Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

Kultúra 1997. augusztus 18., hétfő Századunk kihívásai Augusztus 14-től 16-ig került sor a Tokaji írótábor 25., tehát jubileuminak is mondható tanácskozásá­ra. Irodalmunk neves személyiségei találkoztak a Tokaji Ferenc Gimnáziumban határainkon belülről és túlról. Ebből az alkalomból beszélgettünk Szé­kelyhídi Ágoston íróval, a Tokaji írótábor ügyvi­vőjével. Dalmai Árpád (Új Kelet)-Az írótábor történetében vízválasztó volt 1989-1990. a rendszerváltás kora. Az ad­digi tanácskozásokon a fő cél az együttgondolkodás, egymás támogatása, a részt­vevők szellemi felelősségének öszszeadása és akaratának közös érvényesítése volt.- A „tokajiak” totális ha­talommal folytattak párbe­szédet, vitát vagy éppen küz­delmet. A határokat a hata­lom jelölte ki. Amikor tehát a szellemi oldal a felelősség, a bírálat, a változtató akarat, a nyilvánosság határait tágí­totta, azzal az általános sza­badságot bővítette. A közös gondolkodás az író, az iro­dalom legméltóbb tárgyának megközelítését szolgálta: az emberi, a társadalmi, a nem­zeti önismeretét. A totális hatalom, a szovjet birodalmi függőség nem kedvezett az önismeret megszerzésének, titkolta és megmásította az igazságot. Tokaj ennek a ha­zugságnak a falán ütött rést. Ez az erőfeszítés különö­sen 1981 után érvényesült. Tokaj ekkor az új nemzettu­dat és nemzeti felelősség egyik szellemi központjának rangjára emelkedett. Fontos szerepet töltött be a rendszer- változás előkészítésében. Ez magyarázta, hogy 1987-ben kényszerszünetet kellett tar­tania.- Hogyan ment végbe a rendszerváltozás idején a Tokaji Irótábor belső átala­kulása?- Természetesen rendben folyt. A választott vezetők és a támogató szervezetek együttműködésével függet­len alapítvány és önkor­mányzatjött létre. Ez a füg­getlenség azt jelentette, hogy az írótábor az egyete­mes magyar irodalom értéke­inek és érdekeinek szolgála­tát vállalta - a maga módján. Első sorsfordító tanácskozá­sán gúnyos haraggal számolt le az irodalompolitika jelme­zében tetszelgő pártállami uralommal, a „hattyúnyakú görénnyel”.- A demokratikus több­pártrendszer adta lehető­ségek nem okoztak bizonyos, elsősorban világnézeti, párt­állási ellentéteket?- A szabad körülmények és a szabadon vállalt feladatok egyeztetése újfajta feszültsé­geket gerjesztett - nem gúzs­ba kötő, hanem tisztázó fe­szültségeket. A demokrati­kus többpártrendszer kezdet­ben nemcsak megkönnyítet­te, hanem meg is nehezítette az írótábor szerepkérdését. A résztvevők különböző pár­tokhoz, érdekvédelmi szer­vezetekhez, világnézeti kö­rökhöz csatlakozhattak és csatlakoztak. Ugyanakkor meg kellett tapasztalniuk, hogy a politikai, az érdekvé­delmi, a világnézeti gyakor­lati és személyi ügyek nem tartoznak az írótábor nyilvá­nosságára, mivel ez az új nyilvánosság már nem kény­szerül a demokratikus több­pártrendszer pótlására. E megváltozott helyzetből több esetben szerepzavar, szereptévesztés, sértés és sértődés támadt. Mindannyi­an okultunk belőle.- A mostani tanácskozás címe: Századunk kihívásai - a magyar irodalom válaszai. Mi indokolta ezt a témavá­lasztást?- Ebben az évszázadban minden nagy történelmi mozgás, minden nagy törté­nelmi kényszer elérte Magyar- országot. S nemcsak elérte, hanem alakította is a sorsát, mégpedig szinte mindig rossz irányba. Gondoljunk itt az első világháborúra, a ta­nácsköztársaságra, az egész magyar történelem fejlődés- vonalát tragikusan megtörő Trianonra, a második világ­háborúra, a német, majd a szovjet megszállásra, 1956 leverésére. Mi volt az irodal­munk válasza a kihívásokra? A magyar irodalom legmaga- sabb szellemi és erkölcsi szintjét az igazolja, hogy a sorsfordítások évszázadában sorsirodalommá tudott maga­sodni. Az alkotók nagy cso­portja vállalkozott a kihívá­sok megértésére és minő­sítésére. A magyar irodalom­nak talán a legmagasabb szellemi és erkölcsi értéke abban testesült meg, hogy nem mondott le a felelősség vállalásáról még reményte­lennek látszó helyzetben sem, fontosnak tartotta az egyéni és közösségi fele­lősségre való figyelmezte­tést. S irodalmunk e sorsiro­dalommá emelkedésében, nemesedésében egyetemes volt. A határokon innen és túl alkotók egyetemesek tudtak lenni a felelősség vállalásá­ban és erősítésében. Irodalmunk tehát úgy egye­temes, hogy nem az ország ha­táraihoz igazodik, hanem a magyarság sorskérdéseihez és sorsválaszaihoz. Ez azt je­lenti, hogy a területileg szét­darabolt magyar irodalom szellemében, erkölcsiségé- ben egyetemes tudott lenni. Reméljük, most már kapcso­lataiban is azzá válik, hiszen éppen a Tokaji Irótábor bizo­nyítja, hogy 1990 óta itt 14 országból találkoznak írók, költők, kritikusok, politiku­sok, a magyar értelmiség je­les képviselői. Egyetemessé­ge tehát a szellemi és erkölcsi egyetemesség mellett a sze­mélyes jelenlétben, a kapcso­latteremtésben, az együtt- gondolkodrásban, egymás Mandala Nyár ’97 Palotai István (Új Kelet) Úgy látszik, mégis vannak csodák! Amikor megérkeztem a szabadtéri színpadhoz, nem akar­tam hinni a szememnek. Ennyi embert még soha sem láttam ott. Még a lépcsőkön is ültek... Igaz, a vendégsztár Nagy Feró volt..., de az előadás mégis csak a Mandala! Aki a továbbiakban is kételkedik a város dalszínhá­zának létjogosultságában, azt már nem a tények hiánya moti­válja, hanem valami egészen más... Változik a világ, változnak az emberek. Ami néhány évvel ezelőtt tízezreket lázba hozó, gyújtó hatású dalszöveg volt, az ma már „csont nélkül” siklik el a fülek mellett, és legfeljebb nosz­talgiából markolja meg a szívün­ket. Ma már nem küzdünk ide­gen isten ellen, aki nem tud ma­gyarul. Ma már azzal is tisztá­ban vagyunk, hogy mi magunk is tudunk elviselhetetlen urakat ültetni a saját nyakunkba... Persze, mint minden jó darab, az István a király is állandó ak­tualitásokat hordoz. Hajánál előrángatott „időszerűségnek” is tűnhet, mégis igaz, a kérdések kérdése ezer évvel ezelőtt is ugyanaz volt, mint ma: Európá­val, vagy nélküle? Egyes népeket pontosan a ha­gyományok védbástyája men­tett meg a végső pusztulástól, másokat pedig - így minket, ma­gyarokat is - majdnem elveszej- tett. Hol a helyünk a világban? Kik vagyunk és hová tartunk? Megannyi örök kérdés, meg­annyi hamvába holt felelet. Elünk, és ez a lényeg. Az „ide­genek” gyűrűjében már ez is ha­talmas tett! Jó ok a büszkeségre... A Mandala Dalszínház István a királya pontosan ezt az örök­séget tárja elénk, a kérdést „ma” teszi fel, és ezért a lehetséges vá­laszok is a mának szólnak. Nem törekszik grandiózus kiállításra, saját léptékeit remek ízléssel méri fel. Ellentétben az „eredeti” előadással (amely nemegyszer az érzelmi húrok pengetését fonto­sabbnak tartotta, mint a gondo­latiságot), a Mandala rockoperá­ja emberközelibb, egyszerűbb. A zenei hangzás kitűnő, az énekesek pontosan intonálnak, és semmivel sem maradnak el a „profi elődástól”. Ennek fényes bizonyítékául csak annyit, hogy Nagy Feró semmivel sem emel­kedett a többiek fölé, pedig ki­mondottan remek volt! A Mandala Dalszínház társu­lata ismét magasabbra állította önmaga előtt a mércét, és ...siker­rel vette az akadályt. Nem jön a Prodigy MTI A Prodigy együttes tá­volmaradása miatt a Sziget '97 rendezvényre látoga­tóknak hétfőn a meghirde­tettnél négyszáz forinttal kevesebbet, azaz nyolc­száz forintot kell majd fi­zetniük a napijegyért. Er­ről a Sziget Kulturális Szervezőiroda tájékoztat­ta szombaton az MTI-t. A közlemény szerint az együttes koncertje elma­rad ugyan, de a stílusában hasonló zenét játszó Fluke zenekar - a csapatot a Prodigy kifejezett kérésé­re hívták meg - színpadra lép. A Prodigy helyett a Korai Öröm nevű együttes adja elő nagyszabású, lát­ványos show-műsorát. A szervezőiroda közle­ményében cáfolja a Pro­digy kiadója magyarorszá­gi képviselőjének azon ál­lításait, amelyek szerint annak ellenére reklámoz­ták a koncertet, hogy az biztos lett volna, illetve az iroda nem tudta megolda­ni a szállást a zenekar szá­mára. Mint írják: birtokuk­ban van több levél és fax, amelyekben a menedzs­ment megerősíti a fellépést. Álláspontjuk szerint a Prodigy „konfirmálta” a koncertet. Átutalták a kért előleget, minden jelzett problémára megoldást ta­láltak, tehát megítélésük szerint a lemondásért csak­is a zenekar felelős. A szervezők tájékoztat­ták az MTI-t arról is, hogy egy angol ügyvédi irodán keresztül felszólították az együttest: amennyiben el­marad a koncert, pert indí­tanak a zenekar ellen. A felszólításra válasz nem érkezett. A Sziget Kulturá­lis Szervezőirodától ka­pott információk alapján a zenekar egészségügyi prob­lémákra hivatkozva lépett vissza a fellépéstől. Az iro­da megkérdőjelezi ezt az in­dokot, értesüléseik szerint ugyanis az együttes e hét végi, angliai koncertjét nem mondta le. Ferences könyvtár MTI „Ha valahol isten igéjét tartalmazó írást találtok, a legnagyobb tisztelettel le­gyetek irántuk és szedjé­tek egybe őket” - Szent Ferencnek ezen szavaival nyitotta meg a több mint 500 éves múltra vissza­tekintő, újrarendezett Gyön­gyösi Ferences Könyvtárat, illetve a Ferencesek Gyön­gyösön című állandó kiál­lítást szombaton Várnai Jakab, a kelet-magyaror­szági szerzeteseket tömö­rítő Kapisztrán Szent János Ferences rendtartomány tartományfőnöke. A könyvtár újranyitásá- ra azt követően kerüli sor, hogy az elmúlt év végén a rend visszakapta az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár­tól a gyöngyösi gyűjte­ményt, illetve az elmúlt hónapokban a gyöngyösi rendházban újrarendezték aló ezer kötetes könyvtár egyedülálló anyagát.

Next

/
Thumbnails
Contents