Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

Udvarlós lányok, szemérmes Sérfíak Kozma Ibolya (Új Kelet) Kié a többség? Sok-sok fiatal lány, elvált nő van egye­dül. Szerencsétlennek, kiszolgáltatottnak ér­zik magukat. Életük legnagyobb célja a há­zasság. Úgy vélik, nekik kell megtenni az első és a további lépéseket, mert a férfiak mulyák, meg azért, hogy fontosságukat hangsúlyoz­zák, azt mondják, sok a dolguk, nincs idejük telefonálni, randevút egyeztetni. A nőknek meggyőződésük, hogy a nemek harcában ők vannak többen, s jóval kevesebb a férfi. Ha nem igyekeznek, nekik nem ma­rad, esetleg a „selejtből” kell válogatniuk. A férfiak egy részében visszatetszést kelt a női kezdeményezés, míg mások, a gátlásosak, a félénkek szívesen veszik, ha a lányok „cser­készik” be őket. Az 1995-ös Szabolcs-Szatmár-Bcreg me­gyei statisztika szerint több a férfi, a huszon- öt-huszonkilcnc éves korosztályban: 20 293 és 18 470 a nő. A harminc-harmincnégy éve­sek között 18 540 férfi, 17 203 nő él. Eleve több fiúgyermek születik, mint lány, a kü­lönbség azonban nem számottevő. Az arány ötven-ötvennégy éves korban fordul meg, ennek oka az erősebb nem korai halálozásá­ban, s a történelem férfitpróbáló éveiben ke­resendő. Az adatok szerint a nőknek tulajdonkép­pen nincs „számottevő okuk” arra, hogy „tempózzanak” a férfiak kegyeiért, hiszen matematikai szempontból a nemek arányá­ban mindenkinek juthat valaki. Mégis, egy­re több a férfias nő típus, a kezdeménye­ző, a megszerezni, birtokolni vágyó. A kö­zelmúltban a Nyíregyháza-Budapest kö­zött közlekedő Intercity vonaton egy fiatal párra lettem figyelmes. A lány az ablaknál ült, a fiú mel­lette. A lány szőke volt. kevésbe szép. de csinos és divato­san öltözött. A srác tipikusan szépfiú alkat: széles váll, iz­mos. kisportoll test és kisfiús arc. Lányosán mosolygott. Barátnője egész úton simogatta, puszilgatla, ő jóformán meg sem mozdult, néha-néha ránézett a lányra és szemér­mesen bazsalygolt. Láthatóan a gyengébb nem viselte a nadrágot. A régi, falusi szokások szerint a fiú udvarolt a lánynak. A hetyke legények a legszebb, legcsinosabb, legtakarosabb nőt választották menyecskének. Természetesen a vagyoni különb­ségek, a hozomány nagysága is beleszólt a szerelembe, de a lány, ahhoz ment, tiki vitte. Régebben más volt a férfi megíté­lése, társadalmi rangja is. hiszen az apa volt a kcnyérkercső, a családfenntartó. Változott a világ, ma már a nők ugyanúgy kiveszik részüket az anyagi javak megteremtéséből. Közülük többen sikeres üzletasszonyok, vezető beosztású szakembe­rek. Jól keresnek, több diplomát is szereznek, és úgy érzik nincsenek kiszolgáltatva a férfiak kénye-kedvénck. Vannak közöttük emancipállak, és olyanok is, akik maguk kezdemé­nyezik kapcsolataikat, nem bízzák azokat sem a véletlenre, sem a férfiak akaratára. Anyaság vagy karrier? Hogyan viszonyulnak az erősebb nem képviselői az okos, magas pozíciót betöltő dinamikus hölgyhöz? Milyen egy ve­zetői tisztséget betöltő nő élete? Hogyan nyilvánulhat meg egy nő nőiessége egy férfias szakmában? Hogyan viseli egy férfi, ha kedvesének, feleségének nála magasabb társadalmi rangja van? A kérdésekről M. Hatalci Évával, az Inter-Euró- pa Bank nyíregyházi területi fiókjának vezetőjével beszél­gettünk.- A párkapcsolatban konzervatív vagyok, ragaszkodom a hagyományokhoz. Emlékszem középiskolás koromban is in­kább fejjel mentem volna a falnak, mintsem tudomására hoz­zam a kiválasztott fiúnak, mennyire tetszik. A munkám­ban, a munkatársi és emberi kapcsolataimban viszont mo­dern a felfogásom, legalábbis így érzem. A beosztottjaim­nak önállóságot adok. Az ügyfeleinkkel is jó kapcsolat ki­alakítására törekszünk, sosem felejtjük cl, hogy a kölcsön­igénylések mögött emberek és sorsok vannak, a hitel jóvá­hagyásával vagy elutasításával befolyásoljuk a vállalkozó életét. A bankszakmában talán itt