Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

Megyei krónika Több helyről támadják a fejlesztési tanácsot A megyei területfejlesztési tanács elnökét Záhony és Kisvárda térségéből, a szervezet alelnökét Vajáról tá­madják. A tanács tagjai szerint: „Elítélendő, hogy a választások közeledtével politikai útjuk építése ér­dekében személyeskedő stílusban besározzák a ta­nács munkáját”. Többek között erről volt szó tegnap Nyíregyházán egy sajtótájékoztatón. Munkatársunktól ______ Pé nteken rendkívüli ülést tartott Zilahi József elnök vezetésével a megyei terület- fejlesztési tanács (MTFT). A testület zárt ülésen értékelte a tanácsot korábban ért vá­dakat. Az ügy előzménye, hogy Balogh Gyula, Vaja polgármestere azt állította: a különböző fejlesztési pénze­ket már döntés előtt elosztot­ták az MTFT tagjai egymás között és a hozzájuk közel­állóknak. Elhangzott az is, hogy a fejlesztési tanács alel- nöke, Veress János mono­polhelyzetbe hozta saját tész- tagyárál a megyében. A ta­nács augusztusban több mint 2 milliárd forint sorsáról dön­tött. Zilahi József az ülés közben tartott sajtótájékoz­tatóján a pénzelosztás me­chanizmusát elemezve el­mondta: a pályázatokat a fej­lesztési stratégia és a forrá­sok függvényében bírálták el. A pályázatokat több ki­sebb szakmai csoport véle­ményezte, és előzetes egyez­tetések voltak a kamarák, va­lamint a statisztikai körzetek képviselőivel is. A tanács tagjai a döntésnél egysége­sen foglaltak állást a nyertes pályamunkák mellett. A dön­tésmechanizmus során vol­tak változások: a baktaló- rántházi szennyvíztisztítóra szánt pénz átutalását felfüg­gesztették, és a demecseri szemétlerakó építésének tá­mogatási kérelmét elutasítot­ták. Az előzetes egyeztetések során kialakított álláspont szerint a pékségek és a tész­tagyárak sem kaptak támo­gatást. Oka: meggondolat­lanság lenne olyan ágazatot támogatni, amelynél így is kihasználatlanok a kapacitá­sok. A megyei területfejlesz­tési tanács állásfoglalása sze­rint a testület elítéli, hogy egyesek a választások köze­ledtével politikai útjuk épí­tése érdekében személyes­kedő stílusban besározzák a szervezet munkáját. Zilahi József hangsúlyoz­ta: lehet, hogy követtek el hibát, de szándékosan tisztát- lan döntés nem volt munkájuk során. Az elnök arról is adott tájékoztatást, hogy a rendőr­ség több olyan ügyet vizsgál, amelyek az MTFT által meg­ítélt pénzek felhasználásánál érintettek. Egy önkormány­zatot jogtalan gazdálkodás­sal vádolnak, mert a tanács döntése előtt nem mutatott fel saját erőt a fejlesztéshez. Az elnök elmondta, hogy Veress János jogi útra terelte az őt ért támadásokat. A tanács vezetője Balogh Gyulától is kérte azokat a bizonyítéko­kat, amelyek a jogtalan dön­téseket igazolják. Vaja pol­gármestere az MTFT elnökét arról tájékoztatta, hogy azo­kat átadta a rendőrségnek. Zilahi József úgy érzékeli, hogy személyét folyamato­san Záhony és Kisvárda tér­ségéből, Veress Jánost Vajá­ról támadják. Urhán Balázs a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium kéviseletében azt tartotta fontosnak, hogy a pénzelosztás a tárcák he­lyett egy megyei szervezet­hez került. Urbán Balázs 100 százalékig megbízik a me­gyei területfejlesztési tanács döntéseiben, hiszen azt felké­szült szakemberek hozzák meg. A szabolcsi MTFT volt ez évben az első az ország­ban, amely határozott a pén­zek elosztásáról, és ez nem a kapkodás jele. Az érintettek utólagos finanszírozással kapják az összegeket, ame­lyek felhasználását több ál­lami szervezet is vizsgálja. Az első vidéki raktárbázis Munkatársunktól Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza polgármester asszonyat/r. Aradi Lajos, a Human Rt. ve­zérigazgatójának jelenlétében ünnepélyes szalagátvágással felavatta az 1912-ben alapított gyógyszergyár gödöllői köz­pontú önálló kereskedelmi vál­lalatának, a Humantrade Kít-nck első, vidéki ellátó raktárközpont­ját. A három hónapos munká­val elkészült 600 négyzetmé­teres telephelyről az alkalma­zott 