Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-18 / 166. szám
Megyei krónika Garabonciás-tábor Munkatársunktól Nagyhalászban megnyitotta kapuit az immár hagyományosé vált nyári Garabonciás-tábor. Az általános iskolások számára szerveződött, tíz napon át tartó foglalkoztató programok sora a délelőtti ismerkedéssel kezdődött a közel harminc kisdiák számára. Délután a linóleummetszés és a gyöngyfűzés „tudományával” barátkoztak a gyerekek. Előkerült A táltos ökör című mese is, amelyet a tábor ideje alatt megtanulnak a kisgyerekek és az utolsó napon, színjátékként előadnak. Családosok találkozója Vasas László Országos családi találkozót rendez az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége Debrecenben augusztus 11-16. közölt. A 4500 forintos részvételi díj magába foglalja az étkezés és a szállás költségeit. A gazdag programban művészeti műsorral mutatkoznak be az értelmileg sérült emberek, lesz kiállítás, vásár, a résztvevők kézműves foglalkozásokon is lemérhetik kreativitásukat. A szülők kerekasztal-beszél- getéseken, lelki és szakmai megközelítésben vizsgálhatják meg a család és a rehabilitáció szerepét. Jelentkezni lehet személyesen Nyíregyházán, a Vécsey köz 4. szám alatt Tárnái Ottómé megyei titkárnál, vagy a 42/312- 224-es telefonon. Nincs ügySélgogadás A Mozgáskorlátozottak tatarozás, festés miatt—júli- Szabolcs-Szatmár-Bereg Me- us 21-étől augusztus 26-áig gyei Egyesülete értesíti a sors- szünetel. Az első ügyfélfo- társakat, hogy az ügyfélfoga- gadó nap augusztus 27-én dás - gyermektáboroztatás, lesz. Nem kocsma Lapunk július 14-ei, hétfői számában a Keresik a hajléktalan gyilkosát című írásban olvasói jelzés szerint félreérthető volt a Nyíri Fészek megnevezése. A rendőrségi anyag alapján készült tudósításban a közismert vendéglő egy felsorolásban a kocsmák között szerepelt, amiért az érintettek elnézését kérjük. K öztereink rendjéről kedvem lenne ódát zengeni, de mert ez nem szokás, így csak prózában fejezem ki elismerésemet azoknak, akik sokat tesznek annak érdekében, hogy Nyíregyházán tiszta legyen sétány, utca, tér. Jönnek szorgosan, locsolnak, söpörnek, metszik az ágakat, körbekapál- ják a fákat, felszedik a szemetet, az- t á n mindent el is szállítanak. Vélhetően igen jól szervezett közhasznú munkásokkal dolgoztatnak, akik számára ez a munka láthatóan kellemes. Lényegében mindegy, ki csinálja, az a fő; van már jele annak, hogy a város kellemes képet mutasson. Tény, a város tisztasága azon múlik, hogy takarítanak. Persze azon is, hogy megbecsülik-e ezt a munkát azok, akik jönnek-mennek, üldögélnek, álldogálnak. Láthatóan itt vannak az igazi bajok. Mert amolyan Déva vára dolog ez így. Amit kisöpörnek délre, be- szotyolázzák estére, megtűzdelve papírral, jégkrém- nyéllel, nejlonzacskóval, csikkel, óvszerrel, kutyagumival, törött üveggel. Aztán megint jönnek és söpörnek, elszántan, és gondolom csodálkozva, hogyan képes az ember ennyit az utcára, térre, sétányra pisz- kítani. Mert képes! Fura teremtmény az ember. Ha nem takarítanak, felháborodik, sok a saját maga által csinált szemét. Ha takarítanak, nem tudja elviselni, hogy nincs saját maga által termelt kosz és hulladék. Egyensúly kellene, hiszen a dolog lényegében így reménytelen, mint ahogy a danai- dáké is az volt, amikor fenék nélküli edénybe merték a vizet. T udom, óhatatlan, hogy ne legyen szemét. Nyíregyházán aztán a szél is besegít, az is viszi-hozza a nyitott kukából, konténerből. Az is tény, a világ városai sem azért tiszták, mert ott senki nem szemetel, hanem attól olyanok, amilyenek, hogy ott is takarítanák. A tisztaságnak visszatartó erőnek kellene lenni! Ez környezetkultúra kérdése! Hát ez nincs! így aztán óda helyett néhány prózai sor azoknak, akik takarítanak, akik tesznek értünk. És prózai, csaknem legorombító sorok nekünk, akik ezt nem becsülik. Ez így paritásos, de nem jó. Az lenne a szép, ha egyszer a takarítók akarnának ódát írni rólunk, akik nem piszkítunk magunk alá. Ehhez viszont még nem született meg a poéta. Óda helyett Bürget Lajos 1997. július 18., péntek Mesterremek, remek mester A mai nagyipari termelés, az olcsóbb és célszerűbb árucikkek divatja háttérbe szorította a kisipari munkát. Kevés szakmunkásból válik mester, hiszen a szalagmunka nem teszi lehetővé, hogy a szakma minden csínját- bínját megtanulják és mesterfokra emeljék. Ezt felismerve, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kézműves Kamara sok év után ismét mestervizsgára invitálta megyénk legjobb asztalosait, hogy a több száz évre visszatekintő céhes hagyományokat újjáélesztve megmutassa a szakma igazi arcát. A napokban mesterlevelet szerzett aztalosok között találtunk egy nyíregyházi fiatalembert, MálikZoltánt, aki büszke mosollyal fogadja a Mester úr megszólítást. F. Sipos József (Új Kelet)- Ön azon kevesek közé tartozik, aki nem csupán egy használati tárgyat igyekezett alkotni mesteri fokon, hanem igazi, hagyományos mesterremeket készített. Mi motiválta ebben?- A régi, céhbeli mesteremberek is mindig megpróbálkoztak ez alkalommal egy különleges, életre szóló műalkotást készíteni. Kialakult közöttük egy egészséges versengés: ki tudja a legszebb remeket felmutatni? Egy mesterremek akkor tökéletes, ha a szakma összes fogását reprezentálja, és használható is annak ellenére, hogy a célszerűség ebben az esetben háttérbe szorul. Az én remekem legérdekesebb része az úgynevezett kockamustra, ami az intarziakészítésnek egyik módja, de fontos a különböző faanyagok egymás mellé illesztése is olyan módon, hogy ez kiemelje a fa természetes struktúráját. Igyekeztem bemutatni azt is, hogy biztos kézzel bánok a faesztergával. Próbáltam érvényesíteni az aranymetszés szabályait. A fényezési technika egy sajátságos módját alkalmaztam: a több száz éves hagyományt őrző francia politúrozást, mely selyemfényű felületet ad. A jó mester ismeri a hagyományokat is. Én egy önálló tervezésű asztalos céhládát készítettem neoklasszicista stílusban.-Milyen jogosítványai vannak egy mesterlevéllel rendelkező iparosnak?- Az önálló vállalkozó már foglalkozhat tanulókkal is, de az igazi öröm az, hogy a szakma legjobbjai között tartanak számon. Büszkeséggel tölt el, hogy azok sorába állhatok, akik a nagy elődök nyomdokait követve a műbútorasztalos szakmát ilyen nívóra képesek emelni. Őszintén remélem, hogy a kamara segít nekünk visszaszerezni a szakma becsületét.- Megvásárolható a mesterremek?- A mesterremek nem eladó! Az igazi mester élete végéig megtartja, rokonainak, barátainak mutogatja, és végrendelkezik a sorsáról... nem egyszer múzeumba kerül. Az én alkotásom anyagi értéke százharmincezer forint körül van, de eszmei értéke ennél jóval nagyobb.- Vásárlói kereslet van-e az ilyen temékek iránt? — Az emberek nem rohamozzák meg a mestereket az ilyen darabokért. Többségük inkább a futószalagon készült divatos termékeket veszi meg, melyek praktikusak és jók, csak nélkülözik a művészi értéket. A magas ár miatt csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak a tömör fából készült igényes mestermunkák megvásárlását. Határok mentén Vasas László (Új Kelet) Tegnap fejeződött be a Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztések Munkabizottságának kétnapos ülése Nyíregyházán. A négy éve alakult Kárpátok Eurorégió Románia, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország határ menti megyéit tömöríti. A munkabizottság vezetőjétől, Lab- bancz Marianntól megtudtuk, a tanácskozás többek között annak á lehetőségét kereste, hogy miként lehetne kiszabadítani a határok közé szorított kereskedelmet, hogyan lehetne gazdasági egységbe foglalni a térséget. A szervezet kereskedelemfejlesztési információs hálózat kiépítését tervezi, szeptember végéig nyújtják be az Európa Tanácshoz azt a pályázatot, mellyel hozzájuthatnának a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez szükséges anyagi támogatáshoz. A képviselők a múlt héten Brüsszelben jártak, ahol az együttműködés lehetőségeiről, formáiról tárgyaltak az Európa Tanács, a fla- mand kormány és a német— holland-belga Maas-Rajna Eurorégió megbízottaival. Az utóbbi szervezet technikai felszerelésekkel és a határ menti együttműködés módszereinek, tapasztalatainak átadásával kívánja segíteni a Kárpátok Eurorégió munkáját. A legfontosabb feladat azonban a régió fejlesztési stratégiájának kidolgozása, melyhez az ENSZ és az Európai Unió segítségével fognak hozzá. Nekik is jut a nyaralásból Hatházi Andrea (Új Kelet) Hátrányos helyzetű családban élő gyermekeknek is változatosan telnek a július 14— 23. közötti napok, hiszen a nyíregyházi Családsegítő Szolgálat szervezett számukra napközis tábort. Az anyagi gondok, betegség vagy munkanélküliség miatt hátrányosnak nyilvánított közel ötszáz család gyermekei közül csak húsznak van idén lehetősége ingyenesen a nyári táborozásra. Az Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány és a városi önkormányzat szociális bizottságának pályázatain 125 ezer forintot sikerült elnyerni továbbá szponzorok természetbeli felajánlásai segítik a programok megvalósítását, az ellátás megszervezését. Változatosan telnek a napok Pálócziné Székelyföldi Ágota, a tábor vezetője és munkatársai, Henzselné Mán- di Anna, Tomasovszkiné Pa- licz Agnes, Bajánházi Judit, Rudda Mihály, Makara Ta- másné, Iglai János és Tamás Tibor felügyelete alatt. Mindennap a gyermekekkel tartanak, tevékenyen részt vesznek a napi programban, amelyeket a segítő intézmények profilja szerint alakítottak ki. E szerint a hétfői nap a mozgásé, sporté volt. Kedden a Nép- művészeti Stúdióban kézműves foglalkozáson vettek részt az apróságokkal, ahol agyagból kisebb ajándéktárgyakat mintáztak. Szerdán kedvezményes jeggyel eljutottak a sóstói Tófürdőbe, csütörtökön pedig a császárszállási tóban horgászhattak, csónakázhattak a gyerekek, s az estebédet, a bográcsban főtt babgulyást a Csali Csemege portáján fogyasztották el. A gyerekek étkezéséről a Vela Kft. és a Tas és Társa Kft. gondoskodik. Pénteken a Bessenyei György Tanárképző Főiskola botanikus kertjében ámulhatnak a növénycsodákon. A jövő hétfői vadasparki látogatáson az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület környezetvédelmi vetélkedőt szervez nekik, a Múzeumfaluba majd kedden, a sóstói tornapályára pedig szerdán indulnak, ahol este tábortűz és szalonnasütés zárja a nyolcnapos programok sorát. A 8-14 év közötti gyennekek most az első nap ismerték meg egymást, de már a csütörtöki találkozásukkor párokba, csapatba verődve élvezték a friss levegőt, jókedvű napokat.
