Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
Interjú 1997. szeptember 6., szombat Utolérni az ország fejlettebb körzeteit Hétvégi beszélgetés dr. Fazekas Jánossal, Nyíregyháza megyei jogú város jegyzőjével Dr. Fazekas János életének nagy részét a közigazgatásban töltötte el. Pályakezdő jogászként az akkori megyei tanács apparátusában kezdett el dolgozni 1972- ben. Onnan került 1985-ben a városi tanácshoz VB- titkárnak. Olyan régen áll már VB-titkárként majd jegyzőként a városháza apparátusának élén, hogy kis túlzással a hivatalt el sem lehetne ma már képzelni nélküle. Nyíregyháza fejlődéséhez a jegyző munkája is nagymértékben hozzájárult, annál is inkább, mert ez a fejlődés a nyolcvanas évektől mostanáig töretlennek látszik. A rendszerváltással alaposan megváltozott az addigi VB-titkár feladatköre. Nem csak a munka lett más, de a hivatali rang elnevezése is megváltozott. 1990-től kezdődén jegyzők állnak a hivatali apparátusok élén. Igaz nem választott tisztségviselőként, hanem alkalmazottként, de munkájuk politikai jelentősége felmérhetetlen. A város jegyzőjének komoly szerepe van a közhangulat alakulásában és döntései bármennyire is gazdasági vagy közigazgatási jellegűek, döntései a mindenkori önkormányzat politikai véleményét tükrözik. A jegyző úrral beszélgettünk a város jelenéről, jövőjéről, az egyre jobban iparosodó környezetről, és arról, hogy a jobb anyagi lehetőségek mellett a városi vezetőségnek a polgárok jó közérzetét is biztosítani kell. Berki Antal (Új Kelet)- Jegyző úr, Ón elég régen áll Nyíregyháza megyei jogú város köz- igazgatási apparátuséinak élén. Milyen lényeges különbség van a VB- titkár és a jegyzői munkakör között?- Valóban hosszú ideje vagyok a város egyik vezetője. Tizenharmadik éve, hogy 1985. március 26-án VB-titkárkcnt kezdtem dolgozni a városházán. Egészen 1990 decemberéig láttam el ezt a feladatot, majd 1990. december 17- én jegyzői megbízatást kaptam az akkori közgyűléstől. Érdekes, hogy a közvélekedés, sőt a hivatali apparátus nagy része is összemossa a két munkakört, pedig óriási különbség van a kettő között. Annak idején a VB-titkár a törvényességért volt felelős, elsősorban a testületi döntések jogszerűségét ellenőrizte. Ilyen értelemben a mostani jegyzőnek is kötelessége a közgyűlés határozatainak vizsgálata, de ezzel szinte meg is szűnt a két munkakör hasonlósága. Korábban felügyeleti pozíciót töltöttem be, most azonban mint jegyző, munkatársaim segítségével elsőfokú ügydöntő feladatokat látok el. Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésben magam döntök, de munkatársaim az én nevemben hozzák meg határozataikat. Fejlesztés, beruházások- A rendszerváltás óta Nyíregyháza szemmel láthatóan óriási változásokon ment keresztül....- Valóban sokat fejlődtünk. Elég ha csak elszármazott nyíregyháziak, vagy külföldiek véleményére hivatkozom. Kiépült a városközpont, és ha voltak is körülötte viták annak idején, nyugodtan mondhatom, hogy bármelyik magyar városnak díszére válhatna a Kossuth tér és környéke. A vezetésnek igazából mindig előre kell tekinteni, és nem biztos, hogy a városlakók többsége azonnal megérti a város irányításáért felelős testületek döntéseit. A Kossuth tér rekonstrukciója körül is voltak ellenvélemények, de ma már szerencsére senki nem vitatja ennek a munkának szükségességét. Minden fejlődésünk ellenére van bizonyos lemaradásunk, elsősorban a dunántúli nagyvárosok mögött, de szinte anyagi forrásainkat meghaladó módon igyekeztünk ezt a hátrányt behozni. Olyan infrastrukturális beruházásokat hajtottunk végre az elmúlt hét esztendő alatt - gondolok itt a vezetékes vízhálózat és a szennyvíz- rendszer fejlesztésére, vagy a fűtési rendszerek korszerűsítésére - amik már megfelelnek egy modern magyar nagyvárostól elvárható életkörülményeknek. Ezzel együtt is, leszámítva az állami támogatásokat, önkormányzatunk magára maradt a felzárkózás felé vezető úton. Nem sikerült kellő számú vállalkozót bevonnunk fejlesztéseinkbe, bár szerencsére akadnak olyan beruházások is, mint a Profi Áruház, ahol nemcsak az épületet húzták fel, de a városlakók kényelmét, biztonságos utazását elősegítve egy sávval bővítette a beruházó a Korányi utat. Ezek még sajnos ritka példák, ezekben a fejlesztésekben még nagyon kevés a vállalkozói tőke, inkább a városi pénz dominál. Jó lenne bevonni a Nyíregyházán megtelepedett bankokat is a város fejlesztésének alakításába, hiszen az előrelépéshez minden fillérre szükségünk van. Éves szinten mintegy tízmilliárd körüli összegből gazdálkodunk, aminek csak kis része, hozzávetőlegesen egymilliárd forint az a hányad, amit a vállalkozók, egyéb adófizetők fizetnek be a város pénztárába. Ez a körülbelül 10 százalék, nem tűnik soknak, de a testületcink vigyáznak arra, hogy vállalkozóinkat ne terheljék túl a nyakló nélkül megemelt adókkal. Nálunk most kezdenek megerősödni bizonyos vállalkozások, és ezeket a jövendő érdekében minden módon támogatnunk kell.- Visszatérve a fűtés korszerűsítésere, örök téma a távfűtés. Az energiaárak növekedésével, emelni kellene ennek a szolgáltatásnak a díjtételeit is, de már a lakosság egy része a mostani árakat sem képes előteremteni...- Abból kell kiindulni, hogy a fűtés ára a tényleges fogyasztásból, valamint az úgynevezett készenléti díjból tevődik össze. Ezt a készenléti díjat télen-nyáron fizetni kell. Tavasszal igen komoly viták után úgy döntöttünk,Jiogy ezt az összeget a jövőben 'csökkenteni kell. és az árban a hődíj legyen a meghatározó. Ezenkívül támogatjuk az egyéni és a lakóközösségi fogyasztásmérést, ami szintén csökkentheti a távhőszolgáltatás díjait, és most lehetőség nyílik a panelházak korszerű szigetelésére, amihez igen jelentős összegű állami támogatás vehető igénybe. Sajnos ezeknek a hatalmas házaknak a lakói közül sokan egyszerűen nem képesek fizetni a valóban egyre jobban emelkedő szolgáltatások árát, ami akár oda is vezethet, hogy a kinnlévőségek miatt közüzemi vállalatainknál komoly anyagi problémák jelentkezhetnek. A közgyűlés lehetőségeihez képest mindent megtesz az önhibájukon kívül fizetésképtelenné váló lakók megsegítésére, de azt be kell látni, a város anyagi lehetőségei végesek. A szociális iroda szinte emberfeletti munkával segíti a rászorulókat, és elmondhatom, hogy eddig még minden jogos kérelmet sikerüli teljesítenünk. _____Sóstó_____- J avában folyik a város üdülőövezetének rendbetétele. Mikorra fejezik be Sóstó-Gyógyfürdő rehabilitációját? — Erre nem tudok pontosan válaszolni. Azt az idegen is látja, hogy igen nagyszabású beruházás folyik az üdülőhelyen. A megyei önkormányzattal közösen létrehoztuk a Sóstófejlesztési Részvénytársaságot, amelyik aztán pályázatok útján szerzett pénzekből, önkormányzati tőkéből igen nagy tempóban végzi a felújítást, még annak ellenére is, hogy a helyreállításhoz szükséges anyagi forrásokat nem egyszerű megszerezni. Első lépésként az újjáépített Svájci lakot adtuk át, majd újra működik a Krúdy-terasz, a város valamikori lakóinak kedvenc találkahelye, a közeljövőben végre befejeződik a kádfürdő újjáépítése, elkészült a víztorony rekonstrukciója, és egy vállalkozó a régi kisál- lomást építette újjá, vendéglátóipari funkcióval. Már régóta Sóstó szerves része a Múzeumfalu, országosan is páratlan épületegyüttesével és a vadaspark, amelyik egyre gazdagodó állat állományával a gyógyfürdő egyik leglátogatobb, legnépszerűbb létesítménye. A városi vezetőség igen fontosnak tartja, hogy a városlakók kulturált körülmények között szórakozhassanak, hogy ki- kapcsolódásuk helyszíne tökéletesen szolgálja pihenésüket, hogy Sóstó ismét a városlakók kedvenc kiránduló- helyévé váljék. Valamikor, a nem is távoli időben vasárnapi program volt Sóstón elfogyasztani egy fagylaltot, vagy megmártózni valamelyik strand vizében. Ezeket az időket szeretnénk visszahozni, és úgy tűnik, a városlakók ismét szívesen keresik fel a régi fényét egyre inkább visszanyerő kirándulóhelyet. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy kezdi felfedezni Nyíregyházát és környékét az idegen- forgalom is. Nemcsak keletről, de nyugatról is érkeznek hozzánk turisták. Olyan színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtanunk számukra, hogy visszatérő vendégek váljanak belőlük.- A város bevezető útjain kialakult egy nyugati nagyvárosokra jellemző szolgáltató rendszer...- Érdekesen alakult a Ti- szavasvári, az Orosi, de különösen a Debreceni út látképe. Való igaz, hogy olyan szolgáltatások települtek meg a beveztőutak mentén, amikre őszintén szólva a vá“ ros vezetői sem nagyon szá- £ mítottak. Van néhány ipari üzem is a bevezető utakon, de sokkal inkább a kereskedők és más szolgáltatók számára jelent megoldást, hogy itt nyitottak üzletet. Nem mindegy ezeknek az üzleteknek jövendőbeli sorsa sem, hiszen minél gazdagabb kínálatot vagyunk képesek nyújtani a városlakóknak, annál biztosabban maradnak meg nyíregyházinak az itt élők. A város fejlődésével az elvándorlás megszűnik, hiszen miért változtatna lakóhelyet az a polgár, aki helyben is megtalálja számításait. Fejlesztési terveinkben most már komolyan számolunk ezekkel a létesítményekkel. Újra át kell gondolnunk az ipái területek kijelölésével összefüggő kérdéseket, és örülnünk kell annak a ténynek, hogy önállóan, szinte az önkormányzat segítsége nélkül alakultak ki ezek a szolgáltató központok. A jövő esélyei-Jövőre ismét választások lesznek. Nemcsak az országgyűlési képviselők, de az önkormányzati testületek mandátuma is lejár...- Most körvonalazódnak a jövő évi választások tervei. Az már biztosnak látszik, hogy a képviselőkre valamikor májusban voksolhatunk, de hogy az önkormányzatokat mikor választhatjuk, arról még nincs határozott elképzelés. Azt előrebocsáj- tom, hogy a jegyző nem a választható köztisztviselők kategóriájába tartozik, úgyhogy engem ilyen szempontból nem érintenek a választások, én köztisztviselő vagyok, akinek munkaszerződése meghatározatlan ideig szól. Azt szeretném, ha a négyévenkénti tisztújítás mindig.ugyanabban az időben történne. A mostani önkormányzat mandátuma 1998. december 11-én jár le, így a választásokat csak valamikor a következő esztendő elejére lehetne kiírni, ebben a kérdésben még nem született egyezség a pártok között, de remélem, sikerül megállapodni egy állandó időpontban. Ha nem rögzítünk egy állandó választási időpontot, akkor egy kicsit mindig csúszni fog az önkormányzatok mandátumának lejárta, és nehezen lehet majd tartani a négyévenkénti ciklusokat.- Milyen körülmények között dolgozott az ön- kormányzat a rendszer- váltás után?- Más volt a testület összetétele ’90-94 között, és más a'mostani ciklusban. Tevékenységünket ez is; meghatározta, de az is l hogy nem lehettünk teljesen függetlenek az éppen adott kormányzat elképzeléseitől sem. Önkormányzatunknak figyelembe kell venni, hogy a különféle összetételű parlamentek milyen beruházások támogatását jelenítik meg az éves költségvetésekben, és bizony a polgármesteri |n- vataloknak igazodni kel-' lett ezekhez a kormányzati elképzelésekhez, mert igazában csak így leheteti pályázati pénzeket nyerni. Egyik önkormányzat sem tudott teljesen szuverén módon dönteni bizonyos kérdésekben, mert ahhoz kevés volt a saját tőke, hogy saját maguk próbálják meg elképzeléseinket valóra váltani, akár tetszett, akár nem, alkalmazkodnunk kellett az országosan kialakult fejlesztési stratégiákhoz. Az azonban elmondható, hogy a városi testület döntéseit mindig is az itt lakók érdekeinek maximális figyelembevétele motiválta. Mára eltűnőben a Szabolcshoz ragasztott pejoratív jelző, amiben igen nagy szerepe van annak, hogy Nyíregyháza egyre inkább felzárkózott az ország más városainak színvonalához. Nem azt mondom, hogy most már ölbe tett kézzel ülhetünk, hogy most már minden rendben van a város körül. Mindent összevetve a rendszerváltás hét esztendeje nagy fellendülést hozott Nyíregyházának, és az elért eredmények mind a két eddig megválasztott ön- kormányzati testület tevékenységét dicséri. Mára közelebb kerültünk az ország gazdagabb vidékein lévő nagyvárosok fejlettségi szintjéhez, és ma már senki sem jelentheti ki városunkról, hogy az ország egyik legelmaradottabb körzetének(központja.