21 munkavállaló a három északkelet-magyarországi - Borsod-Abaúj-Zemplén. Haj­dú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bercg - megye kórházait, gyógy­szertárait , háziorvosait látja cl több mint kétezer fajta gyógyá­szati készítménnyel. A polgármester köszöntőjé­ben elmondta: a megyeszék­hely ugyanolyan szerettei fogad­ja a hazai, néhány tucat munka­helyet teremtő befektetőket, mint a külföldi nagyberuházó­kat. A térségi munkahelyléle- sítés -fejlődését jellemezve Csa­bai Lászlóné elmondta: az el­következő két évben előrelát­hatólag több száz, de lehet, hogy ezer polgár találhat majd új munkahelyei Nyíregyházán. 1997. szeptember 27., szombat Tudósok értekezlete Pénteken, tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé közgyűlését a megyeháza nagytermében, és ugyanott nyílt meg a testület kétnapos, 6. ülése. Dalmay Árpád (Uj Kelet) Dr. Kecskés Mihály pro­fesszor, a Tudományos Testü­let elnöke, az MTA doktora köszöntötte az egybegyűlteket és mutatta be a vendégeket: Michelberger Pált, az MTA alelnökét, Serényi Dénes aka­démikust (Budapest), Kozák Imre akadémikust (Miskolc), Kökényesi Sándor professzort (Ungvár), Flórián Károly pro­fesszort (Kassa), Bán Jenőpro­fesszort (Nagybánya) és má­sokat. A rangos rendezvényt dr. Zilahi József, a Megyei Köz­gyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy megyénk még nem használja ki eléggé a rendelkezésére álló szellemi potenciált. Ahhoz, hogy kutatóink magasabb szín­vonalú tudományos munkát tudjanak végezni, a mostaninál szilárdabb anyagi alapot kell teremteni. Javasolta a rendel­kezésre álló pénzforrások átte­kintését, az alapítványok tevé­kenységének koordinálását a hatékonyabb szellemi munka elősegítése céljából. Michelberger Pál a közgyű­lés elnökeként átadta a szót Kecskés Mihálynak, aki a Tu­dományos Testület ötévi tevé­kenységéről számolt be. Az 1992. szeptember 30-án meg­alakult testületnek mintegy 670 tagja van. Tíz szekcióban Munkatársunktól A jövő évtől kezdődően a mun­kavállalók dönthetnek arról, hogy nyugdíjukról a jelenlegihez hasonló, de megrefonnált állami felosztó-kirovó társadalombizto­sításon, vagy pedig egy vegyes, egyéni tőkefedezeti háttérrel ki­bővülő módosított rendszeren keresztül akarnak gondoskodni. Mindezt Szász Sándor, a Hungá­ria Biztosító nyíregyházi köz­pontjának igazgatója mondta pénteken megtartott tájékozta­tóján, amelyet abból az alkalom­ból hívott össze, hogy az anya­cég küldöttgyűlése döntött a pénztári üzletág bővítéséről, a nyugdíjpénztári tevékenység közeljövőbeni megkezdéséről. A szakember elmondta, hogy a vár­végzi munkáját. Két űj szak­osztálya a teológiai tudomá­nyok és a művészetek szekció­ja. A testületen belül 38 mun­kabizottság tevékenykedik. A tagok 65százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a debreceni és a miskolci Aka­démiai Bizottsággal, valamint a szomszédos országok felsőfo­kú tanintézeteivel. Kiemelten fontos jelentőséget tulajdoní­tanak a határokon átívelő kap­csolatoknak. Az elmúlt évben például Ungváron több tudo­mányos rendezvényt bonyolí­tottak le a testület kárpátaljai tagjainak közreműködésével. Hasonlóan közös rendezvény volt ugyancsak tavaly a nagy­bányai multidiszciplináris ülés, amelynek folytatását novem­ber végén tartják. Kecskés Mi­hály bejelentette, hogy á kas­sai tudományos csoport is csat­lakozni akar a testülethez. Számon tartják a megyéből elszármazott tudományos dol­gozókat is, akik száma megha­ladja a félezret. A Tudományos Testület javasolta, hogy Nyír­egyházán rendezzék meg a Kárpát-medence magyar pro­fesszorainak találkozóját. A testület az elmúlt öt év alatt mintegy 50 kiadványt, köztük több mint 40 könyvet jelentetett meg. Ez utóbbiak nagy része tankönyvként is szolgál. hatóan még ebben az esztendő­ben beinduló üzletágba mintegy fél-, egymilliárd forintot fektet be a HB Rt., s két éven belül szcrcl­Az elnök megítélése szerint rendkívül nagy szükség van a testület munkájára, hiszen évente 25 ezer ember