Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-24 / 223. szám

I MMm Gazdaság 1997. szeptember 24.. szerda Napi tőzsdeinfó Részvény Nyitóár Átlagár Záróár MÓL 4420 4398,7 4360 TVK 4450 4449,1 4415 Richter 20 950 20 860,5 20 710 OTP 6600 6576,1 6550 Kárpótlási jegy 850 857,8 860 A keddi tőzsdei kereskedői nap első tizenöt percében az előzetes várakozások szerint növekedésnek indultak az ár­folyamok, de ezt követően kevés kivétellel az összes érték­papír lassú, de biztos zuhanásba kezdett: újra érződött az árfolyam-korrekciós hatás. Tőzsdei szakértők meglátása sze­rint egyelőre nem egyértelmű az újabb árfolyamcsökkenés oka. Ebben ugyanúgy közrejátszhat a nyugat-európai és az észak-amerikai tőzsdeindexek emelkedése, mint a német jegybank közeljövőben tervezett alapkamat-emelése. A na­gyobb kereskedői érdeklődésre számot tartó értékpapírok közül szinte egyedüliként a kárpótlási jegy értéke növeke­dett a nap végére. Oktatási kiállítás világa bemutatkozási lehető­séget kínál a középiskolák és felsőoktatási intézmények ré­szére, mellyel mód nyílik sa­ját programjuk népszerűsíté­sére, illetve a leendő diákja­ikkal való közvetlen kapcso­latteremtésre. A job fair - avagy a képzés, a továbbkép­zés világa korunk legaktuá­lisabb kérdéskörével, az át­képzéssel, továbbképzéssel foglalkozik, így fórumot nyújt az oktatás e területének megismeréséhez. Két évvel ezelőtt tízezren keresték fel a rendezvényt. A Hungarodidact ’97 kiállítás­sal egy időben nyílnak meg a Printexpo, a Budatranspack és Promotion kiállítások. K.I. (Új Kelet) __________ Ne gyedik alkalommal ren­dezi meg a Hungexpo Rt. október 28-31. között a Hun­garodidact szakvásárt, amely kétévenként szerepel a Bu­dapesti Vásárközpont prog­ramjában. A Hungarodidact a dinamikusan fejlődő okta­tási piac legrangosabb ma­gyarországi eseménye, me­lyen az idén mintegy száz­harminc kiállító kétezerhá­romszáz négyzetméteren lesz jelen, közülük harminc­öt iskola mutatkozik be. Ebben az évben két új té­macsoporttal egészül ki a Hungarodidact: a steudent fair - avagy a továbbtanulás A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1997.09.15-1997.09.21. között 100 -- 90 -- 80 -- 70 -- 60 -- 50 40 + 30 20 + 10 0 24 órás levegőminőségi határérték talajközeli ózon (|ig/m’) A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átlagkoncentrációja 1997.09.15-1997.09.21. között 100 + 90 -- 80 -- 70 -- 60 -- 50 -- 40 30 -- 20 -- 10 -­0 24 órás levegőminőségi határérték szálló por (pg/m3) 29,3 78,3 66,1 63,3 42,2 28,0 31.7 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Üj kombinált szállítási rendszer Magyarországon is bevezetik a Nyugat-Európban bevált A.C.T.S nevű kombinált vasúti-közúti szállítási rend­szert. A lényege az, hogy a vasúti kocsikra szerelt for­gókarokra egyszerűen rácsúsztatják az erre alkalmas konténereket. A művelet mindössze néhány percet igé­nyel, és a konténerszállító jármű vezetője egyedül is el­végezheti. Mindezt kedden az első A.C.T.S.-szállítmány indításakor mondta el Schram Dániel, a Zöld Lánc Logisztikai Rt. vezérigazgatója. MTI ___________________ A Zöld Lánc Rt.-t 1996-ban alapította a MÁV Rt. és a MASPED Rt. hulladékok és veszélyes hulladékok begyűj­tésének, szállításának megszer­vezésére. A Zöld Lánc a Köz­ponti Környezetvédelmi Alap pályázatán nyert 424 millió forintot 280 millió forint saját erővel kiegészítve, a svájci Tuchschmid AG-tól vásárolta meg a kombinált szállítási rendszer licenszét. Windisch Ferenc kereskedelmi igazgató szerint ez az új rendszer hatal­mas lendületet adhat a magyar- országi hulladékkezelés fej­lesztésének. A görgős konténe­reket ugyanis bárhol el lehet helyezni, tárolásra és szállítás­ra egyaránt alkalmasak, és elég a célállomáson kiüríteni őket. Jelenleg egy hagyományos veszélyes hulladékok számára kialakított tároló létrehozása több mint 20 millió forintba kerül, a savval töltött akkumu­látorok szállítására is alkalmas, dupla falú, saválló görgős konténer ára 800 000 forint. A fáradt olajtól a papírhulladé­kig számos más hulladékfajta gyűjthető, tárolható és szállít­ható benne - mondta Windisch Ferenc. Schram Dániel vezérigazga­tó az MTI-nek elmondta: egy A.C.T.S. szállításra alkalmas vasúti kocsi ára 10-15 millió forint. Ebből a speciális forgó­karok mintegy 2,5 millió forint­ba kerülnek. Ezeket jelenleg a svájci cég gyártja, de hamaro­san közbeszerzési pályázatot írnak ki magyar gyártók számá­ra. Az első három konténert az E.T.C Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. állította elő. A cégnek - német exportja mellett - 25 konténerre van már hazai megrendelése, a Zöld Lánc pedig további 200 konténer vásárlását tervezi a jövő évben.- A nyugati példát követve azt szeretnénk, ha a gyárak, nagyvállalatok, begyűjtőhe­lyek megvennék maguknak a számukra szükséges konténe­reket. így a keletkezés helyéről egyenesen a feldolgozó hely­re lehet szállítani a szelektíven gyűjtött hulladékot, és nincs szükség költséges tárolóhe­lyek létesítésére - mondta Windisch Ferenc. A konténe­rek nemcsak hulladék, de kü­lönféle áruk szállítására is használhatók. Az IFOR példá­ul tábori kórházuk teljes fel­szerelését is ilyen konténerek­ben utaztatja. Ausztriában, ahol hét-nyolc éve kezdték el használni ezt a rendszert, ma már több száz A.C.T.S.-vagon dolgozik. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) a múlt évben legalább 300 ezer tonna árut fuvarozott így, és évente közel 30 száza­lékos növekedéssel számolnak - mondta Szita István, az ÖBB magyarországi képviselője, Támogatás a borexportnak Háromszázmilliós manipuláció Csaknem 300 millió forinttal rövidítették meg a költ­ségvetést azok az üzemanyaggal manipuláló társasá­gok, amelyek ügyében a nyomozást befejezte a Győr- Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság. A bűn- cselekménnyel tizenöten gyanúsíthatok. MTI Ügyüket vádjavaslattal rövi­desen átadják az ügyészség­nek - mondta Bárány István rendőrőmagy, gazdaságvédel­mi osztályvezető a kedden Győrött tartott sajtótájékozta­tón. Elhangzott: a gyanúsítot­tak jogellenes üzemanyag-for­galmazásból busás haszonra tettek szert azzal, hogy köztar­tozásaikat nem fizették be. Márpedig ez elég jelentős summa, hiszen egy liter üzem­anyag árának ma már 65-70 százaléka köztartozás. Az ügy­letben importőrcégek, szállí­tók, piacfelhajtók és vevők vettek részt. Az olajat legáli­san működő benzinkutak, ipa­ri és mezőgazdasági üzemek vásárolták meg felhasználásra. A rendőrség harmincnál több cégnél nyomozott az ügyben. Ami az ügyeskedéseket ille­ti: míg korábban a bűnözők az olcsó HTO-ból csináltak sava- zással drága gázolajat, újabban a nem jövedékitermék-körbe tartozó komponenseket impor­tálják egyebek között Ausztriá­ból és Szlovákiából, s ezekből állítják össze a gázolajat. Ez az üzemanyag műszakilag általá­ban elfogadható minőségű, az autókban az eddig feltárt esetek­ben különösebb kárt nem tett. A jogellenes forgalmazás káro­sultja egyértelműen az állam. A Győr megyei rendőrség egyébként az elmúlt négy év­ben tizenhét olajügyre derített fényt. Ezek elkövetői több mint 42 millió liter üzemanyagot for­galmaztak 1,6 milliárd forint ér­tékben. Jogerős ítélet még egyik ügyben sem született. Viszont négyet felfüggesztettek, mert gyanúsítottjaik a rendőrség látóköréből eltűntek. Kollektív szerződés MTI Közös kedvezményes kons­trukciót dolgozott ki a borter­melők számára a Magyar Export- Import Bank Rt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitelt Biztosító Rt. (Mehib). A kedvezményes hitellel és biztosítással hozzá kí­vánnak jámlni, hogy a termelők külpiacokon értékesíthessék még meglévő, mintegy 1-1,2 millió hektoliternyi borfelesle­güket - mondta el Nyíri Iván, az Eximbank és a Mehib vezérigaz­gatója kedden Budapesten tar­tott sajtótájékoztatón. A decem­ber 31-ig érvényes konstrukció keretében a Mehib 50 százalé­kos engedményt ad palackos és hordós bor, továbbá pezsgő ex­portálására. A kérelmeket gyorsított eljá­rásban bírálják el. A Mehib a dokumentumok beérzésétől szá­mított három héten belül tesz ajánlatot az exportőrnek. A hi­tellimit, vagyis az a maximális kintlevőség, amelynek mértéké­ig a biztosító kártérítést fizet, a teljes ügylet értékének mintegy 75-80 százaléka lehet. A bizto­sítás révén - ha erre az exportőr rászorul - a fizetési futamidő el­érheti a 180 napot. Az Exim­bank december 24-ig, a terme­lés, forgalmazás, illetve az export ellenértékének kézhez vételét magába foglaló időszakban ér­vényes külkereskedelmi szerző­dés, vagy keretszerződés meglé­te esetén nyújt exporttermelésre irányuló hitelt. Ä hitelfelvevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű kis- vagy közép- vállalkozó lehet, maximális összege 200 millió forintnak megfelelő deviza. A hat hónapos futamidejű hitel kamata, a Libor plusz 2 százalékos általános ka­mat 50 százaléka, ami jelenleg dollárban számolva 5 százalék­nál alacsonyabb kamatot jelent. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tavaly mintegy négymillió hektoliter gyenge, közepes minő­ségű bor készült Magyarorszá­gon. Idén azonban az 5 millió hektolitert is megközelítheti a termés, és kifejezetten jó minő­ségre számítanak a szakemberek. MTI_______________ Az építőiparban működő szakszervezetek arra számíta­nak, hogy számarányuknak megfelelően sok középvál­lalkozó is csatlakozik a több­éves előkészítő munka ered- mémyeként az elmúlt hónap végén megszületett, az építő­ipari ágazati kollektív keret- szerződéshez. A dokumentu­mot, amelyet már eddig is több, az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSzSz), az Építőipari Dolgozók Szakszervezetei­nek Szövetsége (ÉDSzSz), valamint az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetsé­géhez (ÉVOSZ) tartozó mun­káltató írta alá, most további 30-40, többségében a közép- vállalkozói körhöz tartozó cégnek küldték meg. Az ÉFÉDOSzSz ezzel kap­csolatos, MTI-nek adott tá­jékoztatása többek között azt hangsúlyozza, hogy az ágazati kollektív szerződés alkalmazásának kiemelt je­lentősége lehet mindazoknál a társaságoknál, amelyeknél a helyi munkaügyi megál­lapodások megkötéséhez szük­séges szereplők - munkavál- lallói érdekképviseletek — hiányoznak. A szabályozott munkaügyi kapcsolatok rend­szere emellett elősegítheti az ágazatban gyakori fekete foglalkoztatás visszaszorítá­sát is. Gazdaság- és szociál­politika Fekete Tibor (Új Kelet) A szocializmusnak neve­zett társadalmi berendezke­désben összemosódott a gazdaság és a szociálpoliti­ka. A bérek megállapításá­nál nemcsak a teljesítmény számított, hanem az is, a munkavállaló mióta dolgo­zik a cégnél, hány éve van még nyugdíjig és hány el­tartottról kell gondoskodnia. Jobban megérte gyerekeket szülni, mint dolgozni. Ahol három vagy több gyermek volt. az már nagycsaládnak számított. Ezek az eltartók végezhettek akármilyen tre- hány munkát, nem lehetett hozzájuk nyúlni. Nagyon nagy „balhét” kellett ahhoz csinálni, hogy kirúgják őket. A teljes képhez az is hozzá­tartozik, csak arra a hónapra kaphatott családi pótlékot a dolgozó, amelyben legalább tizenkét munkanapot ledol­gozott. Most állampolgári jogon jár a családi pótlék, de érték­arányban már lényegesen kevesebbet ér. Valahol ért­hető a logika, mert a támo­gatást a gyermekekért, és nem a szülők megélhetésé­ért adják, csakhogy gyakor­ta ez a pénz sem oda vándo­rol, ahová a törvényalkotók szánták. Tétova kezdemé­nyezések már voltak arra, hogy különböző technikával megakadályozzák a támoga­tások és a segélyek elherdá­lását, de ezek a fehér hollók kategóriájába tartoznak. A csírákban megjelenő kapitalizmus logikája nem egyeztethető össze a szoci­álpolitikai elvek érvényesí­tésével. Egy befektető nem azért teszi kockára vagyo­nát, hogy mások ellátásáról gondoskodjon, hanem hogy neki hasznot hozzon. Ma már egyre inkább az számít, ki mit tesz le az asztalra - és ez így van rendjén. Egy fia­tal, agilis, tettrekész és dol­gozni bíró szakember csak azért ne kapjon kevesebbet, mert neki még nincs család­ja, vagy éppen mert távol esik a nyugdíjkorhatártól. Érvényesüljön a valamit va­lamiért elv, és a szociálpoli­tikai támogatásokat egy tel­jesen más módszerrel kell ér­vényesíteni. Nem szabad a termelés, az értékteremtés fo­lyamatát összekeverni az el­esettek, a rászorultak támo­gatásának rendszerével. Tudom, jó lenne, ha a szo­ciális háló sűrűbb lenne, és legalább äz emberibb élei feltételeit nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül ke­rültek nehéz helyzetbe. Eh­hez azonban termelékenyebb, és főleg jövedelmezőbb gaz­daság kellene, és az, hogy va­lóban csak a rászorultakat kelljen eltartani. Mert mind­addig, míg életerős emberek pusztán a munkanélküliség réme miatt menekülnek a rokkantnyugdíjba, addig a valódi jogosultaknak keve­sebb jut. Ráadásul ezek a „sumákok” nem nagy érté­kű nyugdíjuk mellett a feke­tegazdaságban sokkal jelen­tősebb jövedelemre tesznek szert, adómentesen. Tetten érni nagyon nehéz őket, és a korrupciótól ez a terület sem mentes. Jó lenne, ha maguk az igazi rászorultak nem hun­cut összckacsintással kezel­nék ezeket a nyugdíjcsaló­kat. men ezzel az ő pénzük lesz kevesebb.

Next

/
Thumbnails
Contents