Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-15 / 190. szám

1 Brutálisan meggyilkoltak egy asszonyt és négy kisgyermeket Detroitban. Az áldozatokat az isme­retlen tettes megkéselte. A felnőtt áldozat 21 esztendős volt. s vele együtt a gyilkosság áldozata lett három- és ötéves kisfia is. A kegyetlen gyilkos nem kímélte a gyerekek ha­sonló korú két unokatestvérének életét sem, akik a bűncse­lekmény idején a lakásban tartózkodtak. A helyszínre érke­zett rendőrnyomozó kijelentette, hogy 21 éve, amióta el­kezdte bűnüldöző tevékenységét, ez volt a legszörnyűbb esete. Harmadszor törtek ki szerdán három napon belül zavargások egy hondurasi börtönben. Az ország egyik déli városa, Danii börtönében a foglyok a fogvatartás körül­ményeit kifogásolva kezdték a rendbontást. Két rab megse­besült - közölték a börtönhatóságok, akik saját állításuk szerint urai a helyzetnek. Egy oszétokat szállító autóbuszra támad­tak Vlagyikavkáz külvárosában szerda este gránátvetővel és gépfegyverekkel ismeretlen fegyveresek: egy ember meg­halt, hatan súlyosan megsebesültek. Egyelőre nem ismere­tes, kik követték el a barbár támadást. Hasonló akciókra már több példa is volt az észak-őszét fővárostól északkeletre fekvő, egykor ingusok lakta területeken. Az 1944-ben deportált ingusok még 1992-ben igyekeztek visszatérni otthonaikba, de a közben Eszak-Oszétiához csatolt területeket az oszétok nem kívánják átengedni eredeti gazdáiknak. Agyonlőve találták hétfőn prágai lakásában Ladislav Neuzilt, a cseh belügyminiszter egyik volt tanács­adóját. Erről a Pravo című cseh napilap számolt be csütörtö­kön. A lapbeszámoló szerint a rendőrség nem zárta ki sem az öngyilkosság lehetőségét, sem pedig azt, hogy az egykori belügyi tanácsadó gyilkosság áldozata lett. Neuzil már erősen oszlásnak indult tetemét felesége fedezte fel. A holttest köze­lében egy lőfegyvert találtak. Neuzil 1993. január 1-je és áp­rilis 1-je között Jan Rumi belügyminiszter tanácsadója volt. Román gondok Bürget Lajos jegyzete Nem volt kétséges: a ro­mán kormánynak is meg kel­lett kezdenie a gazdasági re­formintézkedések bevezeté­sét. Fájó dolgok történtek már eddig is, de nem lesz könnyebb a folytatás sem. Az ottani ellenzék, mely koráb­ban kormányon volt, az ilyen helyzetben lévőkhöz hason­lóan ott sem támogatója a reformnak, hiszen ezzel be kellene vallania, hogy saját maga okozta csőd megszün­tetésről van szó. Viselkedése mára egyértelmű, kritizál, heccel. És majd jön a többi fegyver: a nacionalizmus, a nemzetiségekre kenés, a kor­mány nemzetáruló politiká­jának előszedése, a szakérte­lem hiányának felhánytor- gatása, a drasztikus intézke­dések kisembert sújtó voná­sainak dramatizálása. Va­gyis, miután ők nem tettek semmit uralmuk alatt, most mindenáron meg akarják fúrni azt, ami szükségszerű. Ismerős a képlet. Sajnos, Románia helyzete azonban rosszabb, mint a mi­énk volt és mint amilyen ma. Minden a Ceausescu-dikta- túrából ered, amire az Ilies- cu-éra csak rossz választ tu­dott adni, és miközben a gaz­daság öntörvényei szerint csak alakulgatott, a politikai posvány nőtt, a nacionaliz­mus mint pótszer élte vilá­gát. Ebből kimászni nehéz, mindezt súlyosbítja, hogy Románia nem lettNATO-tag- jelölt, ami nemzetközi, gaz­dasági megítélését csak ne­hezíti. Ilyen körülmények kö­zött a gazdasági és társadal­mi reformok rögös útját meg­járni igazi keresztül. Nekik is meglesz a Balcerowiczuk, a Bokrosuk. Ott is lesznek tün­tetések és tiltakozások. Ná­luk is meg kell tanulni a mun­kanélküliség kezelését. Ki kell dolgozni a külföldi töke csábításának trükkjeit. Szű­külni fognak a szociális le­hetőségek. előjönnek az ösz- szes olyan bajok, melyek egy radikális, hogy ne mondjam, sokkoló intézkedési sor szük­ségszerű velejárói. Mindez kezelhető; egy nép, melyet tisztességesen tájé­koztatnak, kibírja ezt, hiszen még rosszul is jobb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Félő csak az, hogy a politikai élet nem elég érett ahhoz, hogy ne len­nének olyan erők, melyek ebből a súlyos helyzetből ne maguknak akarnának tökét kovácsolni. Ök sem tudnák jobban, fájdalommenteseb­ben, gyorsabban és hatéko­nyabban. De a hatalmonkí- viiliség felelőtlensége igen­csak csábító. Ami komoly ba­jok szülője lehet. Emlékezhe­tünk mi a zsil-völgyi bányá­szok balhéjára, a marosvá­sárhelyi pogromra. Szóval egy nép - vagy annak egy ré­sze — manipulálható a rossz­ra. Nem kétséges, hogy Ro­mánia gazdasági és társa­dalmi átalakulása most lé­pett ki a posztkommunista karanténból. Fontos, hogy az európai országok - köz­tük Románia szomszédai is - a tőlük telhetőén támo­gassák az előre vivő folya­matokat. Hogy a mai kor­mánynak legyen önbizal­ma, hogy siker igazolja vissza a bizony fájó intéz­kedések szükségességét. Magyarország ezt az utat lényegében megjárta. Hangsúlyozom, jobb start­tal indultunk, mégis meg­szenvedtük. Más lehetősé­günk nem marad, mint meg­osztani a tapasztalatokat, és azok mellé állni, akik el­vezethetik Romániát Euró­pába. A belügyminiszter nem érti... Kuncze Gábor a Torgyán-sajtótájékoztatóról Belföld, külföld Titkos dokumentumokról lévén szó, tartom magam ah­hoz, hogy nem beszélhetek a Belügyminisztérium és az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság közötti levelezésről - nyilatkozta csütörtökön az MTI-nek Kuncze Gábor. MTI _______ _ To rgyán József ugyanis — mi­után csütörtökön nyilvános­ságra hozta átvilágítása ered­ményét - megismételte koráb­bi vádját, hogy a BM annak idején azzal a megjegyzéssel küldte át aktáit az átvilágító bíráknak, hogy azokból ügy­nöki múltjára lehet következ­tetni. Az FKGP vezetője ezért ismételten lemondásra szólítot­ta fel a belügyminisztert. Mint emlékezetes, júniusban, az ügy kipattanásakor Kuncze Gábor azt nyilatkozta, hogy ő csak szignál­ta az aktákat, de senkinek a dosz- sziéjába nem nézett bele. A belügyminiszter most kifej­tette: nem érti, hogyan rágalmaz­hatta volna meg a nyilvánosság előtt a kisgazda pártelnököt, amikor az esetet maga Torgyán József tárta a közvélemény elé. Kuncze Gábor egyébként nem látja akadályát annak, hogy Torgyán József teljes terje­delmében nyilvánosságra hozza beszervezési, úgyne­vezett „B-dossziéját”. A le­mondására, illetve felmenté­sére irányuló követelést a po- litikus nem kívánta kom­mentálni. Az MTI információi szerint az ominózus megjegyzést a BM III/III-as irattárának vezetője fűzte Torgyán Jó­zsef dossziéjához. A köz- tisztviselő ma már nem a mi­nisztériumban, hanem éppen az átvilágító bírák mellett dolgozik. A békének is vannak ellenfelei Orosz-csecsen kapcsolatok Csecsenföld függetlenségéről kíván tárgyalni Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnökkel Aszlan Maszhadov. A cse­csen elnök csütörtöki grozniji sajtóértekezletén megerő­sítette, hogy Jelcin korábban augusztus 15-ét javasolta találkozójuk időpontjának, de Maszhadov kezdeményezé­sére végül nem állapodtak meg - egyelőre - konkrét idő­pontban. MTI ____________ Mo szkvai források viszont arról számoltak be, hogy az orosz-csecsen csúcsot augusz­tus 18-án vagy 19-én tartjákor Moszkvában vagy környékén, s a két elnök négyszemközti megbeszélése a tervek szerint legalább háromórás lesz. Maszhadov Groznijban is­mét megerősítette: a csecsen nép kizárja, hogy országa az Oroszországi Föderáció köte­lékében maradjon, még ha ezt na­gyon szeretnék is a moszkvai hi­vatalnokok. A békés rendezésnek mindkét oldalon vannak ellenfe­lei, s olyanok is, akik pénzben mérnének mindent. A csecsen el­nök már nem számít Moszkva se­gítségére az újjáépítésben - amely az ígéretek ellenére eddig meg sem kezdődött -, s saját erőre kíván tá­maszkodni a gazdaság fellendíté­sében. Groznij azonban nem kíván lemondani a háborús kártérítési igényéről Moszkvával szemben. Maszhadov arra szólítot­ta fel az orosz elnököt, hogy vegye saját kezébe az ügye­ket, s bölcs döntéssel vessen véget a jelenlegi bizonyta­lan helyzetnek: teremtse meg a béke és stabilitás fel­tételeit az egész Kaukázus­ban. A csecsen elnök szavai szerint a grozniji vezetésben nincsenek szélsőséges ele­mek - távozásukat Moszk­va követeli -, az orosz gé­pek szerdai berepülése pe­dig egyértelműen megmu­tatta, hogy hol is kell keres­ni a békés párbeszédet aka­dályozó szélsőségeseket, akik ismét légierővel akar­nak nyomást gyakorolni a csecsen népre. Erőszakhulláin Bécsben A Bős-perről MTI A pozsonyi Pravdában Peter Tomka, aki a bősi erőmű ügyé­ben zajló hágai perben a szlo­vák küldöttséget vezeti, csü­törtökön úgy vélekedett: Nemcsók János, a magyar Mi­niszterelnöki Hivatal államtit­kára realista módon szólt a hágai bíróság döntési alterna­tíváiról, amikor azt mondta, hogy sok minden lehetséges, de az erőmű lebontása semmi­képpen sem képzelhető el. Peter Tomka emlékeztetett rá, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság egyelőre nem jelezte az „ítélethirdetés,, időpontját, de feltételezhető, hogy erre szeptember második, vagy ok­tóber első felében kerülhet sor. I MTI A keleti nyitás óta drámai mértékben megnőtt Bécsben az erőszakos bűncselekmények száma - olvasható abban az ok­mányban, amelyet a bécsi rend­őrkapitányság ugyan csak belső használatra állított össze, de ame­lyet a Kurier című bulvárlap csü­törtökön ismertetett. Míg a nyolcvanas évek köze­pén 30-40 gyilkosság ügyében kellett az osztrák fővárosban nyomozni, addig 1990-ben 73, tavaly 61 emberélet elleni bűn- cselekmény történt. A rablótáma­dások száma ugyanezen idő alatt nem egészen hétszázról 1992- ben 1622-re, a tavalyi évre pe­dig 1116-ra emelkedett. A zsa- I rolások száma 80 körüliről 140­re nőtt, a súlyos testi sértése­ké több mint ötszörösére. A nemi erőszakok száma, akár­csak a gyújtogatásoké, inga­dozó, de azért emelkedő irányzatot mutat. A rendőrségi összeállítás szerint többéves, magas szin­ten tapasztalható stagnálás után megfelelő intézkedések­kel sikerült elérni, hogy ismét csökkenjen a bűncselekmé­nyek száma az osztrák fő­városban. A megfelelő intézkedések között a helyszínelő, nyom­biztosító csoportok szerve­zését, az ifjúsági bűnnözés ellen küzdő osztály létreho­zását, a kábítószer-ellenes csoport létszámának jelen­tős bővítését nevezte meg. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Az egyik, nemzetközi fel­méréseket végző cég elkészí­tette a világ „korrupciós” tér­képét. A dolgozat sorrendet is közöl: a világ legkorrup- tabb országa Nigéria, Orosz­ország a negyedik, míg mi - közép-európai államok - a középmezőnyben helyezke­dünk el. (Magyarország 25., Csehország 26.) Utánunk az olaszok és a görögök követ­keznek, Németország, Ang­lia és az USA pedig a 38-40. helyen áll. A felmérés szerint a korrupciótól legmentesebb országok Skandináviában vannak, s a legtisztább Dá­nia. Nos, ami Nigériái illeti, minden bizonnyal helyes az eredmény, mert ami ott fo­lyik, az már tényleg több a soknál. Aki külkereskedelmi üzletekkel is foglalkozik, egészen biztosan hallott már például az évek óta folyó ni­gériai pénzmosási akcióról, amivel bizony a nigériai hi­vatalos szervek foglalkoz­nak. (Küldj egy üres céges papírt lebélyegezve, aláírva mondjuk a Kutyabagosi Mű­virágipari KKT. címére, és ők továbbítják azt „ahova kell”. 2. Rövid időn belül vissza­kapsz egy kitöltött, leigazol! számlát, mondjuk 100 milli­óról. hogy a céged ezt és ezt a munkát elvégezte. 3. Megka­pod a számlaösszeg - mínusz adó — 30 százalékát és kész- passz. Rögtön beljebb vagy 20-25 mii lióval - és egy mocs­kos nagy pénzmosási csalás­sal. A nigériai titkosszolgá­lat pedig - ugyanis ők inté­zik az „üzleti műveletet egy 60-65 milliós pénzmo­sással. (Gondolom, ez is kellőképpen igazolja a fel­mérés eredményét Nigéria első helyére vonatkozólag. ) Az oroszok korruptságá- ban sem kell, azt hiszem, kü­lönösen kételkednünk, mint ahogy a mi „helyezésünk” is reálisnak tűnik. Az egész tanulmányból leginkább az a tanulság von­ható le, hogy ahol a vezetők bérezését tudatosan úgy ala­kítják, hogy lehetetlen le­gyen a megvételük, ott nincs is korrupció. A legjobb eredményt fel­mutató skandináv államok­ban például törvényerejű ren­delet szabályozza a minisz­terek és helyetteseik, vala­mint a hasonlóan magas szin­tű vezetők bérezését. A svéd miniszterelnök fizetése a tör­vény szerint például a min­denkori minimálbér százszo­rosa (nettóbtui). Jelesül: kö­rülbelül havi 600 ezer svéd korona, azaz 25 millió forint. Ezek után vajon ki tudja őt „megvenni”? Ha soknak tű­nik ez az összeg, akkor érde­mes elgondolkodni azon, hogy ez így mennyivel ke­vesebbe kerül Svédország­nak, mint egy korrupt minisz­terelnök... Persze ezekhez a bődiiletes bérekhez társul még a Btk-juk vonatkozó rendelete: ilyen beosztásban korrupcióért körülbelül há­rom-négyszeres büntetés jár. Az emberi gyarlóság saj­nos örök. Ha egy állam azt várja el vezető tisztségvise­lőitől, hogy puszta öntudat­ból legyen feddhetetlen, mi­közben a vállalkozók „kiló­ra” meg tudják venni, nagyot fog csalódni. Egy ilyen csa­lódás pedig akár nehéz milli- árdokba is kerülhet. A mai világban a szegény, de tisztességes ember — mint a becsület példaképe - meg­szűnt létezni. Az ilyet, sajnos ma már egyszerűen csak hü­lyének nevezik...

Next

/
Thumbnails
Contents