nyilvánul meg a nőiesség. Ez nem azt jelenti, hogy megsajnálunk valakit, hiszen kőke­ményen figyeljük a gazdaságosságot, a fizetőképességet, de az ügyfelek elmondhatják problémáikat, s a gondok kikü­szöbölésére együtt keresünk megoldást. Innen nem távoz­hat keserű szájízzel az ügyfél, még akkor sem, ha nem tu­dunk hitelt adni számára. Ma már a bankra is az elnőiesedés a jellemző. Talán azért, mert sok a rutinmunka, amit nap mint nap el kell végezni. Ha azonban ez kimaradna, hatalmas káosz keletkezne. A férfiak nem szeretik a monoton munkát, ők inkább a hite­lezés területén tevékenykednek. Mint vezetőt elfogadnak, szerintem, hogy nő vagyok, nem okoz gondot. Mélyen belenézett a férfi szemébe, majd halkan kuncogott. Kislányosan felhúzta a vállát, és kérdezett valamit. Már nem is emlékszik, miről beszéltek, de tudta, tetszik a fickónak. Á tmulatták az éjszakát, tánc közben átkarolta a nyakát és magához szo­rította, mintha soha nem akarná elengedni. Megkérdezte milyen jegyben született. Kerülte a Mérlegeket, mert azok nem illettek hozzá. Forró éjszakát töltöttek együtt, a férfi hajnalban hazament. Másnap Jutka hiába várta a hívást. Három napnál nem bírta tovább, telefonált. Két- három találkozót kicsikart, mind az ágyban ért véget. Melegségre, szeretetre vágyott. Elmosogatott a fiúnál, és megmasszírozta a hátát. Néhány éjszakát kapott cserébe. A történetek kísértetiesen ismétlődtek. Négy-öt napig tartottak a szerelmek. Aztán kiderült, hogy nős, két gyermek apja, esetleg vőlegény, az is előfordult, hogy azt mondta: nem te vagy az igazi. Egy hétig sem tartott a boldogság, de annál tovább a keserűség. Könnyen ismerkedett, mégis képtelen volt megtartani a fiúkat. Később, ha az utcán találkozott velük, igyekezett kedvesen mosolyogni. Akkor is, ha nem egyedül sétálgattak a régi szerelmek. Közben majd szétvetette a düh. Vetélytársai szürkék voltak és kevésbé szépek. Legalábbis szerinte. Végül is igazán a nőkön múlik, hogyan fogadják el őket a fér­fiak. Amellett, hogy kedves vagyok és közvetlen, megtartom a három lépés távolságot. Ha a nő megfelelően viselkedik, a férfi észreveheti ugyan, hogy például jól áll a hölgy haja, vagy jól néz ki, de eszébe sem jut, legalábbis nem hozza nyilvánosságra, hogy közben máshol jár az esze, vagy mást is gondol.- Sokak szerint a férfiak jobban szeretik a kevésbé okos nőket. Tartanak a magasabb beosztású hölgyektől, mert a pozíció nagy­ságafeszélyezi őket.- Ez szerintem is így van, pedig egy kapcsolatban nincs jelen­tősége annak, kinek van nagyobb társadalmi presztízse. A család közösséget alkot, s benne a férj és a feleség egyenértékű.-Nem könnyű egy nőnek a munkában és a háztartásban egya­ránt helytállni. Önnek hogyan sikerült?- Amíg a gyerekek kicsik voltak, nem voltam vezetői beosz­tásban. A nagyobbik fiam három-, a kisebbik kétéves volt, ami­kor visszamentem dolgozni. Mai eszemmel még otthon marad­nék egy esztendőt.-Nem gondolta, hogy amíg otthon van, kimarad valamiből?- De igen, azonban ettől is fontosabb volt, hogy embert nevel­jek a gyerekeimből. Azok az évek nem jön­nek vissza, de a karriert később is megtalál­hatja az ember. A fiaim felnőttek, önállóak lettek, s csak azután vágtam bele mindannak a megvalósításába, amit magamnak elképzel­tem. Negyvennégy évesen lettem bankveze­tő, a pályázati kiírás korhatára negyvenöt év volt. Megfordult a fejemben, hogy talán fia­talabb munkatársat keresnek, de ez nem fog­lalkoztatott túlságosan. Azt hiszem nem ma­radtam le semmiről. Most is előfordul, hogy más bankfiókokba hívnának vezetői munká­ra. Azt válaszolom: jól meggondolták? — Negyvenkilenc éves vagyok. Számomra nagy siker, hogy embereket tud­tam nevelni a gyerekeimből, van akkora el­ismerés, mint a bankfiók vezetés. Nem irigylem a mai fiatalokat. Hatalmas lett a verseny, s aki jó anya és jó vezető akar lenni, annak nagyon nehéz az élet mindkét területén megfelelni.- Említette, hogy konzervatív a párkapcso­latban. Mostanában a fiatal lányok többsé­ge a kezdeményező. Mi erről a véleménye?- A fiaimmal szoktunk beszélgetni erről. Mindketten szeretik, ha udvarolnak, kedves­kednek nekik a lányok, de a kapcsolataik­ban ők szeretik megtenni az első lépéseket. Véleményem szerint bizonyos idő után már mindegy ki hívja fel a másikat, de a férfiak­nak meg kell hagyni a „vadászat”, s az első lépést megtevő szerepét. Traktoroslány vagy menedzser? A férfiak szerint a nő választ. Ha ügyes, a férfi észre sem veszi, hogy már minden el van döntve. Ezek apró játékok, pici női praktikák, mely ellen semmit sem tehetnek. Középiskolás korban a fiúk és a lányok öltözködése alig különbözik egymástól. Farmernadrágot, hosszú pólót és inget vi­selnek. Érettségi után néhány hónappal a lányok rájönnek, hogy nők. A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium két tannyelvű negyedikes osztályának huszonkét lány és ti­zenhárom fiú tanulójával beszélgettünk. A tapasztalat sze­rint kevesebb fiú jár gimnáziumba, többségük inkább szak­mát választ. Meggyőződésük, hogy a lányok kitartóbbak, szorgalmasabbak, mint a fiúk. A srácok szerint a lányok nem elég kreatívak. Osztályon belül nincs együttjárás. Mindenki jó barát, jó haver. Más évfolyamokból, csoportokból néznek ki in­kább partnert maguknak. A párválasztásnál a szimpátiát, a közös témát, érdeklődési kört tartják fontosnak és azt, ha a másik külső tulajdonságaiban van valami, ami elra­gadó. Nem egyszerűen szépség, hanem valami más. va­lami plusz. A vagyoni és pénzügyi különbségeket elismerik. A lá­nyok közül sokan állítják, hogy házaslársként jobb az évek során együtt megszerezni az anyagi javakat, mintsem „csó­rón” egy gazdag pasashoz menni feleségül. A fiúk szerint nem feltétlenül a pénzért vesznek feleségül valakit, de ön­kéntelenül biztonságot, pluszt jelent, ha van „valamije” a lánynak. Az említett gimnáziumi osztály diákjai meg vannak győ­ződve arról, hogy korosztályukban több a nő, mint a férfi. Lipusz Zsolt gimnáziumi tanár szerint a későbbiekben nincs jelentősége annak, hogy a nő vagy a férfi kezdeményezett a kapcsolat elején. Társaságban mindkét nem tagja irányíthat úgy, hogy önkéntelenül is ráfigyeljen a másik. Zsoltnak ugyan soha nem voltak ismerkedési, kapcsolatte­remtési problémái, de tudja, egy nőnek sokkal nehezebb párt találni. Különösen, ha tanulmányainak befejezése után egy kicsi faluban helyezkedik el.- A magam részéről nem szeretem a menedzser típusú, fitl- ness lányokat, sem a Szovjetunió traktoros Natasájára emlé­keztető nőket. - mondja. - A férfi a múltban védte, eltartotta, irányította a családot. A nő nevelte a gyerekeket, és ellátta a háztartást. Az ideális most is ez lenne, de ezt napjainkban, ebben az anyagias világban csak kevesen engedhetik meg maguknak. Nem gondolom, hogy ezzel a nő alárendelt sze­repet játszik, sőt, bizonyos vonatkozásban sokkal fontosabb tevékenységet folytat, mint a férfi. Svédországban elfogadott, ha a nő kezdeményez. A férfi nem udvarol, nem is teszi a szépet a nőnek, mert még bo­londnak vagy hazugnak nézik. A társas kapcsolatokat leegy­szerűsítik, nem bonyolítják érzelmi kötelékekkel. Forró fej­jel, szívet tépőn szerelmesnek lenni, vagy józan ésszel sze­retni? Erre talán mindenkinek a maga egyénisége adja meg a választ. Vezetői beosztásban is maradhat nő a nő, s a férfi is viselheti a kalapot a családban, akár magasabb, akár alacso­nyabb pozícióban dolgozik, mint a felesége. Minden bi­zonnyal ez a megbecsülés, tolerancia is annak függvénye, ki mit kap a másikból és mit ad. Valahol mindenki vágyik a hagyományos kapcsolatokra, még akkor is, ha másképp rendezte be az életét. A nő, nő szeret lenni, s igazi férfira vágyik, a férfi pedig olyan nőre, aki mellett igazán férfi lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents