Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-12 / 187. szám

ÓáMűíCL /^1 J „ ' 1997. augusztus 12., kedd Gazdasag Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlagár MÓL ' 4760 ' 44586,9 TVK 4195 4109,5 Richter 20 500 20141,2 OTP 6845 6718,1 Kárpótlási jegy 800 Napi záróár 4460 4080 20 030 6680 830,1-830 A Budapesti Értéktőzsdén folytatódott az általános, de vélhetőleg átmeneti árfolyamesés, amelyet a szaknyelv korrekciónak nevez. A nyitóáraknál lényegesen alacso­nyabb átlagárak mellett szinte valamennyi meghatározó értékpapír árfolyama süllyedt. A MOL-részvények egyre inkább távolodnak a csak nagy nehezen átlépett ötezer forintos határtól, hétfő délutánra 4,5 ezer alá csökkent a papírok értéke. A TVK-papírok értéke egész nap zuhant, s meredeken megközelítette négyezres limitet. A Richter értékpapírok egyelőre nem szenvedtek el látványosabb visszaesést, de értéke fokozatosan csökken. Az OTP rész­vényei lassan, de biztosan araszolnak visszafelé. A kár­pótlásijegy továbbra is tartja 800 forint feletti pozícióját. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Vásárlás Internettel MTI Interneten keresztül lehet vásárolni az RS Kereskedel­mi Központtól, Budapesten a Fáy utca 81-83. szám alatt található bevásárlóközpont kínálatából - közölte Pólya Miklós, az üzemeltető Rich- Soft vállalkozás ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-vei. A kísérleti jelleggel meg­nyitott bevásárlóközpont­ban egyelőre az RS Bútor­áruház több száz hazai ter­mékét kínálják, s az Inter­neten keresztül a vásárlók­nak lehetőségük nyílik a tí­pus- és színválasztásra is. A vásárló fotókon, árucikkek­hez kapcsolódó információ­kon keresztül ismerkedhet meg a bemutatott árukkal, ki­használva az Internet adott­ságait. A megrendelt árukat általában három napon belül szállítják, s ekkor készpénz­ben kell fizetni. Tervezik, hogy a későbbiekben hitel­kártyával is kiegyenlíthető lesz a megvett termék ellen­értéke. Á vásárlók dolgát nem­csak megkönnyíti az In­terneten keresztüli meg­rendelési lehetőség, előny az is, hogy így diszkont áron kínálják a termékeket. Amennyiben a rendszer be­válik, a későbbiekben nem­csak bútorokat, hanem szá­mos más tartós fogyasztási cikket is lehet majd vásá­rolni ilyen módon. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.08.04-1997.08.10. között A Nyíregyháza, Szénádén immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.08.04-1997.08.10. között A túlélés kulcsa a terjeszkedés Októbertől lesz hazai kávétej szín Egy csésze kávé, benne egyelőre még októberig importból származó kávé­tejszín mellett mondta Márföldi István, hogy a szeptember elsejei orszá­gos tejáremelést „lenyeli” a Szabolcstej Rt., nem há­rítja a fogyasztókra. Nagy nyomás alatt vannak azzal az öt multival szemben, akik gyakorlatilag felosztot­ták egymás között a hazai „tejes szektort”. A belföldi piaci részesedés növelése és a külföldi terjeszkedés létszükséglet a vállalat szá­mára, amely vezetőségé­nek másfél év múlva dön­tenie kell arról, hogy a me­gyében elsőként vállalják- e a nyilvános értékpapír-pi­aci megmérettetést. Munkatársunktól-A Kínában járt megyei gaz­daságdiplomáciai delegáció tagjaként milyen tapasztala­tokkal gazdagodva tért haza? — Fantasztikus piaci lehe­tőségeket kínál Kína. Egy do1 log biztos: Magyarország szá­mára nem lenne közömbös a piaci jelenlét erősítése. Har- binban, annak a kiállításnak a helyszínén, ahol Szabolcs- Szatmár-Bereg megye önálló standon bemutatkozott, há­rommillió, a tartományban 13 millió lakos él, dolgozik, s a kommunista kormányzat által meghirdetett gazdasági nyitás programja miatt dinamikusan fejlődik. Ezt támasztja alá, hogy például a szállodai szo­ba ablakából kitekintve, épü- letdaru-erdővel találtuk ma­gunkat szembe, amelyek ipari létesítményeket, szállodákat, üzletközpontokat építettek. — A harbini pártapparátus vezetősége sajátjának érzi a változás, a gazdasági nyitás kényszerét, vagy pedig csak mechanikusan végrehajtja a kormány diktátumait? — Mind a város, mind He- liongcsiang tartomány veze­tőségével, politikai bizottságá­nak képviselőivel, Harbin pol­gármesterével folytatott tárgya­lások után számomra az. derült ki, hogy rendkívüli módon ke­resik az együttműködési lehe­tőségeket, a gazdasági kapcso­latokat. Elmondásuk alapján elemi érdekük szorosabbá fűz­ni az ismeretségeket. — A távolság viszont gátat szabhat a vágyaknak. A két or­szág között repülővel közel ti­zenkét órányi a távolság... — „Tejes” szempontból nem csupán ez jelent problémát. A hatalmas távolság gazdaságta­lanná teszi a szállítást, tehát egy leendő együttműködés csak úgy alakulhatna ki. ha ott alapítanánk egy termelő ve­gyes vállalatot. Ekkor viszont számolni kell egy sajátos kínai gonddal, hogy a népélelmezé­sükben nem játszik kimondot­tan központi szerepet a tej és a tejtermék. Ennek oka, hogy a kínai statisztikák szerint az 1,2 milliárd ember 35-40 százalé­ka laktózintolarens, azaz a szervezetükből hiányzik a lak- tóz nevű enzim, amely a bo­nyolult laktózcukrot egyszerű, elemi cukorrá alakítja át. En­nek hiányát a magyar lakos­ságnak csak 10-15 százaléka szenvedi, akik képtelenek a tejtermékeket megemészteni.- Ezek szerint Magyarország lakosságának több mint ötven­szerese lehet potenciális tejter­mékfogyasztó. A konkrét tár­gyalások a piaci jelenlét biz­tosítására irányultak?- A harbini és a pekingi üz­letember-találkozón is szóba került egy esetleges feldolgo­zósor-megvásárlással össze­függő közös vállalkozásalapí­tás. A cégünk rendelkezik egy modern tejporgyártó sorral, amelyet pillanatnyilag „par­koltatunk”, ugyanis a hazai szükségletet a működő máté­szalkai gyártókapacitás lefedi. A kínai kollégák elkérték a gyártósor műszaki adatait, egyelőre várjuk válaszukat. Emellett további tartós-, a desszert-, valamint a savanyí­tott tejtermékek piacán volna mit kereskednünk, ugyanis ezek laktóztartalma olyannyi­ra alacsony, hogy a legérzéke­nyebb emberek is fogyaszthat­ják. A kínai üzletemberek érdeklődése kiterjedt a csoma­gológépsorokra is.-Nem ez lenne az első külföl­di vegyes vállalat alapítása a cégnek. Romániában hogy ha­ladnak a termékbevezetések?- A nagyváradi közös, ma­gyar-román cég feladata, hogy megismertesse a vállalatunk teljes termékskáláját Románi­ában. Amennyiben megfelelő piaci visszajelzéseket kapunk, abban az esetben a határhoz közel beindítunk egy feldol­gozóüzemet. Az első lépcső­ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből szállítunk alapanya­got, amelyeket majd kiváltanak a helyi erőforrások. Őszintén bevallva, sokáig halódott a ro­mániai elképzelésünk, mert borzasztóan magasak voltak a védővámok. A július elsejével életbe lépő nemzetközi szer­ződések miatt ma már kedve­zőbb helyzetbe kerültünk. Hor­vátországgal is szépen épülnek a kapcsolataink, viszont Cseh­ország és Szlovákia majdhogy­nem ugyanolyan kemény dió, mint az Európai Unió országai, csak a közismert okok külön­bözőek.-A Közös Piacon belül pont abból a termékcsaládból van túltermelés és hatalmas raktár- készlet, amelyet a cégük kínál. A közeljövőben lesz lehető­ségük bejutni az uniós piacra? — Mindent megteszünk azért, hogy a termékeink megjelen­jenek például az osztrák és a német üzletekben. Jó úton ha­ladunk. Emellett számunkra előnyössé válna az EU-csat- lakozás, mert akkor megnyíl­na a teljes piac. Ugyan ezzel az is együttjárna, hogy kül­földi cégek is megjelennének hazánkban. A verseny már ma is kemény, de ez csak foko­zódni fog. — A Magyarországon jelen lévő multikkal szemben milyen talponmaradási stratégiát al­kalmaz a vállalat? — A magyar piacon jelen lévő öt-hat nagy világcég gyakor­latilag felosztotta a hazai tej­piacot egymás között úgy, hogy a részvényeseik mögött álló tőke képes elviselni jó né­hány éves veszteséges műkö­dést is a piaci pozíció megtar­tásához. A kialakult árverseny olyan jellegű, hogy az alapvető napicikkek ára nem is tartalmaz nyereséget, így az újra befek­tethető tőkét csak az ezeken kívüli termékekből lehet meg­termelni. Természetes cél, hogy az országhatáron belül a lehető legtöbb termékfajtából elérjük a piacvezető szerepet. Néhánnyal már sikerült, s nagy reményt fűzünk a legújabb fej­lesztésünkhöz, az első magyar gyártmányú kávétejszínhez.- Döbbenetes, hogy amíg a magyar tejtermelők évek óta kényszerűségből csökkentik a termelésüket, addig importból fedezi az ország a teljes kávé­tejszín -szükségletét...- Már nem sokáig. Várható­an októberben kezdjük piacra juttatni saját termékünket, amely a termékfajta ismeretsé­ge miatt reményeink szerint rövidesen piaci vezető szerep­hez juthat. Pillanatnyilag a mátészalkai üzemünkben a gyártósort újítjuk fel, amely csúcskapacitása elegendő lesz a hazai kávéfogyasztók ellátá­sára.- Az elmúlt hat-hét évben közel harminc százalékkal csökkent a hazai tejtermékfo­gyasztás, amely jelentős bevé­telkiesést okozott a feldolgo­zóknak. Emellett a földműve­lésügyi miniszter javaslata sze­rint szeptembertől közel tíz százalékkal drágulhat az alapanyag felvásárlási irányára. Milyen lesz a vár­ható fogyasztói reakció?- Az eddigi 43 forintról 47-re növekszik az irányár. Ezt a legtöbb feldolgozó át fogja hárítani a fogyasztók­ra, mivel a késztermékgyár­tás folyamatában az alap­anyagköltség 50-80 száza­lékos arányban van jelen. Ez további fogyasztáscsökke­nést indukálhat, vagy pedig azt, hogy a vásárlók erő­teljesebben fogják keresni az olcsóbb termékeket. A cégvezetés legutóbbi dönté­se értelmében szeptembertől nem emelünk árat, „lenyel­jük” a költségtöbbletet. A kialakított árpolitikával is a piaci pozíciónk biztosítását, valamint az újratermelhető nyereségszinl megtartását szeretnék elérni. A részvé­nyeseink mögött nem áll milliárdos tőke, abból ma­radhatunk talpon, amit meg­termelünk!- Ha a részvényesek háta mögött nem is áll veszteséget elviselő tőke, viszont a cég iránti bizalom mindenkép­pen említésre méltó. Ezt a részvény csereakció tizen­nyolcszoros túljegyzése mu­tatja...- A pénz- és tőkepiac leg­utóbbi szabályozása miatt ránk is vonatkozik az úgy­nevezett tőzsdekényszer. A nyilvános részvénycsere so­rán túlléptük a 200 millió forintos értékcsere-küszöböt, emiatt 1998. december 31-ig jelentkeznünk kell a tőzsde- felügyeleten.- A cég vállalni fogja a tőzsdei megmérettetést első­ként a megyében?- Egyelőre nem tudjuk, hogy képesek leszünk-e vál­lalni az értékpapír-piaci megjelenést, s azt, hogy ez mennyire fogja a vállalat ja­vát szolgálni. A kialakítan­dó stratégiáról később szüle­tik majd csak döntés, hiszen van még közel másfél éves gondolkodási és felkészülé­si időnk. Hejlungkiang tartomány, a lehetséges új piac Márföldi István Fotók: Csonka Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents