Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-04 / 180. szám
Budapesti Árutőzsde Heti forgalom Gazdaság 1997. augusztus 4., hétfő Változatlan lakástámogatás 5 MTI ___ A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán július utolsó hetében 83 724 kontraktus kelt el 16,9 milliárd forint értékben. A legaktívabb a német márka forgalma volt 37 657 kontraktussal. A gabonaszekcióban 5 151 kontraktus cserélt gazdát mintegy 2,5 milliárd forint értékben. A legélénkebbnek a malmi búza kereskedése bizonyult 3 065 kontraktussal. Augusztus elsejétől köthettek üzletet az EURO-bűzára az alkuszok. A húspiacon 9 kontraktusra született kötés mintegy 11 és fél millió forint értékben. A BÁT pénzpiacán a német márka idei határidői 16-18 fillért vesztettek értékükből: szeptemberre 109,02, decemberre 112,9 forinton zárt. Az amerikai dollár két távolabbi jegyzése erősödött legnagyobb mértékben — jövő már- ciusra212,5, júniusra217 forintot ért. Az angol fontnál 3-4,3 forintos árfolyamesést könyvelhetett el a tőzsdei adminisztráció. A jen 20 fillér MTI Meghaladta a tízmilliárd forintot a Dunainvest Tőzsdeügynökség által kezelt ügyfélvagyon. A mintegy 2100 ügyfél több mint 26ÓÖ portfoliójával foglalkozó brókercég ezzel a legnagyobb magánvagyont kezelőintézményévált. Deb- reczeni Kálmán, a cég veÚj Kelet-információ ______ A h azai piackutatás jó másfél évtizedes múltra tekint vissza. Igaz, először nem vált élesen ketté a közvélemény- kutatás és a fogyasztói szokások felmérése, de a központi akaratból létesült állami cégek már próbálkozhattak ezzel, a Nyugaton már rég bevált módszerrel. Az első évek pénzügyi forgalma nehezen mutatható ki, hisz a központi költségvetésből gazdálkodó cégekről volt szó, és nem kifejezetten nyere- ségorinentált volt ez a tevékenység sem. A kérdőívek összeállítása célorientáltan készült, nem ritkán szinte a szájába adták a választ a megkérdezetteknek. Már a rendszerváltozást megelőző években megjelentek hazánkban a nagy múlttal rendelkező piackutató cégek, és egy csapásra megváltozott minden. Profi szakemberek vették kezükbe a megkérdezést, a feldolgozást és az adatok kiclemzését. Az üzletág beindult, és ezek a cégek az elmúlt évben három és fél milliárd forintnyi üzletet hoztak létre, és az idén várhatóan már négymilliárd forintnyi bevételre tesznek majd szert. Ez az ugrásszerű növekedés annak a szemléletváltásnak volt köszönhető, amit a nyugat-európai nagy multicégek hoztak magukkal. Mégpedig, hogy a kínálati piacon mar nem elég csak megtermelni és piacés 3,75 forint közti ársávban vesztett értékéből. A három hónapos BUBOR szeptemberi jegyzése 0,1 százalékkal erősödött 19,4 százalékra, a jövő márciusi pedig 0,15 százalékkal 17 és fél százalékra. A gabonapiacon a malmi búza 200-1150 forintot drágult az októberi és decemberi lejárat kivételével. Az étkezési búza ára szeptemberre 26 700, jövő márciusra 29 400 forintra nőtt. A tengeri közeli elszámoló árai csökkentek, míg jövő március és július között emelkedtek 230-600 forintot. E tennény októberre 18 100. jövő decemberre 25 090 forinton zárta a hetet. A takarmánybúza 200-850 forinttal kevesebbe, az árpa (jövő májusit kivéve) 130-440 forinttal többe került a pénteki zárásra. Az olajnapraforgó novemberre 160 forinttal ért többet. A hússzekció kötései a Vágó I. kategóriájában születtek. A sertéshús szeptemberi elszámoló ára két forinttal 257 forintig emelkedett. A marhahús augusztusi lejáratának árfolyama egy forinttal 246 forintra süllyedt. zetője az MTI-nek elmondta: az öt éve alakult Duna- investnél a befektetők nagyobb hányada az árfolyamemelkedésben bízik, ezért részvényekben, tőzsdei értékpapírokban tartja a pénzét. A biztos, ám alacsonyabb hozamú állampapírt a magánbefektetőknek csupán 10 százaléka választotta. ra dobni az árut, hanem lehetőleg olyan termékekkel kell kereskedni, amiket keresnek a vásárlók. Ehhez pedig nemcsak a reklámozási szokásokat, de a vevők igényeit is ismerni kell. A trend megfordult, és ma már a politikai célzatú felmérések váltak a gazdasági kutatások betétlapjaivá. Egy-egy kérdőívnek csak kicsinyke része az úgynevezett népszerűségi lista vagy a tetszésindex. Vannak azonban direkt erre a célra szakosodott kutatócégek, mint például a Szonda Ipszos, amelynek legfőbb profilja a pártok és a politikusok ismertségének, népszerűségének „szondázása”. A legutóbbi parlamenti választás bebizonyította, milyen kis hibaszázalékkal tudták megjósolni a választás várható végeredményét. Az MDF látványos bukása éppen annak volt köszönhető. hogy nem akartak hinni ezeknek az adatoknak. A gazdaság szereplői között ma már nem csak a mulíik kíváncsiak a vásárlási szokásainkra. hanem mind több hazai cég ismeri fel ennek jelentőségét. Szimpatikus és követendő ötletnek tartom, hogy nem is olyan régen a megyeszékhelyen létesülő üzemanyagtöltő állomás tulajdonosa megkérdezte az autósokat, milyen fizető és milyen ingyenes szolgáltatásra tartanának igényt. Nem akart zsákbamacskát árulni, és inkább elébe ment az eseményeknek. Igaza volt. Fekete Tibor (Új Kelet) Nem várható alapvető változás a lakáscélú támogatások rendszerében, derült ki a minap egy pénzügyminisztériumi nyilatkozatból. A kormány tart ja magát az egy évvel ezelőtti álláspontjához, és továbbra is a legutóbbi lakásépítési és -vásárlási koncepció marad életben. Végérvényesen megszűnt a gondoskodó szociális állam fogalma, és valódi piaci viszonyokat szeretnének érvényesíteni ezen a területen is. A piac résztvevői közül senkit sem kívánnak előnyben részesíteni. A szociális ellátás rendszerét le akarják választani a lakásgazdálkodásról, és ezzel remélik, hogy valódi értékviszonyok alakulnak ki a lakáspiacon. A jelenlegi viszonylagos pénzügyi egyensúlyon nem akarnak - hisz nem is lehet - változtatni, csak a potenciális vevőkör valamely résztvevőinek kárára módosulhatna a támogatási rendszer. Pénzügyi körökben üdvözölték a különböző lakás-takarékpénztárak beindulását, amit a kormány 40 százalékos támogatással is honorált. Ezeknek a pénzintézeteknek már jól kialakult klientúrája van Nyugaton, nálunk azonban még csak most indult be a pozícióharc. A három nagy pénztár hitelkonstrukciói és fedezeti rendszerében nincs lényeges eltérés, különbség csak a módozatokban van. Az egyik már hamarabb hitelhez jutattja az ügyfelet, a másik kedvezőbb kamatfeltételekkel ad pénzt, vagy éppen kevésbé szigorítja a hitel fedezeti rendszeréi. A lényeg mindannyiban közös, meg kell teremteni a hosszú távú hitelkonstrukciót. Ma Magyarországon nem olyanok a jövedelmi viszonyok, hogy néhány évi jövedelemből ottMTI __ Az INKU Nemzetközi Kereskedelmi Kft. az idén 700 millió forint forgalomra számít Magyar- országon a múlt évi félmilliárd- dal szemben. A bécsi központú INKU International lakástextil-nagykereskedő cég budapesti leányvállalata a jelenlegi két áruháza mellé további kettőt kíván nyitni a közeljövőben hont lehetne teremteni. Gyakran egy egész élet munkája kell egy családi ház megépítéséhez, és közben élni is kell valamiből. A másik, nagyon lényeges akadálya ennek a hitelrendszernek, hogy hazánkban sokkal labilisabb a munkahelyek biztonsága. Nem lehet öt-tíz évre előre megjósolni, kinek mikor megy csődbe a cége és ki mikor válik fizető- képtelenné. Az elmúlt néhány év rossz tapasztalatain okulva sokan nem szívesen vállalnak készfizető kezességet, és érthető tartózkodásuk. Tétova kezdeményezések ugyan már tapasztalhatók az OTP részéről, amikor a közalkalmazottaknak rövid lejáratú hitelt folyósít, de ezek még nem lehetnek a lakáshelyzet megoldásai. De nem csak az új lakás építése vagy vásárlása jelent országosan is gondot. A 25-30 éves panelházak, vagy különösen a fővárosban a százévesnél is idősebb bérházak felújítása éppen a megöregedett kisnyugdíjas lakók miatt szinte lehetetlen. Nem azért, mert ők nem szeretnének korszerűbb lakásban élni, hanem, mert nem lenne miből fizetni az átalakítás költségeit, nagybefektetői réteg pedig nem jelentkezett ezen a területen. A kormány részben a jogbiztonság, részben a pénzügyi kiszámíthatóság miatt tervbe vette. hogy a központi költségvetés mindenkori főösszegének négy százalékát lakáscélú támogatásra fordítja. Ez óriási összeg lenne. Tervezhetőbbé válna az úgynevezett szociálpolitikai támogatás, és talán egyszer inflációkövetővé is válna. Amikor egy fiatal házaspár szerződést kötne valamelyik lakás-takarékpénztárral, akkor legalább napi áron tudhatná, mennyi „szocpolra” tarthat igényt .majdani lakásvásárlásakor. Elérhető cél lebeghetközölte Michael M. Smolka, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A száz százalékban osztrák tőkével működő társaságnak 50 nagykereskedelmi partne van. Ezek közé tartozik a Skála és a Michelfeit is. Az INKU két évvel ezelőtt hozta létre tervezett áruházláncának első tagját Dc- konnarket néven. A második a közelmúltban nyílt meg a kisne a fiatalok előtt, ami nemcsak politikai, de morális szempontból is nagyon fontos lenne. Még egy nagyon lényeges területe maradt a lakáspiacnak. A valamikori állami lakásokat az önkormányzatok kapták, és nagyon változó képet mutat ez az örökség. A fiatal, úgynevezett szocialista városokban viszonylag értékesebbek voltak ezek az ingatlanok, a régi belvárosi, és különösen a fővárosi bérházak pedig szinte romos képet mutattak. Az önkormányzatok többsége hamar belátta, hogy kész ráfizetés felújítani ezeket a tömbházakat, inkább mielőbb túl kell adni rajtuk, és a költségek helyett legalább némi bevételre is szert tehetnek. Azonban itt is hiba volt az arányokkal. Egy nyíregyházi példán illusztrálva: egy örökösföldi tízéves panelház még jó értéket képviselt, míg a Jókai tér igencsak lelakott épületeit megvenni nagy kockázatnak számított. Joggal berzenkedtek az örökösföldi társasházak lakói, hogy a volt tanácsi lakások bérlői töredékét fizették ugyanazon értékű házért, mint amiért ők évekig nyögték a részleteket. Ezen ma már nincs értelme bosszankodni, megtörtént, ami megtörtént. Ma már inkább az jelenthet komoly fejtörést a volt tulajdonosoknak, mit kezdjenek a vegyes tulajdonú épülettömbökkel. Ott, ahol csak a lakók egy része váltotta meg állami bérlakását, míg mások továbbra is csak bérlők maradtak a maguk által használt lakrészben. A kormány olyan törvényt készít elő, amely lehetővé tenné, hogy a kisebbségi nem szavazat ellenére lehetővé tegyék a többség akaratát, és az egész lakótömb felújítható lenne. A nem fizetők költségrészét pedig jelzálogként ráterhelhetnék az ingatlan- részre. pesti Europarkban. A piaci terjeszkedés részeként a cég fejlesztési programjában szerepel két új Dekormarket-áruház létrehozása 1997-98-ban. Az INKU International AG átlagos éves forgalma meghaladja a 2 milliárd schillinget. Kereskedelmi tevékenysége Auszt- riánkíviil Németországra, Olaszországra, a Cseh Köztársaságra és Magyarországra terjed ki. A túzok Palotai István (Új Kelet) A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végre sikerült mesterséges megtermékenyítéssel egészséges túzokutódokat létrehozni. A hír két okból is érdekes. Először is a túzok egyszer már kihalt hazánkban (a mostaniak is import-túzokok leszármazottai), másodszor pedig, mert a túzok nem szaporodik rabságban. A tény igazán örömteli: mint hazafit és mint állatbarátot egyaránt felvillanyoz, azonban volna itt néhány kérdés, amit mindez egyben felvet: Hajói tudom, a túzok egyrészt azért halt ki. mert költő- területeit a modem mezőgazdasági gépek szétdúlták, életterét megsemmisítették. Hol fog élni akkor most ? Kizárólag a nemzeti parkokban, vagy esetleg Pesten a Múzc- umkerlben. vagy a Népligetben is?... A kipusztulás másik okaként azt emlegetik, hogy — mivel futómadár — nem tud repülni, sőt futásban is lassú és egyáltalán nem kitartó. Magyarán utolérték, megfogták. hazavitték, mcgpit- colták, megsütötték és - nem fogják elhinni (!) - hopp, megették... Mind megették! Na már most. Ha értesüléseim nem csalnak, az emberek azóta is szeretik (szeretnék) a húst. A túzok sem fut gyorsabban és repülni sem tanult meg. A masszív köznyomor korgó gyomrait hogyan tervezi tehát a túzok megúszni? Elvégre minden madár mellé nem állíthatnak egy-egy felnyírt hajú gyereket. Mi lesz. ha a tudomány eredményeként ott futkos majd a réten 15-20 kilogramm husika? Ha szabadna ötleteket adni nagyrabecsült tudósainknak, meggyőződésem szerint az lenne a legcélszerűbb, ha a tervezett túzokmennyiség száz-százötvenezerszeresét hoznák össze vegykonyháikban. így aztán a nép is jóllakna és a túzok is fennmaradna - akárcsak a kecske és a káposzta... Természetesen meg lehet kísérelni a túzokvédelmet rendeleti úton szabályozni. Mondjuk egy túzok orvva- dászatáért ki lehet szabni tikár félmillió forintot is. Igen ám. de akinek van ötszáz lepedője, az nem áll neki túzokot hajkurászni. Akkor meg mit ér az egész rendelet, m it ér az egész cirkusz? Ugyan, hogy fizeti ki a csóró a büntetést? Tát összekukázza? Huszáros megoldás lehet az is, hogy a sajtó hasábjain suttogó propagandával elhinük. hogy a szlovákok élnek-halnak a túzokpecsenyéért, és akár háromezer forintot is megadnak egy kiló túzokért - élősúlyban. A határon aztán a vámosok összeszednék a túzokokat és ismét szétengednék őket széles e hazánkban. Ha túzokonként tízezer forint büntetést is kiszabnának, még túzokkereső detektorokat is vehetnének belőle... Lám-lám, mekkora lehetőséget hordoz magában ez a túzokkérdés - megoldás lehetne szinte minden problémánkra. Csak egy a baj. Hogy kormányunknak kizárólag a „mán” jár az esze, és nem a holnapon. így aztán elkerülik egymást a túzokkal, tiki tudvalevőleg csak holnap jobb a mai verébnél... Tízmilliárdos vagyon Szövetségben a piackutatók INKU Nemzetközi Kereskedelmi Kit.
