Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

Egészséges táplálkozás Tesztünk azt vizsgálja, hogy egészségesen táplál­kozik-e? Az alábbiakban az egészségtelen ételek és italok tizenkét csoportját ismertetjük. A feltüntetett számokkal az ételfajták mellett jelölje meg, hogy milyen gyakran fogyasztja őket. 5. rendszeresen 4. gyakran (kétszer-háromszor hetenként) 3. időnként (háromszor-négyszer havonta) 2. ritkán (kéthavonta vagy havonta egyszer) 1. szinte soha I. sütemények, piskóta, bonbon, csokoládé, cukrozott üdítőitalok □ II. hentesáru (kolbász, hurkafélék, szalonna, hús és máj­pástétomok, töltelékáruk) □ III. gyümölcs- és főzclékkonzervck □ IV. ízesítők (kechup. mustár, majonéz, Piros Arany és más­féle szószok) □ V. cukor □ VI. sós „rágcsálnivalók” (sós pálcika, amerikai mo­gyoró stb.) □ VII. alkoholos italok (égetett szesz, bor, sör, likőrök) EZ1 VIII. zsírban sültek (hasábburgonya, burgonyaszirom, rákszirom, kukoricapuffancs stb). I 1 IX. erős kávé, erős tea, koffeintartalmú üdítőitalok (Tonic, Cola stb.) X. nescafé, nestca, instant kakaó stb. □ XI. édes „rágcsálnivalók” (desszertek, nápolyi, édes apró­sütemények stb.) □ XII. főtt tészták, tarhonya, kelt tészta, palacsinta, grízes ételek. I I Adja össze válaszainak számát! A válasz mellett feltüntetett szám egyben pontértéket is jelent. Ha 12-27 pontja van: szinte hihetetlen, hogy milyen önura­lommal és műgonddal válogatja össze étrendjét. Lehetséges, hogy Ön vegetáriánus vagy bicsérdista? Ha 18-24 pontja van: Ön rendkívül egészségesen és mérték­tartóan táplálkozik. Ha 25-36 pontja van: Ön meglehetősen sok egészségtelen élel­miszert fogyaszt. Próbáljon ellenállni a csábításnak! Ha 37-60 pontja van: Ön rendkívül egészségtelenül táplálko­zik. Étrendje egyben arról is tanúskodik, hogy szenvedélyes em­ber: az örökös mohó rágcsálás, az édességek túlzott élvezete, a rendszeres alkohol- és kávéfogyasztás ezt támasztja alá. Kenguruhús a pulton Tevepúpburger, kenguru fart ő- leves. lárvalepény eleven fris- II sen - íme néhány potenciálisan ínycsiklandó ételnév, amelyek 1! Ausztrália állattartását hivatottak fellendíteni és élelmiszerex- II portját felfuttatni. Az AP jelentése szerint Ausztrália igyekszik új ízekkel és „izékkel” előrukkolni, hogy ellensúlyozza a mar­hahús világpiaci árának csökkenését, a talajerózió okozta ká­li rókát, az aszállyal fenyegető El Nino-jelenséget. Becslések szerint Ausztráliában évente 1,75 milliárd ameri­kai dollár bevételkiesést okoz a talajpusztulás, aminek a fő oka a több évszázadnyi, jnániákus” marha- és birkatenyésztés. A földrésznyi ország gazdái közül egyre többen a kengurukban látják az alternatívát. Ezekből bőven akad, 30 millió éves élet- §1 tapasztalatuk van arra, hogy miként alakítsák át a természeti erőfonásokat jó minőségű hússá. Ez ráadásul betegségektől §1 mentes, hisz ki hallott már kergekengurukórról? - hangoztatja a New South-Wales Egyetem egyik biológusa. A tevék becsülete is nő: Ausztrália sivatagos középső részén immár nem irtják, hanem tenyésztik a „púpkulacsú” álatokat. A tevehús iránt lassan, de kitartóan élénkül a kereslet világszerte, s egyre kapósabb a bőrük, a belőlük nyert olaj és a teveszappan is. A minap az ausztrál parlament kissé „bogaras” jelentést ka­il port, olyat, amely az étkezési célú rovartenyésztés lehetőségei­nek vizsgálatát javasolja. Ausztrália bennszülöttei évszázadok óta lakmároznak lárvákat, zöld hangyákat és más bogarakat. A jelentés szerint az „étrovarok” tenyésztése - a lárvatartás vagy a hangyászát - nem igényel annyi termőföldet, vizet, időt, ener­giát s tápot, mint a marhatenyésztés. A jelentés azért óvatos: a nagyüzemi tartáshoz szükséges lárvaólak és hangyakarámok megépítése előtt nemzetközi piackutatást és csupán kísérleti lárvaranchok és hangyafarmok kialakítását javasolja. Sütemények, bonbonok, édes­ségek és cukro­zott italok (így a közkedvelt fagy­lalt is!) igen magas kalória- értékűek, hizlaló cukrokat (glucidokat) tartalmaznak. A többnyire finom fehér lisztből és finomított cukorból készült ételféleségek igen sok tartósí­tószert és állati zsiradékot tar­talmaznak. A legtöbb édes ap­rósütemény alapanyaga nem más, mint cukrozott „rántás”, némi aromával és ételfestékkel vonzóbbá téve. A cukrozott ita­lok ugyancsak számottevő cuk­rot, színezéket és tartósítószert tartalmaznak, nem is szólva ar­ról, hogy legtöbbjük még csak véletlenül sem került ismeret­ségbe azzal a gyümölccsel, amelynek nevét fémjelzi. Csá­bító zamatukat különféle mes­terséges aromáknak köszön­hetik. A hentes­áruk: hurkák, kolbászok és szalonnafélék túlságosan só­sak, és rendkívül nagy meny- nyiségű állati zsiradékot tar­talmaznak. Kivételt képez az úgynevezett „vörösáru” (pá­rizsi, szafaládé, virsli stb.), melyek zsírtartalma ugyan ke­vés, de annál több vizet tartal­maznak. Éppen úgy van ben­nük tiszta hús, mint ahogy a májasokban sem találunk túl sok májat, zsírszalonnát, vi­szont annál több mennyi­ségben. Az amúgy is túlsó­zott hentesárut nitriteket és nitrátokat tartalmazó tartósító­szerekkel kezelik. Nem egy közülük „minőségét korlátlan ideig megőrzi”. A túlzott sófogyasztás vízvisszatartást eredményez, így emeli a vér­nyomást, míg a tartósítószerek a szervezetben átalakulva szin­tén káros hatást fejtenek ki. A konzer- vek, kiváltképp, ha sok tartósító­szert tartalmaz­nak, sokkal ke­vésbé egészségesek, mint aho­gyan azt gondoljuk. Semmi­lyen tekintetben nem egyenér­tékűek a friss zöldségfélékkel vagy nyers gyümölcsökkel. A zöldfőzelékek, különösen, ha készételként szerepelnek, rán­tással készülnek, míg a gyü- mölcskonzervek rengeteg cuk­rot tartalmaznak. A kereskede­lemben forgal­mazott ételíze­sítők, különö­sen, ha visszaél velük az ember, savasságot okoznak, és károsítják az emésztőrendszer nyálka­hártyáját. Igen magas a só­tartalmuk, erősen fűszere­zettek, és szintén rengeteg tartósítószert tartalmaznak. Sem a mesterséges aroma, sem az ételszínezék nem hiányozhat egyikből sem. A túlzott cu­korfogyasztás egészségre ká­ros hatásáról már sokat tu­dunk. A cukrok hizlalnak, fogszuvasodást okoznak, mértéktelen fogyasztásuk elősegíti a cukorbetegség kialakulását, elsősorban hí­zásra Hajlamosító hatásuk miatt. Ha a cukor káros az egész­ségre, egy csi­petnyivel több só nem kevésbé az. Annyi rejtett sót fogyasztunk mindennapi étkezésünk során, kenyérben, sajtokban, pácolt élelmiszerekben, savanyú­ságokban, hogy túlzás pusz­ta élvezetből még hozzá is tenni. Az alkoholról minden rosszat elmondtak már, amit lehet. Etil­nek nevezett al­kotóeleme pusztítja az idegsej­teket, amelyek tudvalevőleg soha nem pótolhatók, ugyanis az elhalt idegsejtek helyett nem képződnek újak. Az alkohol mint izgatószer feleslegesen fárasztja a szervezetet. Bizonyos élelmiszerek, mint például a burgonya, ere­detileg igen egészséges táplálékok, fő­leg azért, mert sok C-vita- mint tartalmaznak, és kaló­riaértékűk sem túl magas. Amint a burgonyát meg­sütjük, elveszti kedvező tulajdonságait. A sütési műveletet követően csak egy zsírral átitatott „itatós­papírrá” válik. A magas zsír- tartalmú ételek fogyasztása érelmeszesedéshez és ke­ringési rendellenességhez vezet. A kávé, a tea és a koffeint tartalmazó üdítőitalok iz­gatószereket tartalmaznak. Mértékletesen fogyasztva jótékony hatá­sukat éreztetik, de a tapasz­talatok szerint az emberek nemigen állnak meg egy- egy csésze kávé vagy egy pohár üdítőital után. Szin­te észrevehetetlenül követi egyik a másikat, szívdobo­gást, nyugtalanságot idézve elő. A vízben vagy tejben oldódó „nes”- ek vegyi eljá­rásokkal ké­szülnek. E hosszú folya­mat során az eredetileg ér­tékes tápanyagokból ér­téktelen műtermékek jön­nek létre. Az édes „rágcsálni­valókról” fe­lesleges újra szólni, hiszen minden érvényes rájuk, ami az első bekezdésben foglal­takra. Cukrot, tartósítószert, ételfestéket, mesterséges aromákat és állati zsira­dékot tartalmaznak. Sajnos, ép­pen a legköz- kedveltebb és legolcsóbb ételek kerül­tek ebbe a csop^tba. Szin­te kizárólag egészségtelen alapanyagokból készül­nek: fehér lisztből, többsé­gük cukorral. Hát ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az egyébként egés­zséges tápláléknak számí­tó tojás is konzervált por alakjában kerül a száraz- tésztába és a tarhonyába, s ugyancsak tojásporból, valamint tejporból készül a közkedvelt palacsinta­por! Az oldalt szerkesztette: Hatházi Andrea A felvételeket Lázár Zsolt készítette A magnézium (ontossága Testünk apró alkotóelemekből épül fel, amelyek szigorú rend szerint kapcsolódnak össze. Köz­tük az egyik legfontosabb a mag­nézium, amelyből általában nem fogyasztunk eleget. A stressz, a fizikai munka vagy a rendszeres sport fokozza szervezetünk mag­néziumigényét. A hiány kon­centrációzavart, fáradékonysá­got, izomgörcsöt okoz. Az élelmiszerek tartósítása, a kemikáliák használata azonban jelentősen csökkentik ezeknek a létfontosságú anyagoknak a mennyiségét a tápanyagokban. A vitaminok és nyomelemek pótlásának fontosságáról már sokszor hallottunk, és számtalan készítmény is rendelkezésre áll pótlásukra. A magnézium elengedhetetle­nül szükséges eleme az életnek, nélkülözhetetlen a normális élet­tani folyamatokhoz. A magnézi­um központi szerepet foglal el a sejünűködés, különösen az ideg- és izomsejtek ingerlékenységé- ' nek szabályozásában. A felnőtt ember szervezete 20- 28 g magnéziumot tartalmaz. Ennek 55 százaléka a csontrend­szerben oldhatatlan formában - mint magnéziumraktárban- ta­lálható; 44 százaléka különbö­ző szervekben - legnagyobb mennyiségben a vázizomzat, szívizom, agy, máj, vese - for­dul elő. A maradék 1 százalék a sejteken kívül, a szövetek közti folyadéktérben oszlik el. A felnőtt szervezet napi mag­néziumigénye 300^350 mg. Ez­zel szemben a magyar táplál­kozási szokások mellett az átlagos magnéziumbevitel mindössze 210-270 mg na­ponta. A magnéziumhiány az utóbbi időben egyre gyako­ribb jelenség. Annak, hogy a táplálékkal nem kerül elegendő magné­zium a szervezetbe, több oka is van. Az egyik, hogy a ha­gyományos, magas magnézi­umtartalmú szerves trágyá­zást, amely a növény termesz- téssel a talajból kivont mag­nézium visszapótlását bizto­sította, felváltotta a műtrágyák használata, amelyek nem tar­talmaznak magnéziumot. A másik oka a táplálkozási szo­kások megváltozása. Háttér­be szorult a magas magnézi­umtartalmú hüvelyesek, mag­vak fogyasztása, és növeke­dett a fehérjében gazdag táp­anyagok mennyisége az ét­rendben, melyek lebontásá­hoz nagyobb mennyiségű magnézium szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents