Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

Negyven embert meggyilkolt, kilenc­vennek pedig sebesülést okozott iszlám terroristák rajtaütő osztaga hétfőn Algériában. Az adatokat kedden kórházi orvo­sok közölték. Szemtanúk szerint rajtaütöttek az Algírtól 35 kilométerrel délre fekvő Larba város déli negyedén, amely „a halál háromszögének” nevezett terület kellős közepén talál­ható. A véres merényletről az algériai hivatalos források hétfő estig nem számoltak be. A több tucat fegyveres gonosztevő vasárnap éjféltájban ment be a városrészbe, robbanószerkeze­teket helyezett el, és robbantott fel házaknál. Egyes lakosok torkát elvágták, másokat menekülés közben lelőttek, ismét mások a robbanásban összeomló házak alatt lelték halálukat. A háromnapos hivatalos látogatáson Ankarában tartózkodó Petar Sztojanov bolgár államfő bocsá­natot kért azoktól a törököktől, akiket a kommunista uralom idején a rendszer elnyomott, muszlint nevük megváltoztatá­sára, s így hazájuk elhagyására kényszerített. A bolgár ven­dég bocsánatkérése Süleyman Demirel török államfő jelenlét­ében hangzott el. Törökország és kis ortodox keresztény szom-, szédja viszonyát hagyományosan megterheli az öt évszáza­dos bulgáriai oszmán rabiga emléke és a török nemzetiségű bolgárok erőszakos asszimilációja a kommunista uralom éve­iben. Demirel elnök megígérte: latba veti befolyását annak érdekében, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete vegye le Bulgáriát azoknak az országoknak a listájáról, amelyek sem­mibe veszik a muzulmánok jogait. A Mir űrállomás parancsnoka, Vaszilij Ciblijev egészsége teljesen helyreállt, már nincs szüksége sem a külön pihenésre, sem az orvosságokra, köztük a nyugtátok­ra, amelyeknek szedését az orvosak korábban előírták. Ezt az orosz földi irányító központ szóvivője közölte hétfőn. Ciblijev szívritmuszavarokra panaszkodott, s e panaszai az orvosok feltevése szerint az idegi megterhelés hatására alakultak ki. Kimentette az űrállomáson előforduló sokféle üzemzavar és veszélyes műszaki hiba. Különösen igénybe vette idegeit a Mir űrállomás ütközése a Progressz teherűrhajóval. Ciblijev most már egészségesen készül az augusztus 14-ei visszatérés­re kollégájával, Alekszandr Lazutkinnal együtt. ítéletidő pusztít napok óta Romániában. Az ország keleti részén fekvő Vaslui megyében négy ember vesztette életét: egy asszonyt és egy férfit villámcsapás ütött agyon, két személy a medrükből kilépett folyókba fulladt. A helyi hatóságok keddi közlése szerint az áradások tetemes anyagi károkat okoztak. A negyven romániai megyéből tizet érintenek az áradások, és a szakértők a nagy folyók, köztük a Duna, vízszintjének további emelkedésére számítanak a következő néhány napban. Több ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá Vaslui, Tulcea, Galati, Arad, Bihar és Caras-Severin megyékben. A megáradt folyók mintegy tucat hidat elsodortak, több kilométernyi országút és vasút hasz­nálhatatlanná vált. Aszlan Maszhadov csecsen elnök felfüggesztette keddtől a Moszkvával folytatott tárgyaláso­kat. Felújításukat attól tette függővé, hogy Oroszország elfo­gadja-e a Csecsenföld gazdaságának helyreállítására készí­tett grozniji terveket. Borisz Jelcin orosz elnök grozniji meg­bízottjával folytatott keddi tárgyalásán a csecsen elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja meg a csecsenekkel kötött egyezményeit. Mint Kazbek Csadzsijev elnöki szóvivő kö­zölte a Reuterrel, Maszhadov megtiltotta kormányának, hogy bármilyen kapcsolatba lépjen az orosz kormány tisztség- viselőivel. - Samil Baszajev, akinek nevéhez fűződik az 1995 júniusi, bugyonnovszki túszejtő akció végrehajtása, cáfolta kedden nyilatkozatában, hogy harcosainak egy csoportja Abháziába érkezett volna. Fiatalok egy csoportja benzinespalackokat dobott egy banképületre, s kisebb tüzet okozott hétfőn éjfél­tájban Bilbao észak-spanyolországi baszk városban - közöl­te kedden a független baszk rendőrség, az Ertzaintza. A fiata­lok körülbelül hatan voltak, és álarcot viseltek. A benzines­palackoktól keletkezett tűz kisebb kárt okozott a Bilbao Bizkaiza Kutxa bankfiókjának készpénzkiadó automatájában, a tüzet a tűzoltók gyorsan eloltották. Eltévedt galambok Megtépázódtak az ír pos- tagalambászok tollai: a versenyeken egyre több madaruk téved és tűnik el. Feltételezéseik szerint a mobiltelefonok zavarják meg a tájékozódó képessé­gük és „hazatalálékonysá­guk” miatt csodált galam­bokat, amélyek a Föld mágneses mezőihez és a Naphoz igazodva „navi­gálnak”. Írországban immár nem csak a postagalambok tünedeznek el, hanem a ve­lük versenyzők is, igaz ők csak klubjaikból. A galamb­verseny klubok létszáma drasztikusan gyérült az utóbbi esztendőkben. Az egyik klub szerint a galam­bok eltünedezésében bizo­nyára sólymok is ludasak, de azért a maroktelefonok sem ártatlanok. Írország két mobiltelefon rendszerének működtetői, az Eircell és az Esat Digifone cégek szóvivői másképp vé­lekednek. Szerintük a galam­bok egyszerűen elköltöztek melegebb éghajlatra. (MTI) Világkrónika Jelcin kérése a katonákhoz M77_________ ________ Az Oroszországban meg­kezdett haderőreform célja az ország védelmi képességének minőségi javítása, s az átala­kítás nélkül a jövőben lehe­tetlen feladat lenne szavatol­ni az ország védelmét - hang­súlyozta kedden Borisz Jelcin abban a felhívásában, ame­lyet az orosz hadsereg kato­náihoz intézett, reformintéz­kedései támogatását kérve. Az orosz elnök - aki egyben a hadsereg főparancsnoka ­úgy fogalmazott, hogy a had­erőt meg kell szabadítani a nem kifejezetten katonai feladatok­tól, s a szociális problémák megoldását az állami struktú­rákra kell bízni. Jelcin hangsúlyozta, hogy kompakt, mobil és korszerűen felfegyverzett fegyveres erőkre van szüksége Oroszországnak, ahol nem a létszám, hanem a tu­dás számít. Az orosz haderőt úgy kell fejleszteni, hogy annak ere­je megfeleljen a jelenlegi és prognosztizált katonapolitikai helyzetnek, és összhangban le­gyen az ország gazdasági lehetőségeivel. Az orosz el­nök azt ígérte, hogy a terve­zett létszámcsökkentések előtt alaposan kidolgozzák azok szervezeti és pénzügyi hátterét (a hadsereg létszámát 1,2 millió főre csökkentik). A reform keretében minőségi javulást szeretnének elérni a hivatásos katonák életszínvo­nalát tekintve, s vissza kíván­ják szerezni a katonai szolgálat egykori tekintélyét és társadal­mi megbecsülését - hangsú­lyozta Borisz Jelcin. Robbanás a vagonban Kézigránát robbant kedd délben az észak-őszét főváros, Vlagyikavkáz főpályaudva­rán, a Moszkvába induló gyorsvonat egyik vagonjában. A robbanás következtében öten - köztük négy nő- meg­sebesültek, de halálos áldoza­tokat nem követelt a merény­let. A légnyomás olyan erős volt, hogy három vagonban is károk keletkeztek. Az észak- őszét belügyminisztérium szakértői terrorcselekmény­re gyanakszanak, habár erre egyelőre nincs közvetlen bi­zonyíték. Az utóbbi hónapok­ban azonban kiéleződött a fe­szültség az észak-őszét lakos­ság és egykori lakóhelyükre visszatérő ingus menekültek között. Az oszét-ingus konf­liktus erősödését jelezték az egyre gyakoribbá váló fegy­veres összetűzések és ember­rablások a körzetben, amely régebben a csecsen-ingus au­tonóm köztársasághoz tarto­zott, s Ingusföld ma is igényt formál e fennsíkra.- Arra kiváncsi vagyok, ezt a csütörtököt, hogy kened rá a puskádra?! Meciar a győri találkozóról Vladimír Meciar kedden a szlovák közszolgálati rádiónak nyilatkozva jelezte, hogy miről kíván majd tárgyalni au­gusztus 15-én Győrben Horn Gyulával. MTI _________ ___ A s zlovák kormányfő ismét fontosnak tartotta hangsúlyoz­ni, hogy a győri találkozót kezdeményező telefonbeszél­getés során megkérdezte a ma­gyar miniszterelnöktől: meny­nyire tudja értékelni a bősi erőműnek a mostani áradások során bebizonyosodott elő­nyeit, nevezetesen azt, hogy „az erőmű lényegében meg­mentette Budapestet az ár­vizektől, és ezzel együtt a szlovákiai Csallóközt is”. Meciar szerint Horn Gyula „ki­tért a válasz elől, mondván, hogy a témához a hágai döntés után visszatérünk”. A győri találkozót a szlovák kormányfő szerint a két- és a többoldalú viszony probléma­körének szentelik, mert az EU- meghívásra is számító „Magyar Köztársaság a legnagyobb va­lószínűség szerint már 1999-ben a NATO-tagállamai közé tarto­zik majd, de ezáltal olyan ál­lammá is válik, amelynek nem lesz közvetlen érintkezési pont­ja a NATO-országokkal”. Győr­ben „a kétoldalú kapcsola­tokról is tárgyalnunk kell, mert több, közösen előkészí­tett projekt nem sikerült - márcsak ezért is fontosnak tartom ezt a találkozót” - mondta a szlovák miniszter- elnök, aki hangsúlyozta, hogy mindezekről „már több­ször beszéltünk Horn úrral, le­gutóbb pedig abban állapod­tunk meg, hogy a külügymi­niszterek alaposan előké­szítik” a győri találkozót. Meciar hozzátette: „az 1997 végén esedékes EU-döntéssel kapcsolatos álláspontok tisz­tázását célzó indítékkal más államoktól is több hasonló ta­lálkozóra kaptam ajánlatot”. Szász János díjat nyert Moszkvában MTI ____ Ra ngos elismerésben része­sült Szász János „Witman fiúk” című filmje a XX. Moszk­vai Nemzetközi Filmfesztivá­lon: elnyerte a filmkritiku­sok nemzetközi szövetségé­nek díját. A FIPRESCI-díjat kedden az Elnök Szállóban adta át Marcel Martin, a szö­vetség elnöke. Martin rövid beszédében elmondta, hogy a magyar alkotás kifinomult képi világával és erős lélek­tani töltésével vívta ki a kri­tikusok elismerését. A „Witman fiúk"Csáth Gé­za novellájának felhasználá­sával készült. A történet 1914- ben, közvetlenül az első világ­háború előtt játszódik egy magyar kisvárosban. Hősei két kamasz fiútestvér és sze­mélyes gondjaival viaskodó özvegy édesanyjuk. A teljesen magukra hagyott fiúk elme­rülnek saját különös és kegyet­len világukba, míg végül el­követnek egy szörnyű bűntet­tet. Figyelemre méltó, hogy a rendező Alekszandr Kajda- novszkij orosz színész emlé­kének szentelte a filmet, a kiváló művészhez hosszú barátság fűzte Szász Já­nost. Ugyanebben a szállodá­ban nyújtotta át Rusztam Ibragimbekov, a Filmmű­vészek Szövetségei Konfö­derációjának elnöke a szer­vezet díját a „Hotel Sang­haj” című német alkotás készítőinek. A film 1937- ben játszódik Sanghajban, a különböző nemzetiségű hősök sorsának a japán­kínai háború kezdete szol­gál háttérül. Robin Cook Szarajevóban MTI Robin Cook brit külügy­miniszter a több mint más­fél évvel ezelőtt aláírt day- toni békeszerződés betartá­sát kérte kedden a boszniai unió elnökségének tagjai­val külön-külön folytatott szarajevói tárgyalásokon. Hangsúlyozta továbbá: a nemzetközi közösséget ag­gasztja, hogy a volt jugosz­láv tagköztársaságnak kül­dött segélyek egy része ma­gánzsebekbe vándorol. Alija Izetbegovic bosz­niai elnök a brit politikus­sal folytatott tárgyaláson azt kérte, hogy a nemzet­közi közösség tárja a sza­rajevói vezetők elé az ál­lítólagos sikkasztásokról szóló közléseket alátá­masztó bizonyítékokat, majd megismételte: ve­gyes bizottságot hoz létre a korrupcióval és sikkasz­tással kapcsolatos vádak kivizsgálására. A boszniai elnökség szerb tagjával, Momcilo Krajisnikkal foly­tatott tárgyaláson Cook kiemelte: a nemzetközi közösség nem mond le azon követeléséről, hogy bíróság elé kerüljenek a háborús bűnösök. „A day- toni egyezmény egyértel­műen leszögezi: a musz- lim-horvát föderáció és a Szerb Köztársaság köteles kiadni a háborús bűnök el­követésével vádolt szemé­lyeket. Biztos vagyok ab­ban, hogy a vádlottak egy nap bíróság elé fognak ke­rülni”- mondta Cook a ta­lálkozó után adott nyilat­kozatában. Krajisnik nem értett egyet a brit politi­kussal, s közölte: veszé­lyes és a várttal ellentétes eredményt hoz a ragaszko­dás a háborús bűnösök ki­adatásához. „A kiadatáshoz való ra­gaszkodás lehetetlenné te­szi a boszniai nemzeti kö­zösségek közötti megbé­kélést” - magyarázta a szerb politikus, majd azt is hozzátette, hogy a szerb kézen lévő területeken Radovan Karadzicot, a szerb állam volt elnökét nem tartják háborús bű­nösnek. Krajisnik egyben burkolt fenyegetést inté­zett az SFOR-erők címére, közölvén: amennyiben folytatódnak a háborús bűnösök „titkos listáján” szereplő szerbek elfogásá­ra indított NATO-akciók, a békefenntartók még ke­ményebb ellenakciókra számíthatnak. „Már most is vannak ki­lengések, s csak még bo­nyolultabbá válik a hely­zet” - mondta Krajisnik arra utalva, hogy az utób­bi hetekben a Szerb Köz­társaság területén szinte mindennapossá váltak az SFOR-, illetve az ENSZ- rendőrök elleni támadá­sok. A bosszúakciók az után váltak gyakoribbá, hogy brit SFOR-kalonák agyonlőttek egy háborús bűnök elkövetésével vá­dolt prijedori rendőrt, aki tüzet nyitott a letartózta­tására érkező katonákra.

Next

/
Thumbnails
Contents