Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

Budapesti Árutőzsde Heti forgalom Gazdaság 1997. augusztus 4., hétfő Változatlan lakástámogatás 5 MTI ___ A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán júli­us utolsó hetében 83 724 kontraktus kelt el 16,9 mil­liárd forint értékben. A leg­aktívabb a német márka for­galma volt 37 657 kontrak­tussal. A gabonaszekcióban 5 151 kontraktus cserélt gazdát mintegy 2,5 milliárd forint értékben. A legélén­kebbnek a malmi búza ke­reskedése bizonyult 3 065 kontraktussal. Augusztus elsejétől köthettek üzletet az EURO-bűzára az alku­szok. A húspiacon 9 kont­raktusra született kötés mint­egy 11 és fél millió forint ér­tékben. A BÁT pénzpiacán a német márka idei határidői 16-18 fil­lért vesztettek értékükből: szeptemberre 109,02, decem­berre 112,9 forinton zárt. Az amerikai dollár két távolabbi jegyzése erősödött legna­gyobb mértékben — jövő már- ciusra212,5, júniusra217 fo­rintot ért. Az angol fontnál 3-4,3 forintos árfolyamesést könyvelhetett el a tőzsdei ad­minisztráció. A jen 20 fillér MTI Meghaladta a tízmilliárd forintot a Dunainvest Tőzs­deügynökség által kezelt ügyfélvagyon. A mintegy 2100 ügyfél több mint 26ÓÖ portfoliójával foglalkozó brókercég ezzel a legna­gyobb magánvagyont ke­zelőintézményévált. Deb- reczeni Kálmán, a cég ve­Új Kelet-információ ______ A h azai piackutatás jó más­fél évtizedes múltra tekint vissza. Igaz, először nem vált élesen ketté a közvélemény- kutatás és a fogyasztói szoká­sok felmérése, de a központi akaratból létesült állami cégek már próbálkozhattak ezzel, a Nyugaton már rég bevált mód­szerrel. Az első évek pénzügyi for­galma nehezen mutatható ki, hisz a központi költségvetés­ből gazdálkodó cégekről volt szó, és nem kifejezetten nyere- ségorinentált volt ez a tevé­kenység sem. A kérdőívek összeállítása célorientáltan ké­szült, nem ritkán szinte a szájá­ba adták a választ a megkérde­zetteknek. Már a rendszerváltozást megelőző években megjelen­tek hazánkban a nagy múlttal rendelkező piackutató cégek, és egy csapásra megváltozott minden. Profi szakemberek vették kezükbe a megkérde­zést, a feldolgozást és az ada­tok kiclemzését. Az üzletág beindult, és ezek a cégek az elmúlt évben három és fél mil­liárd forintnyi üzletet hoztak létre, és az idén várhatóan már négymilliárd forintnyi bevétel­re tesznek majd szert. Ez az ugrásszerű növekedés annak a szemléletváltásnak volt köszönhető, amit a nyu­gat-európai nagy multicégek hoztak magukkal. Mégpedig, hogy a kínálati piacon mar nem elég csak megtermelni és piac­és 3,75 forint közti ársávban vesztett értékéből. A három hónapos BUBOR szeptembe­ri jegyzése 0,1 százalékkal erősödött 19,4 százalékra, a jövő márciusi pedig 0,15 szá­zalékkal 17 és fél százalékra. A gabonapiacon a malmi búza 200-1150 forintot drá­gult az októberi és decembe­ri lejárat kivételével. Az ét­kezési búza ára szeptemberre 26 700, jövő márciusra 29 400 forintra nőtt. A tengeri közeli elszámoló árai csök­kentek, míg jövő március és július között emelkedtek 230-600 forintot. E tennény októberre 18 100. jövő de­cemberre 25 090 forinton zár­ta a hetet. A takarmánybúza 200-850 forinttal kevesebbe, az árpa (jövő májusit kivéve) 130-440 forinttal többe került a pénteki zárásra. Az olajnap­raforgó novemberre 160 fo­rinttal ért többet. A hússzekció kötései a Vágó I. kategóriájában szü­lettek. A sertéshús szeptem­beri elszámoló ára két forint­tal 257 forintig emelkedett. A marhahús augusztusi lejára­tának árfolyama egy forinttal 246 forintra süllyedt. zetője az MTI-nek elmond­ta: az öt éve alakult Duna- investnél a befektetők na­gyobb hányada az árfo­lyamemelkedésben bízik, ezért részvényekben, tőzs­dei értékpapírokban tart­ja a pénzét. A biztos, ám alacsonyabb hozamú ál­lampapírt a magánbefek­tetőknek csupán 10 száza­léka választotta. ra dobni az árut, hanem lehe­tőleg olyan termékekkel kell kereskedni, amiket keresnek a vásárlók. Ehhez pedig nem­csak a reklámozási szokáso­kat, de a vevők igényeit is is­merni kell. A trend megfordult, és ma már a politikai célzatú felmé­rések váltak a gazdasági kuta­tások betétlapjaivá. Egy-egy kérdőívnek csak kicsinyke ré­sze az úgynevezett népszerű­ségi lista vagy a tetszésindex. Vannak azonban direkt erre a célra szakosodott kutatócégek, mint például a Szonda Ipszos, amelynek legfőbb profilja a pártok és a politikusok ismert­ségének, népszerűségének „szondázása”. A legutóbbi parlamenti választás bebizo­nyította, milyen kis hibaszáza­lékkal tudták megjósolni a vá­lasztás várható végeredmé­nyét. Az MDF látványos bu­kása éppen annak volt köszön­hető. hogy nem akartak hinni ezeknek az adatoknak. A gazdaság szereplői között ma már nem csak a mulíik kí­váncsiak a vásárlási szokása­inkra. hanem mind több hazai cég ismeri fel ennek jelentősé­gét. Szimpatikus és követendő ötletnek tartom, hogy nem is olyan régen a megyeszékhe­lyen létesülő üzemanyagtöltő állomás tulajdonosa megkér­dezte az autósokat, milyen fizető és milyen ingyenes szol­gáltatásra tartanának igényt. Nem akart zsákbamacskát árul­ni, és inkább elébe ment az ese­ményeknek. Igaza volt. Fekete Tibor (Új Kelet) Nem várható alapvető válto­zás a lakáscélú támogatások rendszerében, derült ki a minap egy pénzügyminisztériumi nyilatkozatból. A kormány tart ja magát az egy évvel ezelőtti álláspontjához, és továbbra is a legutóbbi lakásépítési és -vá­sárlási koncepció marad élet­ben. Végérvényesen megszűnt a gondoskodó szociális állam fogalma, és valódi piaci viszo­nyokat szeretnének érvényesí­teni ezen a területen is. A piac résztvevői közül senkit sem kívánnak előnyben részesíteni. A szociális ellátás rendszerét le akarják választani a lakásgaz­dálkodásról, és ezzel remélik, hogy valódi értékviszonyok alakulnak ki a lakáspiacon. A jelenlegi viszonylagos pénz­ügyi egyensúlyon nem akar­nak - hisz nem is lehet - vál­toztatni, csak a potenciális vevőkör valamely résztvevői­nek kárára módosulhatna a tá­mogatási rendszer. Pénzügyi körökben üdvözöl­ték a különböző lakás-takarék­pénztárak beindulását, amit a kormány 40 százalékos támo­gatással is honorált. Ezeknek a pénzintézeteknek már jól ki­alakult klientúrája van Nyuga­ton, nálunk azonban még csak most indult be a pozícióharc. A három nagy pénztár hitel­konstrukciói és fedezeti rend­szerében nincs lényeges elté­rés, különbség csak a módoza­tokban van. Az egyik már ha­marabb hitelhez jutattja az ügyfelet, a másik kedvezőbb kamatfeltételekkel ad pénzt, vagy éppen kevésbé szigorítja a hitel fedezeti rendszeréi. A lényeg mindannyiban közös, meg kell teremteni a hosszú távú hitelkonstrukciót. Ma Magyarországon nem olyanok a jövedelmi viszonyok, hogy néhány évi jövedelemből ott­MTI __ Az INKU Nemzetközi Keres­kedelmi Kft. az idén 700 millió forint forgalomra számít Magyar- országon a múlt évi félmilliárd- dal szemben. A bécsi közpon­tú INKU International lakástex­til-nagykereskedő cég budapes­ti leányvállalata a jelenlegi két áruháza mellé további kettőt kíván nyitni a közeljövőben ­hont lehetne teremteni. Gyak­ran egy egész élet munkája kell egy családi ház megépítésé­hez, és közben élni is kell valamiből. A másik, nagyon lényeges akadálya ennek a hi­telrendszernek, hogy hazánk­ban sokkal labilisabb a mun­kahelyek biztonsága. Nem le­het öt-tíz évre előre megjósol­ni, kinek mikor megy csődbe a cége és ki mikor válik fizető- képtelenné. Az elmúlt néhány év rossz tapasztalatain okulva sokan nem szívesen vállalnak készfizető kezességet, és érthe­tő tartózkodásuk. Tétova kez­deményezések ugyan már ta­pasztalhatók az OTP részéről, amikor a közalkalmazottaknak rövid lejáratú hitelt folyósít, de ezek még nem lehetnek a la­káshelyzet megoldásai. De nem csak az új lakás épí­tése vagy vásárlása jelent or­szágosan is gondot. A 25-30 éves panelházak, vagy különö­sen a fővárosban a százévesnél is idősebb bérházak felújítása éppen a megöregedett kis­nyugdíjas lakók miatt szinte lehetetlen. Nem azért, mert ők nem szeretnének korszerűbb lakásban élni, hanem, mert nem lenne miből fizetni az átalakí­tás költségeit, nagybefektetői réteg pedig nem jelentkezett ezen a területen. A kormány részben a jogbiz­tonság, részben a pénzügyi ki­számíthatóság miatt tervbe vet­te. hogy a központi költségve­tés mindenkori főösszegének négy százalékát lakáscélú tá­mogatásra fordítja. Ez óriási összeg lenne. Tervezhetőbbé válna az úgynevezett szociál­politikai támogatás, és talán egyszer inflációkövetővé is válna. Amikor egy fiatal házas­pár szerződést kötne valame­lyik lakás-takarékpénztárral, akkor legalább napi áron tud­hatná, mennyi „szocpolra” tart­hat igényt .majdani lakásvásár­lásakor. Elérhető cél lebeghet­közölte Michael M. Smolka, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A száz százalékban osztrák tőkével működő társaságnak 50 nagykereskedelmi partne van. Ezek közé tartozik a Skála és a Michelfeit is. Az INKU két év­vel ezelőtt hozta létre tervezett áruházláncának első tagját Dc- konnarket néven. A második a közelmúltban nyílt meg a kis­ne a fiatalok előtt, ami nemcsak politikai, de morális szempont­ból is nagyon fontos lenne. Még egy nagyon lényeges területe maradt a lakáspiacnak. A valamikori állami lakásokat az önkormányzatok kapták, és nagyon változó képet mutat ez az örökség. A fiatal, úgyneve­zett szocialista városokban vi­szonylag értékesebbek voltak ezek az ingatlanok, a régi bel­városi, és különösen a fővárosi bérházak pedig szinte romos képet mutattak. Az önkor­mányzatok többsége hamar belátta, hogy kész ráfizetés fel­újítani ezeket a tömbházakat, inkább mielőbb túl kell adni rajtuk, és a költségek helyett legalább némi bevételre is szert tehetnek. Azonban itt is hiba volt az arányokkal. Egy nyír­egyházi példán illusztrálva: egy örökösföldi tízéves panel­ház még jó értéket képviselt, míg a Jókai tér igencsak lela­kott épületeit megvenni nagy kockázatnak számított. Joggal berzenkedtek az örökösföldi társasházak lakói, hogy a volt tanácsi lakások bérlői töredé­két fizették ugyanazon értékű házért, mint amiért ők évekig nyögték a részleteket. Ezen ma már nincs értelme bosszankod­ni, megtörtént, ami megtörtént. Ma már inkább az jelenthet ko­moly fejtörést a volt tulajdo­nosoknak, mit kezdjenek a ve­gyes tulajdonú épülettömbök­kel. Ott, ahol csak a lakók egy része váltotta meg állami bér­lakását, míg mások továbbra is csak bérlők maradtak a ma­guk által használt lakrészben. A kormány olyan törvényt készít elő, amely lehetővé tenné, hogy a kisebbségi nem szavazat ellenére lehetővé tegyék a többség akaratát, és az egész lakótömb felújítha­tó lenne. A nem fizetők költ­ségrészét pedig jelzálogként ráterhelhetnék az ingatlan- részre. pesti Europarkban. A piaci ter­jeszkedés részeként a cég fej­lesztési programjában szerepel két új Dekormarket-áruház lét­rehozása 1997-98-ban. Az INKU International AG átlagos éves forgalma meghalad­ja a 2 milliárd schillinget. Keres­kedelmi tevékenysége Auszt- riánkíviil Németországra, Olasz­országra, a Cseh Köztársaságra és Magyarországra terjed ki. A túzok Palotai István (Új Kelet) A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen végre sike­rült mesterséges megterméke­nyítéssel egészséges túzok­utódokat létrehozni. A hír két okból is érdekes. Először is a túzok egyszer már kihalt hazánkban (a mosta­niak is import-túzokok le­származottai), másodszor pe­dig, mert a túzok nem szapo­rodik rabságban. A tény iga­zán örömteli: mint hazafit és mint állatbarátot egyaránt felvillanyoz, azonban volna itt néhány kérdés, amit mind­ez egyben felvet: Hajói tudom, a túzok egy­részt azért halt ki. mert költő- területeit a modem mezőgaz­dasági gépek szétdúlták, élet­terét megsemmisítették. Hol fog élni akkor most ? Kizáró­lag a nemzeti parkokban, vagy esetleg Pesten a Múzc- umkerlben. vagy a Népliget­ben is?... A kipusztulás másik oka­ként azt emlegetik, hogy — mivel futómadár — nem tud repülni, sőt futásban is lassú és egyáltalán nem kitartó. Magyarán utolérték, meg­fogták. hazavitték, mcgpit- colták, megsütötték és - nem fogják elhinni (!) - hopp, megették... Mind megették! Na már most. Ha értesülé­seim nem csalnak, az embe­rek azóta is szeretik (szeret­nék) a húst. A túzok sem fut gyorsabban és repülni sem tanult meg. A masszív köz­nyomor korgó gyomrait ho­gyan tervezi tehát a túzok megúszni? Elvégre minden madár mellé nem állíthatnak egy-egy felnyírt hajú gyere­ket. Mi lesz. ha a tudomány eredményeként ott futkos majd a réten 15-20 kilo­gramm husika? Ha szabadna ötleteket adni nagyrabecsült tudósainknak, meggyőződésem szerint az lenne a legcélszerűbb, ha a tervezett túzokmennyiség száz-százötvenezerszeresét hoznák össze vegykonyhá­ikban. így aztán a nép is jól­lakna és a túzok is fennma­radna - akárcsak a kecske és a káposzta... Természetesen meg lehet kísérelni a túzokvédelmet rendeleti úton szabályozni. Mondjuk egy túzok orvva- dászatáért ki lehet szabni tikár félmillió forintot is. Igen ám. de akinek van ötszáz lepedő­je, az nem áll neki túzokot hajkurászni. Akkor meg mit ér az egész rendelet, m it ér az egész cirkusz? Ugyan, hogy fizeti ki a csóró a büntetést? Tát összekukázza? Huszáros megoldás lehet az is, hogy a sajtó hasábjain suttogó pro­pagandával elhinük. hogy a szlovákok élnek-halnak a tú­zokpecsenyéért, és akár há­romezer forintot is megadnak egy kiló túzokért - élő­súlyban. A határon aztán a vá­mosok összeszednék a túzo­kokat és ismét szétengednék őket széles e hazánkban. Ha túzokonként tízezer forint büntetést is kiszabnának, még túzokkereső detektoro­kat is vehetnének belőle... Lám-lám, mekkora lehető­séget hordoz magában ez a túzokkérdés - megoldás le­hetne szinte minden problé­mánkra. Csak egy a baj. Hogy kor­mányunknak kizárólag a „mán” jár az esze, és nem a holnapon. így aztán elkerü­lik egymást a túzokkal, tiki tudvalevőleg csak holnap jobb a mai verébnél... Tízmilliárdos vagyon Szövetségben a piackutatók INKU Nemzetközi Kereskedelmi Kit.

Next

/
Thumbnails
Contents