Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
1997. szeptember 6., szombat Szatmár Expo ’97 Gyilkos helyi adók? Harc a hatósági jogokért Az adózásban várhatóan a jövő évben nem lesz alapvető változás, viszont a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tagságának kilencven százalékát kitevő kisvállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésében elfogadhatójavaslatként vette az elveihez ragaszkodó Pénzügyminisztérium az átalány- adózás körének szélesítését. Mindezt Dunai Péter, az MKIK főtitkára mondta a megyei testület nyíregyházi székházában, az általa megnyitott mátészalkai Szatmár Expo ’97 kiállítást megelőző sajtótájékoztatóján. A főtitkár a kamara adóügyekben képviselt álláspontjait fejtegetve kitért a testületet felháborító osztalékadó-emelésre, amelynek még a meglétét is indokolatlannak tartják szakértőik. A pénzügyi vezetőséggel folytatott egyeztetést követően lehetőség nyílik az adónem mértékének lefaragására. A helyi adók tervezett növelése a főtitkár szerint tovább súlyosbítaná a kisvállalkozók hátrányos helyzetét, mivel az önkormányzatok anyagi helyzetüknél fogva nem tanúsítanának megfontoltságot, s két százalékos adóplafont vetnének ki. Ezt mindenképpen csökkenteni kell amellett, hogy a adózási alapnak tekintett bázist minden vállalkozási forma esetében egységesíteni szükséges. Az MKIK a hároméves küzdelem után jelentős sikerként könyveli el, hogy a kamarai törvény idei őszi módosító indítványába bekerült: a kamarai tagdíj, ugyan csak részlegesen, de költségként leírhatóvá válik, a fővárosi központtal rendelkező vidéki fiókokat fenntartó cégek helyben fizessék tagdíjukat, valamint megtörténik a testület működéséhez szükséges közjogi feladatok átadása. Ez utóbbit kifejtve elmondta a főtitkár, hogy az egyéni vállalkozói törvény egyidejű megváltoztatásával alacsony szintű rendeletalkotási, vendéglátóipari és idegenforgalmi ellenőrzési, illetve a tisztességtelen piaci magatartást szankcionáló jogköröket kaphat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A népművészet mesterei Kilencgenerációs fazekas dicsérete Kilencgenerációs (!) fazekas kályhacserepeiért, huszonkét évi tapasztalattal fába álmodott ómagyar motívumokért, háncs- és zománcművészetéért, a lószőr- fonat-készítés megőrzéséért kapott vásári nagydíjat a mátészalkai Népművészeti Egyesület. Baloghné Béres Györgyi fafaragó, az alkotó- csoport lelkes vezetőjének meglátása szerint, aki sok más mellett a helyi iskolában oktatja a művészetet, nem válhat mindenkiből elismert kézműves, de mindenkinek szüksége van arra, hogy megismerkedjen velük. A gyerekek, a felnőttek saját, kétkezi alkotásaikon keresztül tanulják meg értékelni mások erőfeszítéseit, s ha a művészi meglátás nem is, viszont a szépérzékük, a harmónia iránti vágyuk és egyfajta önmegvalósítási késztetésük kialakulhat. Bővülő támogatási keretek Zöld út a határ menti térségek fejlődéséért A Szatmár Expó rendezői céljaként megfogalmazott keletnyugat határ menti kapcsolatok élénkítésének lehetősége volt a kiállítás második napjának szakmai főprogramja. A termőföldhöz társuló kérdéseket, úgy mint a tulajdoni kérdések mielőbbi egyértelműsítését, az ehhez kapcsolódó jogok tisztázását nevezte Tóth Péter, az Európa Nemzetközi Tanácsadó Iroda ügyvezetője a mezőgazdaságot érintő egyik legfontosabb jogharmonizációs problémának, mivel csak így kaphatja meg a föld a valós piaci és termelési értékét, s ez teremti meg a hozzá kapcsolódó hitelintézmények értelmét. A határ menti együttműködések szélesítésében vállalt állami szerepről egymást kiegészítette a Környezetvédelmi és Területfejlesztési (KTM), illetve az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) képviselőjének tájékoztatása, akik elmondták: már ma is, mindkét szaktárcánál igénybe vehetők az EU által is preferált pénzügyi alapok, amelynek feltétele a kölcsönös kapcsolattartás, programkészítés, s a megismerkedést elősegítő, külhoni piacra jutást támogató források. A KTM-PHARE-iroda munkatársa a megyénkben is induló Credo-programról szólva elmondta: amennyiben a határ menti térségek egyelőre kísérleti projektjeire igent mond a brüsszeli központ, akkor nemcsak tervek készítését finanszírozza, hanem az elképzelések megvalósulását is. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselője kifejtette: az eredményesnek minősített műszaki fejlesztési pályázat várhatóan jövőre igénybe vehető lesz. A legelső vásári nagydíj Minőség, precizitás és semmi sem lehetetlen A mindössze három éve alapított, fő tevékenységét tekintve irodabútor-gyártásra specializálódott Sandra Form Kft. működésének első vásárdíját kapta a Szatmár Expón. Gál István kereskedelmi osztályvezető szavai szerint úgy tekint a díjra, mint egy olyan erkölcsi elismerésre, amely a cég presztízsét gyarapítja. A vállalkozás fiatal menedzsmentje az alapítást követő széleskörű piackutatás után alakította a cég profilját, amely munkát például a svéd IKEA azzal értékelte, hogy tavaly megjutalmazta a vállalatot a Magyar- ország legnagyobb beszállítója kitüntető címmel, s kizárólagos termékgyártási joggal ruházta fel a céget. Idén augusztus 20-án megnyitották első, ausztriai bemutatótermüket Linzben, ahol Ausztriai egyik legelismertebb tervezője álmodja meg a bútorokat, s az új, Genesis elemes irodabútor-családot. Mindeközben gyümölcsöző kapcsolatot építettek ki az osztrák Lutz-, a Michelfeit-áruházlánc- cal. Kiterjedt eladói hálózatot építettek ki Hollandiában, Németországban. A szakember azt tarja fontosnak, amit a nyugati partnereiktől megtanultak: az adott esetben meglehetősen nyomott ár ellenére megkövetelt minőségi munkát, a határidők pontos betartását, valamint azt, hogy a problémák mindig adottak, a megoldáson kell a fejüket törni. A kilencven munkatársat foglalkoztató vállalat egyedi mentalitással, saját maga neveli ki azokat, akik a beosztottakat irányítják. Erre példa, hogy a frissen végzett mérnökök a gya- lupadnál kezdik megismerni a teljes munkafolyamatot. Nemzetközi egyet akarás ajánlatokkal A Mátészalka térségének gazdasági, kereskedelmi lehetőségeit bemutató seregszemlére közel tíz határ menti vállalkozás és cég hozta el termékeinek és szolgáltatásának legjavát. A döntő többségben Munkácsról érkező, kapcsolatokat kereső vállalkozók mellett egy nagykárolyi, egy német, valamint egy budapesti vezérképviselettel rendelkező finn vállalat is jelen volt. A külhoni vásározók megfogalmazott céljaik szerint mindenképpen szeretnének egy jól működő megyei gazdasági együttműködést kialakítani, habár azonnali konkrét üzleti ajánlatokat nem remélnek - de nem is ez, hanem egymás ajánlatainak megismerése a cél. Számukra a kialakult kulturális, diplomáciai alapú testvérvárosi együttműködés majdani gazdasági lehetőségeket jelent, s meggyőződéssel állítják, hogy meg lehet találni azt a kölcsönösen kedvező csereajánlatot, amellyel mindkét fél jól jár. Magyar-roman vegyeskamara A magyar—román vegyeskamarák szerepéről tartott gyakorlati példákkal illusztrált tájékoztatót Bige László, a testület megyénket képviselő elnökségi tagja. A kapcsolatok alapja az országok között fellendülő politikai és gazdasági együttműködési szándék, amelyet a mindkét részről elfogadott CEFTA-szerződés és az ezzel együttjáró leépülő vámrendszer jelentősen elősegített. A több száz tagot képviselő vegyeskamara célja, hogy a területi gazdasági önkormányzatokkal szorosan együttműködjön. A gazdaságélénkítési feladatvállaláson túl lehetőséget kaptak arra, hogy szakmailag véleményezzenek minden olyan szabályváltozást, amely mindkét ország vállalkozóit érinti. A képviselő meglátása szerint a vállalkozók ösztönzésére minden olyan országgal kialakítható vegyeskamara, akikkel a gyártók és forgalmazók kapcsolatban állnak. Információs dömping Kustos Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi igazgatója a gazdasági önkormányzatok szerepvállalásáról szóló konferencián kifejtette: a megtermelt termékeket lehetőség szerint exportálni szükséges, nem lehet csak a belső keresletre alapozni. A gazdaságos kereskedelmi cél nem a távoli amerikai kontinens, hanem a hazánkkal szomszédos, európai országok lehetnek. Rendkívüli fontossággal bír a külképviseleti rendszer kiépítése. Idén például Romániában, Eszéken nyílt vagy nyílik kirendeltség, ahol a munkatársak a személyes kapcsolatrendszeren keresztül segítik a vállalkozókat. A határ menti kapcsolatok kialakítását támogatják. A kereskedelmi szolgálatok fejlesztése a következő lépcső, amelyek ország-, térségtanul- mányokkal rendelkeznek, s a szolgáltatásaik többnyire ingyenesek. A közjogi testület a vállalkozók érdekében támogatja a szolgálat működését. Jó bornak is kell a cégér Mátészalka kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszerének egyik, sokak szerint unikumnak számító gyöngyszeme a szicíliai Vittoria. A dél-olasz kisváros önálló standdal jelent meg a rendezvényen, ahol kiállítva bemutatták városukat képekben és fő terméküket palackokban. A tengerpart közeli lankákon fekvő kistelepülés Európa- szerte keresett terméke a bor, amelyet a helyi üzemekben palackoznak. A látogatók ajánlása szerint csak megízlelés után illik véleményt alkotni, bár nem titkolt céljuk, hogy a hazai piacra is bevezessék például megyei viszonteladókon keresztül a minőségében az asztali száraztól a csemegeborokig terjedő kínálatukat. Az oldalt Vitéz Péter állította össze, a fotókat készítette Lázár Zsolt.
