biztosan lesz munkánk: nézd, milyen forgalmas ez a hely. És nem kellene minden este sokáig dolgoznunk, hogy mások munkáját befejezzük. b. Lehet, hogy ez az igazi! De előbb megnézem az üzlethelyiséget, és elolvasom a bankkölcsön feltételeit. Talán a mostani cég üzletfeleinek egy része is átjönne hozzánk. c. Várj csak! Még nem készültem fel erre! Nem lesz a hátunk mögött egy nagy cég. Mi lesz, ha nem lesznek megrendelőink? Akkor bizony tönkremegyünk! 4. Ötperces hatás Nemrégiben neveztek ki egy nagy cég osztályvezetőjévé. Főnököd hívat, és arra kér, hogy tarts egy ötperces beszédet osztályod munkájáról a cég elnökének és társainak. Arra gondolsz, hogy: a. Egy beszédhez sok előkészület kell. Talán átadom valaki másnak, aki jobban ismeri az osztály munkáját nálam. b. Jó is, ha tudom, mi történik az egész osztályon. Mit csinálnak például az emberek a folyosó túlsó oldalán? És hogyan illeszkednek közénk? c. Semmi probléma! Mi az az öt perc?! Egy ilyen rövid beszédre nem is kell készülni! Fii |£§:i $1 lü I ■ ■ Hogyan pontozz? Ha az le, 2b, 3c és 4a közül kettőt vagy többet választottál, akkor félénkséged és csökkent önbizalmad kedvezőtlenül befolyásolja esélyedet a sikerre és beteljesülésre. Lehet, hogy nem látod magadban a hosszú távú siker lehetőségét. Ha elhárítod a kihívásokat, tégy határozott lépéseket, és próbálj olyan lehetőségeket találni, ahol megmutathatod, milyen vagy. Minden siker, amit elérsz, hozzájárul a kudarctól való félelmed csökkentéséhez. I Ha az la, 2c, 3b vagy 4b közül kettőt vagy többet választottál, akkor egészségesen viszonyulsz a kudarc kockázatához. Bizonyosan felismerted, hogy minden alkalommal, amikor kudarcot vallasz, lehetőséged nyílik megtanulni, hogy a következő alkalommal hogyan csináld. Választásaid az önbizalom és a megfelelő alaposság egészséges egyensúlyát tükrözik. Ha az lb, 2a, 3a es 4c közül kettőt vagy többet választottál, akkor a kihívásokat túlzott önbizalommal és agresszióval fogadod. Azok az emberek, akik jövőbeni sikereiket eleve feltételezik, gyakran az ellenállás első jelére feladják, és végül nem sokra viszik. Mosoly nélkül szomorú az élet Furcsán, hitetlenkedve figyeljük az amerikai filmek magabiztos sztárjait. A mindig „happy” érzésű öltönyös- nyakkendős menedzsereket, akiknek minden mosolynál kivillan mind a „száz” hibátlan foga. Melankóliára hajlamos világunktól messze áll a légy pozitív! felszólítás. Valljuk be, sokszor még arra is lusták vagyunk, hogy mosolyogjunk. Jól átgondolva, a pesszimizmussal csak magunknak szerzünk kellemetlen perceket. Nem merünk nyitni, próbálkozni, új kihívásokra felelni. Félünk a kudartól, az elutasítástól, a sikertelenségtől. Az egyik súlyos gát, melyben az emberek különböző mértékben szenvednek, a sikertelenségtől való félelem. Fontos, hogy a kudarcot új lehetőségnek lássuk arra, hogy újat tanuljunk és produktívabb megközelítéseket tegyünk. Időről időre mindenki követ el hibát, még a leghatékonyabb emberek is, de ők tudják, hogyan tanulhatnak belőlük. A fejlődés útjában álló másik negatív hozzáállást a megszokott alárendelés jellemzi, melytől az emberek tehetetlenné válnak, ha nagyobb hatalmú, magabiztosabb vagy dominánsabb emberrel kerülnek kapcsolatba. Az ilyen pillanatok elkerülése érdekében meg kell tanulnunk felismerni azokat a pillanatokat, amikor még mi magunk sem voltunk magabiztosak. A negatív hozzáállás is rossz. Sokan évről évre pesz- sz'imistábban szemlélik az életet. Ha azt várjuk, rossz, kellemetlen dolgok történjenek velünk, akkor azok be is következnek. Ha jóra számítunk, akkor adunk esélyt a szerencsének is. A kudarctól való félelem eluralkodhat az embereken, ha a körülmények arra kényszerítik őket, hogy olyan feladatot teljesítsenek, amelyre szerintük nincsenek eléggé felkészítve. Az olyan fontos eseményekre való felkészítés, mint például egy csoport előtt beszélni, új képességeket igényelhet. Gyakran a kudarctól való félelem megakadályozhat abban, hogy valakit randevúra hívj vagy megpályázz egy jó állást, esetleg valami újat tanulj. Extrém formában a félelem fóbiává alakulhat, intenzív, irracionális aggodalommá, amely annyira megnyomoríthat, hogy még a mindennapi dolgokban is megakadályoz. Két alaphelyzet létezik, amelyben a sikertelenségtől való félelem elkezdődik: az egyiket „alapoktól való elkezdésnek”, a másikat „nagy eseménynek” lehet nevezni. Például hangszeres zene elsajátítása elején vagy kezdő nyelvtanuláskor még gyakori az ügyetlenség, még bolondot is csinálhat magából a kezdő. Sokan nem is tudják elviselni, hogy ilyen helyzetbe hozzák magukat, mert még a rövid távú sikertelenséget sem tűrik. A „nagy események” közé tartozhat valakit randevúra hívni, vagy a munkahelyen egy nagyobb feladatot elvállalni. Vannak olyan alkalmak is, amikor csak egy lehetőség van a jó szereplésre, például egy nyilvános beszéd megtartása. Az ilyen helyzetben az a közös, hogy önbizalomra van szükség. Ilyenkor nemcsak attól félhetünk, hogy nem sikerül, hanem attól is, hogy önmagunknak is el kell ismerni a hibát. El kell fogadnunk azt is, hogy az ilyen hibák nem befolyásolják a személyes teljes értékelést. Vannak, akik jobban, mások kevésbé félnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy akik általában szorongok, nagyobb eséllyel esnek csapdába. Alacsonyabb a stressz- tolerancia-küszöbük. Egy bizonyos feladatban egy-két kudarc gyakran elég arra, hogy az emberben valódi fóbia alakuljon ki a kudarccal szemben. Misi egyetemi évei alatt egyre magányosabb lett. Utolsó barátnője azza vádolta, hogy túlságosan magának- való, és megszakította kapcsolatukat. Ézután Misi félt bárkit is randevúra hívni, mert attól félt, ők is ugyanazt gondolják majd róla, mint az utolsó barátnője. Misi szeretett volna olyan lenni, mint Feri, aki mindig nyugodtnak és magabiztosnak tűnt, ha lányokkal társalgott. Később kiderült, Fredet is elhagyták, azért szomorú, de ugyanakkor felvidította egy új kapcsolat lehetősége. Sőt leküzdötte a félelmet, hogy visszautasíthatják. Gyakran hívott lányokat randevúzni, így megtanulta, hogyan kezelje a visszautasításokat. Nem élte meg azokat kudarcként. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki magabiztosnak látszik, az immunis a félelemre és a kudarcra. Legtöbb esetben azonban ez nem igaz. Egyszerűen csak megtanulták, hogyan győzzék le a félelem és a kudarc lehetőségét. Harcolj a kudarctól való félelem ellen! Viszonyulj a dolgokhoz úgy, hogy „meg tudom csinálni”! Egyszerűen mondd magadnak azt, hogy „Képes vagyok erre!”. Ha egyszer elhatároztad, észreveszed majd, hogy sok bajod megoldódik. Változtasd meg a kudarcról alkotott véleményedet! Nézd a kudarc pozitív oldalát: a csalódás is fontos lehetőség a tanulásra! Elemezd, hogy miért vallottál kudarcot, írt le, amit biztosan jól csináltál, és azt is, amit valószínűleg roszszul! Legközelebb próbálj más megközelítést, és küszöböld ki a hibákat, amiket észrevettél! Tartsd meg arányérzékedet! Ha egy feladat vagy teszt nem sikerül, az nem katasztrófa, hanem mindenki életében előforduló esemény. Ne fújj fel egy sikertelenséget katasztrófává! Kerüld el az olyan gondolatokat, mint: „Ez nekem soha nem fog sikerülni!” Ne kerüld el, amitől félsz! Ha elkerülsz egy olyan helyzetet, amitől félsz, írd le pontosan, hogy mitől félsz. Ha valódi testi sérüléstől félsz, valószínűleg helyes, hogy elkerülöd, de ha csak attól félsz, hogy kinevetnek, akkor vegyél mély levegőt és nézz szembe a problémával! Valószínűleg rájössz, hogy feleslegesen aggódtál. Használd képzelőerődet! Próbáld el magadban a kínos helyzetet, és képzelj el sikeres véget! Például képzeld el, hogy olyan tesztkérdést kapsz, amit tudsz, és képzeld el, amint kiválóban válaszolsz! Ez a fajta beleélés gyakran még a leglehetetlenebb helyzetben is segít. Tanulj meg lazítani! A relaxációs technikák sokszor segítenek a szorongás fizikális jegyeinek leküzdésében a feladat előtt vagy alatt. Az egyik trükk, hogy feszítsd meg, azután ernyeszd el tested izmait a következő sorrendben: lábfej, alsó lábszárak,, combok, has, karok, vál- lak és nyak! Miközben ezt teszed, szabályosan és egyenletesen lélegezz! Az oldalt írta Kozma Ibolya.
