Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

1 Állítólag elmenekült az országból Radovan Karadzic boszniai szerb exelnök, akii a hágai nem­zetközi bírói fórum háborús bűnök gyanúja miatt kerestet - közölte szombat éjjel a BBC tévé. A brit tévé híradása köze­lebbről meg nem nevezett belgrádi forrásokra hivatkozott, de hozzátette, hogy a helyi NATO-parancsnokság egyelőre nem erősítette meg az értesülést, s az sem ismeri, hogy a hágai körö­zési lista első helyén álló boszniai szerb politikus valóban kiju­tott az országól, s hogy hová mehetett. A NATO terjeszkedésére való tekintettel Fehéroroszországban meg kell szilárdítani a rendet és a fe­gyelmet - szögezte le szombaton Alekszandr Lukasenko el­nök, hozzáfűzve, hogy már készülőben van az a rendelete, amely ezt a célt szolgálja. Egy repülőgép-javító üzemben tett látogatásakor elhangzott nyilatkozatában az államfő fi­gyelmeztetett: Lengyelországnak a NATO-ba való meghí­vása azt jelenti, hogy Fehéroroszországnak össze kell szed­nie magát, s ez különösen vonatkozik az olyan vállalatokra, amelyek tevékenysége potenciálisan katonai célokat is szol­gálhat. Az államfő szerint a vállalatvezetőknek nincs elég hatalmuk a munkafegyelem érvényesítéséhez, s közölte: készülő új rendelete változtatni fog ezen. Nagyerejű robbanások rázták meg szombaton két havannai szálloda előcsarnokát. A Capri és a Nációnál hotelben déltájban, tízperces időkülönbséggel bekö­vetkezett detonációkat követően mentőautók jelentek meg a két szálloda előtt, de az első hivatalos tájékoztatás szerint csak három személy szenvedett könnyebb sérüléseket. A kubai bel­ügyminisztérium közleménye szerint mindkét esetben bomba- merénylet történt, s bizonyítékok vannak arra, hogy a robbanó­szerkezeteket az Egyesült Államokból érkezett személyek he­lyezték el a szállodákban. Elítélte a Kambodzsában lezajlottba cokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton, és mélységes aggodalmát hangoztatta nyilatkozatában az indokínai ország­ban történtek miatt, de nem nevezte meg a felelőst. Az 1991-es párizsi békeegyezmény tiszteletben tartására szólította fel a kam­bodzsai politikai erőket, és szorgalmazta, hogy rendes időben, tehát jövőre tartsák meg a következő parlamenti választásokat, s legyenek azok „szabadok és tisztességesek”. Világkrónika Thaiföldi szállodatfiz - kilencvenegy halott Szombaton további 11 holttestre bukkantak a thaiföldi Pattayában kiégett szálloda füstölgő maradványai között. Ezzel 91-re emelkedett a pénteki tűzvész áldozatainak száma, de a tűzoltók szerint ez valószínűleg még min­dig nem a végleges mérleg: még nem sikerült teljesen átvizsgálni az épület romjait. Hatósági közlés szerint pén­teken egy közlekedési balesetben 18-an meghaltak azok közül, akik a mentésre siettek. MTI Külügyi jelentés A thaiföldi hatóságok azono­sították a pénteki szállodatűz hat magyar áldozatát, egy sze­mélyt pedig eltűntnek nyilvá­nítottak. A tárca a hozzátarto­zókat a tragédiáról még pénte­ken hivatalosan értesítette. Erről Mariin Györgyi, a Kül­ügyminisztérium konzuli fő­osztályának vezetője számolt be szombaton az MTI-nek. Elmondta azt is: a balesetet követően a bangkoki nagykö­vetség ügyvivője azonnal a helyszínre utazott, részt vett az azonosításban, illetve kiállítot­ta azokat az igazolványokat, amelyekkel a 17 tagú turista- csoport életben maradt tíz tag­ja elhagyhatta az országot és hazatérhetett. A holttesteket az utasokat biztosító társaság szál­líttatja haza, az ehhez szüksé­ges hatósági feladatokat a Kül­ügyminisztérium intézi. Magyar túlélők A thaiföldi katasztrófa tíz magyar túlélője szombaton a kora reggeli órákban hazaérke­zett Budapestre. Mint ismere­tes, a pattayai szállodában, amelyben pénteken délelőtt tűz ütött ki, egy 17 tagú magyar csoport is tartózkodott, akik közül hatan meghaltak, egy utasról pedig még nincsenek hivatalos információk. A Tan-Túra Utazási Iroda thaiföldi referense az MTI-nek a repülőtéren elmondta: a túlélők közül hárman a tetőn keresztül menekültek ki, ket­ten az uszodában, öten pedig a városban tartózkodtak a rob­banás idején. Az áldozatok, illetve az eltűnt személyek között van egy háromtagú csa­lád, és két fiatal pár. Az utasok egyébként az eredeti program szerint is ezzel a járattal érkez­tek volna haza. A Ferihegyi repülőtéren az Európai Utazási Biztosító Rt. vezérigazgatója 40 ezer forint előleget fizetett a poggyász­károk terhére. Újságíróknak nyilatkozva elmondta: a holt­testek hazaszállítását is - amely néhány napon belül várható - a biztosító intézi. Brutális szerb rendőrakció MTI Jelentősen fokozódott a feszültség a jugosz­láviai Szandzsákban, ahol a belgrádi kor­mány feloszlatta a Növi Pazar-i önkormány­zati testületet, s azzal vádolta a tavalyi hely- hatósági választásokon győztes muzulmán pártokat, hogy megkülönböztető intézkedé­sekkel sújtották a térségben élő ortodox val- lásúakat. Szombati zágrábi sajtójelentések szerint a szerb rendőrség erőszakkal oszlatta szét a Növi Pazar-i muzulmán többségű önkor­mányzatot, s az ütlegekből kijutott Sulejman Ugljaninnak is, a Muzulmán Nemzeti Tanács elnökének, aki szombatra összehívta a bosnyá- kok, törökök, albánok alkotta testületet, hogy azon a Szandzsák autonómiájának kihir­detéséről tárgyaljanak. (A szandzsák török közigazgatási területet jelent, a vilajet része.) A Vjesnik című zágrábi napilap szombati száma szerint Belgrád kiegészítő biztonsági erőket vezényelt Növi Pazarba, ahol a helyi rendőralakulatokkal együtt lezárták a város­ba vezető utakat, megszakították a külvilág­gal a telefonösszeköttetést, s mesterlövészeket helyeztek el a rendőri ellenőrzés alá vont köz­épületeknél. Horvát képviselő vádjai MTI Szalay Zsolt zágrábi ma­gyar nagykövet szombaton határozottan cáfolta, hogy tönkre akarná tenni a Horvát­országi Magyarok Demokra­tikus Közösségét (HMDK), mint ahogyan azt Jakab Sán­dor, e szervezet alelnöke, a zágrábi parlament képviselő­je állította az FKGP budapes­ti sajtóértekezletén. A nagykövet az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyel­met arra: a zágrábi diplomáci­ai képviselet is kötelességé­nek tartja, hogy kapcsolatot tartson mindazon pártokkal, szervezetekkel és politikusok­kal, beleértve valamennyi hor­vátországi magyar kisebbségi szervezetet is - így a Horvát­országi Magyarok Demokra­tikus Közösségét (HMDK) és a Horvátországi Magyarok Szövetségét (HMSZ) -, ame­lyek, illetve, akik tenni tudnak a határokon túl élő magyarság helyzetének javításáért. Szalay Zsolt elmondta, hogy — bár a nagykövetségnek hiva­talos kapcsolata van az Illyés Alapítvánnyal, - távolról sem ő irányítja az alapítvány hor­vátországi alkuratóriumát, amelynek munkáját a buda­pesti kuratórium tavaly fel­függesztette, mivel e testület­ben a HMDK-t és a HMSZ-t képviselők közötti ellentéte­ket nem látta áthidalhatónak.- Mit bámul? Nem látott még melltartót? Havel továbbra is elnök szeretne lenni Horgászbottal, gőzfürdővel Orosz-finn csúcs Václav Havel bejelentette, hogy jövő januárban, amikor lejár az elnöki megbízatása, újra jelöltetni kívánja ma­gát a Cseh Köztársaság legmagasabb alkotmányos tiszt­ségébe. Döntését, amelyet a cseh államfő szombaton dél­ben prágai sajtótájékoztatóján hozott nyilvánosságra, elsősorban a „közügyek iránt érzett nagy felelősséggel” indokolta. MTI Kötetlen formában kezdett tárgyalásokat szombaton az észak-oroszországi Karéliában szabadságát töltő Borisz Jel­cin elnök és Mártii Ahtisaari finn államfő. A két politikus horgászat közben, illetve orosz gőzfürdőben, „bányá­ban” tárgyal a két ország vi­szonyáról, illetve a madridi NATO-csúcs utáni európai biz­tonsági helyzetről. Jelcin és Ahtisaari a Petro- zavodszktól 25 kilométerre lévő Uksezero tó partján lévő kormányüdülőben találko­zott. Szigorú napirend nincs, de Ahtisaari jelezte a kétnapos találkozó kezdetén, hogy az egyik vezető téma lesz a mad­ridi NATO-csúcs, az észak-at­lanti szövetség bővítése és ez­zel összefüggésben az európai biztonsági helyzet. Moszkva ellenzi a NATO bővítését, és a tömbön kívüli Finnországgal hagyományosan jó a viszonya. Jelcin várhatóan felveti, hogy a jövőben a két ország együt­tesen őrizze a közös határt. A madridi csúcs után egyéb­ként egymásnak adják a kilin­cset a Moszkvába látogató külföldi politikusok. Miköz­ben Jelcin Ahtisaarival horgá­szik és gőzfürdőzik, Szent­pétervár vendége lesz Made­leine Albright amerikai kül­ügyminiszter, aki vasárnap szintén a mardidi NATO- csúcs utáni biztonsági kérdé­seket vitatja meg vendéglá­tójával, Jevgenyij Prima- kovval. A hét elején Moszk­vába látogat a brit és a német külügyminiszter is. MTI _____________ A 61 éves államfő egyebek között úgy fogalmazott, hogy „továbbra is az állampolgár­ok szolgálatában kíván ma­radni”. Hangsúlyozta, hogy amennyiben megkapja a par­lamenti pártok bizalmát, to­vábbra is betölti a köztársa­sági elnöki tisztséget. Havelnek, aki 1989-től 1992- ig a szövetségi csehszlovák állam elnöke volt, 1993-tól pedig az önálló Csehországé, 1998. január 26-án jár le az ötéves mandátuma. A hatá­lyos cseh alkotmány'" szerint egy személy két megbízatási időszakban láthatja el az el­nöki tisztséget. Csehországban a köztársa­sági elnököt a parlament vá­lasztja. Az államfő ismételt jelöltségét a jelenlegi jobbol­dali hármas kormánykoalíció minden pártja, valamint az el­lenzéki szociáldemokraták is támogatják. Vaclav Klaus mi­niszterelnök a szombati ál­lamfői nyilatkozatra reagálva kijelentette, hogy a koalíció Havelt saját jelöltjének tekin­ti, két ellenzéki párt, a kom­munisták és a republikánusok viszont ellene vannak. Tekin­tettel azonban a parlamenti erőviszonyokra, Havel indu­lása esetén biztos befutónak számít, s egyelőre senki sem jelezte, hogy ellenjelöltet kí­vánna állítani. A legolvasottabb, Mladá Fronta Dnes című cseh napi­lap azt írta, hogy Havelnek kö­telessége indulni az elnökvá­lasztásokon, mert máskülön­ben félbehagyná az általa el­kezdett munkát, s távozása nem tenne jót a háborgó cseh belpolitikának sem. A bizony­talanság, hogy vállalja-e Ha­vel az újabb öt évre szóló megbízatást, elsősorban azzal függött össze, hogy az államfő tavaly decemberben súlyos tüdőműtéten esett keresztül, s egy ideig kétséges volt, fog-e tudni ismét teljes erőbedobás­sal dolgozni vagy sem. Az or­vosok szerint Havel a műtét után már teljesen rendbe jött. \ Hírről V hírre Berki Antal (Új Kelet) Napok óta aggodalommal figyeljük folyóink partvi­dékeiről érkező híreket. Első, másod- és harmadfokú ké­szültségről hallani innen is, onnan is. A hazai, cseppet sem szívvidító információ­kat még csak-csak meg tud­juk emészteni, de szomszé­daink háza tájáról rettenetes dolgokat röpítenek világgá a hírügynökségek. Lengyel- ország, Csehország és Szlo­vákia vízben áll. Még az olyan szelíd kis folyó is, mint a Lajta, komoly vesze­delem forrása lett. A kör­nyező országokban zajló ka­tasztrófák híreit hallgatva, elégedetten dőlhetünk hát­ra fotelunkban: most az egy­szer megint szerencsénk volt, Árpád apánk annak ide­jén jó helyen telepítette le a vándorlásba belefáradt nem­zetet. És ez tényleg így van. Errefelé a komoly természe­ti csapások olyan ritkaság­nak számítanak, mint a fehér holló. Az elmúlt ötven esz­tendő katasztrófái együtte­sen nem okoztak annyi kárt, nem követeltek annyi áldo­zatot, mint a mostani árvíz Csehországban. És ebben is szerencsénk van (olyan jó leírni: van valami, amiben szerencsésnek mondhatjuk hazánkat), mert ha idáig jut az árhullám, ha valamelyik folyó nálunk önt ki, talán nagyobb károkat szenve­dünk, mint az összes többi ország együttvéve. A szak­emberek évek óta mondo­gatják: folyóink védelmi vonalai enyhén szólva is kivánnivalókat hagynak maguk után. Az emlékeze­tes 1970-es nagy szabolcsi árvíz után ugyan megerősí­tették a határainkon túlról érkező vizek gátrendszeréi, de az eltelt emberöltőnyi idő alatt lényegesen kevesebbet fordítottak a gátak karban­tartására, mint amennyit szükségszerűen költeni kel­lett volna. A valamikor léte­ző szocializmus országai el­hanyagolták az emberi éle­tek és alkotások megóvását. Egy-egy nagyobb katasztró­fa sokkal több áldozatot kö­vetelt emberi életekben és anyagiakban térségünkben, mint amilyen kári egy ugyan­olyan méretű kataklizma a nyugati féltekén okozott volna. Csehország, Lengyel- ország és Szlovákia ennek a nemtörődöm, csak a pillana­toknak élő múltnak issza a levét. Az évenkénti rendsze­res karbantartás hiánya, a víz­védelmi rendszerek elégte­lensége most rettenetesen bosszulja meg magát az em­lített országokban. Azt mond­ják, más kárán tanul az okos. A kormányzat most tárgyalja a következő esztendő költ­ségvetésének alapelveit. Még nem késő, most kell elhatározni, hogy jövőre mennyi pénz jut majd árvíz­védelemre. Nem lehelünk szűkmarkúak. Egy-két mil­liárd forintnyi többletkölt­ség megakadályozhat sok száz milliárdos veszteséget. Ne feledjük, amit Petőfi óta tudunk: Azért a víz az úr! y

Next

/
Thumbnails
Contents