Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-29 / 201. szám
J Szabadon engedik a fehérorosz hatóságok az ŐRT orosz tévécsatorna két letartóztatott újságíróját. Erre tett ígéretet csütörtökön telefonon Borisz Jelcin orosz el- nöknek Alekszanclr Lukasenko fehérorosz államfő. A megállapodásról Jelcin számolt be újságíróknak, hangsúlyozva, hogy a beszélgetés során nem gyakorolt semmiféle nyomást Lukasenkóra. Az orosz elnök beszámolója szerint a Minszk- ben tárgyalóJevgenyij Primakov orosz külügyminiszter már hozzá is látott vendéglátóival a megfelelő nyilatkozat megszövegezéséhez. Jelcin egyben ígértet tett arra, hogy a Moszkva alapításának 850. évfordulójára az orosz fővárosba látogató fehérorosz elnököt személyesen is fogadja. Lengyel határőrök csütörtökre virradóra Görlitztől északra Piensknél elfogtak 117 román állampolgárt, akik a Neisse folyón át megpróbáltak bejutni Németországba. Az év kezdete óta ez volt a legnagyobb csoport, amelyet Lengyelországban a határon történő illegális átkelés közben elfogtak. A határőrség szóvivője elmondta, hogy a csoportot, amelyben 52 gyerek volt, egy busz hozta a határ közelébe. A lengyel sofőrt letartóztatták. A lengyel határőrök idén 3400 embert fogtak el a német határ mentén szökési kísérlet közben. A Mir űrhajósai csütörtökön megkezdték a Krisztái! modul tudományos berendezéseinek újraindítását. A modult két hónappal ezelőtt, június 25-én kellett csaknem teljesen áramtalanítani, amikor a Progressz teherűrhajó belecsapódott az űrbázisba, s drasztikusan lecsökkent az energiarendszer teljesítménye. A múlt héten sikerült viszont ismét bekapcsolni a sérült Szpektr modul napelemeit, s a Krisztall páramentesítését követően ismét működhetnek a tudományos berendezések, amelyeket egyenként ellenőriznek és kapcsolnak be. Anatolij Szolovjov parancsnok, Pavel Vinogradov fedélzeti mérnök és a NASA fizikusa, Michael Foale folytatta az előkészületeket a szeptember 3- ra tervezett űrsétára, amelynek célja a Szpektr külső sérüléseinek felmérése. Ismét öldöklésekről számoltak be az algériai lapok csütörtökön: Sersell mellett öl gyerek torkát elvágták, Maszkarában, Tiaretben és Szaidában 16 lakost gyilkollak meg. Egy fegyveres csoport kedden elvágta öt pásztorgyerek torkát a nyugat-algériai El Hamidia városát övező dombokon, Sersell település peremén-adta hírül az El Vatan. Egy másik csoport aznap éjjel a Maszkara melletti Hasem tanyán kilenc embert gyilkolt le hasonló módon - írta több független újság. Az El Vatan szerint az Órán és Maszkara közötti országúton, Dublinu határában hevenyészett álposztnál fegyveresek megállítottak hat személyt, majd szintén elmetszették a torkukat. Végül az El Manáa sátortábornál is megöltek egy férfit, ötöt pedig kiráncigáltak autójukból. Az orosz elnök sajtószóvivője csü törtökön Moszkvában cáfolta, hogy a jelenleg Minszkben tárgyaló Jevgenyij Primakov hamarosan megválna külügyminiszteri posztjától. Szergej Jasztrzsembszkij a fehérorosz államfő egy sajtónyilatkozatára reagált, amelyben Alek- szandr Lukasenko azt állította: Moszkva tudja, hogy értelmetlen dolog nyomást gyakorolni a minszki vezetésre az ŐRT orosz közszolgálati tv-csaloma két letartóztatott munkatársa ügyében. Mégis Minszkbe menesztették tárgyalni Primakovol, valószínűleg azért, hogy lejárassák. Az orosz szóvivő közvetve rendreutasította Lukasenkót, amikor kifejtette: a nemzetközi kapcsolatokban nem szokás minősíteni más országok vezetőit. r Életének 74. évében meghalt Aharon Meir, Magyarország tel-avivi tiszteletbeli konzulja. Temetésén részt vettek az izraeli pénzügyi világ vezetői, parlamenti képviselők, külföldi diplomaták és nagykövetek, a Magyar Köztársaságot dr. Csejtei István nagykövet képviselte. Aharon Meir 1923-ban Budapesten született. 1939-ben vándorolt ki Palesztinába. Az izraeli bankélet egyik megalapozója, 1971-1986 között a Mizrahi bankot irányította. Sikeres üzletember volt, aki a gazdasági élet területén is sokat tett a magyar—izraeli kapcsolatok fejlesztése érdekében. Magnumot a szenátusba? Világkrónika Gaulieder 15 milliót akart Vladimír Meciar szlovák kormányfő szerdán este a szlovák televízió Presclub című vitaműsoraban váratlanul azt állította, hogy Frantisek Gaulieder, a Meciar vezette HZDS egykori képviselője 15 millió koronát akart kicsikarni annak fejében, hogy visszaadja a HZDS-nek a képviselői mandátumát. MTI A szlovák politikai élet hetek óta legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye, hogy Gauliedcrt az alkotmánybíróság ajánlásának értelmében visszaveszik-c a parlamentbe. Gaulieder hónapokkal ezelőtt egy neki tulajdonított levélben lemondott a mandátumáról, de nem ismerte el, hogy a levelei ő írta, ezért ragaszkodott hozzá, hogy képviselő maradjon. A HZDS és kormánykoalíciós partnerei Gaulicder „önkéntes lemondását” annak ellenére is „méltányolták” hogy az érintett váltig állította: a lemondólevél hamisítvány, ő pedig meg akarja tartani a mandátumát. Az alkotmánybíróság néhány hete alkotmányellenesnek találta a Gaulieder elleni döntést. Az ellenzék kezdeményezésére a parlament csütörtökön harmadszor tart rendkívüli, Gaulieder mandátumának visszaszolgáltatása okán öszehívott ülést, amely a koalíció obstrukciós távolmaradása miatt - mint azt előre bejelentették - egymás után harmadszor is határozatképtelen lesz. A kormányfő szerdán este a televízióban azt mondta, hogy miután Gaulieder annak idején más frakcióba ült át, a HZDS képviselője arról tárgyalt vele, hogy szolgáltassa vissza a mandátumát a HZDS- nek. Gaulieder állítólag ennek fejében akarta a 15 milliót, melynek kifizetésére határozatlan ígéretet kapott, s ekkor írta alá a „lemondólevelet” - hangzott el Vladimír Meciar várhatóan nagy meglepetést, sok kétkedést és á vita to- vábbgyűrűzését előrevetítő bejelentése, amely - ha beigazolódna - azt bizonyítaná, hogy Gauliedernek csapdát állítottak. Sértés, sértődés Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök szerint a jugoszláv alkotmánybíróság megsértette Montenegró és Jugoszlávia jogrendjét, amikor szerdán felfüggesztette annak a montenegrói döntésnek a végrehajtását, melynek értelmében meg kell semmisíteni Momir Bulatovic köztársasági elnök jelölését az október 5- ére kiírt montenegrói elnökválasztásra. Fesztivál Velencében MTI Woody Allen legújabb alkotásának, a „Deconstructing Harry” című filmnek a bemutatásával nyűt meg szerdán este a velencei Lido filmpalotájában az 54. Velencei Filmszemle. A szeptember 6-ig tartó fesztiválon összesen 204 filmet mutalnak be. A filmszemle Arany Oroszlán- nagydíjának elnyeréséért 18 alkotás vetélkedik majd. Francesco Laudadio, a Velencei Filmszemle új művészeti igazgatója az útkeresés és a felfedezés izgalmát és nem a sztárok parádéját Ígérte az idei fesztiválra, de a nyitóesten természetesen a nagy nevek voltak a főszereplők. Woody Allen - akinek filmjét nagyon melegen üdvözölték a csütörtöki olasz lapok kritikái - „megrögzötten” távol maradt: bár a fesztivál megnyitása előtti napokat a lagúnák városában töltötte, a szerda esti ünnepi gálán videolevéllel köszöntötte a meghívottakat. MTI „Nagyon káros és veszélyes a montenegrói és a jugoszláviai jogrendet megsértő döntés: a jogrend megsértése a bevezető a montenegrói és a jugoszláv állam lerombolásához” — mondta a Montenegrónak nagyobb önállóságot követelő miniszterelnök a Blic című belgrádi lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában. Djukanvic azt is sajnálatosnak nevezte, hogy a jugoszláv állam további központosítását éppen az a Momir Bulatovic államfő kezdeményezi, aki elsősorban felelős a köztársaság jogrendjének és Jugoszlávián belüli integritásának meg- védelmezéséért. A jugoszláv alkotmánybíróság szerdai határozata értelmében a bírói testület tíz nap múlva hoz végleges döntést Bulatovic jelölésének ügyében. A kérdés azután került a bíróság elé, hogy a montenegrói alkotmánybíróság érvénytelennek minősítette Bulatovic jelölését, mert az államfő pártja korábban már Milo Djukanovicsot is jelölte a választásokra. A köztársasági törvények értelmében egy párt egy személyt indíthat a választáson, s Bulatovicot azok jelölték, akik nem értenek egyet Djukanovic politikájával, és új pártkongresszust hívtak öszsze, s ezzel gyakorlatilag kettészakították a Szocialisták Demokratikus Pártját. Az Atlanticon Moszkvába Szeptember 11-én tartja első nagyköveti ülését a NATO- orosz kétoldalú megállapodás alapján felállított állandó konzultatív tanács Brüsszelben. A tervek szerint ugyancsak szeptemberben, a hónap utolsó felében (nem hivatalos források szerint feltehetően 25-én), New Yorkban sor kerülhet a testület első külügyminiszteri szintű találkozójára is - jelentette a brüsszeli kiadású Atlantic News legfrissebbszáma. MTI A szövetségi ügyekkel foglalkozó kiadvány egyúttal emlékeztetett arra, hogy egyfajta alakuló ülést július 18-án már tartottak, miután Nyikolaj ÁfanaszlevSzkij orosz külügyminiszter-helyettes - aki Csernomirgyin miniszterelnök kíséretében tartózkodott a belga fővárosban -Javier Solana NATO-főtitkárral rendezte a tanács megalakulásának még útjában álló nyitott, alapvetően ügyrendi kérdéseket. Szövetségi körökben nagy várakozásokkal tekintenek a tanács rendszeres munkájának megkezdése elé, ettől remélve a kétoldalú együttműködés tényleges „beindulását”. A NATO-orosz párbeszédet intézményesítő új közös fórum minden jelenleg létező szövetségi szervezettől különbözik. Saját önálló napirenddel, titkársággal (mindezt fedező közös költségvetéssel) rendelkezik, nagyköveti szinten havonta legalább egyszer, a védelmi és külügy- miniszterek részvételével évente minimum kétszer ülésezik. Tárgyalások szeptemberben 1 MTI A magyar NATO-tagság pontos feltételeiről szeptember 10-én Brüsszelben kezdődik meg az első hivatalos tárgyalási forduló az észak-atlanti szövetség és Magyarország képviselői között - közölték nevük mellőzését kérő szövetségi források. Brüsszeli magyar diplomáciai források megerősítették a hírt, s elmondták egyúttal, hogy a fő tárgyalásokra összesen öt fordulót helyeztek kilátásba, de lehetségesnek tartják, hogy az egyeztetés esetleg mar hamarabb is befejeződhet. A tagországok állam- és kormányfői az idén júliusi csúcstalálkozójukon jelentettek be Magyarország, Csehország és Lengyelország „meghívását” a szövetségi tagok sorába. A majdani tárgyalások menetéről július végén előzetes kétoldalú tájékoztatót tartottak a NATO brüsz- szeli központjában. Diplomáciai források szerint október végéig minden bizonnyal lezárulnak a kétoldalú megbeszélések, majd novemberben sor kerül az úgynevezett „Csatlakozási Jegyzőkönyv” megszövegezésére. Ez utóbbit a szövetségi tagországok külügyminisztereinek szokásos decemberi tanácsülésén írják alá a „meghívott” államok minisztereinek jelenlétében. Ez lesz az a dokumentum. amelyet a szövetségi országok parlamentjeinek ratifikálniuk kell, és-forma- ilag csak ezt követően kapja meg Magyarország a hivatalos és teljes jogú tagságra szóló meghívást. A szeptember-októberi tárgyalás alapvető célja, tisztázni a NATO alapokmányának számító Washingtoni Szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket, az önmagában igen rövid csatlakozási jegyzőkönyv azonban nem fog kitérni a taggá válás valamennyi technikai következményére (például, hogy melyik szövetségi parancsnokság alá kerülnek az ország által felajánlott erők. vagy pontosan milyen költségvonzattal kell számolni). Ezeket részben a párhuzamos szakértői tárgyalásokon vitatják meg, részben pedig - például a részletes költségkalkulációkat - a tényleges csatlakozás után fogják pontosan meghatározni. A decemberi ünnepélyes aktus előtt Magyarországnak levélben kell tudatnia az észak-atlanti szövetséggel. hogy elfogadja a Washingtoni Szerződésben foglaltakat. A NATO az őszi tárgyalások, valamint e kötelezettségvállalás alapján ítéli meg, vajon Magyarország valóban kész-e és képes-e a szövetségi tagsággal járó kötelezettségek vállalására és végrehajtására. MTI j -------——. v. S A Magnum című amerikai filmsorozat - és több | mozifilm főszereplője - I Tom Sellcck mégsem lesz I szenátor. A hírt, miszerint f Sellecket szeretnék meg- j nyerni a republikánusok í maguknak a kongresszus felső házába, nem mondhatni, hogy bulvárlap, hanem maga a The New York Times „szállította’’. Sel- lcck szerint a cikk tele van féligazságokkal és kitalál- r Hiányokkal. A színész az AP hírügy- k nökségnek küldött levelében kifejtette: sohasem foglalkoztatta komolyan, hogy választott tisztséget töltsön be, s még csak részt sem vett ilyen pálya felé vezető találkozókon. Ugyancsak cáfolta, hogy közreműködött volna George Bush volt elnök választási kampányában, 1996-ban pedig a republikánus elnökjelölt, Bob Dole hadjáratában. A Times cikke szerint a republikánusok egy újabb Ronald Reagan után kutatnak. A jelek szerint azonban nem fognak Selleckkel büszkélkedni a szenátusban.
