Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
1997. szeptember 6., szombat Világkrónika A csernobili atomerőmű ezrcdíorduióig való végleges bezárása a még mindig vitatott finanszírozástól függ - mondta Jacques de Larosiere, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD elnöke Bécsben. Ausztria általánosságban ellenzi, hogy a londoni pénzintézet hitelt nyújtson új atomerőművek építésére Közép- és Kelet-Európábán, szívesen részt vesz azonban az 1986-an felrobbant csernobili reaktorblokkot eltemető betonszarkofág megerősítésének finanszírozásában. Az osztrák pénzügyi részvétel nagysága még nem ismert - írta pénteken az APA hírügynökség. De Larosiere 700-800 millió dollárra teszi a szarkofágon elvégzendő munkálatok összköltségét. A hét legfejlettebb ország (G-7) denveri csúcsértekezletén 300 millió dolláros csernobili alap létrehozásáról döntött, az eredetileg vállalt 780 millió helyett. A német szövetségi törvényhozás felsőháza pénteken, amint várható volt, elutasította a keresztény-liberális kormány tervét az adórendszer alapos átalakítására. A tartományi kormányok képviselőiből álló Szövetségi Tanács szociáldemokrata többsége azért vetette el az alsóház által már jóváhagyott tervezetet, mert kiegyensúlyozatlannak és megalapozatlannak találta Helmut Kohl kormányának előterjesztését. Oskar Lafontaine, a Saar-vi- dék miniszterelnöke, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kormány a társadalom tehetősebb rétegeinek akar kedvezni. Nincs napirenden az Air France, a francia állami légitársaság privatizálása - közölte Lionel Jospin francia miniszterelnök, miután két órát tárgyalt csütörtökön késő este a nagyvállalat privatizációt sürgető elnök-vezérigazgatójával. Nemcsak az egész francia jobboldal, de a baloldal több jeles személyisége is élesen támadja e döntést, állítva, hogy a szocialista párti kormányfő, kommunista koalíciós partnere és a baloldali szakszervezetek nyomásának engedve, szembeszállt a gazdasági racionalitással. A kormányfő állásfoglalását Párizsban jelzés értékűnek tartják, mire lehet számítani az ugyancsak átalakításra szoruló többi állami mamutvállalatnál. „Anglia Rózsája” Bürget Lajos gondolatai Amikor szombaton felcsendül Diana hercegnő sírjánál tisztelője és barátja, Elton John: „Viszontlátásra, Anglia Rózsája, mindig velünk marad a szíved” kezdetű dala, egy mesét temet majd el a világ és Anglia. Az előzetes számítások szerint kétmillió ember áll sorfalat a gyászmenetnek, mondhatnék úgy is: tüntetés lesz ez a XXI. századot előrevetítő egykori trónörökös-feleség mellett, ami egyben bírálata is lesz a Windsor-háznak. Mert a királyi ház sokáig meg sem szólalt, a királyi palotáról hiányzott a zászló. Vagyis minden hagyomány szerinti volt, de hűvös, hideg, még udvarias sem. II. Erzsébet és a királyi ház nem vette észre, hogy az angolok milliói gyászolnak, nem tudtak úgy reagálni a történtekre, ahogy az illett volna. Nem, mert aki elment, már a jövő század embere volt, az uralkodóház pedig a múlt, a XIX. század. Minden jóslási szándék nélkül, de meg merem kockáztatni: Diana halála megrázhatja a brit monarchiát. A támogatók száma már eddig is csökkenő volt, az udvar mértéktartó udvariassága és távolságtartása mind kevésbé hatotta meg a hagyományokat egyébként tisztelő angolokat. De most, miután a Windsorok nem tudták, mit tegyenek, a királyi család elleni ellenszenv érezhetően megnőtt. Látható volt, hogy az angol miniszterelnök, Tony Blair azonnal okosan reagált, a szívek hercegnőjének nevezte Diana Spencert, és szinte könnyezve jelentette be a kormány gyászát a nyilvánosságnak. Ez is jelzi, hogy a konzervatív hűvösséget is csapás érte, a munkáspárti kormány már tudta, itt nem szabad az etikettet, a protokollt, a merev udvari hagyományt követni, hiszen milliókkal szemben mindez ostoba és durva kihívás lenne. Ahogy lett is. Aki hallotta a királynő szóvivőjét, amint faarccal, sem- mitmondóan közölte, hogy a királyi család sértőnek tartja azt, hogy részvétlenséggel vádolják, de hát az uralkodó csak fog szólni a néphez - azok érezték: itt kapitulációról és nem meggyőződésről van szó. Anglia ezt nem fogja egykönnyen elfelejteni. A világ sem. A monarchia lelket- lensége ott marad azokban, akik tíz- és tízezren zarándokoltak virágaikkal, akik százezerszám állnak majd a gyászkocsi útja mellett, megrendültén nézik a televízió képernyőjét. Most Dianái temetik, vele a mesét, a mesét a szépről, a szerelemről, az asszonyi öntudatról, az önmaga-vállalásról, a jótékonyságról, a korszerűségről. Anglia új eszményképet választ magának. Akinek sírja zarándokhely lesz, akinek képeit öregek és kamaszok, polgárok és főrendek, hajléktalanok és katonák őrizgetik, akiről születnek a legendák. És mind jobban érthető lesz, hogy miért nem illett a savanyú, merev, lélektelen, még mindig felsőbbsé- ges Windsor-házba ez a friss és üde lény. Királyné nem lett. Csak leendő király anyja. És Anglia idolja, ikonja. Ma a világ egy temetésre figyel. És mint a mesében, száll a dal: „Viszontlátásra, Anglia Rózsája”. Regionális államfői csúcstalálkozó Göncz Árpád Vilniusban A rendezvényre, melynek Algirdas Brazauskas litván és Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a védnökei, 12 ország politikai vezetői kaptak politikai meghívást. A résztvevők között volt Alekszandr Lukasenko belorusz, Petar Sztojanov bolgár, Lennart Meri észt, Guntis Ulmans lett, Emil Constantinescu román, Leonyid Kucsma ukrán, Petru Lucinschi moldáv és Martti Ahtisaari finn köztársasági elnök. Oroszországot Viktor Csemomirgyin kormányfő képviselte. MTI ____________________ Fo lytatás az I. oldalról. A magasrangú politikusok a konferencián arról cseréltek véleményt, hogy milyen a jószomszédi kapcsolatok hatása Kelet- és Közép-Európa stabilitására és biztonságára. Göncz Árpád a rendezvényt követő sajtókonferencián a tanácskozás jelentőségét abban foglalta össze, hogy egy olyan folyamat kezdődött el, amit érdemes tovább folytatni, és a párbeszéd segítségével fokozatosan megszabadulni a megkövesedett, csontig hatoló előítéletektől. A vilniusi konferencia is igazolta, hogy a térség országait ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mégpedig az Európához tartozás, a biztonság és az együttműködés kérdései. „Határok nélküli Európára kell törekedni, Oroszországnak nemzeti érdeke az együttműködés Európával és az Európai Unióval” - jelentette ki beszédében Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő. A politikus emlékeztetett arra is, hogy Moszkva számos, az egyenlő partnerség elvén alapuló szerződést kötött az elmúlt időszakban a környező országokkal. Csemomirgyin a továbbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az orosz kormány továbbra is negatívan viszonyul a NATO-bővítéséhez, s ezt az álláspontját valószínűleg a jövőben is fenn fogja tartani. „Az atlanti szövetség kiszélesítése a hidegháború óta elkövetett legnagyobb stratégiai hiba” - hangsúlyozta Csemomirgyin, külön kiemelve, hogy Moszkva számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy a bővítés a balti államokra is kiterjedjen. Ehelyett inkább egy semleges északi blokkra kellene törekedni, illetve nagyobb hangsúlyt fektetni a balti és a Fekete-tenger közti térség együttműködésére - hangsúlyozta Csemomirgyin. Az orosz politikus hangsúlyozta, hogy a NATO bővítése helyett sokkal célravezetőbb lenne, ha az EBESZ keretében létrehoznának egy európai biztonsági chartát. Ezt véleménye szerint már 1998-ban alá is lehetne írni. A balti államoknak már csak azért sincs szükségük a NATO-ra, mert Oroszország kész biztonsági garanciát nyújtani számukra - zárta beszédét az orosz miniszterelnök. Nem szabad megengedni, hogy a NATO kiszélesítése a hidegháborúban aratott győzelem megerősítésének tűnjön - jelentette ki Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő. A minszki vezetés azonban valamennyi fenntartása ellenére is elismeri, hogy a független és demokratikus államoknak joguk van olyan szövetségbe belépni, amilyen nekik tetszik. Azonban amikor a NATO hadigépezete eléri a fehérorosz határokat, gondoskodni kell arról, hogy ez a határ ne váljon a bizalmatlanság és az ellenségeskedés határává. Ezt a célt szolgálná például egy atomfegyvermentes övezet létrehozása, melyet azonban nem elég szóban deklarálni, hanem jogi formába kell önteni - hangsúlyozta a fehérorosz elnök. Lukasenko végezetül értetlenségét fejezte ki az iránt, hogy a vüág kettős mércét alkalmaz az integrációs folyamatok megítélésekor: egyrészt erre biztatja Európát, másrészt durván támadja például azt, amikor Minszk és Moszkva hasonló útra kíván lépni. A királyi család is gyászol Temetés és protokoll Egészen kivételes „győzelmet” arattak a brit alattvalók királynőjük felett azzal, hogy II. Erzsébet, látva az uralkodói család elzárkózó hallgatása feletti össznépi felháborodást, öt nap után rászánta magát arra, hogy tévébeszédben ossza meg gyászát az országgal. MTI ________________ A Windsor-ház életét övezi és irányítja az európai királyi családok közül messze a legszigorúbb protokoll, a legtöbb hagyomány és szokásjog. Mindezek közül is talán a legridegebbek azok az íratlan és írott szabályok, amelyek a királynő és a „nép”, valamint a „nép” hangulatát közvetítő sajtó napi kapcsolatát alakítják. II. Erzsébet soha, semmilyen körülmények között nem ad interjút, semmilyen esemény nem bírhatja rá, hogy személyes sajtónyilatkozatot adjon a lapoknak, nevében az udvar ad ki rendszerint nyúlfarknyi közleményeket. A brit monarchia intézményéből általában is hiányzik az a könnyedség, pol- gáriasság, mindennapiság, amely például a skandináv királyi házakat oly „népközelivé” teszi. Éppen ezért tűnik rendkívüli fejleménynek az a döntés, amely szerint a királynő - egykori menyc, Diana walesi hercegnő halála alkalmából - öt napi teljes csend után hajlandónak bizonyult televíziós beszédben alattvalóihoz szólni. II. Erzsébet ilyesmit rendesen egy évben csupán egyetlen esetben tesz, mégpedig karácsonykor, amikor előre felvett üzenetben kíván kellemes ünnepeket minden britnek. Amikor Erzsébet 45 évvel ezelőtt elhunyt édesapja, VI. György után trónra lépett, már volt televíziózás Nagy-Britan- niában, a péntek esti tévébeszéd mégis csupán a második olyan alkalom, amikor a királynő a karácsonyi rutinbeszédeken kívül közvetlenül szól az alattvalókhoz. Az első ilyen rendkívüli eseményre is a kilencvenes évekig kellett várni: Erzsébet először 1991. február 24-én, az Öböl-háború győzelmes befejezése után ült a BBC kamerája elé. Az első élő uralkodói beszédet - akkor még csak a rádión keresztül - V. György király intézte népéhez 1932 karácsonyán, Rudyard Kipling írását felolvasva. Utódja, Vili. Edu- árd csak egyszer jutott mikrofonhoz, az a királyi üzenet azonban bevonult a történelembe: a hányatott sorsú uralkodó 1936. december 11-én ugyancsak a BBC hullámhosz- szán tudatta alattvalóival és a birodalom egészével, hogy távozik alig elfoglalt trónjáról. A jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet arcát a nép először 1957 karácsonyán láthatta a képernyőn, akkor még élőben; a királynő karácsonyi beszédeit 1960 óta felvételről sugározzák. Egy szemtanú vallomása Egy férfi azt állítja, hogy látta, amint a Diana walesi hercegnőt szállító Mercedes elé - közvetlenül az autó beton- pillérnek csapódása előtt - bevágott egy motorkerékpár, amelyen ketten ültek. A hercegnő, egyiptomi barátja és a sofőr halálát okozó vasárnapi balesettel kapcsolatban mindmáig tisztázatlan, vajon mekkora benne a felelőssége a Dianát üldöző fotóriportereknek. A roueni illetőségű Francois Lévi, aki a tragikus estén Párizsban járt, a Reutemak arról számolt be csütörtökön, hogy ugyanazon az alagúton haladt végig, amelyen a Lady Dianát szállító autó, és visszapillantó tükrében látta, amint a gépkocsi az alagút közepén tart bal oldalán egy motorkerékpárral, amely azután hirtelen bevág jobbra, közvetlenül a Mercedes előtt. Ahogy a motor bevágott, és még mielőtt az autó sofőrje elvesztette uralmát a volán fölött, látott egy villanást, de rögtön utána kijutott az alagútból, így a becsapódást hallotta ugyan, de már nem látta. A villanásról akkor nem tudta, hogy vaku volt. Elmondása szerint felesége rábeszélésére, aki terrorakcióra gyanakodott, tovább hajtott. A walesi hercegnő barátja, Dodi al-Fayed családjának ügyvédei szerint Lévi beszámolója egybecseng egy másik szemtanú közlésével, amelynek alapján vizsgálatot indítottak hat fotóriporter és egy motoros ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával. A párizsi rendőrség ez idő szerint nem hajlandó közölni vizsgálatainak eddigi eredményét, sem azt, hogy kiket hallgatott meg. A balesetről szóló eddigi hírek többsége úgy hangzott, hogy a paparazzók, a szenzációra éhes, agresszív fotóriporterek Lady Dianáék autóját jócskán lemaradva követték, amikor az az alagút egyik betonpillérének csapódott. Az Al-Fayed család ellenben már korábban is tudni vélt arról, hogy egy nagyméretű motorkerékpár igyekezett a Mercedes elé vágni. Balsikerű akció MTI _____________ Az Izrael által megszállt és biztonsági övezetnek nyilvánított dél-libanoni övezeten túl végrehajtott péntek hajnali izraeli kommandós akció során 12 izraeli katona halt meg - közölték biztonsági források. Ez az eddigi legnagyobb veszteség, amelyet izraeliek Dél-Libánon 15 évvel ezelőtt történt elözönlése óta valaha is elszenvedtek. A libanoni biztonsági erők adatai szerint a libanoniak oldalán is sokan megsebesültek és egy asszony meghalt. A katonák órák hosszat tartó súlyos tűz- párbajba bonyolódtak a libanoni hadsereggel, valamint az Iránhoz, illetve Szíriához közelálló síita milíciákkal. Az izraeli rádió beszámolt ugyan a harcokról, de az áldozatok számát nem nevezte meg. Izrael légierőt is bevetett a harcokban. Izraeli harci helikopterek és vadászrepülőgépek támogatták bombázással a tűzharcot. Ennek során levegő-föld rakétákat is kilőttek. A harcok a turisták által látogatott tengerparti Inszarije helység közelében robbantak ki, mintegy 20 kilométerre Szi- dóntól délre és több mint 30 kilométer távolságra északra az izraeli-libanoni határ mentén húzódó, Izrael által ellenőrzött biztonsági övezettől. Az izraeli harci helikopterek a libanoni hadsereg egyik támaszpontját is lőtték, amely légelhárító fegyverekkel válaszolt a támadásra. Hírügynökségi jelentések szerint egyelőre nem világos, hogy mi volt a célja az akciónak, amelyre alig fél nappal az után került sor, hogy három palesztin öngyilkos merénylő Jeruzsálemben velük együtt nyolc halálos áldozattal járó terrortámadást hajtott végre. A dél-libanoni ENSZ- kéksapkások szóvivőjének elmondása szerint az összecspásokat az provokálta ki, hogy Szidóntól délre egy izraeli haditengerészeti rajtaütőosztag szállt parta; noha pontosan nem tudni az izraeli akció célját, mivel a partraszállási övezet turistaparadicsomnak számít, de az is tény, hogy itt található az Amal milícia egyik fellegvára is. Nem sokkal a partra szállás után az izraeli egységet tűz alá vették a libanoni hadsereg és az Szíria- barát Amal milícia és az Irán támogatta Hezbollah részéről - nyilatkozott a CNN amerikai hírtelevíziónak Timur Gökse. Közlése szerint az izraeli egység néhány óra múlva visszavonult, de a libanoni hadsereg a területet továbbra is zárlat alatt tartotta.
