Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02 / 179. szám
Az éltető anyatej Ha világra jön a csoda, az új emberkét rögvest a mama további életet jelentő melleihez szorítja. Az igazi egymásra találás döntő élménye akkor jelentkezik mindkettőjük számára, mikor az anya saját testéből táplálhatja élete folytatóját, gyermekét. Augusztus elseje a szoptatás világnapja. Már hetedik éve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) nevéhez fűződő kezdeményezéséhez csatlakozott a Magyar Védőnők Egyesülete is, hogy megrendezzék évről évre a szoptatási világhetet, természetesen Anyatejjel címmel. Hazánkban a WHO megbízásából a nyolcvanas években végzett felmérés alapján a magyar anyukák 97 százaléka alkalmas a szoptatásra, többségük viszont már korán áttér a kényelmesebb cumisüveges etetésre. A magyar édesanyák mindössze 46,8 százaléka szoptatja kisbabáját négy hónapos koráig. Szinte társadalmunkat nevezhetnénk „cumis- üveg-kultúrának” is, részben a bőséges tápszerválaszték miatt, részben pedig azért, mert az anyák természetes tevékenységükre vagy nem képesek, vagy nem hajlandók. Kutatók már számos mérés alapján bizonyították, hogy az anyatej tápláló és védő hatását semmilyen más tejféleséggel nem lehet helyettesíteni. Tehát az anyatej pótolhatatlan, egészséges, higiénikus, mindig kéznél van és olcsó. Minden cseppjében létfontosságú táp- és immunanyagok vannak. Jó a gyermeknek és jó a mamának. Aki a miniszter egészségére vigyáz MTI-A névjegykártyáján ez áll: Stiller Mária, a Magyar Köztársaság népjóléti miniszterének felesége.- Igen, mivel a leánykori nevemet használom, így a hivatalos találkozókon a kártya átnyújtása után nem kell külön bemutatkoznom.-Mi az, amiért néha elmarasztalja férjét ?- Megdorgálom gyakran, hogy sajtótájékoztató előtt vagy a képernyőre kerülés előtt miért nem fésülködik meg. És az édesség imádata miatt is. Főleg a fagylaltot kedveli.- Szóval a magyar egészségügy első számú felelőse. Kökény Mihály népjóléti miniszter alakjára a feleség vigyáz.- Az egészségére vigyázok! A munkája miatt sokat ül, keveset mozog.-A konyhában, a polcokon különféle fűszerek, teák meg kis üvegcsék, mint egy laboratóriumban. —. A lényegre tapintott, én ugyanis vegyészmérnök vagyok, bár a „boszorkány- konyhámat” nem csak emiatt alakítottam így. Nagyon szeretjük a finomságokat, és ami újdonság, azt megveszem.- Hogyan találkozott először a vegyészmérnök és a későbbi népjóléti miniszter?- Ez 1973-ban történt. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban (ma Richter Gedeon Rt.) dolgoztam a gyógyszeralapanyag-technológiai fejlesztési laboratóriumban. A gyárban hatékonyan működött egy turista- szakosztály, melynek a kirándulásaira én is jelentkeztem. Egy ilyen kirándulásra a vezérigazgatónőnk elhozta a fiát és bemutatta, Kökény Mihálynak hívták.- Mikor váltott ?- Néhány évvel ezelőtt kaptam egy állásajánlatot, egy akkor még ismeretlen szakterületen. Itt a saját ötleteimet is megvalósíthattam. Otthoni betegápolási gyakorlatot alakítottunk ki. Szeretek az emberekkel foglalkozni. És persze örülök a változatosságnak, meg annak, hogy ez nem „magányos” munka, mint a laboratóriumi, hanem mozgalmas.- Rossznyelvek nem mondják, hogy Önnek alakították ki a betegápolási szolgálatot? —Nem tudok róla. A szakmai feladatot egyébként is szakember végzi, én a szervezéssel foglalkozom.-A miniszterférj zsúfolt hivatalos programjai miatt nem érzi olykor a magányosságot? —Nem, tartalmas életet élünk, még ha repül is az idő, ha együtt vagyunk. Olyan ritka, amikor esténként el tudunk menni valahová. Ez a hét ilyen. A férjem 9 körül hazaér és jut időnk a barátainkra. Ezen a héten minden este elugrunk valakihez. Most elégedett is vagyok! Bőrbaj, nagy baj A fogorvosi rendelő után talán a második helyen áll a legkevésbé szeretett egészségügyi intézmények között a bőr- és nemibetegségeket gyógyító orvosi szolgálat. Szégyelljük, ha ilyenfajta kórságban szenvedünk, pedig - mint minden betegségnél - ekkor is a legkönnyebben csak akkor szabadulhatunk meg bajunktól, minél előbb felkeressük a legilletékesebb hozzáértőt. Dr. Szabó Pé/erosztályvezető főorvost, megyei szakfőorvost, az orvostudományok kandidátusát, az amerikai bőrgyógyászati akadámia tagját kérdeztem a leggyakoribb nyári bőrbajainkról. Hatházi Andrea (Új Kelet)- Minden időszaknak megvannak jellegzetes bőrbetegségei. Egészen más betegségekkel találkozunk télen, mikor hideg van, ekkor a lábak hidegségével, érszűkületével kapcsolatos bőrbetegségek kerülnek előtérbe. A nyári időszak talán a legjobban kedvez a bőrgombáknak, fertőzéseknek. A Nap okozta problémáknak is egyre nagyobb jelentősége.- Sokat hallottunk már a Nap káros sugarai ellen védelmező ózonpajzs vékonyodásáról. Orvosi szemmel láthatók-e már nyomai annak, hogy nem „ugyanaz a Nap” süt le ránk, mint tíz évvel ez előtt?- Erre nagyon óvatosan kell válaszolnom. Fizikusok méréseivel lehet csak igazolni. Most vettem részt Ausztráliában egy konferencián, ahol beszámoltak olyan mérésekről, amelyek már több helyen a ózonréteg el- vékonyodását igazolják. Az biztos, hogy nagyon sok bőrkárosodással találkozunk. A földünket érő Napból származó energia harmincezerszer akkora, mint a földből kibányászott szénből, olajból vagy az eltüzelt fa által a felszínre és fel- használásra kerülő energia. A Nap sok betegségre rossz hatással van, csükkenti a bőr ellenállóképességét, de emellett például a tüdőbetegeknek, vírusos betegségekben szenvedőknek kimondottan káros. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy sokkal több a pozitív hatássa, elég, ha csak a D-vita- min szükségletünket említem.- Sokan panaszkodnak, hogy napozáskor előjön az egész évben problémát nem okozó herpeszük.- Nagyon jó példa, hiszen ez is a szervezet védekezőképességének gyengeségét igazolja. Az autoimmun betegségek csoportja egy részének sem tesz jót a napozás. A szervezet saját ellenállási rendszerének károsodása a bőrön például pillangó alakú világos foltok formájában jelenik meg, amely a bőr bámulásával mind jobban látszik. Van, mikor a Nap hatására kis viszkető pattanások jönnek elő, ami szintén kellemetlen. Egyre több fiatalon látható sajnos a „fehérfolt” betegség, azaz a vitiligó, amely főleg a nyári időszakban okoz sok gondot. Erre viszont már nagyon jó módszerek állnak a rendelkezésünkre, de sajnos nagy türelmet is igényel a foltoktól való szabadulás. Van egy bőrgombásodás, amely kis foltokban jelenik meg, különösen esztétikai kellemetlenséget okoz. Ez nyakon, háton a napozás után jobban látszik, sőt kellemetlen viszketést is okoz. Ennek valójában nem a nap az okozója, hanem a bőrben megtelepedett gomba elpusztítja a hám pigmentrendszerét, és a lebarnult területen ezek a „színtelen” foltocskák sokkal szembetűnőbbek, hiszen nem bámulnák le.- Mit tehetnek azok a betegek, akiken már megjelentek az előbb említettbetegségek jelei?- A legegyszerűbb tanácsot a legnehezebb betartaniuk. Kerüljék a napot! De mindenképpen használjanak napvédő krémeket. Semmi esetre sem ajánlom az otthoni kezelést, hiszen a szakorvosok is nehezen tudnak segíteni ezeken a problémákon.- Sokkal általánosabb a napégés.- Még mindig szinte virtusból azon versengenek a nyaralók, hogy szabadságukról ki tér vissza barnábban. Reggeltől estig süttetik, égetik bőrüket a Nappal. Mondanom sem kell, hogy ezzel nagyon nagy kárt okoznak a bőrüknek. Az egész napos napfürdőzés után a bőr húzódik, ég, éjszaka az illető nem tud aludni, s legjobb esetben megússza a bőr lehámlásá- val. De előfordulhat a hólyagos égés is. Vannak gyógyszerek, amelyek nagy mértékben fokozzák a nap hatását, s a viszonylag megfelelő mennyiségű napozás mellett is égés alakulhat ki. Ilyen például az amúgy nagyon jó hatással bíró Doxycyclin, némely nyugtató vagy vérnyomáscsökkentő. Ha már megtörtént a napégés, nagyon jót tesz, ha az általános, minden háztartásban megtalálható rázókeverékkel kenik be a sérült bőrfelszínt. A Pantenol spray vagy a Hidrokortizon kenőcs is megfelelő a kezelésre. Ha nagy a probléma, mindenképpen az orvos a megoldás. Egyes, külsőleg, a bőrre alkalmazott olajok is fokozzák a nap erejét. Ilyen például a bergamott- vagy a citromolaj. A növények közül hasonló hatással bír a petrezselyem. Szinte hihetetlen, hogy a kertjében ténykedő a növények hatására és a Nap égető sugaraitól sokkal hamarabb leég, mint a más környezetben tartózkodó egyén. De ez a fűben járkáló, heverő napozókra is érvényes. A túlzott napozás a bőr öregedését is fokozza. Elképzelhető, hogy egy hatvanéves egyénnek, aki mindig kímélte a bőrét, keveset volt direkt napsütésben, „fiatalabb” bőrképe lesz, mint egy harmincévesnek, aki állandóan a tűző napon tartózkodott, például útbetonozással foglalkozott, ez utóbbi esetben a kátránygőz is károsította a korban fiatalabb egyén bőrét. Az „öregedett” bőr elveszti selymessé- gét, piszkos szürkés lesz, mély ráncok alakulnak ki rajta. A bőrrák az előző állapothoz hasonló elváltozásokat mutat.- A bőrrák kialakulásában is a Nap a ludas?- Elsősorban a Nap okolható érte, természetesen nem kizárólagosan. Két típusra bontható: alapsejtes rák és a laphámrák. Az előző a jobb, míg az utóbbi a rosszabb indulatú megjelenése. Az alapsejtes rák elsősorban az arcon és az orron helyezkedik el. Nagyon egyszerű módja van, hogy eldöntsük, bőrrákról van-e szó. Ha egy seb hetek, sőt hónapok alatt sem akar begyógyulni, biztosan rák alakult ki. A bőrrák Magyarországon is a leggyakrabban előforduló ráktípus. Egy öregek otthonában végzett felmérés alapján, melyet a disszertációmhoz készítettem, megállapíthatom, hogy az emberek közel húsz százaléka nem tudott a bőrrákjáról. A lap- hámsejtes rák jóval veszélyesebb. Ez a kézháton, a fülön és az ajkakon jelenik meg. Régebben az ajkon előforduló rákot a pipások rákjának is nevezték. Ez áttétet adhat, így sokkal veszélyesebb, és a beteg halálát is okozhatja.-Milyen napozási szabályokat állítana a szakember ?- A napozás időtartama függ a bőrszíntől, az időszaktól, melyik földrajzi hosszúságban, tengerhez közel vagy a hegyekben napfürdőzünk, ahol sokkal erősebb a napfény, mivel tisztább a levegő és visszaverődik a sugár a vízről, illetve a magashegységekben a hóról. Érdekes adat, hogy sokak védelemnek vélik az árnyékos fa alatti részeket, pedig a napfény 50 százaléka ide is behatol. Az igazi jó napozó már kora tavasztól néhány percről fokozatosan emeli a napon töltött időt, hozzászoktatja bőrét a sugarakhoz, és állandóan fényvédő krémet használ. Ezt a legcélszerűbb már negyed- vagy fél órával a napozás megkezdése előtt a bőrre kenni, s körülbelül két-három óránként megismételni. Lehetőleg a délelőtt 10 és délután három óra közötti időszakot a déli népeknél jól bevált sziesztával, a hűvösben töltse mindenki.