Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-03 / 205. szám

1997. szeptember 3., szerda Riport Új szín a kávépalettán A Samober-Gold az árral és a minőséggel hódítja a vevőket Munkatársunktól _____ A feketekávé fogyasztásá­nak szokása valamikor a tö­rök hódítás idejében kezdő­dött. Először csak „törökö- sen” egyben főzték, majd le­szűrték a levet és ezt fogyasz­tották, később párolással, gőzöléssel készült a kávé. Ebben a században, köszön­hetően a technika fejlődésé­nek, elterjedt a presszókávé, amikor a nagynyomású gőz­zel oldják ki az íz-, és termé­szetesen a hatóanyagot az őrölt alapanyagból. A sze­mes és pörkölt kávé előállí­tása külön tudomány. Min­den zöldkávé-feldolgozó üzemnek megvan a maga pörkölőmestere, és mint min­den szakácsnak más a főztje, úgy a mesterek is más-más kávét készítenek. Gégényben nemrég kezd­te meg újra működését a Samober-GOLD Holland- Német-Magyar közös válla­lat, amely kifejezetten a kávé feldolgozására és forgalmazá­sára szakosodott. A névvá­lasztás kicsit furcsának tűn­het, de mint azt Csintalan László ügyvezető igazgató­tól megtudtuk, a márkanév­ben szerepel Szabolcs és Bereg megye neve, az Mo rövidítés pedig Magyarorszá­got jelzi. Késztermékeiket is ezen a márkanéven forgalmaz­zák. Olaszországban nagy ha­gyományai vannak a kávé­pörkölésnek, ezért Bologná­ba küldték tanulmányútra a kft. dolgozóit. Ma már telje­sen automatizált gépsorokon, zárt technológiai rendszerben és számítógép-vezérléssel vég­zik a pörkölést. Talán a sportkedvelőknek, ezen belül is a kézilabda sze­relmeseinek sokat mondhat Varga István neve, aki a deb­receni Dózsa színeiben a vi­lágválogatottságig vitte. A cég ezt az ismert sportembert kérte fel megyei képviselő­nek, aki örömmel vállalta a feladatot. Szabolcs megyei termékről van szó, mégis a Dunántúlon jobban ismerik. Az történt ugyanis, hogy a cég először Nyugat-Dunántúlon terjesz­kedett, és ott már megkedvel­ték az olcsó, de mégis jó minőségű Samober-GOLD kávét. Megyénkben eddig csak a kisvárdai Joker nagy- kereskedés forgalmazza. Térségünk nagyobb keres­kedelmi hálózataival ezek­ben a napokban kötnek szer­ződéseket, és csak ezt kö­vetően kerülhet a boltok pol­caira a termékük. A puding próbája az evés, a kávéé pedig a kóstolás. Nagyszabású akcióba kezde­nek rövidesen, hogy a megye minden kávéfogyasztójához eljusson a Samober-GOLD kávé. Azzal lehel leginkább meggyőzni a vevőket, ha már egyszer megkóstolták és megkedvelték az új fajtát. Sajnos a mai jövedelmi vi­szonyokat figyelembe véve tudomásul kell venni, hogy a vevők jelentős része még mindig az árat tartja az egyik legfontosabb szempontnak. A gyártók - igaz, csak be­vezető árnak - a 174 forintos nettó árat irányozták elő. Egy negyedkilós csomagért ez iga­zán nem sok. Úgy érik el ezt a hazai piacon is alacsonynak számító árat, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolnak, és a nagy nyugat-európai kikötők­ből szállítják az alapanyagot. Ehhez még a forgalmazók hoz­záteszik a maguk hasznát, de még így is versenyképes marad a termékük. Szakemberek még ma is vitatkoznak azon, hogy a darált és vákuumcsomagolású, vagy az egész szemes normál nyomású zacskóban tartja meg jobban az aromáját. Igaz, a vá- kuumtasakokban sokáig eláll a termék, de a pörkölést és a da­rálást követően 48 óráig szel­lőztetni, levegőztetni kell, amitől a gázok felszabadulhat­nak. Ezzel együtt viszont az illó- és aromaanyagok is tá­voznak az őrleményből. A Samober-GOLD Kft. egy olyan újfajta háromrétegű csomago­lóanyagot alkalmaz, amelyből nem kell kiszivattyúzni a leve­gőt, mégis sokáig megőrzi minőségét a kávé. Olyannyira, hogy az aromaanyagok 99 szá­zaléka nem vész el. Egy egészen rejtett szeleppel oldják meg a csomag levegőztetését. Pára és fölösleges levegő nem marad­hat a zacskókban, mégsem kell tartani a gázkiáramlástól. Távlati terveik között szere­pel egy újabb, jobb minőségű termék forgalomba hozása, és karácsony előtt kakaó és cso­koládé ízesítésű babkávét is piacra dobnak. A termelők sze­retnék, ha a hazai termék - ha­zai vásárló mintájára a megyei vásárlók a megyei