Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-27 / 226. szám
1997. szeptember 27., szombat Hazai krónika Esély a megállapodásra Bős-Nagymaros MTI ______ ___ Jó esélyek vannak arra, hogy a szlovák és a magyar fél közvetítő nélkül is meg tudjon állapodni Bős-Nagymaros ügyében - nyilatkozta Nemcsók János politikai államtitkár, a magyar küldöttség leendő vezetője pénteken az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy EU-források szerint Brüsszel megkeresés esetén kész lenne pártatlan tagként részt venni a magyar-szlovák tárgyalásokon. Nemcsók János ugyanakkor elvileg nem tartja kizártnak közvetítő részvételét a két fél megbeszélésein. Erre azonban szerinte csak akkor lenne szükség, ha néhány hónap elteltével nem közelednének az álláspontok. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió segítségére is számít, így például nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia tudósainak a segítségét kívánja igénybe venni, de európai szakértőkét is, például vízügyi és egyéb kérdésekben. Jelenleg úgy ítéli meg a helyzetet a politikai államtitkár, hogy mindkét félben megvan a szándék a megegyezésre a hágai ítéletet követően. Még hogy lovas nemzet a magyar? Meghalt Zsoldos Péter MTI Zsoldos Peter iro, újságíró, a Magyar Radio nyugalmazott főmunkatársa 67 éves korában pénteken elhunyt - tájékoztatta a Bartók adó főszerkesztője az MTI-t. Zsoldos Péter 1956 óta dolgozott az intézményben mint riporter, műsorvezető, publicista és zenei szerkesztő. A Magyar Rádió Rt. saját halottjának tekinti őt. Rádiós sorozatai a Lemezek közt válogatva, a Találkozás a stúdióban, a Ki nyer ma?. A tudományos-fantasztikus irodalom elismert művelője volt, sci-fi regényei: A Viking visszatér, a Távoli tűz, A feladat, az Ellenpont, A holtak nem vetnek árnyékot és Az utolsó kísértés. Dokumentumregénye a Portré négy ülésben. Nem vonják vissza MTI __________________ A Sátoraljaújhelyi Önkormányzat Képviselő Testületé pénteki ülésén úgy döntött, hogy Kaltenbach Jenő, a nemzetiségi és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa és a Roma Polgárjogi Alapítvány felszólításának nem tesz eleget, és nem vonja vissza június 20-án hozott határozatát. Az országosan nagy port kavart határozat lényege, hogy a városba beköltözött négy roma családot, akik folyamatosan megsértették a város közrendjét és közbiztonságát, a testület nemkívánatos személyeknek nyilvánította. A testület név szerinti szavazással, egyhangúlag utasította el az ombudsman felszólítását, azaz megerősítette korábbi döntését. A testület újabb határozatával teljes mértékben azonosult Márton Mihály, a helyi roma kisebbségi önkormányzat elnöke is. Az újabb döntés leszögezi, hogy az ominózus határozatot egyes személyek és szervezetek félremagyarázták, a sajtó is kiragadott, félreérthető, illetve elferdített információkat közölt. így dagadhatott országos botránnyá a sátoraljaújhelyi ügy, amely a városról, illetve annak önkormányzatáról negatív kép kialakulását eredményezte. A határozat rámutat, hogy a cigány-kérdés megoldatlansága nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem az ország más városaiban is napi problémaként jelentkezik. Rendezésére az országos szervek részéről nem volt és jelenleg sincs értékelhető, megvalósítható javaslat. A probléma megoldási módjának keresése helyett most a sátoraljaújhelyi ön- kormányzatot tüntetik fel bűnbakként. Mint az ülésen elhangzott: az önkormányzatot évek óta foglalkoztatja a kérdés kezelése, megoldani nem sikerült, de komoly anyagi áldozatvállalással értek el eredményeket a cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javításában. A további erőfeszítések azonban meghaladják lehetőségeiket. Harc a jelnyelv elismertetéséért Siketek mindennapjai Szeptember 27-én, a Siketek Világnapján arról beszél a világ, hogy vannak olyan embertársaink, akik a hangok világának ismerete nélkül élik le egész életüket. Részarányuk hazánkban a lakosság mintegy három százalékát teszi ki. Erdélyi Tamás (Új Kelet) A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége az idei ünnepen emlékezik meg alapítása 90. évfordulójáról. Nem csupán ünnepel a szervezet, hanem a társadalom felé is fordul, hogy felhívja a figyelmet a siketek mindennapi életének valóságára, mindennapi gondjaikra, helytállásukra a társadalomban és arra, hogy maradéktalan beilleszkedésükhöz milyen megértésre és segítségre számítanak a hallók társadalmában. Mert nem gúnyt, hanem megértést, együttműködést igényel az, aki bár nem hall és (esetleg) nem tud beszélni, éppen olyan egész ember és éppen olyan teljes életet él, mint a hallók. A siketek iskoláiban ugyanazt a műveltséget tanítják, a siket gyennekek gyakran többre jutnak, mint sok halló társuk. A mindennapi életben sok siket kiválóan, szorgalmasan dolgozik, családot alapít és nagyszerű gyermekeket nevel. Számos kiváló sportoló, pedagógus kerül ki soraikból. Vannak olyan művészeti ágak, amelyekben különös sikereket érnek el, például a pantomim játékban, a bűvészetben. A siketek azonban - a szövetség helyi szervezeteiben - eléggé zárt közösséget alkotnak, mert a hallókkal igen kevéssé értik meg egymást. Maguk között jelbeszédet — röviden jelelést, jelnyelvet — használnak, de sajnos ezt a hallók többsége nem érti, csodálkoznak, sajnos gúnyolódnak rajta. Pedig a siketek több megértést szeretnének. Remélik, a jelnyelv egyre inkább polgárjogot nyer a társadalomban. Ezért az utóbbi években az országos szövetség nagy energiát fordít siketek és az őket segítők (tanárok, ügyintézők, szervező szakemberek) kommunikációs képzésére. Ehhez jelentős állami és alapítványi támogatást is kapnak. Alap-, közép- és felsőfokú jeltolmács-tanfolyamokat szerveznek az ország minden részén, hozzánk legközelebb Debrecenben. A kiképzett jeltolmácsok jó munkájától nagy mértékben függ helyben és országszerte is a siketek fokozottabb beilleszkedése a társadalomba. Ezért is törekszenek a jelnyelv hivatalos „kisebbségi” jogainak elismertetéséért, alkalmazásáért például a televíziózásban - a filmek, híradók feliratozása mellett. Erre sok nyugati országban már törvény van, általános gyakorlat, hogy a siketek minden szükséges helyen jelnyelvi tolmáccsal értessék meg magukat. Megyénkben néhányan már elvégezték az alapfokú jeltolmács tanfolyamot, de sajnos a költségek miatt közép- és felsőfokú képzésre már senki sem vállalkozott, pedig nálunk is nagy szükség volna képzett jeltolmácsokra. A megyei bíróságon sokszor kerülnek a tanács elé siketek. A leggyakrabban sértettek vagy bűnbakok, igen ritkán bűnelkövetők. A bíróság ilyenkor jelnyelvi tolmácsot vesz igénybe. Az egyik leginkább foglalkoztatott tolmácsuk a nyíregyházi szervezet titkára,. fonás László. — Igen fontos, hogy pontosan közvetítsem mindkét féllel az elhangzottakat, hiszen itt nem lehet tévedés - mondja a titkár. - Az idősebbek azonban nem ismerik a teljes jelnyelvet, tehát több jelvariációból kell egy kérdést összeállítani. Például a munkát úgy jeleljük, hogy jobb öklünkkel ütöget- jükabalt... De én elég jól ismeT3 UJ 6 o LL rém az ő jeleiket. A „hivatalos” jelnyelv, amelynek rendszere nemzetközi, viszont olyan kifejező, hogy bárki könnyen elsajátíthatja. Sőt, aki ismeri, az egész világon mint nemzetközi nyelvet tudja használni - amely ma már elterjedtebb, mint az eszperantó! Sok külföldi barátom kéri rendszeresen a segítségemet például a KGST- piacon is. A siketek hátrányban vannak a mindennapi élet sok fontos területén. Ezért ösztönzi a szövetség a különféle segédeszközök - babasírás-, ajtó- és kapucsengő-jelzők, ébresztők (fényjelzők) - elterjesztését, amelyekhez a siketek (és a nagyothallók is) társadalombiztosítási támogatással juthatnak hozzá. Még nagyobb gond a siket-vakok jelnyelvi ellátása. De sem a jelnyelv, sem a segédeszközök, sem a televízióműsorok feliratozása nem pótolja az emberi együttérzést, segítőkészséget. A nyíregyházi szervezet sokat tesz tagjaiért. Büszkén vallják, hogy minden odaforduló sorstársat munkához tudnak juttatni, kivéve, ha szálláshiány gátolja az elhelyezkedést. Több munkahelyen szeretik a siketeket, mert szorgalmas, jó munkaerőnek tartják őket. A siketek napján fordítsunk egy kis figyelmet rájuk, segítsük őket, hogy teljesebb életet éljenek! Süket, siket - Nem halló személy jelentésben a mai köznyelv csak a süket változatot ismeri, a siket régies, választékos, illetve hivatalos csengésű... Az argóban a süket pejoratív értelmű: ostoba, buta (pl. süket duma). Ez az argónyelvi használat is oka lehet, hogy az orvosi és a hivatalos gyakorlatban a siket forma terjedt el, különösen süketnéma jelentésben... (Nyelvművelő kéziszótár) Az MDNP választási stratégiája A Magyar Demokrata Néppárt arra készül, hogy egyedül indul az 1998-as országgyűlési választásokon, s a szavazatok ismerete nélkül semmiféle koalíciós konzultációba nem bocsátkozik - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Szabó Iván elnök. MTI ________ A N éppárt országgyűlési képviselőcsoportja, elnöksége és megyei elnökei szombaton együttes ülésen alakítják ki a párt kampánystratégiáját, amelynek legalapvetőbb célja az, hogy 1998- ra erős, szuverén frakció kerülhessen a parlamentbe. A testület megválasztja a párt kampányfőnökét is. Szabó Iván elmondta: a párt elnöksége úgy döntött, levélben kéri fel a Fidesz és az MDF elnökét, hogy olyan együttműködési megállapodást kössenek egymással, amely nem zárja ki más ellenzéki erő későbbi csatlakozását. Egyben emlékeztet arra, hogy az MDNP megalakulása óta keresi az együttműködés lehetőségét az ellenzéki pártokkal. Szabó Iván arról is beszámolt, hogy novemberben nyilvánosságra hozzák az országgyűlési képviselő-jelöltek listáját. Szabó Tamás már bejelentette, hogy nem indul, s a jelenlegi képviselők közül még ketten gondolkodnak, a tudományos munkát vagy a képviselőséget válasszák-e. A pártelnök hangsúlyozta, a kampányban sem hajlandók feladni a mérsékelt, pragmatikus stílust, mert ezzel kívánják meghódítani a pártot nem választók táborát, amely a szavazók 50 százalékát teszi ki. •^U^L Elment a kedvem... Bu£get Lajos Elment a kedvem a népszavazástól. El, mert az egész ma már olyan pártcirkusz, hogy a cél nem is látszik. Sikerült lejáratni mindenkinek. Kezdetben még azt hitte az ember, hogy valami igen komoly fog történni. Megegyezések alapján, tisztességesen. Aztán kiderült, mindegy, hogy melyik politikai oldalt nézzük, mind csak a saját pecsenyéjét sütögeti. Érvek és csúsztatások, demagók szövegek és hangzatos szólamok váltakoznak, minden a jövő évi választások jegyében. Gusztustalan, és a politikusok elhihetik: az embereket egyre kevésbé érdekli ez a hercehurca. A referendum mindenütt és mindig szent. Ez is lehetett volna az. De káosz lett belőle, senki nem érti, hogy miért akar a másik mást, mint az egyik, a fogalmazási csűréscsavarások pedig egyszerűen gusztustalanok. Szóval kedvszegő az egész, ki kihez fordul önigazolásért, ki kit győzköd és igyekszik meggyőzni, ki beszél le és rá. Vagyis, itt nem érződik már, hogy valóban európai volumenű kérdésekről van szó. Itt csak a pillanatnyi pártpolitikai érdekek vannak a felszínen. Szóval, elm.ent a kedvem az egésztől. Akármire fogok szavazni, ha éppen elmegyek, akkor se leszek elégedett. Mert mindegyik megoldás esetében a mögöttesre kell gondolni, és nem az igazi célra. Vagyis az ember kielégítetlen marad, és egy percig sem fogja azt hinni, hogy az egész végeredmény jelent is valamit. Márpedig akkor oda a népfelség, a demokrácia, a szuverén polgár politikacsináló öröme, az autonóm ember döntési felelőssége. Mert könyörgöm, miéri kell pártszemponlokat referendummal megerősíteni? Miért nem nemzeti célokról folyik a beszéd? Szóval, elment a kedvem a népszavazástól, és gondolom, sokan mások sem lelkesednek. Félő, hogy ezek miatt a gyermeteg civako- dások miatt közönybe fullad az egész, holott lett volna, lehetett volna, lehetne az egésznek akár értelme is. De hát ez egy kezdő demokrácia, ahol a politikusok kicsit, mit kicsit!, nagyon amatőrök, és még nem jöttek rá arra, hogy a saját kis pitiáner érdekeik helyett lehet nemzetben is gondolkodni. Lehet, illetve lehetne. Ha lenne időm, én is szerveznék aláírásokat egy olyan népszavazáshoz, amely kimondaná: csak olyanok foglalkozzanak referendummal, akik már megértek arra. Persze, akárhogy fogalmaznám ma a kérdést, valakinek nem lenne jó. Akkor pedig lennénk, ahol a mádi hitsorsos. Márpedig köztudott, ő célja helyett kiindulási pontjára tért vissza. Akkor pedig az egésznek nincs értelme. De egy biztos: elment a kedvem az egész népszavazástól.
