Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

fJm Vezetői gill* 9 ^vísxs-: ^ ^ 9 « , tisztesség i^. "' fr.i Palotai István Mint mindennek Jw ezen a világon, az er- r kölesnek és a tisztességnek is legalább két olvasata van. Az egyik az egyén és em­bertársai, a másik az egyén és a társadalom (mint jogi fikció) közötti viszonyról || beszél, mintegy lerántva ez­zel a leplet arról a mélyen || elhallgatott tényről, hogy e kettő tökéletesen soha sem harmonizálható. A társadalmi erkölcs - és ennek vetülete, a tisztesség - koronként változik, ami II nem csoda, hiszen az nem ; más, mint a mindenkori társadalmi rend mcgszilár- ' dításának egyénre szabott elvárása és eszköze. Gon­doljunk csak bele, hogy húsz évvel ezelőtt a szoci­alista erkölcs milyen mé­lyen elítélte a nyerészke­dést, ami a mai társadalom egyik elemi mozgatórugó­ja. Aki tehát ma tisztessé­ges, az holnap könnyen meglehet, hogy tisztesség­telenné válik, holott sem­mit sem változtatott maga­tartásán. Ennyiből is vilá­gosan kiderül, hogy az egyén és a társadalom vi­szonyának vizsgálata meg­oldhatatlan egyetlen örök­érvényű képlettel, tehát mint „emberi törvény” nem is létezik. Más azonban a helyzet, ha az egyének közötti tisz­tesség kerül górcső alá. Ter­mészetesen ennek is vannak társadalmi vonatkozásai, például az alá- és föléren- II deltségi viszonyok körül kialakult kommunikációs szokások, azonban jórészt mégis állandó és örök érté­it keket érint. Egymást be­csapni, rosszindulatúnak II lenni, helyzetünkkel vissza élni, másokon kíméletlenül átgázolni mindig is utálatos és elítélendő dolog volt, és mindig az is marad. Különösen visszataszító a tisztességtelenség, ha olya­nok ellen irányul, akik véd­telenek, vagy éppenséggel kiszolgáltatottak. Lám-lám, mekkora a sza­kadék a társadalmi és az em­beri erkölcs között. Egy kő­keményen „racionalizáló” vállalkozó, aki mindent meg­tesz vállalkozása költséghá­nyadának leszorításáért - le­törvén ezzel a béreket is társadalmi szempontból a lehető legpozitívabb figura. Elmondható vajon ugyanez az emberi tisztesség aspektu­sából is róla? Nem hiszem. Legfeljebb akkor, ha csak így képes életben tartani vállalko­zását, kenyeret adván ezzel az embereknek. Ha tehát mind­ezt kizárólag a jobb gazdasá­gi mutatók, a nagyobb haszon érdekében teszi, akkor igenis embertelen. Vannak természetesen olyan vezetők is, akik csak azért basáskodnak, mert mondjuk bal lábbal keltek fel, és rosszkedvűket, ide­gességüket legegyszerűbb a nekik kiszolgáltatottakon le­vezetni. Az ilyen, főleg kis- és középvezetők aztán min­den további nélkül törlik bele a lábukat beosztottjaik­ba, és csodálkoznak, ha köz­utálatnak „örvendenek”. Ez a viselkedési mód a legalan- tasabb, hiszen semmilyen (gazdasági) célt sem szol­gál, és csak arra alkalmas, hogy az illető cezaromániá- ját kiélhesse. Ezek az em­bertelen figurák önimáda­tukban észre sem veszik, hogy mekkora kárt okoznak viselkedésükkel a cégüknek, hiszen az általuk gerjesztett negatív légkörben jóformán csak „selejt” gyártható. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az emberek egy idő után - felismervén tevé­kenységük gazdasági hátrá­nyait - immár egyenesen a cég ellen fordulnak, hiszen kiolthatatlan önigazolás­igényük csak így kaphat jó jegyet. Magyarán: „Min­denki hülye, csak én vagyok okos”... Az egyszerű munkaválla­ló tisztessége már nem ilyen komplikált eset. Aki tisztes­séggel és legjobb tudása sze­rint elvégzi a vállalt felada­tot, az a cég szempontjából tisztességes ember. Megér­demli a megbecsülést. Ferencesek búcsúja A legenda szerint Assisi Szent Ferencet (1182-1226) kü­lönleges képességekkel áldotta meg a teremtő: beszélt a madarakhoz, és azok megértették a szavát, megszelí­dítette az állatokat. A természet gyermeke volt, s máso­kat is a természet, főként az állatok szeretetére és vé- delmezésére tanított. Tudjuk, a szentekkel kapcsolat­ban sok hihetetlen, természetfölötti hiedelem is fenn­maradt, valahogy mégis úgy vagyunk ezzel, hogy sze­retjük ezeket a történeteket, és nem nagyon engedjük magunkat ezektől megfosztani. Assisi Szent Ferencről megtalálhatjuk a feljegyzésekben, hogy halála előtt két évvel megjelentek testén Jézus Krisztusnak a kereszt­halálkor elszenvedett sebei, amelyekkel az Isten tudtá­ra adta kiválasztott voltát. Munkatársunktól Természetfölötti adottságai az idők folyamán több művészt is arra ihlettek, hogy a szent emlékezetére valamilyen műal­kotást hozzanak létre. Szelle­misége hatott a képző- és az építőművészetben, ösztönzött zeneszerzőket és költőket. Kezdődött a sor azzal, hogy nem sokkal halála után a kor nagy festője, Giotto állított emléket tiszteletére az assisi kápolna freskójának elkészíté­sével; s egy nagy időutazással a mába érkezvén Zeffirelli ne­vét említhetjük, aki a mozi ra­jongói számára alkotta meg a Napfivér, holdnővér című fil­met. Ezáltal a szent életéről és működéséről azoknak is van­nak ismereteik, akik nem kö­tődnek szorosabban a római katolikus egyház kebelében működő ferences rendhez, me­lyet Szent Ferenc alapított férfi szerzeteseknek. Nevéhez fűző­dik további két rend létrehozá­sa: a Szent Klára működésével megalakult klarisszáké, ez a női szerzeteseké, a harmadik pedig az úgynevezett világiak rend­je, ez a családos embereké. E napokban a katolikusok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a ferences rendiek­re, hiszen a világ ferences templomaiban augusztus l-jén, 2-án és egyes kivételezett he­lyeken akár 3-án is úgynevezett Porziuncola-búcsúra gyűlnek össze. A név a Porziuncola ká­polnáról ered, amely Assisiben található, ott született és ott is halt meg a szerzetes. A szent kérésére 1216. augusztus 2-ára III. Honorius pápa teljes búcsút engedélyezett, amelyet. 1622- ben minden ferences templom­ra kiterjesztettek. A búcsú el­nyerésének feltétele a kegyel­mi állapot és ima a pápa szán­dékára. Megyénkben Nyírbátorban a minorita templom a hívek ta­lálkozásának színhelye, ahol kétnapos, teljes búcsút tartanak. A fekete ferencesek, akiket nem hivatalosan minoritáknak is neveznek, 1480 óta vannak jelen Nyírbátorban. A hallgatás két nagyobb, kényszerű szaka­szát (1587-1717, illetve 1950- 1991) kivéve a tanító rend a város hit- és kulturális életéből alkotó módon vette ki a részét. Emlékezetes kultúrtörténeti eseményként tartják számon a közelmúltból, hogy világhírű Krucsay- vagy Passió-oltára előtt mutatta be a nyíregyházi színház a Bátori advent című drámát. Augusztus l-jén este a szer­tartások sorozata szentmisével kezdődött. Ez alkalommal kü­lön tekintettel a környező tele­püléseken élő görög katolikus hívek hitéletének gyakorlására, parakliszt, az Istenszülő tiszte­letére szóló ájtatosságot hirdet­tek a templom pócsi oltáránál. Ezt a szentélyben található sze­rényebb oltárt akkor engedték át, amikor a görög katolikusok­nak még nem volt templomuk. Az est folyamán a különböző rendbeliek és a képviselők imádkoztak negyedóránként, majd reggelig virrasztónak. Szombaton délelőtt fél 10-kor a kriptában görög, illetve római katolikus szertartás szerinti megemlékezést tartanak az el­hunytakért (pannachida-li- bera). Tíz órakor kezdődik a búcsú zárómiséje, melyet/VLvgr. Pásztor Károly pápai prelátus vezet. A teljes búcsú az elhuny­takért is felajánlható. Félelem helyett Palotai István (Új Kelet) A marxi és egyéb ate­ista, materialista világ­szemléletek „hitvallói” általában azl állítják, hogy az istenhil és a val­lásos érzület nem más, mint az ismeretlentől való félelem „mellékter­méke”. illetve annak cl- hessegetéséhez szüksé­ges eszköz. Vizsgálódá­saikat e tárgyban mindig az ősember kultikus tán­cainál kezdik, melyei a „létbizonytalanság moli- vált”... Nos, mindez akár igaz is lehet, csakhogy amiről ők beszélnek, az nem más, mint a primitív és babonás alapon álló „fel­ruházó jellegű” tárgy- és állatimádat, nem pedig az isteni megérintettség. A különbség e kettő között hatalmas, hiszen az egyik nem más, mint a test szükségleteinek „mento­ra”, a másik pedig az is­teni teremtő lélek kivetü- lése, a felsőbbrendű Szel­lem megjelenése az em­beri Tudat gnózisában! Az igazi istenhit nem a rettegés a folyamatos kö­nyörgések és „Mea culpázok” gyakorlata, nem az imamalmok auto­matikus pörgetése, ha­nem egy olyan lelki és tudati állapot, amelyik éppen az ellenkezőjére sarkall: a „belső hang” szózatainak megvalósítá­sára! A hit nem a rémü­let, hanem az örök nyu­galom, a jókedv és a nyíltság bázisa! Krisztus örökkévaló áldozatakor nem véletle­nül hasadt meg a Temp­lom kárpitja! Nem vélet­lenül „omlott le a fal” a Teremtő és a teremtett között! Ez örömre ad okot, és nem arra, hogy notórius önsanyargatáso­kat végezzünk fizikai vagy lelki területen... Az, aki rettegésben akarja tartani testvéreit, ahelyett, hogy a megszü­letett „Egység” diadalát zengné, sötét hatalmak szolgája... Az Isten ben­nünk él tovább. Lelkünk Magyarországon bejegyzett egyházak Új Kelet-információ- Magyarországi Biblia Szól Gyülekezet (elnök: Francois Boudreau)- Magyarországi Ökomeni- kus Vaisnava (elnök: Virág Mihály)- A Tan Kapuja Buddhista Egyház (elnök: Tátrai Tibor)- Az Üdvhadsereg Szabad- egyház - Magyarország (Dyall John kapitány)- Budai Szerb Ortodox Egy­ház (Krstic Daniló budai püspök)- Buddhista Misszió, az Arya Maitreya Mandala Kelet- Európai Rendtartománya (Rév. Dr. h. c. Horváth József)- Budapesti Nemzetközi Egyház (Gien Howard)- Egyesítő Egyház (Peter Zöhrer)- Erdélyi Gyülekezet Meg­békélés Közössége (Német-Evangéliumi Pünkösdi Közös­ség (Fábián Attila)- Evangéliumi Szabad Eklézsia (Nánássy Csaba)- Elő Isten Gyülekezete (Csiz­madia Dániel)- H. N. Adventista Reformmoz­galom (Lekrinszky Mihály)- H it Gyülekezete (Németh Sándor)- Isten Egyháza (Vígh Csaba)- Mormon Egyház (dr. Kereszti Gedeon)- Karma Decsen Özei Ling Ti­beti Buddhista Közösség (Berecz- Gruber István)- Keresztény Advent Közösség (Egervári Oszkár)-Keresztény Testvéri Közösség (Müller Vilmos)- Krisztus Követői (Pusztai László)- Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet (Pap János)- Krisztus Szeretet Gyülekezet (Jim Sanders)- Magyar Iszlám Közösség (dr. Mihályffy Balázs sejk)- Magyar Katolikus Egyház (dr. Paskai László bíboros, prímás, ér­sek)- Magyar Ortodox Egyház (dr. Berki Feriz esperes)- Magyar Vallás Közössége (dr. Kováts Attiláné)- Magyarországi Arany Rózsa­kereszt Vallásközösség (többtagú vezetőség)- Magyarországi Baptista Egy­ház (Révész Árpád)- Magyarországi Bolgár Orto­dox Egyház (Udvarev Iván)- Magyarországi Csan Buddhis­ta Közösség (Jotfi Farhad)- Magyarországi Zen Buddhis­ta Közösség (Lin-Cö-Juang)- Magyarországi Evangélikus Egyház (dr. Harmati Béla püspök)- Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (Iványi Tibor - székhelyük Nyíregyháza)- Magyarországi Jehova Tanúi (Völgyes Sándor)- Magyarországi Karma Ka- gyüpa Közösség (Láma Csöpel)- Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek Képvisele­te (többtagú vezetőség)- Magyarországi Késői Eső Gyülekezet (Meskó Gyula)- Magyarországi KRSNA-tuda- tú Hívők Közössége (Weninger Gabriella)- Magyarországi Metodista Egyház (dr. Hecker Frigyes)- Magyarországi Panthokatho- likus Tradicionális Egyház (dr. h. c. László András)- Magyarországi Református Egyház (dr. Hegedűs Lóránt püs­pök)- Magyarországi Román Orto­dox Egyház (Árdelán Pál)- Magyarországi Scientology Egyház (Nagy Tamás)- Magyarországi Szabadkeresz­tyén Gyülekezet (Mézes László)- Magyarországi Új Apostoli Egyház (Majechrzak Rudolf)- Magyarországi Unitárius Egy­ház (Bencze Márton püspök)- Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége (dr. Feld- mayer Péter)- Megújulás Imacsoport Misszi­ós Gyülekezet (Varga Miklós)- Nemzeti Egyesült Pünkösdista Egyház Isten Gyülekezete Misszió (Ungvári Sándor)- Nyújtsd ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet (Bozsóky László)- OVGD Hindu Mandir (Nagy József főmandir)- Oskeresztyén Apostoli Egyház (Kun János)- Shalom Bibliai Gyülekezet (Gulyás Mihály)- Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége (Nagy Zoltán)- Teljes Evangéliumi Keresz­tyén Közösség Mahanaim Gyüle­kezet (többtagú vezetőség)- Tradicionális Rózsakereszt Gnózisközössége (nem publikus)- RIME Tenzin Sedrup Ling, Rime Buddhista Centrum (Karma Dorje) része, szellemiségünk katalizátora. Még a „hang­ját” is meghallhatjuk, csak jól oda kell figyel­nünk - mondjuk - egy nyári éjszakán, csendben a csillagos ég alatt... Az örök elvágyódás a jobb-ba, a tökéletesebb felé - amit minden ember érez - ennek az isteni „részlétnek” a hívogató szava, és nem valamiféle materiális vonzódás. (Az ismeretlen felé ilyen lo­gikusan nem is létezhet.) Aki hallgat a „belső hangra”, rosszat nem te­het, hiszen tetteinek szű­rője is egyben, „aki” a hangját hallatja... Félelem helyett öröm és partnerség! Mert erre születtünk, ez a dolgunk a világon.

Next

/
Thumbnails
Contents