Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

1997. szeptember 23., kedd Hazai krónika Százezres drogtábor A lányok korábban kezdik Konferencia a kommunikációról Beszéljük NATO-partnereink nyelvét! MTI ___ Valamikor a hetvenes évek­ben kezdődött nejlonzacs­kóba tett ragasztók gőzének felszippantásával. A szipu­zás jelentette a kábítószeres korszak hajnalát. A nagy idő a rendszerváltást követő években jött el a különböző kábítószerek tárolásának és forgalmazásának liberalizá­lásával. A szakemberek szava - miszerint a bélyegnyaloga- tóból előbb-utóbb heroinis­ta, kokainista lesz - nem hallatszott az égig. Követ­kezménye, hogy nemrég két fiatal halt meg kábítószer­túladagolásban, Budapesten óvodások kerültek kórház­ba drogfogyasztás miatt, mintegy százezerre tehető a kokainnal, heroinnal, am- fetaminokkal (speed, extasy) rendszeresen élők száma, és egy-egy hét végén 200 ezer drogtablettát adnak el a kü­lönböző szórakozóhelyeken. A statisztikák szerint éven­te megkétszereződik a kábí­tószer-fogyasztók száma. Ez azt jelenti, hogy a mai száz­ezerrel szemben 1990-ben csak körülbelül ezerötszá- zan használtak kábítószere­ket, 1996-ban pedig már ötvenezren. Ijesztő mértékű a növeke­dés. És szinte félelmet kelt az emberben az a két jelen­ség, amelyre a Kábítószer­ügyi Tárcaközi Bizottság és a Drogmegelőzési Módszer­tani Központ munkatársai egyaránt felhívják a figyel­met. Az egyik: rohamosan nő az úgynevezett nehézdrogo­kat használók (ópiátók és kokainfélék) száma. A má­sik, hogy a drog az iskolák után elérte az óvodát, azaz mind fiatalabb gyerekeket ismertetnek meg a kábító­szerekkel. Megbízható becslések szerint a fiatalok tíz száza­léka már kipróbált valami­lyen anyagot. A lányok ál­talában korábban kezdik, ám a fiúk közül többen pró­bálkoznak meg vele, és fő­ként a keményebb drogok­kal. Nemektől függetlenül elmondható azonban, hogy rendszerint valamilyen ká­bítószerrel átitatott bélyeg­gel, könnyűporral kezdődik az úgynevezett beetetés. A középiskolások köré­ben már a gyorsító tabletták népszerűek, míg a főisko­lások, egyetemisták és a ve­lük azonos korú fiatalok körében az ópiátok, illetve a marihuana és a hasis. Nem feltételezés tehát, hogy a kábítószer-fogyasztás elter­jedése veszélyezteti ma leg­inkább a magyar ifjúságot. Miképpen a drogkarrier alakulásában, a veszélyez­tetettség növekedésében, azonképpen a megelőzés tennivalóiban is egyetérte­nek a szakemberek. Leg­többjük a családok gazdasá­gi és érzelmi meggyöngülé­sét, esetenként szétesését te­kinti a drogveszély fő forrá­sának. Az utcai és hivatásos családgondozók, a külön­böző telefonos és egyéb se­gélyszolgálatok részben nem győzik a munkát, rész­ben pedig nem mindig ké­pesek stabilizálni a csalá­dot, újjáéleszteni érzelmi erőterét. Az ország minden pontjá­ról éjjel-nappal ingyen hív­ható Drog-Stop-Egyesület például olyan súlyos pénz­hiánnyal küszködik, hogy bármelyik nap bezárhat. A Népjóléti Minisztérium, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, a Mentálhigiénés Programiroda iskolai meg­előzési programjai még nem jutottak el minden iskolába, a pedagógusok közül sokan nincsenek felkészítve a ká­bítószer-fogyasztás megelő­zését elősegítő technikák al­kalmazására, idevágó, fő­ként a drogokkal kapcsola­tos ismereteik pedig eseten­ként elmaradnak a gyerekeké mögött. Ennek tudható be, hogy az oktatási intézmények gyak­ran rendőrért kiáltanak, ha „bélyegezésen” kapnak va­lakit, akár első alkalommal is. Ahelyett, hogy a drog- megelőzési