Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
~—^ • — " lí W&LÍ £Ss a Sonkánakvaló Nyíribronyból Mangalica-durok-házasság Gazdaság 1997. szeptember 1., hétfő A huszonnegyedik órában Nem mindennapi szombati kirándulásra invitálta Sipos István, a MÁV vezérigazgatója Tom Lantos amerikai szenátort, Fekete János bankárt, Demján Sándort, a torontói székhelyű Centrál Európian Investment Corporation (CEIC) társelnökét és másokat: közösen látogassanak el a záhonyi régió eddigi fejlesztéseinek megtekintésére, a további lehetőségek felmérésére. kiépülne a tárolás és a leldolFekete Tibor (Új Kelet) Már hat éve annak, hogy a spanyol Olmos család új zsíros sertésalapanyag után kutakodott, és véletlenül találkozott egy debreceni vállalkozóval, aki éppen a megfelelő időben a megfelelő helyen volt. A Serrano sonka több százéves múltra tekinthet vissza. Három évig érlelik száraz klímájú levegőn, tengeri sóban, és ettől kap jellegzetes ízt, aromát termékük. Az ínyencek kifejezetten ezt keresik, és valóban csak a különcök asztalára kerül ez a fajta sonka. A kilónkénti hat-hétezer forintos ár magáért beszél. Nyugat-Európa országaiban a direkt hízlalású hússertések kiszorították a magas zsírtartalmú disznókat, ezért a spanyolok hazánkban kerestek és találtak olyan fajtát, amelyből még lehet már- ványos sonkát készíteni. A magyar mangalica megfelelt erre a célra, de önmagában gazdaságtalan lett volna az élősúly-kihozatala. Ezért keresztezték az amerikai du- rokscrtéssel. amivel javultak a gazdasági mutatók, ugyanakkor a fajtaspecifikum, a fekete köröm és az izomkö- tegek közötti zsírréteg meg- mardt. Juan Vicete Olmos, a spanyol sonkagyár tulajdonosa meghívására magas rangú vendégek érkeztek a minap a Szabolcs megyei Nyírib- ronyba, hogy megtekintsék a nemrég korszerűsített kocatelepet. A volt téesz-sertés- telep szerencsére viszonylag jó állapotban maradt fent és érdemes volt felújítani. Ráadásul Adámszki László személyében megfelelő szakembert is találtak helyben, ami további reményekkel kecsegtetett. Mindeközben a mangalica-durok keresztezésből létrejött, F 1-es névvel ellátott sertések már megfelelő eredményeket mutattak. A spanyol gyártóknak csak a négy sódar a lényeg, a sertés többi részét a Délhús Rt.- vel kötött megállapodás értelmében Pécsett dolgozzák fel, és önálló márkanévvel dobják piacra Nyugat-Euró- pában. Jelenleg még csak az állománybővítés időszakában vannak. Mint azt az Olmos család ifjabb tagja kifejtette, külön nehézséget jelentett olyan vértiszta mangalicakocákat fellelni, amelyek alkalmasak voltak a továbbfejlesztésre. Sertést még már valamilyen keresztezés miatt nem bizonyult teljesen fajtatisztának. Még a határon túl is keresgéltek, de ott még rosszabb volt az állomány. A keresztezések tisztaságának megőrzése érdekében tovább kutatják a mangalicákat, és örömmel veszik, ha valaki fel tud ajánlani ilyet. Komoly kutatások előzik meg a sertések fajtavizsgálatát. A bírósági apasági keresetek vér- vizsgálatához hasonlóan tisztázzák. mennyire fajtatiszta a mangalica. Továbbszaporí- tásra csak az alkalmas, amelyik sertés átment ezen a szűrőn. Szilágyi István, az Ipari, Kerckedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztály- vezetője, valamint Galyó János, hazánk brüsszeli európai uniós missziójának kereskedelmi tanácsosa örömmel konstatálta: mi, magyarok is képesek vagyunk világszínvonalú élelmiszer-ipari termék előállítására. Olyan húsalapanyaggal tudunk piacra lépni, amely bárhol értékesíthető és egyedi magyar termék. Nem véletlen, hogy a magyar mangalicatenyésztők egyesületének székhelye éppen Nyíregyházán van. Az őshonos magyar fajtából egy helyen ennyi egyedet fellelni nagyon nehéz. Nem véletlenek a szigorú egészségügyi rendszabályok ezen a telepen. Ottjártunkkor minden látogatónak először egy fertőtlenítő oldatban kellett kezet mosni, majd a lábunkra védőfóliát kellett felvenni. Végül, mint az állatorvosoknak. szokásos fehér köpenyt öltöttünk magunkra. Annak idején a kórház szülészeti osztályán nem voltak ilyen szigorú rendszabályok. Az Olmos és Tóth Kft. nagy beruházást tervez. Szeretnék november elsejére bővíteni a telepet egy korszerű fiaztató épülettel. Az anyakocák vem- hességét is úgy állították be, hogy ezen időpont után jöjjenek világra a kismalacok. A törzsállomány bővítésén túl most már a vágóállatelőállításra is gondolhatnak. Jelenleg hat helybelinek ad munkát a telep, de a szükséges takarmány nagyobbik részét is ebből a faluból vásárolják fel. Ha teljes kapacitással dolgozik majd a sertéstelep. akkor a felvásárlások miatt sok embernek adhat munkát és kenyeret ez a telep. Ismerve a jelenlegi igényeket, még hosszú távon megélhetést nyújthat a környékbelieknek. Hajdú István- Záhony múltja dicsőséges, jelene biztató, de jövője kétséges - summázza a MÁV vezér- igazgatója - Debrecen és Záhony között utazva a vasúti szalonkocsiban - cége legnagyobb komplexumának esélyeit. A 24 kilométer hosszú, 12 kilométer széles - Kisvárdától Tornyospálcán át Dombrádig terjedő - övezetben a vasút napi 40 ezer tonna áru fogadására alkalmas kapacitást épített ki. A négy nagyobb beruházási program keretében befektetett 16 milliárd forint napjainkban legalább 100 milliárdba kerülne. A 96-98 százalékos gépesítettségre szükség is volt. No nem az 1136 féle áru mindegyike esetében, hiszen a monacói herceg királytigrisei csak egyszer utaztak Záhony felé, de az évi 2,4 millió tonna műtrágyához már kellettek a kor&zerű gépek. Amikor a MÁV tranzitforgalma 7-8 millió tonna volt évente, Záhonyon keresztül ennek 40 százaléka érkezett az országba. Jelenleg 4,5 millió tonna a tranzitforgalom, több százezer tonna áru Szlovákián keresztül jut el Nyugat-Európába. s egyre erősebb konkurencia a belorusz-lengyel határ. A MÁV eddigi záhonyi fejlesztései - mindkét irányba - a gyors átrakást célozták: a széles nyomtávú vasúton érkező áruk fogadását, az európai nyomtávú vasútra való átrakást és a mihamarabbi továbbítást - summázta Sipos István vezér- igazgató az eddig történteket. Nem épült meg a tartós raktározásra, vámolásra, szortírozásra, feldolgozásra, csomagolásra alkalmas infrastruktúra, mert nem ez volt a cél. A magyar vasút szállítási adottságai jók: Záhonyból kétvágányú villamosított pálya vezet az ország belseje felé, s Ukrajnában is ugyanilyen van, csak az széles nyomtávon. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a záhonyi övezetben a legnagyobb munkáltató évtizedekig a vasút volt, s a nyolcvanas évek végén közel 8 ezer vasutas dolgozott Magyarország leghosszabb állomásán, s még napjainkban is 4300 vasutas megy munkába, akkor még nem teljes a kép. Merthogy a régió „hivatalos” munkanélküliségi mutatója 22-26 százalékos között ingadozik. Magyarul: szakképzett vasutas lenne bőven... Nyíregyházán vonatra száll Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, és Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. Míg Záhonyig érünk, az ukrán vasúti forgalom csökkentését elemzi a magyar vasút első embere.- A MÁV tranzitforgalmának nem tett jót az ukrán vámkaució bevezetése. Aki közúton fuvaroz, az országból kilépve azonnal visszakapja a kauciót, aki vasúton, az várhat rá legalább egy hónapig. így érthető, hogy radikálisan csökkent a vasúti tranzitáru mennyisége.- Még a Németh-kormány idején fogalmazták meg Magyarország híd-szerepét - idézi fel a nem túl sikeres közelmúltat a területfejlesztési tárca gazdája. Sajnos, ez nem valósult meg. Pillanatnyilag nem jók a pozícióink, mert ez egy dél-európai folyosó, de ha megfelelő pénzügyi segítség lenne, akkor az oroszukrán együttműködés meghatározhatná Záhony jövőjét.- Szingapúri rcnds/.crü különleges vállalkozói zóna kellene, de ezt Ukrajna nélkül képtelenség megvalósítani - meditál a záhonyi határátkelőhely közúti hídján sétálgatva Demján Sándor, aki az orosz tranzitszállításokon kívül még legalább négy útvonal csomópontjának szeretné a térségét kiépíteni. Oroszországon kívül Finnországban van még 1524 milliméteres, széles nyomtávú vasút, így ez. az orosz államvasutaknak is szállítási lehetőség lenne. A távol-keleti Nahodkáig juthatnánk el, hiszen Japánból Hamburgba 35-45 nap a hajóút, s ehhez még hozzá kell venni kétszer három napot a ki-, illetve berakodásra. A transzszibériai vasúton 12-14 nap alatt érkezik meg az áru, Bécs- ben lehetne a 16. Bonnban a 18. napon. Ez az útvonal megnyitná a hazánkban élő kínaiak számára is a gyorsabb szállítás lehetőségét, hiszen a napi 10- 15 konténer kínai áru jelenleg Hamburgon keresztül érkezik. Jó esetben az egyre jelentősebb koreai export és a távol-keleti kistigrisek kivitelének európai kapuja lehet ez az övezet. Szlovákia vasúti szempontból elég kemény konkurencia, mert Kassáig bemegy a széles nyomtávú vasút, s ott az állam is támogatja a tranzitforgalmat. Ám úgy vélem, nemzetközi megítélésünk a pénzügyi világban jobb. és ez fontos lehet.- A tőke akkor jön ide. ha elegendő bizalmat érez - mondja az MNB egykori alelnöke, Fekete János, miközben az EURO-KAPU Kft. kamionparkolójában sétálgatunk. A világhírű bankár - aki „hivatalosan” az egyik záhonyi fejlesztési kft. vezetője - a tőle megszokott nyíltsággal és közérthetőséggel fogalmaz: világosan kell látni, ez nemcsak a vasút ügye, nem is csupán Záhony ügye, és nem magyar ügy. Még a magyarukrán együttműködés is csak az alapja a fejlődésnek. Mondok egy példát: az orosz áruk külföldi vevői nem nagyon szeretik, ha orosz területen van tárolva az áru. Ha ebbe a különleges övezetbe érkezhetne az Európába szánt orosz export jelentős hányada, akkor az off- shore-bankok idetelepülnének. gozás infrastruktúrája, s kétszer annyi tőke invesztálódna, mint egész Kelet-Európábán. Ám akkor ez nem magyar és nem ukrán terület, hanem vámszabad terület lesz. Bajor Tibor, a térség országgyűlési képviselője szerint másutt egy ekkora beruházás 8- 10-15 évi előkészület után 5- 6 év alatt épül meg. Nálunk fordítva akarják megcsinálni, s ez nem jó.- Nyugodtan írd meg, hogy elégedetlen vagyok, elégedetlenek az itt élő emberek - mondja Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, hivatalból a megyei területfejlesztési tanács elnöke. Súlyos gondnak érzem, hogy az áruszállítás volumene nagyon lecsökkent. 1990-ben 17 millió tonna áru volt itt, a múlt esztendőben 4,6 millió tonna, most meg az esztendő első hét hónapjában alig 2 millió tonna. Tudom én, hogy az őszi betakarítások után kicsit jobb a helyzet, de ha nincs áru, leépül a gazdaság, akkor mire vállalkoznak az itteniek?- Pillanatnyilag nem túlságosan jók a magyar pozíciók - összegzi a helyzetet a régió vasúti beruházásainak látogatása után a záhonyi állomás ebédlőjébe visszatérve Baja Ferenc miniszter -. mert Németország a másik, a lengyel-belorusz vonalat viszi, érthetően azt, ami közelebb van számára. Az eddigi csöndes építkezés jelzi, hogy a nagy világcégek még nem fedezték fel a lehetőségeket.- Mi hajlandók lennénk az első ilyen világcégnek ingyen odaadni az üzem területéi, s a későbbiekben beszállni az infrastruktúrába - mondja Fekete János -. miközben körbejárjuk a Kárpát-Hús Kft. Aranyosapátiban épülő üzemét. A tulajdonos megmutatja a 700 millióba kerülő beruházást, megköszöni Baja Ferencnek a külső infrastruktúra kialakítására adott 50 millió forintot, az Ipari Minisztérium 78 milliós kamatmentes hitelét, s külön megemlíti, hogy Demján Sándornak és Fekete Jánosnak nagy köszönettel tartozik, mert fantáziát láttak a fejlesztésben. Négyezer tonna szárazárut és 25 ezer tonna egyéb töltelékárut készítenek majd az USDA minősítésű, azaz az amerikai szabványnak is megfelelő üzemben, ami egy műszakban 120-140 embernek ad majd munkát.- Na, itt a különbség a hazai pénzintézetek és a külföldi bankok között - eleveníti fel a történteket Fekete János. Külföldön azt nézik, hogy az ötletben van-c fantázia, s ha látnak benne, a kérelmező megkapja a pénzt. Itthon meg azt kérdik, hogy mi a fedezet ? Kérdezem én tisztelettel, hogy ennek a rendkívül dinamikusan növekvő társaságnak, amelyik néhány éve alakult egymillió forint törzstőkével, s napjainkra lett 150 milliója, honnan lenne fedezete egy ekkora beruházásnak? Mondhatok egy másik példát. Jó néhány évvel ezelőtt egy bizonyos Neumann János, azt követően, hogy itthon nem kapott pénzt találmánya megvalósítására, kiment külföldre, és egy kis cégnél kopogtatott. Megkapta a pénzt, így elkészült az első számítógép. A kis cég azóta kicsit nagyobb lett, úgy hívják: IBM. A beszélgetés közben a MÁV autóbusza a vasút egyik telephelyéhez érkezik. Megnézzük a hetekig tárolt, Togliattiból érkezett, s néhány hét múlva majd Oroszországba „visszaexportált” húszezer (!) Ladát, s a vasútállomás felé indulunk.- A világon sok hasonló helyet láttam - mondja a térségben Hongkong fejlődési lehetőségeit váró Demján Sándor. Ez egy kettévágott autó. Itt van Magyarországon egy fél autó, két keréken. Egyedül .mozgásképtelen. Ukrajnában van a másik fele. Mi itt hiába mozgatjuk meg a földet, esélyünk csak akkor van. ha Ukrajnával megegyezünk. Ehhez nekünk nemzetközi segítség kell. ahhoz is, hogy a transzszibériai vasút lehetőségeiről meggyőzzük az oroszokat, mert az orosz-belorusz politikai megállapodás „ellenében” kőkemény gazdasági érveket szükséges az asztalra tennünk.- Sokkal jobb a helyzet, mint amit vártam - summázza az egynapos körút tapasztalatait Tom Lantos, az amerikai szenátus tagja. - A vasút eddigi fejlesztései tiszteletre méltók, s a régióban van szabad munkaerő, ráadásul jelentős hányaduk szakképzett. A magánvállalkozók az eddigi beruházással azt bizonyítják, hogy az itt élők bíznak a jövőben. Én megpróbálok segíteni, remélem, sikerülni fog.- A 24-ik órában vagyunk - morogja a foga között Dómján Sándor —, a lengyel-belorusz határon nagyon gyorsan fejlődik a konkurencia. Két oldalról lépve ötször olyan hatékonyak lehetünk, de ha a most még meglévő, sokkal jobb lehetőségeket nem tudjuk kihasználni, akkor Záhonyban annyi forgalom se lesz, mint napjainkban.- Ha a régió fejlesztése eredményeképpen a vasúti tranzitfuvarozás elérné a régi meny- nyiséget, az a MÁV veszteségeinek megszűnését is jelenthetné. Ha Európa kapujává fejlődne a régió, annak perspektívái Magyarország számára egyelőre még be sem láthatók - búcsúzik a MÁV vezérigazgatója. találtak is. de a többségük
