Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-30 / 176. szám
X Gazdaság 1997. július 30., szerda Vállalkozói támogatás MTI _________ Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az idén az első félévben mintegy 110 kis- és közép- vállalkozó 9,6 milliárd forint összértékű beruházásához 316 millió forint kamattámogatást nyújtott. A második félévben várhatóan hasonló nagyságú ösz- szeg áll rendelkezésre. Tavaly a támogatások elnyerésére 53 pályázat érkezett, s a beruházások mértéke 4 milliárd forintot tett ki - mondta keddi sajtótájékoztatóján T. Asztalos Ildikó, az IK1M politikai államtitkára. Szólt arról, hogy az eddig elfogadott pályázatok, illetve az azokra nyújtott kamattámogatás mintegy 60 százaléka gépek és berendezések beszerzését szolgálta, 26 százaléka ingatlanvásárlásra, a többi forgóeszközfinanszírozásra jutott. A kamattámogatást elnyert vállalkozások több mint fele 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás volt. Ezen belül is jelentős a mikrovállalkozások aránya. A pályázatokban bemutatott fejlesztések hatására az érintett vállalkozói kör gazdasági helyzete nagymértékben javul - szögezte le az államtitkár. A fejlesztések eredményei várhatóan a vállalkozások méretbeli átrendeződésében is érzékelhetők lesznek, mivel a támogatott körben a mikrovállalkozások részaránya az előrejelzések szerint 2001-re a jelenlegi 31 százalékról 13 százalékra csökken, a kis- és közepes vállalkozások aránya pedig növekszik. A hátrányos helyzetű megyéket a minisztérium a támogatások odaítélésénél kiemelten kezeli, a most elfogadott pályázatokból is 12 érkezett Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből. T. Asztalos Ildikó szólt arról is, hogy 1997 és 2001 között összesen körülbelül 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások hiteleinek kamattámogatására. Megjegyezte: a vállalkozók jó önkontrollját jelzi, hogy a beérkezett pályázatok közül az idén mindössze hármat kellett visszautasítani, mert hitelképességük nem volt megalapozott. Tovább dráguló búza MTI ____ A Budapesti Árutőzsde határidős devizapiacán kedden csaknem 26 ezer kontraktus kelt el 3,8 milliárd forint értékben. A forgalom mintegy hétharmadát a három határidőre gyengülő német márka tette ki. Ä deviza árfolyamok többsége vesztett értékéből, az angol font hozzávetőleg két százalékot. A gabonapiacon 843 kontraktusra kötöttek üzletet az alkuszok 407 millió forint értékben. Az étkezési búza jelentős forgalomban drágult tovább, a lejáratok többségénél 400 forinttal, jövő január-márciusra 100, illetve 270 forinttal erősödött. Segítenek a rászorulóknak K. /. (Új Kelet) _________ A Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanácsa által meghirdetett pályázat újabb fordulójának határideje augusztus 31. Az előző fordulóhoz hasonlóan a Megyei Területfejlesztési Tanács ismét benyújt regionális szinten összehangolt pályázatokat. Ezzel az összefogással azok a települések sem maradnak ki a pályázati lehetőségből, amelyek nem tudják vállalni száz munkanélküli foglalkoztatását. Az előzetes elképzelések szerint a tanács egy témakörben nyújt be megyei pályázatokat: A szociálisan rászorultak megsegítése és ellátása közmunkával. A pályázatot megyei szinten ezúttal is a Megyei Fejlesztési Ügynökség, illetve a Közmunka Program Iroda munkatársai koordinálják. A pályázattal kapcsolatban augusztus 5-én délelőtt tíz órakor tartanak tájékoztatót a megyei önkormányzat nagytermében. Ott lehet átvenni a nyomtatványokat, melyek kitöltésével és beadásával lehet csatlakozni a pályázókhoz. A kitöltött nyomtatványok beadásának határideje augusztus 18., a mellékleteket pedig augusztus 23-áig lehet benyújtani. Turisztikai konferencia K. /. (Új Kelet) _ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai lehetőségei címmel kétnapos konferencia kezdődik szerdán Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében. A rendezvényt délelőtt kilenc órától Lázár János, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke és dr. Johann Friedrich, Eszak-Raj- na-Vesztfália képviselője nyitja meg. Dr. Szép Zsófia, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője az idegen- forgalom fejlesztésének képzésre, munkanélküliségre gyakorolt hatásáról tart előadást. Az idegenforgalom magyar rendszeréről dr. Csizmadia László, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola főigazgatója számol be. A falusi idegenforgalomról Zlota József, a Falusi Turizmus Megyei Szövetségének főtitkára, a finanszírozási lehetőségekről Róka László, a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója ad tájékoztatást. Szó lesz a Felső- Tisza-vidék turisztikai lehetőségeiről, a nem tervezett üdülőhelyek létrejöttéről, valamint új tervekről és Sóstó fejlesztésének elképzeléseiről. A tervektől a megvalósításig Sokszor a fejünkhöz kapunk, ha egy tanulmány elkészítésének költségeit látjuk. Az adatok megszerzése, az utazások, a díjak és a dokumentumokhoz szükséges eszközök költsége sokszor a csillagos eget éri. Mire kell ennyi pénz? - kérdezhetnénk. A jó és tartalmas munkához és a használható tervek megalkotásához azonban nemcsak időre van szükség, hanem megfelelő forrásra is. Kozma Ibolya (Új Kelet) A települések infrastruktúrájának fejlődése, valamint az elmúlt években megerősödött környezetvédelmi gondolkodás hatására az önkormányzatok megoldandó feladatainak sorában egyre inkább jelentőséget kapnak a kommunális hulladékok okozta problémák. Noha még nincs megyei hulladékgazdálkodási koncepció, több kistérségi lerakó megépítését kezdeményezik a megyei települések. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás önkormányzatai eddig is megpróbálták minél jobb színvonalon gyűjteni a hulladékokat. Nemrégiben a Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált alapjából több mint kétmillió forintot kaptak a kistérségben keletkező kommunális hulladékok kezelésének teljes körű tanulmánya elkészítésére. A tervek kidolgozásában az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület, az Eco-Men Bt., a Kertterv Bt. és a Köztisztasági Kft. is résztvett. Analizálták a hulladékokat, mérlegelték a térség hulladékgazdálkodási helyzetét, és egyúttal megoldási lehetőségeket javasoltak. Eszerint a kistérség valamennyi településén szelektív udvarokat állítanak majd fel, ahol válogatják a hulladékot, s ezután szállítják tovább a megfelelő helyre. Az újrafelhasználható hulladékokkal egy idő után újra találkozhatunk, de azok már más anyagot tartalmaznak. Tisza Gabriella, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYET) vezetője elmondta, a közelmúltban az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól tízmillió forintot kaptak pályázati úton, mindez azonban még nem lenne elég az előzetes elképzelések megvalósításához. Az önkormányzatok vállalták, hogy térítésmentesen helyet adnak az udvaroknak, a szükséges eszközök, edények megvásárlását a társulás vállalja. A települések szelektív udvarainak alkalmazottait is az ENYFT fizeti. A társaság további pályázatot nyújtott be a decentralizált alapokra a Megyei Területfejelsztési Tanácshoz, hiszen a továbbiakban az udvarok eszközeinek megvételéhez további forrásokra van szükség. A figyelemfelhívó prospektusok, plakátok nyomtatása is jelentős pénzeket emészt fel.- Az újfajta hulladékgyűjtéshez egyfajta szemléletváltásra van szükség - mondja Tisza Gabriella. - A térségben lakóknak szeptembertől másképp kell gyűjteniük a szemetet, mint korábban. A tudatformálást az iskolában kezdjük, hiszen leginkább a gyerekek tudnak hatni szüleikre, s nem árt, ha a felnövekvő gyerekek tudják, hogyan kell gyűjteni, illetve válogatni a hulladékot. A térség polgármestereivel nemrégiben Grazba utaztunk egy tapasztalatszerző útra. Az olt élő háziasszonyok mesélték; számukra már természetes, hogy a joghurtosdobozt kimossák, a fémfedelet leveszik, és más-más helyen gyűjtik. A közös kukák különböző színűek, külön tárolják a műanyagot, az üveget és a papírt. Alapjaiban már nálunk is létezik a hulladék újrafeldolgozása. A gazdálkodók a tejfölösdobozokba palántáznak. Ez is az egyik módja a feleslegesnek hitt dolgok hasznosításának. A szakemberek szerint öt-hat év kell ahhoz, hogy az emberek alkalmazkodjanak a változásokhoz, s megszokják az újfajta műveletet. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság településein újfajta tevékenységet kezdeményeznek. Ezzel a környezetük védelmét, tisztaságát garantálják. Egy lépéssel közelebb jutnak Európa felé. Világgazdasági mutatók Munkatársunktól A fejlett ipari országok 1996-ban mérsékelt ütemű, átlagosan mintegy két százalékos gazdasági növekedést értek el. Az OECD-tagországok- ban megállt a növekedés lassulása, sőt a magyar külkereskedelem szempontjából döntő fontosságú Nyugat-Európában még fel is gyorsult. A mérsékelt ütemű fejlődés a pénzügyi stabilitás körülményeinek előtérbe helyezésével függött össze. A régióban eredményes volt az inflációellenes politika, a fogyasztói árak növekedési üteme 1990 óta folyamatosan csökkent, nagy súlyt fektettek a költségvetési, a jóléti és a szociális kiadások csökkentésére. A CEFTA-országokban folytatódott a gazdasági növekedés, és ez húzóereje volt a térségen belüli kereskedelem élénkülésének. A FÁK-tagál- lamokban, ha csökkenő mértékben is, tovább tartott a gazdasági visszaesés. Oroszországban politikai bizonytalanság rontotta a gazdasági kilátásokat, ugyanakkor mind Oroszországban, mind a térség másik fontos országában, Ukrajnában sikerült jelentősen csökkenteni az inflációt. A belső strukturális átalakulás gondjai és a rossz mezőgazdasági terméseredmények miatt lelassult a növekedés Bulgáriában és Romániában. Az év elején azonban mindkét országban a kibontakozás jelei mutatkoztak. A fejlődő országok gazdasági növekedése gyorsult, 1996- ban együttesen hat százalék körül alakult. Nőtt Afrika GDP-je, sőt az egy főre jutó GDP mértéke is. Latin-Amerikában és a Közel-Keleten a fejlődés mintegy három százalékos volt. Leggyorsabban továbbra is a kelet- és dél- ázsiai térség fejlődött. Kiemelten jók Vietnam és Kína növekedési mutatói. A Berni Unió, a Hitel- és Beruházásbiztosítók Nemzetközi Szövetségének tagja 1996-ban mintegy háromezerkétszáz milliárd USA-dollár exporttal a világexport nyolcvan százalékát adta. Ennek 1,3 százalékát támogatták biztosítással. A nemzetközi hitelbiztosítói közösség számára kiemelkedően jó volt az elmúlt esztendő. Az év összesített ereménye 1981 óta először volt pozitív. Az országok együttesen 8,7 milliárd USA- dollárt fizettek ki exporthitelezési károkra, ami az előző évinél 21,5 százalékkal volt kevesebb. A megtérülés 8,9 milliárd dollár volt, ez 1995- höz viszonyítva 12,7 százalékosnövekedést jelent. Mind a jó hitelbiztosítási eredmények, mind a fejlődő országokba irányuló tőkeáramlás kiemelkedő mértéke összefügg a nemzetközi gazdasági és politikai klíma kilencvenes évekbeli alakulásával és a világgazdaság integrációjának gyorsulásával. Külföldi befektetések politikai kockázatok elleni biztosításával a Berni Unió 24 tagországa foglalkozik. 1996-ban a huszonnégy ország befektetési-biztosítási portfoliója huszonnyolc százalékkal nőtt, és elérte a 43,5 milliárd dollárt. Az országok 15,2 milliárd dollár értékben biztosítottak új befektetéseket, ami ugrásszerű, csaknem ötvenszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Biztosított betétek Munkatársunktól ___ Az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) tájékoztatása szerint a társaság tagintézeteinél elhelyezett biztosított és nem biztosított megtakarítások összege - az 1996. év végi állapotot tükröző díjbevallások szerint - csaknem háromezer-háromszáz milliárd forint volt. Ez tíz százalékkal volt magasabb, mint az előző év végén. A megtakarítások kilencvennégy százalékát a bankokban, hat százalékát takarék- szövetkezeteknél helyezték el. A bankok és takarékszövetkezetek összesen tizenkét és fél millió darab, Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betétszámlát vezettek, az átlagos betétnagyság százhatvanezer forint volt. A betétállományon belül az ÓBA által biztosított betétek aránya az elmúlt évben három százalékponttal nőtt, ugyanebben az időszakban az állam által garantált betétek aránya huszonkét százalékról tizenhét százalékra esett vissza. Az elmúlt két évben az aránynövekedés lelassult. Két év alatt az állam által garantált betétek aránya huszonnyolc százalékról tizenöt százalékra csökkent, ami összhangban van azzal a jogszabályi rendelkezéssel, mely szerint az ÓBA létrejötte után elhelyezett betétekre nem terjedhet ki az állam garanciája. Következésképpen a betétek betet-ki- vét forgalma automatikusan csökkenti az állami garancia részarányát. Az állami garanciával védett betétállomány arányának 1996 folyamán bekövetkezett hét százalékos csökkentését az ÓBA által biztosított betétállomány arányának három százalékos növekedése nem tudta egyensúlyozni, ennek következtében tavaly az állam által nem garantált OB A-betétek aránya visz- szaállt az 1994. évi tizennégy százalékos szintre. A nem biztosított betétállomány aránynövekedését főleg az fokozta, hogy a takarékbetét-állományon belül a nem névre szólóan elhelyezett betétek aránya tíz százalék- ponttal nőtt. A megtakarításokon belül az értékpapírszerű formában elhelyezett betétek védettsége erősödik 1997-től, mivel az 1996- os hitelintézeti törvény ezentúl ezekre is kiterjeszti az OBA-biztosítást. Az idén működési engedélyt kapott lakás-takarékpénztáraknak is csatlakozniuk kell az OBA-hoz, így az ott elhelyezett betétek is ÓBA általi védettséget élveznek. Áz Országos Betétbiztosítási Alap 1997. július I- jén működésének ötödik évét kezdte meg. Összesen 289 tagintézete van, ebből negyvenkét bank és lakástakarékpénztár, 247 pedig takarékszövetkezet.
