Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

1997. július 5., szombat Panoráma Hűség és erkölcs A házastársi hűséget a filippinók veszik a legko­molyabban, míg az oroszok kezelik a kérdést a leglibe- rálisabban — derül ki egy, az oslói Dagbladet által kö­zölt nemzetközi felmérés­ből. Egy nemzetközi közvé­lemény-kutató intézet 23 országban összesen 33 590 személyt kérdezett szexuá­lis szokásairól 16 és 80 év között. A leginkább hűségesnek a fülöp-szigetekiek mellett — akiknek 88 százaléka zár­ta ki a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot - az észak-írek és az amerikaiak bizonyultak. A skála másik végén az oroszok állnak, akik közül csak 36 száza­léknak van kifogása a há­zasságon kívüli kapcsolat ellen. A szabados erkölcsű- ek listáján a vezető Orosz­országot a bolgárok, a né­metek és a szlovének köve­tik. Ami a homoszexuális kap­csolatokat illeti, a fülöp-szi­getekiek ezt is hasonlóan szigorúan ítélik meg: mint­egy 85 százalékuk utasítja el az egyneműek kapcsola­tát. Érdekes módon a házas­társi hűség tekintetében li­berálisnak bizonyuló bol­gárok a homoszexualitást nagy arányban elítélik. Ha­sonlóan vélekednek a len­gyelek is. A legkisebb el­lenérzést a hollandok, a ka­nadaiak és a németek mu­tatják az egyneműek pár- kapcsolatával szemben. Bevásárlóturizmus Ausztriában Ami kereskedelmi körök­ben már régóta köztudott, azt most egy közvélemény-kuta­tás eredménye is alátámasz­totta: az osztrákoknak csak­nem 20 százaléka rendszere­sen a szomszédos országok­ba jár bevásárolni. Még in­kább így van ez a nyugati tar­tományokban, ahol minden negyedik lakos havonta leg­alább egyszer a határ túlol­dalán vásárol be. A Spectra linzi közvéle­mény-kutató intézet több mint hétezer, 15 év feletti osztrák állampolgárt kérde­zett meg vásárlási szokásai­ról 1996 novembere és 1997 májusa között. Különösen a 30 és 50 év közötti férfiak hajlamosak a határ e céllal történő át­lépésére, és ha már ott van­nak, meg is tankolnak. Kü­lönösen jellemző ez Karin- tia és Stájerország lakóira, akik előszeretettel járnak át Szlovéniába e céllal. Az üzemanyagtól eltekintve az osztrákokat elsősorban a dohányáruk, az élelmi­szerek, az alkoholtartalmú italok, ruházati cikkek és édességek ösztönzik az effajta bevásárlóturizmus­ra. Az így okozott vásár­lóerő-kiesés évente kere­ken 10 milliárd schilling - írta az APA. Nő a világnépesség A rohamosan növekvő világnépesség valószínűleg a 2080-as években jut a demográfiai csúcsra, majd innen­től kezdve csökkenni kezd, anélkül, hogy elérné a jelen­legi létszám dupláját. A Nature című tudományos folyó­iratban közzé tett szakértői vélekedés szerint a 60 éven felüli népesség jelenlegi 9,5 százalékos aránya 2050-re 20 százalékra nő, míg 2100-ban már 27 százalék lesz. Ezt a trendet egyébként már korábban is valószínűsítet­ték. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a jövő évszázadban nem is annyira az általános népességnöve­kedés, mint az elöregedés lesz a legfőbb gond. A jelen­leg 5,8 milliárdosra becsült világnépesség 2020-ra az előrejelzések szerint 7,9 milliárdra, 2050-re pedig 10 mil- liárdra nő. A demográfiai csúcs 2085 körül lesz, 10,8 milliárddal. Páncélüveg alatt a Levis 501-es (armer Csütörtökön az érdeklő­dők a londoni Regent street egyik kirakatában, páncél­üveg alatt láthatták azt a Levis 501-es farmert, ame­lyet a Levis cég 25 ezer dol­lárért szerzett meg. Az ed­digi még egészben lévő, leg­régebbi darabként számon- tartott nadrágot - 1886 és 1902 között készülhetett - először mutatták meg a nagyközönségnek a vétel óta. A drága darabot pén­teken szállítják az Egyesült Államokba. Elemedett kora ellenére a jeans felettébb hasonlatos mai utódaihoz. Egyetlen szembeötlő dologban kü­lönbözik tőlük: csak egy hátsó zsebe van. Az értékes nadrág egyébként - leg­alábbis az eladó szerint - egy cowboyé volt, mivel a bokánál levő varrás a nad­rágon meglehetősen kiko­pott, ami állítólag a sar­kantyúk helyét mutatja. Az oldalt az MTI-Panoráma híreiből állítottuk össze A súlyosan beteg metropolis Mexikó történetében először fordul elő, hogy a vasár­napi parlamenti választásokkal egyidejűleg a szavazás­ra jogosultak választják meg Mexikóváros kormányzó­ját. Az előrejelzések szerint esélyes ellenzéki politikus, Cardenas megválasztása esetén súlyos, nehezen meg­oldható feladattal találja szemben magát: a mexikói főváros ugyanis súlyosan beteg metropolis, óriási Mo­loch, amelyet nehezen csökkenthető környezetszennye­zés, aligha megfékezhető bűnözés és virágzó korrup­ció sújt. A főváros alapjait a spanyol gyarmatosítók rakták le a XVI. század elején az egykori azték birodalom központjának rom­jain, amelyet előzőleg a föld­del tettek egyenlővé. Az évszá­zadok folyamán azután kiala­kult a több ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű kősivatag, amelyet ma egyre súlyosabb problémákkal küszködő húsz­millió ember népesít be. A metropolis egyik legsúlyo­sabb problémája a légszennye­ződés: 33 ezer gyár és 3,5 mil­lió autó évente 4,3 millió ton­nányi mérgező anyagot bocsát ki. Ennek a méregkoktélnak al­kotó eleme a kéndioxid, az ólom, az ózon és a szénmon- oxid. Mexikóváros lakosai kénytelenek voltak megszok­ni, hogy légszomjban szenved­nek és állandóan ég a szemük. A levegőben apró részecskék úsznak, amelyek káros hatását még igazából nem is ismerik. Ezek a tíz mikronnál parányibb részecskék a kémiai reakció „terifiékei”. Az emberi szerve­zetbe bejutva befúrják magu­kat a májba, a vesébe és a tüdő­be. Hivatalos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre kó­ros hatásukról, de környezetvé­dő szervezetek szerint évről év­re több ezren betegednek meg e szennyező részecskék hatására. A Mexikóvárost sújtó másik csapás a bűnözés. Hivatalos adatok szerint naponta hatszáz bűncselekményt követnek el, de maguk a hatóságok is beis­merik, hogy a nyolcszázas szám közelebb jár a valósághoz. A számos utcai banda egész vá­rosrészeket vont ellenőrzése alá, és terrorizálja azok lakosa­it. Főleg a tizennégyezerre be­csült utcagyerekek közül csat­lakoznak sokan ezekhez a ban­dákhoz, hogy ily módon biz­tosítsák túlélésüket a nagyvá­ros dzsungelében. Cardenas, megválasztása esetén, elsősor­ban a rendőrség soraiban elha­rapózott korrupciót akarja megszüntetni. Első lépésként 30 000 gondosan kiválogatott rendőrt részesítenének alapos katonai kiképzésben. A valóságban azonban Me­xikóváros kormányozhatatlan. A leendő kormányzó kezét megköti a közpénzek teljes hi­ánya. Csak a folyó pénzügyi évben több milliárdos a defi­cit. Ha Cardenasnak három év alatt sikerül megbirkóznia a problémák legalább egy részé­vel, akkor egy valamit elérhet: a 2000-ben esedékes elnökvá­lasztáson komoly eséllyel in­dulhat legfőbb ellenfelével, Ernesto Zedillo jelenlegi elnök­kel szemben. (AzAFP alapján.) Zenei Világverseny Kerkrade holland városban csütörtökön megnyílt a 13. Ze­nei Világverseny (Wereld Muzi- ek Concours), amelynek során harmincöt országból érkezett 15 000 muzsikus három héten át egyedülálló színpaddá varázsol­ja a várost. A rendezőség adatai szerint több mint 250 zenekar, show- banda és együttes jelentkezett részvételre. A koncertekre és ver­senyekre legkevesebb 600 000 nézőt várnak. Ami a zenei műfajokat illeti, a széles skála a kamaramuzsikától a dzsezzen át az indulókig ter­jed. A fúvószene adja meg az alaphangot. A nemzetközi vetél­kedőn csaknem 120 zenekar méri össze tudását. Az indulók és a showműfaj terén 13 ország 140 együttese verseng egymással a legjobb helyezésekért. A szintetizátor varázslója Kifosztotta a szüleit Egy felső-ausztriai házas­párt nyaralása idején éppen a fia fosztott ki: a 19 éves „gyermek” egy hasonló korú barátjával feltörte a szülők hálószobáját, s ott a szek­rényben talált fémkazettát felfeszítve magáévá tette a családi vagyont, amely 50 ezer schilling készpénzből, valamint több mint egymil­lió értékű takarékbetétköny­vekből és értékpapírokból állt. A zsákmánnyal a két fiú el­ment Linzbe, a készpénzt test­vériesen elfelezték, a többit pedig egy nyilvános illem­hely mennyezeti burkolatá­ban rejtették el. A tettesek leleplezése után a rendőröknek a készpénz ki­vételével sikerült visszajuttat­ni a szülőknek a zsákmányt. Mindkét betörő ellen elfo­gatási parancsot adtak ki, de a család gyermeke a szoros rokoni kapcsolatra való te­kintettel szabadlábon véde­kezhet — jelentette az oszt­rák hírügynökség. Joe Zawinul osztrák szárma­zású amerikai zongorista, billen­tyűs, zeneszerző, „a szintetizá­torvarázslója” hétfőn tölti be 65. életévét: 1932. július 7-én szü­letett Bécsben, Joseph Erich Zawinul néven. A bécsi konzervatórium el­végzése után, az ötvenes évek­ben már játszott jazzt is, de fő­ként tánc- és stúdiózenekarokban kereste kenyerét. Igazi jazz- pályafutása, nemzetközi karrier­je 1959-ben kezdődött, amikor az Egyesült Államokban telepe­dett le, miután ösztöndíjat kapott a híres Berklee zeneiskolába. Már abban az évben Maynard Ferguson zenekarában muzsi­kált, majd Dinah Washington énekesnő kísérőegyüttesébe ke­rült. 1961-től az évtized végéig a szaxofonos Cannonball Adderley combójának tagja volt, közben 1966-ban és 1967-ben saját neve alatt is készített lemezt. Fontos állomást jelentettek ze­nei pályáján Miles Davis első fúziós kísérletei, illetve az ezek­ről készült lemezek, az In A Silent Way (1969) és a Bitches Brew (1970), amelyeken Zawinul elektromos zongorán és az utób­bin orgonán is játszott. 1971-ben Zawinul címmel ismét saját le­meze jelent meg. Még Ferguson együttesében találkozott, majd Davisnél is együtt játszott a kiváló szaxofo­nossal, Wayne Shorterrel, és 1971-ben vele alapította meg a fúziós zene, a jazz-rock történe­tében meghatározó fontosságú Weather Reportot. Ez a zenekar, amelyben Zawinul és Shorter mellett nagyszerű zenészek (bőgősök, basszusgitárosok, ütősök stb.) egész sora váltotta egymást, 1985-ig működött, és fennállásának minden évében je­lentkezett új albummal. 1985-ben Zawinul megint saját néven adott ki lemezt (Dialects), és egy ideig szólóban lépett fel. 1986-ban még megjelent egy Weather Report-album, a This Is This, amelyen Carlos Santana gitározott, ám abban az évben Zawinul már új zenekarával, a Weather Update-tel turnézott, majd létrehozta a Weather Report legjobb hagyományait folytató Zawinul Syndicate-et. Közben időnként szülővárosában, Bécs­ben is vezetett nagyzenekart. Ta­valy újra saját nevén jelent meg két lemeze: a Stories of the Danube és a My People. A Marco Polo-hídnál A Kína és Japán között fennállt súlyos politikai fe­szültségnek hat évtizeddel ezelőtt csak egy látszólag je­lentéktelen szikrára volt szükége, hogy felcsapjon a háború lángja. 1937. július 7-én lövések dördültek el a Pekingtől alig néhány kilo­méterre délnyugatra lévő Marco Polo-hídnál, ahol a Jangce-folyó két partján harcra készen álltak szemben egymással kínai és japán katonák. Ezzel a tűzharccal kezdődött Ázsiában a hábo­rú, amelynek során Japán legyőzte a Közép-Birodal­mat, és amely az első atom­bomba ledobásával ért véget nyolc esztendővel később. Kína számára legújabbko- ri történelmének legsötétebb korszaka kezdődött hatvan évvel ezelőtt. A háború Ja­pán által provokált kitörésé­nek színhelye nem volt vé­letlen. A stratégiai fontossá­gú csomópontnál ágaztak szét a Peking, a tengerpart és az akkori főváros, Nanking felé vezető vasútvonalak. Ebből a térségből vívta két­ségbeesett diplomáciai har­cát Csatig Kaj-sek az ország függetlenségéért, amely már kerek száz esztendeje idegen hatalmak játékszere volt. Miután Japán az 1894-95- ös háborúban meghódította Koreát és Tajvant, jelen­tősen megnőtt az étvágya Kínára is. Különösen a sok­éves polgárháborúban meg­gyengült újkeletű köztársa­ság gazdag nyersanyag­kincseire fájt a foga. A tenno seregei 1931 őszén néhány hét alatt elfoglaltak három nyersanyagban gazdag kí­nai tartományt Mandzsú­riában, és Tokio létrehozta a Mandzsuoko bábállamot. A japán katonák azonban to­vább nyomultak előre nyu­gat felé, és pekingi központ­tal úgynevezett semleges övezetet hoztak létre Észak- Kínában. Ellenőrzésük alá vonták Belső-Mongóliát is. A nagy nyugati nemzetek rossz szemmel nézték ugyan a történteket, de szabad ke­zet adtak a japánoknak, és kelet-ázsiai nagyhatalom­nak ismerték el a Felkelő Nap Országát. Végül a már velencei utazók által is leírt Marco Polo-hídnál történt incidens okot szolgáltatott Kína végleges elfoglalására. A japánok teljes mértékben kihasználták katonai fölé­nyüket, főleg a levegőben és a tengeren. Elfoglalták Pe- kinget, megostromolták a nemzetközi kereskedelmi metropolist, Sanghajt és be­vették Nankingot. Kína eközben külföldi katonai se­gítségben részesült, ami arra késztette Tokiót, hogy teljes erővel folytassa a háborút: 1938 őszére a japánok elfog­lalták az utolsó fontos ten­geri kikötőt, Kantont is. A japán hódítás nem állt meg: Konoje miniszterelnök meghirdette a kelet-ázsiai „Új rendet”; a japánok meg­szállták Indonéziát, és a Pearl Harbor elleni rajtaütés az expanzionista háború tetőfokát jelentette. Japán kézre került Hongkong, Ma­lájföld, Szingapúr és Burma, sőt a Fülöp-szigetek is. Jól­lehet angol és amerikai csa­patok véres harcokban kiűz­ték őket e területek nagy részéről, Tokió csak akkor kapitulált, amikor atombom­ba hullott Hirosimára és Nagaszakira.

Next

/
Thumbnails
Contents