Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-27 / 226. szám
Hőszigetelés később A parfix felraga nem okozhat go Fekete Tibor (Új Kelet) A háromforintos tüzelőolaj idején kit érdekelt, mennyibe kerül a fűtés ? A lakások építésénél nem a hőteehnikai szabványok betartása volt az elsődleges cél, hanem minél gyorsabban, minél olcsóbban minél több lakást kellett építeni. Különösen igaz ez a panellakásokra. Az ablak alatt dudál ászéi, a függöny libeg a légáramlattól, és a falak szinte sütnek a hidegtől. Ha már egyszer ilyen házak épültek, nem kell lebontani. Egy meglévő lakást is sokféleképpen lehet utólag hőszigetelni. Egy műszaki érzékkel megáldott ügyes kezű ember maga is meg tudja csinálni. Kezdjük mindjárt a nyílászárókkal. A legkorszerűbb ablakok már hőszigetelt, úgynevezett Dunathcnn rendszerűek. Akár nyíló-bukó, akár csak nyíló kivitelűek, a záró felületekre gumicsíkot szereltek. Nézzük meg, sértetlenek-e ezek a gumiszalagok. Szükség esetén pótoljuk, de néha elég, ha csak visszaszegezzük a leesett részeket. Régóta ismert és bevált szigetelési technológia a purfix szalag, ami 10-16 és 20 milliméteres szélességben kapható a boltokban. A habszivacs szalag ragasztózott felületét papírcsíkkal védik, amit csak közvetlenü a felhelyezés előtt vegyünk le. Ügyeljünk arra is, hogy a felületet ne csak pormentesítsük, hanem zsírtalanítsuk is. Különösen a konyhaablakokra jellemző a zsíros, szutykos lerakódás. A szalagok találkozási pontjainál inkább átfedéssel számoljunk, mint rövid legyen az anyag. Túl széles csíkot sem érdemes feltenni, mert előbb utóbb begyűrődik és nem zár tökéletesen a szivacs. Öreg ablakoknál előfordulhat, hogy egy csík nem elég vastag a záráshoz. Ilyenkor a szemközti felületre is nyugodtan ragaszszunk egy másikat, és a kettőnek már elégnek kell lenni. Ha nem, olt már nagy a baj, és cserére szorul a nyílászáró. Léteznek még olyan palackokból kinyomható habok, amelyek között, vannak táguló és mérettartó változatok. Ezeknek is ugyanúgy elő kell készíteni a felületet, a por- és zsírréteg eltávolítására gondolok. Az egyik ilyen típus a purhab. Mielőtt alkalmaznánk, mindenképpen olvassuk el a palack oldalára írt tájékoztatót. Általában a nagy méretű palackok tartalma 35 liter körüli mennyiséget ad. Számoljunk ezzel a többszörös méretnövekedéssel, mert zárt helyen képes szétfeszíteni az ajtó, vagy ablaktokot. Nem elég csak hézag két végét szabadon hagyni, legalább az egyik oldlat is nyitva kell tartani ahhoz, hogy legyen hely a tágulásra. A falat már sokkal nehezebb utólag hőszigetelni. Ha éppen soros a vakolatcsere, akkor használjunk hőszigetelt habarcsot vagy nemes vakolatot. Ha ezt drágának tartjuk, még mindig keverhetünk a masszába perlitet vagy más hőszigetelő adalékanyagot. Belülről szükségmegoldásként alkalmazhatunk Nikecellt, vagy más néven, hungarocellt. Elég sima és egyenletes felületet ad, de így nem érvényesül az úgynevezett cserépkályha hatás. Ez annyit tesz, hogy a kívülről hőszigetelt fal belső oldala hőtárolóként működik, de a belső oldalát szigeteljük, akkor csak a szoba levegője „tartja” a meleget. www- ' , - ' - - ? % - y- mim -Zárszerelés házilag F. T. (Új Kelet) Ma a bejárati ajtók többségét úgy árusítják, hogy már gyárilag beleszerelik a zárat. A gond akkor kezdődik, amikor utólag még egy zárszerkezetet akar valaki felszerelni. Fúrni, vésni kell, ráadásul nem mindegy, hova. Az egyik leggyakoribb ajtózár, amelyik belülről fordítós, kívül pedig kulccsal nyitható és zárható. Kulcsa hasonló a hengerzárbetétesekhez, és mechanikai szerkezete sem sokban tér el. Először pontosan rajzoljuk ki a zár és a cilinder helyét (lásd a képen), valamint az ütköző furatait. A hengerzárszerkezet helyét egy úgynevezett lyukfúróval lehet a legprecízebben kivágni. Ez úgy néz ki, hogy középen egy hatos csigafúró van, és ráerősítettek egy fűrészfogas lemezek befogására alkalmas aljzatot. Ebbe ötmilliméterenként változó lemezeket lehet befogatni, amellyel különböző méretű szép, kerek lyukakat lehet vágni. Ügyeljünk arra, hogy elsőre eltaláljuk a megfelelő méretet, mert később már nem lehet nagyobb átmérővel kitágítani a zárhelyet, ugyanis eltűnik a vezetőfurat és össze-vissza táncol a fúróhegy. Ne féljünk attól, ha egy-két milliméterrel nagyobbra sikeredik a zár helye, mert ennyit még eltakar a cilinder. Néhány milliméteres eltérést még ráspollyal ki lehet igazítani, de fél centistől nagyobb eltérést már babrás dolog helyrehozni. Az ajtó belső oldalán először az alaplapot erősítsük fel, ügyelve arra, hogy a kétágú forgatóvilla szabadon mozogjon. A zárszerkezetet a belül található alaplappal csak süllyesztett fejű csavarral szabad összekötni, különben felakad a villa. Ha a két darab átmenőcsavart erősen meghúztuk, akkor sem szabad szorulni a forgatószerkezetnek. Ameny- nyiben mégis nehezen járna, akkor inkább szélesítsünk a furaton, de akkor se hagyjuk lazára a zárat, mert később emiatt hamar elkopik a kulcsos zár. A lemez alakú forgatónyelv hosszát nehéz elsőre pontosan eltalálni, ezért inkább apránként közelítsük meg a végleges méretet, mert levágni mindig könnyebb, mint utólag pótolni hozzá. A zár nyelvének ütközőjét kétféle változatban adják a zárral együtt. A süllyesztett kivitelt csak ritkán lehet alkalmazni, gyakrabban a félgömbölyű formájú ütközői használjuk. Sőt, ha túl vastag az ajtó, akkor még ki is kell magasítani a keretből az egész szerkezetet. Fúró- hegyek Munkatársunktól A csigafúró az egyik legismertebb és legrégibb kézi szerszám. Lényege, hogy kúposán köszörült kétélű forgácsolószerkezet, amelynek szára csigavonalban hornyozott, és ezen keresztül távozik a forgács a furatból. A fúróhegy küpszöge általában százhúsz fokos. Fémek megmunkálásához ez a legmegfelelőbb méret. Fához vagy hasonlóan puha műanyagokhoz ettől kisebb szögű hegyet is használhatunk. Forgácslapok, laminált bútorlapok vagy más, könynyen hasadó anyagok fúrásához speciális csigafúrókat alkalmaznak. A hegy középpontja csúcsos, illetve a két szélén is jóval kil jebb áll a vágórész, mint az él többi részén. Akik nem állandó munkavégzéshez használnak csigafúrókat, azoknak érdemesebb a KGST-piacon beszerezni a portékát. Viszonylag jó minőségben egész olcsón lehet szert tenni itt kéziszerszámokra. A kisebb méretűeket (2-10 mm) húsz- harminc forintért, a nagyobbakat (10-25 mm) harminc-öt- ven forintért lehet megvenni. Ezek a fúróhegyek azonban nem olyan tartósak, mint a hazai gyártmányok. Könynyebben elpattannak és gyakrabban kell élezni ezeket. Az élezés nagy gyakorlatot és szakismeretet igényel. A barkácsoló ember elkoptat néhány hegyet, míg ráébred a mozdulat lényegére. A másik nehézsége a műveletnek, hogy csak jól központosított köszörűn lehet kis átmérőjű csigafúrót élezni. Gyakori hiba, amikor a hátszöget ( az éleknek a forgásiránnyal ellentétes oldalon lévő rész-esésszöge) túlságosan „vékonyra” veszik, az az túl mélyen fog az éle. Vas- anyag fúrásánál könnyen megég a hegy, különösen, ha nincs hűtés fúrás közben. A német Stiftung Warentest vizsgálatának eredményei a Teszt és tipp magazin Építő ötletek száma nyomán Akkus csavarhúzó és fúrógépek teszttáblázata Márka, típus 9,6 V-os akkuval Atlas Copco PES 9,6 Bosch PSR 9,6 VES-2 Metabo Beat 100/2 R+L 12 V-os akkuval Bosch PSR 12 VES-2 Bosch-Profi GSR12 VES-2 DeWalt DW910K2 Makita 6311 DWH Metabo Beat 12/2 R+L Skil Professional 2745 Einheit IPS 12 13,2 V-os akkuval Kress ASX 132 Fúrás kőbe + 0 0 + + + + 0 + — ++ fába ++ + + + + ++ + + ++ + ++ fémbe 0 + 0 + + + ++ 0 ++ — 0 Csavarozás fába + 0 0 + + + + 0 + + + fémbe + + + ++ ++ ++ ++ + + — ++ Teljesítmény normáltöltéssel 0 + + + ++ ++ + ++ + 0 + gyorstöltéssel + — 0 0 + ++ ++ ++ ++---0 Sz abályozási és beállítási funkciók + + + + + + + + + 0 + Működés (45%)* jo jó közepes jó jó jó jó jó jó közepes jo Kezelhetőség + + + + + + + + + 0 + Használat-kezelés (35%)* jó jó jó jó jó jó közepes jó jó közepes jo Tartóssági próba (15%)* közepes kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló közepes VÉGMINŐSÍTÉS jó jó közepes jó jó jó jó jó jó közepes jó Fellelt hazai ár 34 500 28100 54 400 31 230 51 500 63 472 63 900 49 900 39 990 15 625 33 700 Jelmagyarázat: * Zárójelben a részminősítések súlyozása; ** 1997 júniusában; ++ = kiváló, + = jó, o = közepes, — = még megfelelő, = nem megfelelő
