Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

BEMUTATJUK MERCEDES F 200-AS A hajnali fagyok már figyelmeztetnek bennünket, közeledik a tél. Nehezebben indulnak az autók, bejegesednek a szélvédőüvegek, és befagynak az ajtózárak. Nemcsak nekünk, járművezetőknek kell átállnunk a télre, de gépkocsijainkat is fel kell készíteni. SAAB 9-5 Menettulajdonságaiban és formájában egyaránt „öntudatos” autót alkottak a SAAB konstruktőrei. Ha van is némi túlzás ebben a megállapításban, tény, hogy egyedi megoldásokat keres­tek a tervezők, és sikerült is egy különleges kocsit elő­állítaniuk. A világ első asszimet- rikus V6-OS turbómotorja kevés üzemanyag felhasz­nálásával is nagy telje­sítményre képes. Attól asszimclrikus, hogy a turbófeltöltéshez csak három henger kipufogó­energiáját használják fel. A motor nyomatékgörbéje is eltér a megszokottól. Már 2100-as fordulatnál is száz­húsz kilowatt tel jesítmény­re képes. Nem kell tehát „bőgetni” a motort a spor­tos rajthoz. Síkos úton az. autó biztonságosan hasz­nosítja a hatalmas motor­teljesítményt, megakadá­lyozva a hajtó kerekek ki­pörgését. Az újonnan kifejlesztett független hátsó futómű kiemelkedően kényelmes. A többlengőkaros hátsó tengely a legkisebb út- cgycnetlcnséget is el­nyeli. A fékrendszer ter­mészetesen azbesztmentes és blokkolásgátlóval fel­szerelt. A tengelyek közötti elektronikus fékerőelosz- tással az út tapadását min­dig teljes mértékben kihasz­nálja. A vezető és az utasok biz­tonsága mindennél fonto­sabb. A mai energiaelnyelő karosszériaelemek sokat tompítanak egy frontális üt­közéskor, de a biztonsági övék használata még nem véd meg bennünket az os- torcsapásszerű nyaki sérülé­sektől. Az ilyenfajta sérülé­sek enyhítésére új típusú ak­tív fejtámlát építettek be az első ülésekbe. Ennek lénye­ge, hogy a támasz követi a fej mozgását, és tompítja annak ütésszerű visszacsa- pódását. Nagysebességű frontális ütközéskor a lég­zsákok védik az első ülésen utazókat, de csak a bizton­sági övék kiegészítésére szolgálhatnak ezek az aktív védelmet nyújtó szerkeze­tek. Hogy az elöl ülőknek ne menjen el a kedvük a biz­tonsági öv használatától, a tervezők megoldották a magasságállítás problémá­ját is. Ugye még emlékeznek arra a tűzpiros csodaautóra, amely vezetőjével társalog­va nemcsak a várható ve­szélyekre figyelmeztette, hanem önállóan döntött és tanácsokat is adott. Ha nem is egészen ilyenre gondol­tak a Mercedes konstruk­tőrei, de már kifejlesztettek olyan beszédfelismerő rend­szert, amely egyszerűbb műveleteket szóbeli utasítás után is képes végrehajtani. Még a kihangosítóval üze­meltetett mobiltelefon hasz­nálata is rejt némi veszélyt, de az új szövegazonosító bemondás után felhívja a kért számot. Esetleg bein­dítja az ablaktörlőt vagy fel­húzza az ablakokat. A feles­leges manőverek nem von­ják el a figyelmet a vezetés­től. Ezeket a berendezése­ket most tesztelik, de hama­rosan megjelennek az ext­rák listáján. Elmúlt már az az idő, ami­kor a drága autókat szándé­kosan összetörték, hogy vizsgálhassák „tűrőképes­ségüket”. Bár a karambol­próba most is része a vizs­gálódásnak, de az alkatré­szek sokaságát számítógép vezérelte szimulátorokon tesztelik. A nagyteljesítmé­nyű komputerekkel összekö­tött, a valós manővereket tö­kéletesen utánzó berendezé­sek természetesen nem játék­szerek. Az adatok kiértéke­lése után roncsolásmentesen lehet meggyőződni a fő­darabok vagy a kisebb alkat­részek életszerű viselke­déséről. Az F 200-as modell külön érdekessége a felfelé nyíló ajtó és a különlegesen kiala­kított botkormány. A sok hasznos műszertől és a bot­kormánytól akár repülőgép pilótafülkéjében is érezheti magát a sofőr. Az oldalt írta: Fekete Tibor Gyalogosan Több mint ötvennel ro­bogott az audis keresztül a zebrán, a figyelmesebbek már számítottak erre, és ide­jében visszahúzták lendülő lábukat. Egy idősebb bácsi­ka később eszmélt, és már csak a csodával határos módon úszta meg a „koc­canást’'. A száguldozó gép­kocsivezető egy hirtelen ka­nyarmozdulattal lehúzódott az útszéli parkolóba, kipat­tant a kocsijából, majd gya­logosan fojtatta útját. Mit ád isten, ugyanazon a zebrán egy hasonszőrű „észnélkü­li gáztaposó” majdnem őt tette partvonalra. Hangos szitkozódás és ökölrázás közepette hőkölt vissza az audis, és nyomdafestéket nem tűrő hangnemben ok- tattaki az életére és testi ép­ségére töröl. Mondhatnánk, boldog vég, de nem az. Mind dur­vább világunkban egyre kevesebben képesek bele­élni magukat a másik hely­zetébe. Igyekeznek min­denkori szerepüknek meg­felelően viselkedni, vagy éppen vagánykodni. Fiata­los vehemencia, majdhogy­nem bocsánatos bűn — de ennek sem lehet nevezni. A járművezetés veszélyes üzem, és ez kortól, nemtől függetlenül mindenkire igaz. Az apjuk többmilliós járműcsodájával felvágó su- hancok még véletlenül sem gondolnak arra, hogy egy­szer ők is megöregednek, reflexeik lelassulnak, és már nem tudnak majd fürgén át- inalni az út túloldalára. Az idő, pénz - ez igaz, de mégsem indokolja azt az eszeveszett száguldozást, amelyet egyesek megen­gednek maguknak. Egy Nyíregyháza méretű város­ban nincs akkora távolság, amelyen olyan sok időt le­hetne megtakarítani. A for­galmi dugókés a jelzőlám­pák őket is megfogják, és egy beállt kocsisort már nagy vakmerőség előzgetni. Per­ceket spórolhat csak a szágul­dozó, de egy életet veszíthet. A sajátjáét, vagy másét. A konfliktuskerülés a közlekedésben is bölcs út­mutatásnak számít. Ne erő­szakoljuk ki amúgy jogos elsőbbségünket, mert ha megtörténik a baj, azt is megkérdezik: megtett-e mindent a baleset elkerülé­se érdekében? És ha nem, előfordulhat, hogy őt is el­marasztalják. Hiába akart például szabálytalan helyen átfutni egy gyalogos, ha a járművezető fékezéssel még elkerülhette volna a tragédiát, de nem tette, ak­kor felelős lesz ő is. Rövidülnek a nappalok, és nemsokára az órát is át­állítjuk. Lakott területen belül is romlanak a látási viszonyok, és ezzel együtt nő a gyalogosokra leselke­dő veszély forrása is. Gon­doljunk rájuk is, amikor az autó volánja mögé ülünk. Őket is hazavárja valaki. Készülődés a télre A lemerült vagy rossz álla­potú akkumulátor érzéke­nyebben reagál a lehűlésre. Lehet, hogy a nyári melegben pöccenésre indult a motor, de most csak nyöszörög, köhög, majd meg sem nyekken. Az akkumulátor cellánkénti üres­járati feszültsége 2,1 volt. Hat cellára számolva 12,6 volt, ami érték alatt már károsod­hat az aksi, de 12 volt alatt már bizonyosan megsínyli a tartós feszültségesést. Elő­fordulhat, hogy az akkumulá­tor rendelkezik a megfelelő kapacitással, de a saruk pisz­kosak, korrodáltak, és emiatt nem tudja leadni a teljesít­ményt. Ha az érintkezőket megtakarítottuk, felcsiszol­tuk, összeszerelés után ne fe­ledkezzünk meg lezsírozni a pólusokat. A nyári melegben, de a feltöltés során is vizet veszít az akkumulátor. Le­hetőleg ne csapvízzel pótoljuk a hiányt, hanem a szaküzle­tekben, vagy a benzinkutakon vásárolható ioncserélt vízzel töltsük fel a cellákat. Az a jó, ha a lamellák fölött egy cen­timéterrel magasabb a folya­dékszint. Kellemetlen meglepetés ér­heti a gondatlan autóst, aki nem méreti be a hűtőfolyadék fagyáspontját. Az erre a cél­ra szolgáló szerkezet hason­latos a mustfokolóhoz, és a folyadék sűrűségéből lehel megállapítani vele a fagytű­rőképességét. Mínusz negy­ven foknál nálunk nem szo­kott hidegebb lenni. Termé­szetesen ettől sűrűbb fagyál­lót is forgalmaznak éppen azért, hogy az időközben fel­hígult hűtővizet ezzel lehet besűríteni. Komoly veszélyforrást je­lent a bepárásodott, eljegese­dett szélvédőüveg. Ellen­őrizzük az utastér fűtését, hogy szükség esetén az abla­kokra irányíthassuk a meleg levegőt. Az őszi esőzések be­álltával várhatóan nagyobb szükség lesz az ablaktörlőkre. A kopott lapátgumikat érde­mes kicserélni. Bár a legújabb hétfokozatú gumicsíkok a leg­precízebbek, de megteszi egy hagyományos, vadonatúj be­tét is. Nem véletlenül írja elő a KRESZ, hogy személygépjár­műveken legalább egy milli­méteres horonyzattal kell ren­delkeznie a gumiköpenyek­nek. Nem mindenki teheti meg, hogy télen és nyáron tel­jes garnitúrában cserélje a ke­rekeket. Annyit azonban meg­tehetünk, hogy a jobb állapo­tú köpenyeket szereljük a kor­mányzott kerekekre. Csúszós úton komoly galibát okozhat, ha nem egyformán fognak a jobb, illetve bal oldali fékek. A tíz százaléknál nagyobb eltérés már megpördülést eredményezhet, és akár fron­tális ütközés is lehet a vé­ge. Most egy próbapadi fék- hatásméréssel könnyen ki­szűrhető ez a hiba, és lehet, hogy utánállítással orvosolni lehet a bajt. Az elfagyás nemcsak a hűtőrendszerben okozhat fennakadást, elég, ha az ajtó­zár jegesedik el. Lehetőség szerint a zárolajozó-jégoldót ne a kesztyűtartóban tároljuk, mert szükség esetén nem fé­rünk hozzá. Nagy hidegben pedig ne kísérletezzünk lehel- getéssel felolvasztani, mert volt már, akinek odafagyott a nyelve. Ráadásul a pára lecsa­pódik a zárszerkezet belsejé­ben, és ott megfagyva csak növeli a bajt. Egyes régebbi típusoknál gázöngyújtóval is felmelegíthetjük a beszo­rult zárat, de a műanyag borí­tású ajtószerkezeteknél ne próbálkozzunk ezzel a mód­szerrel. Előfordulhat, hogy víz ke­rül a benzinbe vagy a gáz­olajba. Fajsúlyánál fogva ter­mészetesen az üzemanyag- rendszer legmélyebb pontján gyűlik össze a víz, és sze­rencsés esetben a benzin­szűrő üvegcséjében fennakad a nem kívánt folyadék. El­lenőrizzük és tisztítsuk ki gyakrabban a szűrőt, ezzel egy komoly elfagyást előz­hetünk meg. Télen különösen nagy hi­degben ne mossuk szabad ég alatt a kocsit. A zárt rendsze­rű levegőszárítóval üzemelő mosókból szárazon gurul ki a kocsi, de szárító nélkül a vékony résekben megmarad a víz. Megfagyva tovább fe­szíti a repedéseket, és ha ehhez még egy kis felve­rődött sós latyak is kevere­dik, akkor komoly korróziót okoz.

Next

/
Thumbnails
Contents