gyártmányo­kat részesítenék előnyben. Manapság sem könnyű hi­telhez jutni, és a kávépörkö­lésnek és a csomagolásnak igen magas a forgótőkeigé­nye. Egyetlen kamionnyi szállítmány értéke meghalad­ja a 12 millió forintot. A na­gyobb kereskedelmi hálózat­tal rendelkező cégek hitel­ben veszik át az árut, és ha csak heti egy kamion szállít­mánnyal és harmincnapos fi­zetési határidővel számo­lunk, akkor közel ötvenmil- liónyi forgótőke kell csak ennek a megrendelőnek a ki­elégítéséhez. Szerencsére a német és a holland partnerek tőkeerősek. Csupán ez nem lehet akadálya a működésük­nek. A lényeg a megbízható vásárlóerőn és a folyamatos gyártáson van. A cég szlogenjének a „Kós­tolja meg és döntse el ön” mondatot választotta. A tár­sas vállalkozás vezetői tisz­tában vannak azzal, hogy a nagy gyártókkal és csomago- lókkal nem tudják felvenni a versenyt, de választékot bő- víthetnek és javíthatják a ha­zai kínálatot. Gégényben nincs igazán komoly ipari tevékenység. Az a húsz munkahely, ame­lyet ezzel az üzemmel terem­tettek, jelentősnek mondha­tó, hisz húsz családnak nyúj­tanak biztos megélhetést. Je­lenleg egy műszakban dolgo­zik az üzem, de ha felfut a termelés, akár három műsza­kos csomagolásra is felké­szülnek. „Kóstolja meg és döntse el Egerek, emberek kedvenc eledele- A felvásárolt tej minősége Nemes egyszerűséggel fi­nom. Hogy micsoda? Az a megközelítőleg évi tízmillió liter tej feldolgozásából szár­mazó tejtermék, amelyet a rakamazi Tiszatej Kft. állít elő. Erről tesz tanúbizonysá­got a regionálisan ellátott több mint ötszáz üzlet meg­annyi fogyasztója, valamint a legutóbb Gödöllőn meg­rendezett mezőgazdasági seregszemle, az Agráció ’97 Kiállítás és Vásáron elnyert Vásári Nagydíj, amellyel a szervezők a vállalat trappis­ta sajtjának minőségét is­merték el. Szabó Sándor igazgatóval beszélgettünk a tejpiacról, a termékgyártás anomáliáiról, valamint arról a legnagyobb kihívásról, amelyet a minőségi termék­előállítás jelent minden hát­ráltató körülmény ellenére. Az igazgató leszögezte: a fo­gyasztók a pénztárcájuk vas- tagságától függetlenül a megvásárolt élelmiszerekre a legigényesebbek, s a cél, hogy elégedettek legyenek. A rakamazi Tiszatej Kft. jog­elődje 1983-ban alakult meg, ak­koriban még szinte kizárólagosan a helyi állattenyésztő szövetkezet által megtermelt tej feldolgozásá­ra építve. Tíz évvel később átala­kult a vállalat, s ma olyan százszá­zalékosan magántulajdonú cég, amelynek alapítói maguk is jogi személyek. A vezetőség és a több mint nyolcvan alkalmazott nem rendelkezik tulajdoni részesedés­sel , viszont teljes a személyi felelős­ségük abban, hogy az előállított termékek az összes piacképes pa­raméternek megfeleljenek.-A tulajdoni átalakulás akkor történt, amikor a magyar belgaz­daság a rendszerváltást követő átalakulás miatt a mélyponton volt. Mit kellett megtennie az új vezetőségnek ahhoz, hogy a cég túlélje a kritikus időszakot?- A szervezeti változás vásárlói szempontból semleges volt. Cé­lunk az volt, hogy a feldolgozóka­pacitás kihasználtságát a lehető legmagasabb fokra emeljük, mi­közben az egyre emelkedő költ­ségeket korlátok közé szorítsuk.- A recesszió az állattartási kedvet is erősen visszavetette, ez nyilván a vállalat elsődleges alapanyagforrás-mennyiségé- ben is jelentkezhetett...- A nyerstej-beszállítói háló­zatot is a lehetőségekhez alkal- maszkodva át kellett szervezni. Ma már a napi feldolgozott 23- 33 ezer liter alapanyagnak közel az ötven százalékát adják a kistermelők. A helyi Állatte­nyésztési Kft. továbbra is stabil, meghatározó partner, valamint kialakult egy külső beszállítói kapcsolat is.- A napi feldolgozott alap­anyag-mennyiség nagyobb mér­tékű szóródása nem okoz prob­lémát?- A tízezer literes ingadozás an­nak köszönhető, hogy a kapaci­táskihasználás érdekében bér­munkában is végzünk tejfeldol­gozást. Egri és nyíregyházi cégek­kel állunk szerződésben, amelyek heti 40-50 ezer liter alapanyagot szállítanak Rakamazra, amelyből trappista sajtot készítünk. —Az alapanyagköltség az össz- ráfordításhoz képest magas, ame­lyet a szállítási ráfordítások ál­talában jelentősen növelnek...- A 17-20 kistermelői tejbe­gyűjtő körzet hatvan kilométeres sugarú körben helyezkedik el. Ez meglehetősen kiterjedt terület. A szállító munkatársainkkal és a tej- csarnokokat vezető kollégáink­kal vállalkozói szerződést kötöt­tünk, emiatt számukra is fontos a gazdaságos üzemeltetés. alapvető tenyezo a gyártmányok elkészítéséhez. Ahogy mondani szokás: finom áru csak minősített alapanyagból készíthető. Ezenkí­vül a nagyüzemi körülmények kedveznek igazán az extra minő­ségű nyerstej előállításához...- Nagyüzemi körülmények kö­zött - most a 15-20-nál több tehe- nes tenyészetekre gondolok - pre­cízebb, zárt technológia alkalmaz­ható, általában megoldható a le­fejt tej azonnali hűtése, átmeneti tárolása. A feldolgozott tejmennyi­ségünk felét adó kisgazdák jelen körülmények között nem képesek akkora jövedelmet megtermelni, hogy meg tudjanak vásárolni egy gyorshűtőt. Enélkül a fejést köve­tően az élőcsíraszám gyorsan nö­vekszik, s a tej minősége leromlik az extrától. Ezzel sajnálatos mó­don együtt kell élnünk, ilyenek a megyei lehetőségek.- Mindenesetre termékeik minőségét - mint azt az ellátott régió nagysága és az elismerések mutatják - ez nem befolyásolja...- Áz élelmiszergyártás megkö­veteli a fokozott higiéniai köve­telményeket, a tej - mivel kimon­dottan kényes termék - az átla­gosnál is érzékenyebb a tisztaság­ra. Nélkülözhetetlen az eszközök folyamatos fertőtlenítése, a vízmi­nőség, a pontos technológia.- Időnként botrányként vé­gigseper az országon, hogy a termelők a nagyobb haszon ér­dekében vizezik a tejet. Hogyan kezelik ezt a problémát, ha fel­üti a fejét?- Szerencsére nem gyakori az ilyen eset. A tejcsarnokokban egyre gyakrabban alkalmazott módszer a sűrűségmérés, vala­mint gyakorta alkalmazunk szú­rópróbaszerű ellenőrzéseket. Akit bizonyíthatóan tetten érnek az ellenőrök, annak kemény szank­ciókkal kell szembesülnie. Az eset súlyosságához mérten időará­nyosan nem vesszük át a nyerste­jét. Ez a módszer hatásosnak bi­zonyul, mert egy-egy kistermelőt a tíz napos szankció komoly anya­gi hátránnyal súlyt.- A forgalmazási területen, Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül merre irányul a piac­kutatási, terjeszkedési cég­szándék?- Szerencsére mindezeken kívül ma már Pest megyébe is eljutnak termékeink. Terveink között szerepel a szállítási terü­let növelése is, de ahhoz a meg­kezdett fejlesztéseinket kell be­fejezni. Vélhetően hamarosan szabvánnyá fog válni a tejes szakmában a kötelező hűtő­kocsis szállítás, s ekkor jelen­tősen megnőhet a „hatósuga­runk”. Ettől függetlenül a piaci terjeszkedés területén a kis, de biztos lépések híve a vezetőség, mivel korlátolt a piac.-A kialakított, gyártott ter­mékskála a legváltozatosabb vásárlói igényeknek is meg­felel?- Elsősorban napi fogyasztás­ra szánt termékeink dominál­nak, úgymint a tej, a kakaó, a tejföl, a túró, avaj. Emellett egye­di ízesítésű körözöttet, trappis­ta sajtot, valamint desszert tej­termékként háromféle, epres, málnás és barackos ízesítésű joghurtot készítünk.- A tejpiacon óriási, a vá­sárlók kegyeiért folytatott ár­minőség verseny uralkodik. Mi­lyen lehetőségek vannak arra, hogy a fogyasztók választása a rakamazi termékre essen?- A kedvező ár mellett első­sorban a minőségbeli különb­ségre szeretnék utalni. Arra gon­dolok, hogy finom, tartalmas, él­vezettel fogyasztható legyen az a termék, amelyet vásárlásra kínálunk. Az esztétikus külcsín, a csomagolás fontos, de nem minden. Emellett arra töreke­dünk, hogy a fogyaszthatósági, eltarthatósági időt növeljük. Egy nemrégiben beüzemelt, modern vákuum-csomago­lógéppel ma már olyan túrót kí­nálunk vevőinknek, amelynek a szavatossági ideje a korábbi öt napról tizenötre emelkedett. Az árversenyben pedig úgy próbálunk versenyben marad­ni, hogy az üzem mellett léte­sítettünk egy diszkontüzletet, ahol termelői áron vásárolha­tók meg termékeink. (X) Tiszatej Kft. Rakamaz, Kossuth Lajos u. 131. Telefon/Fax: 42/371-747 [ ____ Telefon: 42/371-811 vagy 42/371-981____J ÜÜ A vezérlőpult Az eredmény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents