Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

1997. július 7., hétfő Madrid a béke városa NATO - bizakodás, kérdőjelek „Madrid a béke városa” - hirdetik a spanyol fővá­rosban lépten-nyomon hatalmas plakátok, szél­ben lengő zászlók és dra­périák: a felirat mellett né­hány vonal Picasso ga­lambjának alakjából, meg a dátum - július 8-9., a NATO-csúcs napjai. Ja­vier Solana NATO-főtitkár utolsó sajtónyilatkozatá­ban arról beszélt: jó az esélye annak, hogy a mos- tani találkozó bekerül majd Európa történelem- könyvébe. Robert Hunter amerikai nagykövet pedig egy „új korszak” nyitányá­nak nevezte. MTI Sajtóértékelések viszont rá­mutatnak arra is, hogy a csúcs — kedden még „tizenhatos”, szerdán már „negyvenhár­mas” körben - rákényszerül arra is, hogy nyitott kérdése­ket hagyjon maga után, és örülhetnek, ha a legkénye­sebb témában - a bővítés kér­désében - nem fajul nyílt po­litikai válsággá a ma „futó vé­leménykülönbségként” ke­zelt nézeteltérés a meghívan­dó országok körét illetően. A csúcs voltaképpen há­rom dolgot tudhat csak a „zsebében”: a NATO-orosz kétoldalú megállapodást, a NATO-ukrán egyezményt, és az Euroatlanti Partnerségi Tanács létrejöttét. Mindhá­rom része a szövetség külső kapcsolatrendszerében szük­ségessé vált megújulásnak, és hivatalosan mind az el­múlt hetekben jött létre. NATO-körökben sokáig re­mélték, hogy a NATO-orosz „megbékélést” újabb látvá­nyos epizóddal lehet majd Madridban gazdagítani. Moszkvában azonban úgy ta­lálták helyesnek, ha nemcsak Jelcin elnök nem utazik Mad­ridba, de egy alacsonyabb (mi­niszterelnök-helyettesi) szintű küldöttség delegálásával feje­zik ki az orosz diplomácia tá­volságtartását a csúcs fő témá­jától, a bővítéstől. Nem lesz viszont akadálya a másik ünnepélyes aktus­nak: az öt hete életre hívott Euroatlanti Partnerségi Ta­nács szerdai, első ízben csúcs­szintű találkozója megtartá­sának. Magyar részről Horn Gyula miniszterelnök vezeti a küldöttséget, amelyben Kovács László külügymi­niszter és Keleti György vé­delmi miniszter is helyet kap. Ugyancsak a külső meg­újulást erősíti, hogy a csúcs tudomásul veszi az „Európai Védelmi és Biztonsági Iden­titás” - a nagyobb európai biztonsági szerepvállalás - intézményesülését, egyebek közt egy „európai főparancs­nok-helyettes” kinevezésé­vel, valamint a nem NATO- műveletekhez „kikölcsö­nözhető” többnemzetiségű, több fegyvernemű parancs­noki sejtek létrehozásával. Magyar film a locarnói fesztiválon Beválogatták Moldoványi Ferenc Az út című magyar-fran­cia—belga koprodukcióban készült fílmszemledíjas filmjét az 50. Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál Nemzetközi Kritiku­sok Hete programjába. Az augusztus 6-16. között megrende­zendő szemlén a világ idei filmterméséből hét alkotás szerepel. A film meghívást kapott a Sao Paulo-i és a vancouveri fesztivá­lokra is - tájékoztatta az MTV dokumentumfilmes stúdiója az MTI-t. Az ETA fogságában „Az ETA élve eltemette, és úgy bánt vele, mint egy kutyával” - foglalta össze címlapján az El Mundo című spanyol lap a kedden sikeres csendőrségi ak­cióval kiszabadított Jósé Antonio Ortega Lara 532 napját, amelyet az ETA fogságában töltött. A beszá­moló szerint Ortega Lara gyakorlatilag teljes magány­ban töltötte fogsága napjait, mivel őrzői csak naponta egyszer látogatták meg, amikor - neki és a területet őrző kutyának - az élelmet hozták. MTI __ Jó sé Antonio Ortega Lara fogságát egy elhagyatott mű­hely alatt ásott, 1,5-ször 2,6 méteres, nem egész két méter magas, föld alatti lyukban töl­tötte, amelynek csak két apró ablaka volt: az egyiken az ételt adták be neki a terroris­ták, a másikon az éjjeliedényét cserélték. A fogolynak sem ágya, sem hálózsákja nem volt, és az éjszakáit vagy az egyetlen bútordarabként szol­gáló vászon nyugágyban, vagy a földön fekve töltötte. A rejtekhelyen nem volt víz, a villany viszont állandóan égett. „Teljesen érzéketlen és embertelen lények azok, akik képesek egy emberi lényt ilyen rettenetes körülmények közt tartani majdnem két éven át” - fogalmazott ezzel kap­csolatban a helyszínre látoga­tó Jaime Mayor Oreja be­lügyminiszter. A terroristák — eddigi szokásukkal ellentét­ben, amely szerint a fogva tar­tottakkal őrzőik együtt lak­nak - mindvégig magára hagyták foglyukat. Az őrzésével megbízott négy ETA-tag - akiknek le­tartóztatása után tudták kisza­badítani Ortega Larát — „nor­mális életet” élt a közeli falu­ban, Mondragónban, és csak felváltva, naponta egyszer mentek el az egyikük tulaj­donában lévő műhelybe, hogy enni adjanak a kutyá­nak és a fogolynak. Ortega Lara csak nyers zöld­séget és gyümölcsöt volt haj­landó enni, aminek következ­tében fogsága alatt 23 kilog­rammot fogyott le. Ennek el­lenére a férfit kiszabadítása után megvizsgáló orvosok úgy értékelték, hogy egészsé­gi állapota kielégítő. A legna­gyobb veszélyt a kiszabadí­tott lélektani válsága és ennek következményei jelenthetik. Feszültség Eszak'Irországban Ezrek menekültek szombaton Észak-írországból a brit anyaországba, illetve a szomszédos ír Köztársaságba, miután egyre halványabbá vált az egyezség esélye a va­sárnap esedékes, rendkívül robbanásveszélyes protes­táns felvonulás ügyében. Az évről évre ismétlődő, törté­nelmi gyökerű demonstráció tavaly az utóbbi évtizedek legpusztítóbb utcai harcaiba torkollt, miután a rendfenn­tartó erők nem tudták ellenőrzésük alatt tartani a katoli­kus és a protestáns közösség elszabadult indulatait. MT[ _____________ A válság középpontjában az Orániai Rend, az Orange Order áll; a protestáns szervezet az alá­vetett Írországban London ellen katolikus lázadást szító, trónjá­ról letaszított katolikus angol ki­rály, II. Jakab 307 évvel ezelőtti végső vereségét ünnepli a nyári felvonulási évad tetőpontjának számító júliusi demonstrációval, amelynek útvonala hangsúlyo­zottan katolikusok lakta negye­deken keresztül vezet. Mindössze e^y 350 méter hosszúságú útról van szó egy vidéki kisvárosban, Drum- creeben, de az itt történtek elegendő gyújtószikrának bi­zonyultak tavaly is ahhoz, hogy az évszázados gyűlölkö­désbe kövült két közösség húsz éve nem tapasztalt heves­séggel essen ismét egymásnak, néhány óra alatt felégetve az akkor már másfél éve folyó bé­kekeresés minden addigi ered­ményét. Az összecsapásoknak több halottja és számtalan sé­rültje volt, katolikus otthonok ezreit gyújtották fel, az anya­gi kár több száz millió fontra rúgott. Tony Blair brit kormányfő szombaton személyesen szólí­totta fel a szembenállókat a jó­zan ész megőrzésére, az észak­ír katolikus kisebbség azon­ban ebben nem nagyon bízott: Belfast nemzetközi repülőteré­ről és az északír kikötőkből szombaton ezrek menekültek a vallásháború esetleges újabb kirobbanása elől, az üzletek­ben felvásárlási láz kezdődött. A tartomány háborúra készülő ország képét mutatta: a főbb útvonalak mentén páncélo­sokkal megerősített katonai ellenőrző pontok létesültek, a brit hadsereg ulsteri egységeit készültségbe helyezték, az ut­cákon katonai járőrök cirkáltak. India aggódik MTI ___ Az indiai kormány szomba­ton aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok által július 2-án végrehajtott föld alatti atom­fegyver-kísérlet miatt. Az Egyesült Államok állítá­sa szerint a nukleáris fegyverek elöregedésének vizsgálatára szolgáló robbantás nem járt nukleáris láncreakció kiváltá­sával, így nem esett a föld alatti atomrobbantások teljes tilalmát kimondó nemzetközi egyez­mény (CTBT) hatálya alá. Az indiai külügyminisztéri­um közleménye sajnálatosnak nevezi, hogy a CTBT olyan kis­kapukat tartalmaz, amelyeket kihasználva, egyes országok egyre fejlettebb eszközökkel és eljárásokkal folytathatják a nukleárisfegyver-kísérleteket - idézte a Reuter. A közlemény szerint India igazolva látja a CTBT tárgyalásai során meg­fogalmazott aggodalmait s azt a döntését, hogy nem csatlako­zik az egyezményhez. Albán választások A Szocialista Párt (PS) a szavazatok 53,6 százalékát, a Sáli Berisha elnök nevével fémjelzett Demokratikus Párt (PD) 25,31 százalékát kapta. További 6 párt érte el a sza­vazatok 2 százalékában meghatározott küszöbértéket, amely ahhoz kell, hogy legalább egy helyet kapjanak az összesített maradékszavazatok alapján betöltendő 40 képviselői helyből. Vasúti katasztrófa MTI " ' ~ Öt ember halálát és több mint tíz utas súlyos sebesü­lését okozta egy vasúti sze­rencsétlenség szombaton a németországi Hessen tarto­mányban. Marburg közelében egy te­hervonat rakományának rög­zítése kioldódott, és egy ha­talmas cső a másik vágányon ellentétes irányban közleke­dő helyi vonat kocsijának vágódott. A helyszíni vizsgá­lat eddigi megállapításai sze­rint a 15 méter hosszú és egy méter átmérőjű acélcső felha­sította a Majna-Frankfurtból Kasselba tartó személyvonat utolsó kocsijának oldalát. A helyzet súlyosságát csak nö­velte, hogy a szerelvényt zsú­folásig töltötték meg az uta­sok, mert a hétvégéken külö­nösen kedvelt kirándulóvo­natról van szó. A nagy erőkkel kivonult mentők a környező kórházak­ba szállították a sebesülteket, akiknek pontos számáról egyelőre nincsenek adatok. MTI ____________________ A választói névjegyzékbe felvettek 70,29 százaléka adott le szavazatot. A PS má­ris 61 képviselői helyet, a PD 10 helyet, a görög kisebbség pártja egy helyet nyert a par­lamentben, ahol rajtuk kívül már egy független képviselő is biztosította helyét. 7 körzetben panasz érke­zett a választások lefolytatá­sa miatt, egy körzetben pedig részleges új választásokat tartanak. Második forduló megren­dezésére a választási bizott­ság szombat délután a tele­vízióban közzétett nyilatko­zata szerint 32 körzetben ke­rül sor, és nem 34-ben, mint reggel jelentették. Albániában a képviselővá­lasztással egyidejűleg nép­szavazást tartottak az ország államformájáról is. Korábban 99 választási körzet eredmé­nye alapján közölték, hogy a leadott érvényes szavaza­tok 66,64 százalékát kapta a köztársaság, 33,36 százalékát a királyság. A fennmaradó 16 körzet eredményeit továbbra sem hozták nyilvánosságra. Szombaton reggel az EBESZ tiranai szóvivője, Melissa Fleming bejelentette, hogy a szervezet 65 ellenőrző bi­zottsága készen áll, hogy ellenőrzéseket folytasson a második forduló választási helyiségeinek 75 százaléká­ban. A megfigyelők védelmét az országban állomásozó nemzetközi véderő biztosítja. A szavazócédulák az éjszaka megérkeztek Olaszországból, s a szervezők eljuttatták őket a szavazóhelyiségekbe - idézte az AFP Fleming asszony nyi­latkozatát. M)t lÉJÍei. \ Hírről \jjhirre Palotai István (Új Kelet) A döntés immár végle­gesnek látszik: a NATO az első fordulóban csak három országot vesz fel tagjai so­rába, így Lengyelországot, Csehországot és Magyaror­szágot. Ha a térképre tekintünk, és meghúzzuk a katonai szövetség újabb határvona­lát, érdekes tényre figyelhe­tünk fel. Magyarország olyan pozíciót foglal el, amilyennel eleddig még egyetlen NATO-tagállam sem rendelkezett, nevezete­sen olyan, mint egy sziget, amelynek sem szárazföldön, sem tengeren nincs semmi­lyen földrajzi kapcsolata a többi tagállammal. Törö­kország, Görögország meg­közelíthető a tenger felől, viszont mi, Szlovénia felvé­telének elodázása miatt nem mondhatjuk ugyanezt el magunkról. A másik, haj­dan szárazföldi átjárónak tekintett „kapu” - Szlová­kia - pedig önmagát rekesz­tette ki a szövetségből na­cionalista és integrációra képtelen, primitív politiká­jával, így aztán lettünk az, ami: ismét egy sziget, kör­bevéve olyan államokkal, akik történelmi perspektí­vában mérve folyamatosan gyűlöltek minket. Igaz, mára már sokat változol! ez a helyzet, és ellenségesen csak Szlovákia és Jugoszlá­via érez irántunk, de vall­juk be őszintén magunk­nak, hogy az ukránok sem lelkesednek értünk, és Ro­mánia szimpátiája még csak az ottani politikai kurzus­váltások játékszere... Kissé sanyarú mosollyal megállapíthatjuk, hogy is­mét „helyre állt az évszá­zados rend”, és valóban jó­ban csak Ausztráliával, Horvátországgal és Szlo­véniával vagyunk... Az alapvető különbség azon­ban az, hogy immár nincs mitől félnünk. Ha valóra válik NATO-fclvétclünk, akkor a „Kis-Antant” or­szágai legfeljebb „kérhet­nek és jelenthetnek” ne­künk! Akárcsak az immár ősinek is nevezhető mu­mus: Oroszország. És azt hiszem, ez a lehető legna­gyobb dolog, amit a NATO- tól kaphatunk, hiszen el­eddig — valljuk csak be őszintén magunknak - az oroszok akkor jöttek vol­na vissza, amikor csak ne­kik úgy smakkolt volna! Azok pedig, akik jelen­legi viszonylagos „külügyi békénket” túl drágának vé­lik a tagfelvétel érdekében, és inkább az elkapcsolt te­rületek felé kacsintgatnak, jobban teszik, ha a történe­lem kerekére bízzák az eu­rópai határok sérthetetlen- ségi elvének megkérdője­lezését, hiszen ha ebben az irányban marad az Európa- politika, akkor már úgysem lesz mi miatt duzzogni... Addig azonban minden bi­zonnyal meglehetősen sok % víz folyik még le a Dunán... Határok még léteznek, sőt, sanda szándékok is... Jelenleg tehát a NATO a béke és a szabadság egyetlen záloga!

Next

/
Thumbnails
Contents