Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

1997. szeptember 1., hétfő Panoráma A Kámaszútra édesen Pogány rítusok Egyiptomban Egyiptomban gyermektelen nők zarándoklatának cél­pontja II. Ramszesz fáraó, az ország 3000 évvel ezelőtti uralkodójának Memphiszben lévő óriási szobra, ame­lyet a termékenység forrásának tartanak. A gyermek után vágyó asszonyok hétszer járják körbe a 12 méter hosszú (fekvő) kolosszust abban a reményben, hogy a 20 fele­ségének 120 fiút és 80 lányt nemző fáraó képmása segít nekik teherbe esni. MTI __ Péld átlan forgalomnak ör­vendezhet egy rapallói cuk­rászházaspár, mióta cukrász­dájukban Kámaszútra-tortá- kat kínálnak. A speciális édesség torta­része teljesen hagyományos: a különlegességet azok a mar­cipánfigurák jelentik, ame­lyek a lehető legnagyobb hűséggel elevenítik meg az indiai erotika tanítását tartal­mazó könyvben leírtakat. A nagy üzlet egy ártatlan tréfá­ból született. Az egyik ismerős megren­delőnek, aki a házaspár fan­táziájára bízta a kért torta dí­MTI Mi sem lehet időszerűbb téma így iskolakezdés előtt, mint az iskolatáska súlya. Franciaországban már maga a közoktatási miniszter is megelégelte a kicsikre ne­hezedő nyomást, s levélben fordult az iskolaigazgatók­hoz. A miniszter ajánlásai kö­zött egybek között zárható szekrények felállítása - ame­lyekben a nebulók könyvei­ket tárolhatják -, a tanulók egymás közti könyvmegosz­tásának engedélyezése és ki­sebb írótömbök alkalmazásá­nak bevezetése szerepel. A vázizomzat torzulásaival MTI_______ Abban a házban, amelyben csaknem száz esztendővel ezelőtt India első miniszter- elnöke, Dzsavaharlal Nehm született - ma prostituáltak várnak „ügyfeleikre”. Az ország északi részében lévő Allahabad városában MTI ________ Mi a közös az emberben és az élesztőben? - kezdőd­hetne egy hagyományos vicc. A válasz ar.onban ko­moly: egy olyan gén, amely az öregedés titkát hordozza. Az élesztő SGS1 génje, amely megfelel az emberi WRN génnek, választ adhat arra, miért és hogyan öregszünk. Az emberi WRN gén mutá­ciója nyomán jön létre az úgynevezett Werner-szindró- ma, amely szürkehályoggal, csontritkulással és ráncoso- dással járó, idő előtti örege­dést okoz. Az élesztő megfelelő mu­táns génje az élesztősejtek MJl____________________ A bogarak saját „fagyásál­lójuk” segítségével képesek ellenállni a fagyoknak. Kana­dai kutatók - a Nature című tudományos folyóiratban megjelent cikkük szerint - négy különböző fagyásgátló fehérjét különítettek el, ame­lyek képesek alacsony hő­mérsékleten is folyékonyan i tartani a bogarak testfolyadé- i kait. szításét, egy lepedővel leta­kart marcipánpárt helyeztek az édesség tetejére. A lepedő alól csak a fejek és a lábak látszottak ki, félre­érthetetlen pózban. A vevő később visszatért reklamálni: mint mondta, a tortát elfogyasztó vendégei nagyon csalódottak voltak, amikor a lepedő alatt semmit nem találtak. A boltban azóta semmit nem bíznak a képzeletre, és a siker óriási. A kész tortákat vörös függönnyel eltakart hűtőben őrzik a gyermekekre és „a bizonyos dolgokat látni nem kívánó” vevőkre való tekintettel. foglalkozó orvosok szerint a nehéz iskolatáska fejfájást és gerinckárosodásokat okoz­hat. Javaslataik szerint testsú­lyának csupán egytizedét sza­badna egy kisdiáknak magá­val cipelnie. Az iskolák azon­ban folyamatosan figyelmen kívül hagyják az orvosi aján­lásokat. Egy átlagos kisdiák 4-6 ki- logrammnyi, könyvekből, füzetekből, iskolaszerekből álló súlyt cipel, a nagyobbak akár 10 kilónyit is. A gyártók, úgy tűnik, igye­keznek fejlesztéseikkel rea­gálni az igényekre: egy nagy iskolaszergyártó-cég már ke­rekeken gördülő iskolatáskát dobott piacra. álló épületet, amelyet erősen kikezdett az idő vasfoga, fel­újították és bordélyházzá ala­kították át. Az immár vörös lámpás házként működő neves épü­let házszáma azonban a régi... - olvasható a The Indian Express című angol nyelvű lapban. ugyanilyen korai öregedését képes előidézni. A Werner-szindrómában szenvedők sejtjei fele olyan gyorsan osztódnak, mint az egészséges sejtek, s a mutáns gén irányítása alatt álló élcsz- tősejtek is ugyanígy viselked­nek. Az élesztő tehát igen hasz­nos az emberi génmulációk tanulmányozására, annál is inkább, mert könnyű szaporí­tani és kísérletezni vele. Az élesztősejtek génállománya egyébként nem csupán a Wer- ner-szindrómával, hanem a vastagbélrákkal és az örökle­tes neurofibromatózissal kap­csolatban is ígéretes kísérle­teket tesz lehetővé. Igen érzékeny elkülönítési módszereket alkalmazva a ku­tatók kimutatták, hogy már igen kis mennyiség is ele­gendő a „fagyásgátlókból” a kívánt hatás eléréséhez. A kutatók szerint a boga­raknál talált fehérjék száz­szor hatékonyabbak - vagyis sokkal kevesebb is elég be­lőlük - mint azok az anya­gok, amelyeket a sarki vizek­ben úszó halak szervezeté­ben találtak. MTI A mágikus, ősi szokásokba vetett hit még ma is elevenen él Egyiptomban, noha az or­szág már évszázadok óta az efféle pogány hiedelmeket he­vesen ellenző iszlám befolyá­sa alatt áll. Az ősi hiedelmek főleg vidéken tartják magukat, ahol az egyiptomiak az iszlám egy engedékenyebb, népibb formáját gyakorolják. - Az egyiptomi tömegek, noha na­gyon vallásosak, a szívük mé­lyén sokistenhívők és pogá- nyok, s ez különösen igaz a nőkre. Ha teherbe akarnak esni, na­gyon gyakorlatiasak tudnak lenni, s készek megsérteni bár­mely vallást - közölte az AP- vel Naval el-Szadavi, az ismert feminista írónő. Az egyiptomi szúfizmus, az iszlám miszticiz­mus hagyománya is segíti a mágikus erőbe vetett hit to­vábbélését. Az iszlám gyakor­lat szintén hozzájárul ahhoz, hogy az asszonyok az ősi rítu­sok segítségét kérik: a muzul­MT[ _____________ A német régész és kutató, Heinrich Schliemann (1822- 1890) számára viszont, aki 1871 óta folytatott ásatásokat Trójában és rábukkant „Pri- amosz kincsére”, kétség nem férhetett hozzá, hogy Tróját a görög kultúrkörbe kell sorol­ni. Ez feltehetően óriási téve­dés „ amint legutóbb a „hely­színen”, vagyis az ásatások színhelyén ismertté vált. A trójai ásatások legújabb eredményei ugyanis egészen más képet mutatnak, mint amit Schliemann és az őt követő ré­gészek feltételeztek. „Trója anatóliai város, mégpedig nemcsak földrajzi elhelyezke­mán jog megengedi a férfinak, hogy elhagyja gyermektelen feleségét, s az így magára ma­radt nőnek semmi esélye az új- raházasodásra. Míg az istenek szobrainak az ősi időkben ke­nyeret és vizet áldoztak a meddő nők, addig ma körüljár­ják azokat abban a reményben, hogy a szobrok mágikus ereje segít nekik teherbe esni. A memphiszi Ramszesz-em- lékmű őrei azt tanácsolják a nőknek, hogy éjszaka végez­zék a termékenységi rituálét, miután a turisták hazamentek. Egyes nők állítólag felmásznak az izmos Ramszesz-figurára, s szeretkezésre emlékeztető mozdulatokat végeznek. Azt is hiszik — nem tudni miért —, hogy elősegíti ügyüket, ha a szürke homokkőszoborra vi­zelnek. A szobornál Falija, egy fo­gatlan öregasszony némi pén­zért elkalauzolja a rászorulókat és segít kiűzni a terméketlen­séget okozó démonokat. Egy temetőkerten át egy ősi temp­lomba. Ramszesz szobrához désénél fogva" - állítja Manf­red Koifmann tiibingeni törté­nész, aki az 1988-ban felújított ásatásokat irányítja. Szenzáció ez, nemcsak régészek számára, amelyet alátámasztani látszik az első trójai írásos dokumen­tum: egy pecsét, rajta ó-anató­liai nyelven írt hieroglifákkal. Korl'mann számára ma már nem kétséges, hogy Trója Anatólia és nem Görögország felé orien­tálódott, amit az idei ásatások is bizonyítanak. A „homéroszi Trója” (Trója VI.) feltárt maradványai, egy vár és egy fallal körülvett, sű­rűn lakott város kombinációja ismeretlen volt Görögország­ban és az Égei-tenger térségé­ben, tökékeletesen beleillik ei­vezeti ügyfelét. Itt előbb meg­próbálja a szó szoros értelmé­ben kirázni belőle a terméket- lcnségi dzsinneket, majd fel­szólítja, hogy mosakodjék meg a démonok által kísértett temp­lom piszkos, állott vizében. E rituálé valószínűleg a Nílus életadó vizébe vetett ősi hitben gyökerezik. Ezt követően a hisztérikusan sikoltozó öreg­asszony megpróbálja megijesz­teni a kuncsaftot azzal, hogy a háta mögül egy követ dob be a válla fölött a templomba. Ha sikerül, az azt jelenti, hogy a démon távozott a testből - ál­lítja. Ezzel a módszerrel Fatija az elmúlt 4 évben állítólag húsz gyermektelen nőt segített hoz­zá a teherbe eséshez. Az AP felidézte egy nő törté­netét, aki 25 éves korában min­den reménnyel felhagyott, hogy teherbe eshet. Önmagát gyógyította ki azzal, hogy éj­nek idején 15 percet töltött tel­jes magányban egy föld alatti sírkamrában Szakkara ősi rom­jai között. Orvosra nem volt pénze, s a romok egyébként is közelebb voltak hozzá. E te­metői virrasztással magyarázza, hogy néhány hónap múlva te­herbe esett, s most két kislány boldog édesanyja. Az isteni varázserő igénybe vétele nem korlátozódik a ter­mékenységi kúrákra. A szabad­téri isten- és királyszobrok gya­kori megcsonkítása is a régi hiedelmek továbbélésével függ­het össze. Kutatók gyanítják, hogy falusiak rongálják még a kőbe vésett képmásokat attól való félelmükben, hogy azok gonosz erőt sugároznak ma­gukból. A dél-egyiptomi Kar- nakban egy sötét szobában kel­lett elzárni az oroszlánfejű Szekhmet istennő szobrát, mi­után a falusiak panaszkodtak, hogy éjszakánként mozogni látják a szobrot. Az efféle ba- bonaság gyakoribb a nők kö­rében. A templomi prédikációkon nevelkedett férfiak számára az ősi hiedelmek ütköznének a mecsetben tanultakkal. Egy amerikai egyiptológus szerint az ősi rítusok azért virágzanak még ma is, mert az egyiptomi lélek, amely mély áhítatot érez a szoborkolosszusok által kép­viselt tekintély iránt, nagyrészt ma is ugyanaz, ami Ramszesz korában volt. lenben az ókori Kelet és Ana­tólia városképébe - nyilatkoz­ta Korfmann. Korfmann szerint tulajdonképpen már kezdettől fogva világosnak kellett volna lennie, hogy Trója kulturális irányultsága Anatóliára muta­tott, csakhogy akik eddig ott ásatásokat végeztek, mint Schli­emann (1871-1890), Dörpfeld (1893-94), vagy Biegen (1932- 1938), mind Görögországból érkeztek Trójába. Ehhez járul még, hogy a homéroszi eposz erős ógörög vonatkozásokat tulajdonít a színhelynek. “Trója összekötő kapocs volt, ahol két kontinens és két tenger találkozási pont­ján különböző kultúrák keve­redtek” - foglalta össze Korf­mann. Egyúttal óvott attól, hogy megállapításai török-gö­rög ellentétet szítsanak. El kell fogadni, hogy a térség színes kultúrájú és soknemzetiségű, ahol a törökök előtt hettiták, sumérok és más népek is éltek. Miért nehéz a táska? Nehru szülőháza - ma bordély Az élesztőben van a titok A bogarak „£agyásgátlója” Hol is épült akkor Trója? A válasz gyorsan elhangzik bárki ajkáról: „Görögország­ban, természetesen”. Elvégre Homérosz, a görög költő állított emléket hősi eposzában, Krisztus előtt a Vili. szá­zadban a rejtélyes városnak. Aki ellenben ismeri Török­országot, az tudja, hogy Trója - törökül Truva - a Dar­danelláknál épült, az Égei-tenger és a Fekete-tenger ta­lálkozásánál. Vándoroló romák MTI A kanadai jobb élet re­ménye több száz cseh ro­mát ösztönöz arra, hogy új otthont keressen az észak­amerikai országban. Re­ménykedő csoportjaik már a hónap elején megjelen­tek a kanadai repülőtere­ken. Sokuk mindenét elad­ta, hogy megvehesse a Ka­nadába — és csak az oda — szóló repülőjegyet. Az érkezők menekültstá­tusért folyamodnak, mert mint állítják, otthon nagy­mértékű hátrányos megkü- lönböztetésben van ré­szük: nem kapnak mun­kát, inzultus nélkül nem lá­togathatják a nyilvános helyeket. - Nincs kultú­ránk, halottak vagyunk otthon - állította nyilatko­zatában az a 40 roma, akik Toronto egyik keleti kül­városában, egy menekült- szálláson várják sorsuk jobbra fordulását. Helyze­tüket tovább nehezíti, hogy csak néhányan be­szélnek pár szót angolul - írja a Reuter. A kanadai valóságból már nem sokkal az érkezé­sük után ízelítőt kaptak: újfasiszták egy csoportja a „Cigányok, kifelé” és a „Kanada nem szemetesvö­dör” felkiáltásokkal vo­nultak fel szállásuk előtt. A kanadai hatóságok ed­dig 200 folyamodványt fogadtak el az elmúlt há­rom hétben, de a fogadta­tás nem túlságosan meleg. — A romáknak bizonyíta­niuk kell, hogy valóban jo­gosultak menekültstátust kapni, és ha ezt nem tudják megtenni, vissszaküldjük őket - mondják az illeté­kesek. - A menekültstátus könnyű megszerzésének reménye, a gyors lakáshoz és munkához jutás képe messze áll a valóságtól - állítja a bevándorlási hiva­tal egyik szóvivője. - A hi­vatalos Kanada minden erővel igyekszik szür­kébbre festeni azt a pozi­tív képet, amelyet a romák képzeletükben magukkal hoznak - vélekedik egy torontói ügyvéd, aki 50 roma családot képvisel. Ugyanakkor azzal is vádolja a kanadai hatósá­gokat, hogy megpróbál­nak bűnlajstomot gyűjte­ni a menedékkérőkről, mert ha valakiről még a meghallgatás előtt bebizo­nyosodik, hogy otthon va­lamilyen súlyosabb bűnt követett el, vissza lehel to- loncolni. Az ügyvéd sze­rint a lejáratási kampány az ottawai cseh konzulátustól indult, a kanadai cseh nagykövetség viszont til­takozik az ilyen beállítás ellen. Az ügyvéd elmond­ta: a hatóságok a lelki megfélemlítés széles esz­köztárát alkalmazzák, hogy visszafordulásra késztessék a romákat. A repülőtéren falhoz állítva, bűnöző módjára vizsgál­ják végig a gépről leszál­lókat. Más tisztviselők az itte­ni életkezdés nehézségeit drámaian ecsetelve próbál­ják „jobb belátásra bírni” a menedékjogért folyamo- i dókat.

Next

/
Thumbnails
Contents