központok vala­melyikéhez fordulnának se­gítségért. De legalább ilyen helytelennek tekintik a szak­emberek azt a rendőri maga­tartást, amely a drogter­jesztők üldözése helyett a fogyasztók zaklatásában, ellen­őrzésében merül ki. Magyarország drogtérké­pét nézve Budapest, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Pest megye a legfertőzöttebb. Nyilvánvaló, hogy ezekben a régiókban nagyobb sebes­ségre kell váltani a meg­előzési programokat ille­tően. Ha másként nem megy, egy parlamenti bizottság létrehozásával, mely képes lenne gyorsítani a prevenci­ós munkát, és ezzel egyide­jűleg módosíttatni a kábító­szerek tárolásáról és forgal­mazásáról, illetve a kábító­szernek minősülő anyagok­ról szóló törvényt. MTI Nemcsak a NATO-csatlako- zás, de a korszerűbb, hatéko­nyabban alkalmazható hadse­reg iránti igény is szükségessé tette a Magyar Honvédség kommunikációs rendszereinek modernizálását - elengedhetet­len ugyanis, hogy katonáink­nak rendelkezésükre álljanak azok az eszközök és birtokuk­ban legyenek azok az ismere­tek, amelyek segítségével kap­csolatot tudnak tartani szö­vetségeseinkkel. Erről Keleti György honvédelmi miniszter beszélt hétfőn Budapesten, a Magyar Atlanti Tanács és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola által rendezett szemi­náriumon. A tanácskozáson a magyar NATO-csatlakozás jelentette Számvevőszékek MTI __ A belső ellenőrzés szerepét Magyarországon és az egész kelet-európai régióban erő­síteni kell, szabályainak ér­vényesítése ugyanis segíti a tisztességes elveken működő polgári társadalom és piac- gazdaság kialakulását is - hangsúlyozta Göncz Árpád hétfőn Budapesten a Számve­vőszékek Nemzetközi Szer­vezetének (INTOSAI) belső ellenőrzési konferenciáján. Az INTOSAI péntekig tar­tó konferenciájának közpon­ti témája a belső ellenőrzés megerősítése és szabványai­nak kidolgozása. A köztár­sasági elnök megnyitóbeszé­dében hangoztatta: a jövő­ben tovább kell erősíteni az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés kapcsolatát, cl kell érni, hogy jobban hasz­nosuljanak az ÁSZ ellenőr­zésének tapasztalatai. Kilőtték MIL Jószerivel meg sem kezdő­dött az őszi vadászszezon, máris különös zsákmányt ej­tett egy vadász: vasárnap este fejbe lőtt egy lovasával po­roszkáló lovat Szécsénkc ha­tárában. Szegény pára összerogyott, lovasa a földre zuhant. Külö­nösebb baj azonban szeren­csére nem történt: a ló golyó­val a fejében még hétfő dél­ben is élt. Mint Percze De- zsőné rendőr százados, a ba­lassagyarmati rendőrkapi­tányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, a három hobbilovas békésen lovagolt a Nógrád megyei kis falu határában lévő bokros részen, nem is gyanítva, hogy a közelben disznóra les egy vadász. Hogy s mint nézhet­te vaddisznónak a lovat, nem tudni, mindenesetre tüzelt és talált. Még jó, hogy nem a lo­vas került „terítékre”. Mint Percze Dezsőné erre külön felhívta a figyelmet, az őszi szezonban ügyelni kell arra, hogy nem csak a puskára érett vad motozhat a sűrűben. Ilyenkor gyűjtenek télire való rozsét, „böngészők” gyűjtik a betakarításkor kinn­hagyott termésmaradékokat. kommunikációs feladatokat elemezték. A miniszter rendkí­vül fontosnak nevezte, hogy a hadsereg jelenlegi - különösen pedig leendő - tisztjei tudjanak kommunikálni a más tagálla­mokból érkező kollégáikkal, ezért is lényeges a hazai nyelv- oktatás és a külföldi tanulási lehetőségek rendszere. Szólt arról is: a jelenlegi elképzelé­sek szerint 1999-től dandárpa­rancsnoki és annál magasabb pozíciókban, míg 2002 és 2005 közöttre már zászlóaljparancs­noki szintig kötelezővé válna legalább egy, NATO-ban hasz­nált közvetítő nyelv ismerete. Hozzátette: elengedhetetlen az is, hogy Magyarország miha­marabb NATO-kompatibilis híradórendszert építsen ki, ezért a jelentősnek mondható költségvetési ráfordítások mel­MT! ____________ A Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ) elutasítja a közok­tatási normatívák reálértékének jövőre tervezett csökkentését, és követeli azok inflációs rátá­hoz való igazítását. A PSZ nem ért egyet a különböző közok­tatási támogatások (iskolaszé­kek, diákönkormányzatok, il­letve iskolai diáksportkörök működését szolgáló normatí­vák) összevonásával, illetve integrációjával sem. Mindezt Szöllősi Istvánná, a szakszerve­zet főtitkára közölte hétfői saj­tótájékoztatóján. A továbbiak­ban elmondta: a PSZ elenged­hetetlenek tartja, hogy a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium haladéktalanul dolgoz­za ki és módosító indítvány formájában terjessze a parla­ment elé a pedagógusok minő­ségi munkájának anyagi elis­merésére vonatkozó javaslatát. A főtitkár szerint az egyik megoldás az lehetne, hogy há­romszázalékos elkülönített bértömeget hoznak létre. A másik elképzelés pedig az len­ne, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetésének egész idősza­kára szóló pótlékot adnának alanyi jogon a pedagógusok­nak. Ez a kvázi határozott ide­jű béremelés az illetménypót­lék 30-50 százalékát jelentené. A szakszervezet számításai lett remélhető, hogy e téren szá­míthatunk az Amerikai Egye­sült Államok segély- és köl- csönprogramjaira és a NATO támogatásaira is. Szurgyi Árpád, az Egyesült Államok budapesti véderő-at­taséja hozzászólásában úgy fogalmazott: „a kommuniká­ció a kulcs az integrációhoz”. Ezért is lényeges, hogy a ma­gyar katonák minél magasabb szintű nyelvoktatásban része­süljenek, a honvédség miha­marabb megismerje a NATO vezetési rendszerét, kialakítsa annak hazai formáját. Hozzá­tette: a magyar hadsereg már elérte a szellemi kompatibili­tást, a második szint a kommu­nikációban vár rá - ha ezzel is elkészült, akkor tekintheti cél­nak a felzárkózást a harcesz­közök terén. szerint a pedagógusok minősé­gi munkájának elismerése az ál­lamnak bruttó ötmilliárd forint­jába kerülne a jövő évben - tet­te hozzá Szöllősi Istvánné. Egyúttal bejelentette: a PSZ tudomásul veszi, hogy 1998. február elsejétől a közalkalma­zotti illetménytábla - a három­éves megállapodásnak megfe­lelően - reálértékben növek­szik, a bértételek átlagosan 16 százalékkal emelkednek, s az illetménypótlék alapja 11 800 forintról 13 500 forintra nő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Pedagógusok Szakszerveze­te csak az említetteket fogadta el a KIÉT-en kötött előzetes megállapodáson, az illetmény- táblán belüli pénzelosztásról azonban - egyes téves híradás­okkal ellentétben - nem szüle­tett megállapodás. Ezzel össze­függésben rámutatott: a PSZ tá­mogatja, hogy az „F” és a „G” fizetési osztályba tartozók is kapjanak béremelést. A főtitkár asszony külön ki­tért arra is, hogy a közoktatás jövő évi finanszírozásánál a kollégiumi ellátás esetében mindössze 3,2 százalékos len­ne a növekedés, a kistelepülési kiegészítő normatívák pedig egyáltalán nem emelkednének. A szakszervezeti vezető szerint ez előrevetíti annak árnyékát, hogy a kistelepüléseken ve­szélybe kerül a tanítás. Áldemokrácia Fekete Tibor (Új Kelet) Úgy hiszem, abban egyet­érthetünk, hogy 280 ezer hi­telesített aláírás már közaka­ratnak minősül - mármint a népszavazás kiírására tett ellenzéki kezdeményezést ennyien írták alá. A két­száznyolcvanezres szám nem azt jelenti, hogy „csak” ennyien óhajtanak véle­ményt nyilvánítani, hanem ennyi magyar választópol­gár került abba a helyzetbe, hogy találkozott az aláírás­gyűjtőkkel. Ezt a közakara­tot vette most semmibe a konnány, és egy nagysándo- ri kardvágással megszüntet­te a gordiuszi csomót - ő maga rukkolt elő a népsza­vazás ötletével, de nem úgy, ahogy a többség óhaj­totta, hanem ahogy nekik megfelel. A kormány még lehet, nem is tudja, mekkora ön­gólt lőtt. Igaz, a közvéle­mény-kutatási adatok azt igazolják, hogy a közsszol- gálati és állítólag semleges média felhasználásával si­kerül „megdolgozni” a közvéleményt, és az is le­het, hogy végül három igennel szavaz majd az or­szág, de a kétkedők közül sokan most ébredtek rá a szociálliberális kormány taktikájának lényegére. Mármint hogyan lehet tak­tikusan, de etikátlanul ki­fogni a szelet az ellenzék vitorlájából. Szerzői jogvé­delem nem illeti meg a népi kezdeményezési, de akkor is erkölcstelennek tartom más ötlezét ellopni. Nem tudom (de sejtem), mi késztette a kormánypár­tokat a megelőző csapásra, de feltételezem, féltek az igazi megmérettetéstől. Fél­tek attól, hogy a választások előtt bő fél évvel nem nekik lesz igazuk, és ennek belát­hatatlan következményeket tulajdonítottak. Megint mű­ködött a régi reflex. Akik él­tünk és dolgoztunk az 1990 előtti években is, jól ismer­hetjük ezt a vezetői félelmet. Hányszor csak azért hoztak rossz döntést, mert a főnök­nek mindig igazának kellett lenni. Hányszor kérték ki a véleményünket, utána pedig tojtak rá. „Elvtársak, kinek van véleménye?” - volt, de minek. Áldemokrácia volt, úgy tettek, mintha a közem­bernek is lenne beleszólása a dolgok menetébe. A vég­eredményt mindannyian ta­pasztalhattuk. Mára kifinomultak a mód­szerek. A javaslattevő kor­mány észlelte a földtulaj­donszerzésről szóló kérdés ellentmondását, és módosí­tott. Különválasztotta a kül­földi és a belföldi társaság jogait. De mi van akkor, ha valaki a szavazás után az Al­kotmánybírósághoz fordul, mondván, a rendelkezés sér­ti a versenysemlegességről és az esélyegyenlőségről szóló paragrafusokat, és le­het, hogy igazai is adnak neki. Mi lesz akkor, ha az eu­rópai uniós tárgyalásokon feltételül szabják az európai normák bevezetését, és kö­telezik a magyar államot a törvény eltörlésére - külön­ben nincs egyezség. Mi lesz, ha feltételül szabják, a kül­földi bérlőnek elővásárlási jogot kell adni? De lehet, hogy az már nem ennek a kormánynak okoz majd fej­törést. mm Ünnepi találkozó Babus Andrea (Új Kelet) Országos előadói találkozót szervez Tatabánya várossá alapításának 50. évfordulójára a Komárom-Esztergom Me­gyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány - az em­berszeretet és hagyományteremtés szándékával - mozgás- korlátozottak, látás- és hallásfogyatékkal vagy más beteg­séggel élő gyermek és felnőtt sorstársak részére. A rendez­vény 1997. november 8-án 9 órakor kezdődik Tatabányán, a Közművelődés Házában. Jelentkezni október 15-éig lehet a KÉM Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapíványnál (2801 Tatabánya, Pf. 1429, telefon: 34/ 316-644). A cél: alkalom biztosítása a színpadi megmérettetésre, illetve bemutatásra. Versenyezni próza, vers, pantomim, valamint ének-zene ka­tegóriákban lehet. A normatívák reálértéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents