Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-05 / 155. szám
1997. július 5., szombat Panoráma Hűség és erkölcs A házastársi hűséget a filippinók veszik a legkomolyabban, míg az oroszok kezelik a kérdést a leglibe- rálisabban — derül ki egy, az oslói Dagbladet által közölt nemzetközi felmérésből. Egy nemzetközi közvélemény-kutató intézet 23 országban összesen 33 590 személyt kérdezett szexuális szokásairól 16 és 80 év között. A leginkább hűségesnek a fülöp-szigetekiek mellett — akiknek 88 százaléka zárta ki a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot - az észak-írek és az amerikaiak bizonyultak. A skála másik végén az oroszok állnak, akik közül csak 36 százaléknak van kifogása a házasságon kívüli kapcsolat ellen. A szabados erkölcsű- ek listáján a vezető Oroszországot a bolgárok, a németek és a szlovének követik. Ami a homoszexuális kapcsolatokat illeti, a fülöp-szigetekiek ezt is hasonlóan szigorúan ítélik meg: mintegy 85 százalékuk utasítja el az egyneműek kapcsolatát. Érdekes módon a házastársi hűség tekintetében liberálisnak bizonyuló bolgárok a homoszexualitást nagy arányban elítélik. Hasonlóan vélekednek a lengyelek is. A legkisebb ellenérzést a hollandok, a kanadaiak és a németek mutatják az egyneműek pár- kapcsolatával szemben. Bevásárlóturizmus Ausztriában Ami kereskedelmi körökben már régóta köztudott, azt most egy közvélemény-kutatás eredménye is alátámasztotta: az osztrákoknak csaknem 20 százaléka rendszeresen a szomszédos országokba jár bevásárolni. Még inkább így van ez a nyugati tartományokban, ahol minden negyedik lakos havonta legalább egyszer a határ túloldalán vásárol be. A Spectra linzi közvélemény-kutató intézet több mint hétezer, 15 év feletti osztrák állampolgárt kérdezett meg vásárlási szokásairól 1996 novembere és 1997 májusa között. Különösen a 30 és 50 év közötti férfiak hajlamosak a határ e céllal történő átlépésére, és ha már ott vannak, meg is tankolnak. Különösen jellemző ez Karin- tia és Stájerország lakóira, akik előszeretettel járnak át Szlovéniába e céllal. Az üzemanyagtól eltekintve az osztrákokat elsősorban a dohányáruk, az élelmiszerek, az alkoholtartalmú italok, ruházati cikkek és édességek ösztönzik az effajta bevásárlóturizmusra. Az így okozott vásárlóerő-kiesés évente kereken 10 milliárd schilling - írta az APA. Nő a világnépesség A rohamosan növekvő világnépesség valószínűleg a 2080-as években jut a demográfiai csúcsra, majd innentől kezdve csökkenni kezd, anélkül, hogy elérné a jelenlegi létszám dupláját. A Nature című tudományos folyóiratban közzé tett szakértői vélekedés szerint a 60 éven felüli népesség jelenlegi 9,5 százalékos aránya 2050-re 20 százalékra nő, míg 2100-ban már 27 százalék lesz. Ezt a trendet egyébként már korábban is valószínűsítették. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a jövő évszázadban nem is annyira az általános népességnövekedés, mint az elöregedés lesz a legfőbb gond. A jelenleg 5,8 milliárdosra becsült világnépesség 2020-ra az előrejelzések szerint 7,9 milliárdra, 2050-re pedig 10 mil- liárdra nő. A demográfiai csúcs 2085 körül lesz, 10,8 milliárddal. Páncélüveg alatt a Levis 501-es (armer Csütörtökön az érdeklődők a londoni Regent street egyik kirakatában, páncélüveg alatt láthatták azt a Levis 501-es farmert, amelyet a Levis cég 25 ezer dollárért szerzett meg. Az eddigi még egészben lévő, legrégebbi darabként számon- tartott nadrágot - 1886 és 1902 között készülhetett - először mutatták meg a nagyközönségnek a vétel óta. A drága darabot pénteken szállítják az Egyesült Államokba. Elemedett kora ellenére a jeans felettébb hasonlatos mai utódaihoz. Egyetlen szembeötlő dologban különbözik tőlük: csak egy hátsó zsebe van. Az értékes nadrág egyébként - legalábbis az eladó szerint - egy cowboyé volt, mivel a bokánál levő varrás a nadrágon meglehetősen kikopott, ami állítólag a sarkantyúk helyét mutatja. Az oldalt az MTI-Panoráma híreiből állítottuk össze A súlyosan beteg metropolis Mexikó történetében először fordul elő, hogy a vasárnapi parlamenti választásokkal egyidejűleg a szavazásra jogosultak választják meg Mexikóváros kormányzóját. Az előrejelzések szerint esélyes ellenzéki politikus, Cardenas megválasztása esetén súlyos, nehezen megoldható feladattal találja szemben magát: a mexikói főváros ugyanis súlyosan beteg metropolis, óriási Moloch, amelyet nehezen csökkenthető környezetszennyezés, aligha megfékezhető bűnözés és virágzó korrupció sújt. A főváros alapjait a spanyol gyarmatosítók rakták le a XVI. század elején az egykori azték birodalom központjának romjain, amelyet előzőleg a földdel tettek egyenlővé. Az évszázadok folyamán azután kialakult a több ezer négyzetkilométer kiterjedésű kősivatag, amelyet ma egyre súlyosabb problémákkal küszködő húszmillió ember népesít be. A metropolis egyik legsúlyosabb problémája a légszennyeződés: 33 ezer gyár és 3,5 millió autó évente 4,3 millió tonnányi mérgező anyagot bocsát ki. Ennek a méregkoktélnak alkotó eleme a kéndioxid, az ólom, az ózon és a szénmon- oxid. Mexikóváros lakosai kénytelenek voltak megszokni, hogy légszomjban szenvednek és állandóan ég a szemük. A levegőben apró részecskék úsznak, amelyek káros hatását még igazából nem is ismerik. Ezek a tíz mikronnál parányibb részecskék a kémiai reakció „terifiékei”. Az emberi szervezetbe bejutva befúrják magukat a májba, a vesébe és a tüdőbe. Hivatalos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre kóros hatásukról, de környezetvédő szervezetek szerint évről évre több ezren betegednek meg e szennyező részecskék hatására. A Mexikóvárost sújtó másik csapás a bűnözés. Hivatalos adatok szerint naponta hatszáz bűncselekményt követnek el, de maguk a hatóságok is beismerik, hogy a nyolcszázas szám közelebb jár a valósághoz. A számos utcai banda egész városrészeket vont ellenőrzése alá, és terrorizálja azok lakosait. Főleg a tizennégyezerre becsült utcagyerekek közül csatlakoznak sokan ezekhez a bandákhoz, hogy ily módon biztosítsák túlélésüket a nagyváros dzsungelében. Cardenas, megválasztása esetén, elsősorban a rendőrség soraiban elharapózott korrupciót akarja megszüntetni. Első lépésként 30 000 gondosan kiválogatott rendőrt részesítenének alapos katonai kiképzésben. A valóságban azonban Mexikóváros kormányozhatatlan. A leendő kormányzó kezét megköti a közpénzek teljes hiánya. Csak a folyó pénzügyi évben több milliárdos a deficit. Ha Cardenasnak három év alatt sikerül megbirkóznia a problémák legalább egy részével, akkor egy valamit elérhet: a 2000-ben esedékes elnökválasztáson komoly eséllyel indulhat legfőbb ellenfelével, Ernesto Zedillo jelenlegi elnökkel szemben. (AzAFP alapján.) Zenei Világverseny Kerkrade holland városban csütörtökön megnyílt a 13. Zenei Világverseny (Wereld Muzi- ek Concours), amelynek során harmincöt országból érkezett 15 000 muzsikus három héten át egyedülálló színpaddá varázsolja a várost. A rendezőség adatai szerint több mint 250 zenekar, show- banda és együttes jelentkezett részvételre. A koncertekre és versenyekre legkevesebb 600 000 nézőt várnak. Ami a zenei műfajokat illeti, a széles skála a kamaramuzsikától a dzsezzen át az indulókig terjed. A fúvószene adja meg az alaphangot. A nemzetközi vetélkedőn csaknem 120 zenekar méri össze tudását. Az indulók és a showműfaj terén 13 ország 140 együttese verseng egymással a legjobb helyezésekért. A szintetizátor varázslója Kifosztotta a szüleit Egy felső-ausztriai házaspárt nyaralása idején éppen a fia fosztott ki: a 19 éves „gyermek” egy hasonló korú barátjával feltörte a szülők hálószobáját, s ott a szekrényben talált fémkazettát felfeszítve magáévá tette a családi vagyont, amely 50 ezer schilling készpénzből, valamint több mint egymillió értékű takarékbetétkönyvekből és értékpapírokból állt. A zsákmánnyal a két fiú elment Linzbe, a készpénzt testvériesen elfelezték, a többit pedig egy nyilvános illemhely mennyezeti burkolatában rejtették el. A tettesek leleplezése után a rendőröknek a készpénz kivételével sikerült visszajuttatni a szülőknek a zsákmányt. Mindkét betörő ellen elfogatási parancsot adtak ki, de a család gyermeke a szoros rokoni kapcsolatra való tekintettel szabadlábon védekezhet — jelentette az osztrák hírügynökség. Joe Zawinul osztrák származású amerikai zongorista, billentyűs, zeneszerző, „a szintetizátorvarázslója” hétfőn tölti be 65. életévét: 1932. július 7-én született Bécsben, Joseph Erich Zawinul néven. A bécsi konzervatórium elvégzése után, az ötvenes években már játszott jazzt is, de főként tánc- és stúdiózenekarokban kereste kenyerét. Igazi jazz- pályafutása, nemzetközi karrierje 1959-ben kezdődött, amikor az Egyesült Államokban telepedett le, miután ösztöndíjat kapott a híres Berklee zeneiskolába. Már abban az évben Maynard Ferguson zenekarában muzsikált, majd Dinah Washington énekesnő kísérőegyüttesébe került. 1961-től az évtized végéig a szaxofonos Cannonball Adderley combójának tagja volt, közben 1966-ban és 1967-ben saját neve alatt is készített lemezt. Fontos állomást jelentettek zenei pályáján Miles Davis első fúziós kísérletei, illetve az ezekről készült lemezek, az In A Silent Way (1969) és a Bitches Brew (1970), amelyeken Zawinul elektromos zongorán és az utóbbin orgonán is játszott. 1971-ben Zawinul címmel ismét saját lemeze jelent meg. Még Ferguson együttesében találkozott, majd Davisnél is együtt játszott a kiváló szaxofonossal, Wayne Shorterrel, és 1971-ben vele alapította meg a fúziós zene, a jazz-rock történetében meghatározó fontosságú Weather Reportot. Ez a zenekar, amelyben Zawinul és Shorter mellett nagyszerű zenészek (bőgősök, basszusgitárosok, ütősök stb.) egész sora váltotta egymást, 1985-ig működött, és fennállásának minden évében jelentkezett új albummal. 1985-ben Zawinul megint saját néven adott ki lemezt (Dialects), és egy ideig szólóban lépett fel. 1986-ban még megjelent egy Weather Report-album, a This Is This, amelyen Carlos Santana gitározott, ám abban az évben Zawinul már új zenekarával, a Weather Update-tel turnézott, majd létrehozta a Weather Report legjobb hagyományait folytató Zawinul Syndicate-et. Közben időnként szülővárosában, Bécsben is vezetett nagyzenekart. Tavaly újra saját nevén jelent meg két lemeze: a Stories of the Danube és a My People. A Marco Polo-hídnál A Kína és Japán között fennállt súlyos politikai feszültségnek hat évtizeddel ezelőtt csak egy látszólag jelentéktelen szikrára volt szükége, hogy felcsapjon a háború lángja. 1937. július 7-én lövések dördültek el a Pekingtől alig néhány kilométerre délnyugatra lévő Marco Polo-hídnál, ahol a Jangce-folyó két partján harcra készen álltak szemben egymással kínai és japán katonák. Ezzel a tűzharccal kezdődött Ázsiában a háború, amelynek során Japán legyőzte a Közép-Birodalmat, és amely az első atombomba ledobásával ért véget nyolc esztendővel később. Kína számára legújabbko- ri történelmének legsötétebb korszaka kezdődött hatvan évvel ezelőtt. A háború Japán által provokált kitörésének színhelye nem volt véletlen. A stratégiai fontosságú csomópontnál ágaztak szét a Peking, a tengerpart és az akkori főváros, Nanking felé vezető vasútvonalak. Ebből a térségből vívta kétségbeesett diplomáciai harcát Csatig Kaj-sek az ország függetlenségéért, amely már kerek száz esztendeje idegen hatalmak játékszere volt. Miután Japán az 1894-95- ös háborúban meghódította Koreát és Tajvant, jelentősen megnőtt az étvágya Kínára is. Különösen a sokéves polgárháborúban meggyengült újkeletű köztársaság gazdag nyersanyagkincseire fájt a foga. A tenno seregei 1931 őszén néhány hét alatt elfoglaltak három nyersanyagban gazdag kínai tartományt Mandzsúriában, és Tokio létrehozta a Mandzsuoko bábállamot. A japán katonák azonban tovább nyomultak előre nyugat felé, és pekingi központtal úgynevezett semleges övezetet hoztak létre Észak- Kínában. Ellenőrzésük alá vonták Belső-Mongóliát is. A nagy nyugati nemzetek rossz szemmel nézték ugyan a történteket, de szabad kezet adtak a japánoknak, és kelet-ázsiai nagyhatalomnak ismerték el a Felkelő Nap Országát. Végül a már velencei utazók által is leírt Marco Polo-hídnál történt incidens okot szolgáltatott Kína végleges elfoglalására. A japánok teljes mértékben kihasználták katonai fölényüket, főleg a levegőben és a tengeren. Elfoglalták Pe- kinget, megostromolták a nemzetközi kereskedelmi metropolist, Sanghajt és bevették Nankingot. Kína eközben külföldi katonai segítségben részesült, ami arra késztette Tokiót, hogy teljes erővel folytassa a háborút: 1938 őszére a japánok elfoglalták az utolsó fontos tengeri kikötőt, Kantont is. A japán hódítás nem állt meg: Konoje miniszterelnök meghirdette a kelet-ázsiai „Új rendet”; a japánok megszállták Indonéziát, és a Pearl Harbor elleni rajtaütés az expanzionista háború tetőfokát jelentette. Japán kézre került Hongkong, Malájföld, Szingapúr és Burma, sőt a Fülöp-szigetek is. Jóllehet angol és amerikai csapatok véres harcokban kiűzték őket e területek nagy részéről, Tokió csak akkor kapitulált, amikor atombomba hullott Hirosimára és Nagaszakira.