Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-07 / 156. szám
V. P. (Új Kelet) ________ A S zabolcstej Rt. részvény- cseréjéről nyilvánosságra került adatok szerint a termelők, a munkavállalók és az alanyi kárpótoltak több mint másfél- szeresen, az egyéb befektetők pedig tizennyolcszorosán túljegyezték a nyíregyházi központú tejipari vállalat részvényeinek 45 százalékát kitevő 229 millió forint névértékű pakettet. A munkavállalói és az alanyi kárpótoltak minden cserelehetőséget kihasználtak, az előbbiek 6095, míg az utóbbiak 1005 darab részvényhez jutottak. A termelők 15 824 darab részvényt cseréltek. A beállított értékarány szerint minden 40 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért 50 ezer forint névértékű Szabolcstej-részvényt jegyezhettek a kisbefektetők. — A cég privatizációjának második szakasza a várakozásoknál eredményesebbnek bizonyult - kommentálta a három nap után lezárt részvény- csere nyilvánosságra hozott adatait Siskáné Nagy Beáta, a Szabolcstej Rt. gazdasági igazgatója. - Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. birtokában volt állami tulajdonhányad iránti lakossági érdeklődés jóleső bizalomra utal, ugyanis az ország valamennyi megyéjében történt jegyzés. Mivel elkelt a felkínált 229 millió forintos névértékű részvénycsomag, emiatt a cégre is vonatkozik az új pénz- és tőkepiaci szabályzás, amely szerint 1998. december 31-ig be kell jelentkeznie a vállalatnak a tőzsdetanácshoz. A tanács meg fogja vizsgálni a tejipar eredményeit, s javaslatot tesz a részvények tőzsdei bevezetésére. A tőzsdepiaci jelenlét szándékáról előreláthatólag ősszel fog nyilatkozatot tenni a részvényesi közgyűlés és az igazgatótanács. A pénzpiaci törvény által előírt kötelezettség teljesítésének idejéről várhatóan a jövő évben születik döntés. Milliók a térségnek Gyakran éri az a vád az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium osztályvezetőjét, T. Asztalos Ildikót, hogy túlságosan sokat foglalkozik az ország északkeleti térségeivel. Gyakorta látogat Miskolcra, Debrecenbe és Nyíregyházára is. Meglátása szerint a koncentráltabb segítséget ott kell nyújtani, ahol a legnagyobb szükség van rá. Kozma Ibolya (Új Kelet)- Meggyőződésem, hogy valakinek fel kell vállalni a keleti régió problémáit - mondta. - A Dunántúlon elhangzó vádakat úgy hárítom el, mint ahogy a pedagógus az iskola jó tanulóival beszél. A kedvező környezetben lévő megyéknek könnyebb a fejlődés útjára lépni. A jobb színvonalon működő településeknek is kevesebb a gondja, ha a hátrányos helyzetű térségek nem hozzájuk fordulnak segítséget kérni. Jelentős a decentralizált alapok keretében adható támogatás. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből beadott pályázatokat a Megyei Terület- fejlesztési Tanács tagjai bírálják el. Felelősségük óriási, hiszen a hamarosan beinduló fejlesztések évtizedekre meghatározzák a térség fejlődésének mértékét és irányát. Ezért élveznek prioritást a munkahelyteremtő beruházások. A problémákat helyi szinten szükséges kezelni, ott kell megoldani őket, ahol jelentkeznek. Leginkább az itt élő szakemberek alkalmasak arra, hogy részt vegyenek és irányítsák a folyamatokat. Az itt szerzett tapasztalatokat, tudást semmi sem helyettesíti, ezért is örvendetes a decentralizált irányítás, ami hosszú távon meghozza gyümölcsét. Egyéb források is rendelkezésre állnak a hátrányos helyzetű megyék számára. Elsősorban ipari parkok alapítására és innovációs tevékenységek beindítására lehet támogatást igényelni. A PHARE CBC-prog- ramjából is jelentős mennyiségű összegekre lehet pályázni. Úgy érzem, valami elindult ebben a térségben. Létrejött a Záhonyi Különleges Gazdasági Övezet, milyensége, alakulása az itt élők kezében van. Ez a kezdeményezés példa értékű lehet az egész ország számára. A létrejött adókedvezmények bizonyára serkentik majd a vállalkozók befektetési kedvét. Reméljük, a multinacionális cégek képviselői is hamarosan elindulnak kelet felé. Heti Ipartner Július 8-án, kedden az érdeklődők megismerkedhetnek a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú értékesítésének feltételeivel. Július 9-én, szerdán a minisztérium szakértői arra adnak válaszokat, hogy hogyan működik és milyen információk találhatók az IKIM faxadatb^nkján. Július 10-én, csütörtökön az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen céginformációkat szerezhetnek be a vállalkozók az IKIM-nél. Az IKIM forródrótjainak számai: 1/269-3703 (16-17 óráig üzenetrögzítőként üzemel), 1/111-9669, valamint az 1/131-4375. A telefonkészülékek mindhárom napon 14-16 óra között hívhatók. 1997. július 7., hétfő Gazdaság A hamisítás egyidős a borral Fekete Tibor (Új Kelet) A borhamisítók tönkreteszik a tisztességes bortermelőket, és évente több mint kétmilliárd forint kárt okoznak a költségvetésnek. Ezenfelül még rontják hazánk nemzetközi hírnevét. Mint azt a Magyar Demokrata Néppárt legutóbbi kommünikéjében is megfogalmazta, a kormány tehetetlen, az Országgyűlés pedig nem szavazta meg a borhamisítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Egy hajszálon múlt, mert 49,3 százalékkal majdnem sikerültjóváhagyatni a törvénytervezetet. A néppárti poütikusok most új törvénytervezetet terjesztenek a parlament elé, amitől remélik az ötven százalék feletti szavazati arányt. Ebben újfent a büntetőjog hatáskörébe utalnák a borhamisítás elbírálását, és reményeik szerint a szigorúbb büntetési tételeknek már lesz visszatartó ereje. A Földművelésügyi Minisztérium Országos Borminősítő Intézete a napokban hozta nyilvánosságra elmúlt évi tapasztalatiul. A szakértők megállapították, hogy a termelők 99 százaléka tisztességes eszközökkel akar jó minőségű bort előállítani, de a kisebbségben lévő hamisítók tevékenysége a látványosabb. Az elmúlt évben 10 443 alkalommal vettek mintát borból, pezsgőből, fűszerezett borból és sűrítményből. Ezt a több mint tízezer mintát depókból, üzemi raktárakból, kereskedelmi egységekből és a legtöbbjét borozókban tartott helyszíni vizsgálatokból szerezték. A begyűjtött minták közel tíz százaléka nem felelt meg a kívánalmaknak. Ennek eredményeként 374 szabálysértési eljárást kezdeményeztek az ellenőrök. Az év első negyedévében 3149 alkalommal végeztek ellenőrzést, és ebből 308 volt kifogásolható, amiből 99 esetben tettek szabálysértési feljelentést 63 borozó, 18 üzem és 18 egyéni termelő ellen. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a termelők közvetlenül a kannákba töltés előtt végzik a borok mesterséges aromákkal történő „illatosítását”, valamint a vörösborokhoz ekkor adagolják a szintetikus színezékeket. Éppen ezért a termelőknél végzettel lenőrzések a legritkább esetben vezettek eredményre. A kannás borok terítését vagy a termelő maga, vagy a szállítással foglalkozó vállalkozó végzi. Az előállító tartályban viszi termékét a viszonteladóhoz, ami szintén nehezen ellenőrizhető. Új jelenség, hogy az intézet felügyelői által kezdeményezett hatósági vizsgálatokat esetenként az üzletvezetők vagy az alkalmazottak megakadályozzák. Előfordult, hogy egy budapesti borszaküzletben, miután semmiféle származási bizonyítványt nem tudott bemutatni az üzletvezető, jobbnak látta, ha meghiúsítja az ellenőrzést. A borforgalmazók a legrafináltabb praktikáktól sem riadnak vissza. Budapesten a Lehel téri piacon első ránézésre megfeleltek az előírásoknak a kannás borok. A tüzetesebb viszgálatkor derült ki. hogy a kannacímkén feltüntetett OBI-számok, a készpénzfizetési számlák és a minőségi bizonylatok hamisak. A vásárlási számlán és a kannacímkén feltüntetett cég nem is létezik. A forgalmazó nem volt hajlandó érdemben nyilatkozni, mégis megúszta pénzbírsággal a szabálysértést. A borok édesítésérc a jogszabály kizárólag csak must használatát engedélyezi, és bejelentési kötelezettséget is előírnak. Az utóbbi időben a répacukor engedély nélküli használata mellett mindinkább elterjedt a mesterséges édesítőszerek alkalmazása. Ezek szerencsére analitikai módszerekkel könnyen és gyorsan kimutathatók. Az utóbbi két hónapban az Országos Borminősítő Intézel munkatársai főleg az alföldi megyékben fokozták ellenőrzésüket. A felügyelők helyszíni ellenőrzéseket végeztek azoknál a borforgalmazóknál, ahol a korábbi ellenőrzésekkor a legtöbb hamis bort találták. Az ellenőröket gyakran akadályozták munkájuk végzésében. amihez többször is rendőri segítséget kellett kérniük. A fenti időszakban több mint hárommillió liter bort vizsgáltak meg, és ebből 156 ezer liter hamisított bort és 832 liter cukorcefrét zárolttik az ellenőrök. Olajozott terjeszkedés Napi tőzsdeinfó Munkatársunktól Az elmúlt héten ragyogó forgalma volt a Budapesti Értéktőzsdének. A meghatározó részvények - a MÓL papírjainak kivételével — folyamatosan emelkedtek. Az olajpapírok értékén a TVK ütött nagyot azzal, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megfizette a vegyipari cégnek a régóta esedékes tartozását. A vállalati eredményekben ez majd csak a júliusi elszámolásnál fog jelentkezni, így várhatóan továbbra is megtartja erős pozícióját az értékpapír. A felívelése miatt sok MOL-papír- tulajdonos megszabadult a részvényeitől, s TVK-t vásárolt. A külföldi minősítőcégek véleménye szerint nagy lehetőségek rejlenek a Fotex, valamint - visszaesése ellenére - a Prímagáz részvényeiben. A Fotex erősségét jelzi, hogy a vezetőségében fennálló és nyilvánosságra került vita sem ingatta meg a befektetők bizalmát. A Richter-papírok értéke is kiállta az amerikai konkurencia perfenyegetését, s töretlenül emelkedik az árfolyama. Közép-Kelet-Európa pénzpiaca a korábbi hírekkel ellentétben nem fog meginogni, mert a tengerentúli nagybefektetők maradnak. Ennek oka, hogy elmaradt az amerikai jegybank tervezett kamatlábemelése. Az állampapírok és a diszkontkincstárjegyek hozama tovább csökkent hosszú távon. Ma már csupán 17-18 százalékos nyereséget garantálnak, amely abban az esetben válik jó üzletté, ha a Magyar Nemzeti Bank 1998-ra tett 15 százalékos inflációs előrejelzése bejön. Forrás: CB Bróker Rt. K. I. (Új Kelet) __________ Fo rgalmát tekintve Magyar- országon az első olaj- és gázipari társaság. Valamennyi kulcsfontosságú üzletében piacvezető. A Mól Rt. jelentős infrastrukturális háttérrel ren- dtelkezik. Az elmúlt héten tartott Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság konferenciáján Pál László, a részvény- társaság igazgatótanácsának elnöke is részt vett. Hazánk nagyvállalatának pontosan leírt stratégiai céljai, tervei vannak. Nem is létezhetnének ezek nélkül. Pál László hangsúlyozta, hogy kiskereskedelmi tevékenységük bővítésének célországai legközelebbi szomszédaink, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország. Mindenekelőtt saját finomí- tási termékeiket szeretnék értékesíteni. A közép-kelet-eu- rópai térségeken túl nem tervezik más töltőállomás létesítését, hiszen ezeket már nem lehetne gazdaságosan ellátni a saját finomítókból. A román, szlovák, horvát és az urkán piac potenciális üzleti lehetőséget jelent a Mól számára. Az ezredfordulóra egy százszázötven egységből álló kiskereskedelmi hálózat kiépítését és működtetését tervezik Magyarországon kívül. Céljuk, hogy a térség olajtermék- kereskedelmének meghatározó szereplőjévé váljanak. Tavalyelőtt az ország olaj- és gázipari forgalmának harminc- három, az elmúlt évben harminckilenc százalékát mondhatják magukénak. Van olyan benzinkútja a Mólnak, ahol kilencmillió liter üzemanyagot adnak el évente. Egy-egy benzinkút nemcsak pénzügyi, üzleti, hanem kereskedelmi központ is. A regionális politikai kapcsolatok kihatnak a gazdasági terjeszkedésre is. A Mól terjeszkedését is nagy mértékben meghatározzák a környező országok szabályozói és útvonalai. Rekordfelhozatal Munkatársunktól Rekordszámba menő felhozatal volt a hétvégi nyíregyházi állatvásáron. A szép számban kihajtott jószág között sok volt a sertés és a szarvasmarha. Az árak enyhe csökkenés mellett továbbra is szórtak voltak. A jelentős kereslet mellett hatalmas volt kínálat. A kis súlyú, 15-20 kilogrammos jószágok árának elmúlt heti emelkedése megállt. így 6- 6,5 ezer forint körül lehetett hozzájuk jutni. A 20-25 kilogrammos sertéseket kereskedőtől függően 6,6-7,5 ezer forintért lehetett megvásárolni. A hízók ára nem nagyon haladta meg 180-190 forintot, a 60-70 kilogrammos süldők megközelítőleg 13-17 ezer forintba kerültek. Ezt is élénk kereskedelem jellemezte. Az egyhetes bikák 16-19, a két-három hetesek 21-23, a kilenc hét körüli üszők 40-45, az egyévesek 55-60 ezer forintot taksáltak. A vásárban a tejelő teheneket 110-130, az állatpárokat 140-160 ezer forintért kínáltak az alkuszok. A frízfajták ára szokás szerint magas volt, a hat-hét hónapos jószágok 75-95 ezer forintba kerültek. A lópiacon hónapok óta szinte semmit sem változott, a lókereskedők által kihajtott kevés állat és a meglehetősen szerény fizetőképes kereslet jellemzi és jellemez- 6 te az elmúlt hétvégén is. Az árak is változatlanok maradtak. A hat hónapos csődörök 70-80, az egy év körüli kancák 90-150, a heréitek 100- 110, a hétéves heréitek 200- 210 ezer forintba kerültek. Második nekifutásra I Pál László, a Mól Rt. igazgatótanácsának elnöke ~ Fotó: Bozsó Katalin ■ ...a szőlőből is lehet bort készíteni! Fotó: Bozsó Katalin