költözik el megyénkből, elsősorban a fővárosba és a Dunántúlra, s köztük viszonylag sokan van­nak a tudományok művelői. Pótolni kell hiányukat. Kedves színfoltja volt a közgyűlésnek a Lónyay-em- lékérmek átadása a testület ki­magasló tudományos eredmé­nyeket elért tagjainak. E meg­tisztelő kitüntetésben dr. Haj­dú Bertalan állatorvos, dr. Sza­bó Péter kórházi osztályvezető főorvos és dr. Udvari István főiskolai és egyetemi tanár ré­szesült. A nem főfoglalkozás­ban kutatást végzőknek járó díszoklevelet dr. Deák Ferenc beregszászi tanár kapta pszi­chológiai munkájáért és köny­veiért. A közgyűlés ismét Kecskés Mihály professzort választot­ta meg az MTA Megyei Tudo­mányos Testületé elnökévé. Végezetül Berényi Dénes, az MTA tagja Mit vár ma el az ország a tudománytól? címmel tartott érdekes előadást. A délutáni plenáris ülésen Flórián Károly professzor elő­adása hangzott el a kelet-szlo­vákiai folyók és víztárolók szennyeződési fokáról, majd Udvari István professzor az északkelet-magyarországi in- teretnikus kapcsolatokról és nyelvi vonatkozásaikról be­szélt. A tudományos ülés ma a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán folytatódik. nék országosan a 8-10, Sza- bolcs-Szatmár-Bcreg megyében az 5-6 százalékos piaci része­sedést elérni. A magyar alma egészségére! Fekete Tibor (Új Kelet) A magyar alma egészsé­gére ürítették poharukat csütörtökön este a Nyírsé­gi Almanapok meghívott vendégei a megyeháza dísztermében. Zilahi Jó­zsef, a Megyei Közgyűlés elnöke nem véletlenül zár­ta ezzel a felszólítással mondandóját, mert egész­ségre és életerőre van szük­sége a magyar almának, ha talpon akar maradni. A megtermett alma minősé­gén kívül legalább annyira fontos az eladási ár. A szak­emberek még biztosan em­lékeznek a tavalyi 9 Pfen­niges lengyel léalmára, vagy arra az árudömpingre, amely majdnem kiszorítot­ta a hazai léalmát Európa legnagyobb léalmafelvevő- piacáról, Németországból. A magyar almának leg­főképpen egészségre van szüksége, mert csak ezzel az értékkel állhatja meg helyét a túlkínálattal küz­dő nyugati (fizetőképes) piacokon. Nem véletlen, hogy éppen mostanra idő­zítették a szervezők a Ga­rantáltan Egészséges Alma védjegy bevezetését, és az sem véletlen, hogy hazánk­ban most lendült fel a bio­termesztés kultusza. A léalmatermesztés na­gyon fontos, és az utóbbi időkben szinte csak ebből állt a szabolcsi alma kivi­tele. Önmagában azonban nem képes eltartani egy, a megyénkben jelentős me­zőgazdasági ágazatot. Az igazi jövedelmezőséget az export almának kellene megteremteni, és csak kie­gészítő bevételként kelle­ne jelentkeznie a léalmá­nak. Ehhez viszont fajtavál­tás kellene. Jonatánnal, delicsesszcl vagy slarking- gal nem lehet meghódítani az igényesebb vevőket. Tíz-húsz éve még a Szov­jetuniónak megfeleltek ezek a fajták, ma azonban tényleg csak léalmának jó. Csírájában már mutat­koznak jelek a fajtaváltás­ra, néhol megjelentek a legkorszerűbb intenzív ül­tetvények. Az új nemesíté­sek eredményeként olyan fajták jöttek létre, amelyek jellegében őrzik a szabol­csi jonatán méltán világhí­rű íz- és aromaanyagát, de a növényi betegségekkel szemben ellenállóbbak, jobban elviselik a tárolás hosszú hónapjait, és kiné­zetre is szebbek, gusztuso­sabbak. A mezőgazdaság nagyon jelentős tőkehiánnyal küsz­ködik, márpedig az alma­telepítés az egyik legpénz- igényesebb befektetés. Idővel minden bizonnyal behozza az árát, de addig is élni kell. Egy régi ’56-os vicc szerint, nem az a leg­fontosabb, hogy mi lesz, hanem addig mi lesz. A faj­taváltás elkerülhetetlen, és ennek lehetne nagyon jó anyagi háttere, ha meg­pezsdülne végre a termő­föld piaca, mobilizálható tőkéhez jutnának a gazdák. Ha kompromisszumos meg­oldás révén sikerülne kizár­ni a külföldieket a föld­tulajdonszerzésből, akkor befektethető pénzre tenné­nek szert a szabolcsi gaz­dák is, és akkor lenne mi­ből csemetét ültetni. A második pillér a Hungáriánál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents