Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

Ingatlantáj ékoztató A beton Munkatársunktól Helység Nyíregyháza Méret (mz) Típus Ár (millió) Szent István u. 78 11. em. 2+1 sz. lakás 2,9 Vasvári Pál u. 54 III. em. 2+1 sz. lakás 1,9 Rákóczi Ferenc u. 62 II. em. 2+1 sz. lakás 3,2 Fazekas János tér 54 IX. em. 2+1 sz. lakás 1,9 Bethlen u. 85 családi 2+2 sz. 4,6 Széchenyi u. 80 családi 2+1 sz. 5,6 Ferenc körút 54 III. em. 1+1 sz. lakás 1,85 Toldi u. 52 III. em. 2+1 sz. lakás 1,75 Egyház u. 90 2+2 sz. családi 3,2 !!! Napszám F. T. (Új Kelet) _______ Má r közhely, hogy ol­csó húsnak híg a leve. Igaz ez az építőipari mun­kásokra is. Bevezették ugyan, hogy még a kalá- r kában épített házaknál is {§>■ kell felelős kivitelező, de ettől még nem sokat vál­tozott a világ, legfeljebb van kit előszedni. ’Családi vállalkozásban sem olcsó mulatság lakást g felhúzni, de akinek még napszámosokat is kell fo­gadni, annak még többe kerül a beruházás. Vagy '? mégsem? Jelenleg kétfé- í leképpen lehet elvállaltat- ni a kivitelezést. Vagy fel­fogad a gazda egy komp­lett brigádot, akik kulcs- j; átadásig elvégeznek min- \ den munkát, vagy aprán- K ként. hónapról hónapra • haladva és munkálaton­ként más és más csapat­tal dolgoztatva készül el || a ház. Ez utóbbi változat any- nyiban bonyolultabb, hogy sokkal nagyobb szerve­zést igényel, és minden egyes munkafolyamatra külön kell megalkudni a munkásokkal. A napszám nagyon változó. Nem min­degy, hogy falun, vagy U városon, szakember, vagy segédmunkás az illető, magyar, vagy külföldi ál­lampolgárról van-e szó. Napi tíz óráért egy Romá­niából érkezett alkalmi munkás ezer forintot kér, míg egy kőműves szak­ember három-négyezer forintot is. Az már szinte || természetes, hogy mind- j annyian adómentes bevé­telre godolnak. A fekete­munkával nem vállalnak nagy kockázatot, hisz cse­kély a lebukás veszélye, Mj és leleplezés esetén sincs visszatartó ereje a bünte­tési tételeknek. A jobb csapatok kézen- közön forognak, és a hát­térgazdaságban is kiala­kul egy értékrend. A jobb " szakembereket a fekete- I gazdaságban is jobban meg kell fizetni. A tapasz­talatlan kezdő építkező- j ket itt is „megvezetik”, és p lehet, hogy olyan brigád akad horogra, akik csak || enni-inni akarnak, dol­gozni nem. Az ilyen lógós élt csapatnak nem árt a kör- I mérc nézni, mert lehet, § hogy többe kerül a leves, Aj mint a hús. Lehel, hogy egy |1 profi brigád a végclszámo- A lásnál olcsóbb, mint egy szedett-vedett társaság. Ar- 5 ról nem is beszélve, hogy az ilyen munkások ma itt vannak, holnap meg ott. Ha később derül ki, hogy paneser munkát végeztek, nincs kin számon kérni az I elrontott alapot, vagy a fér- de falat. Az igazi veszte- | ség pedig az, amikor a há- f zat is újra kell építeni. Ma az élő munka a köz- jg terheivel együtt sokkal drágább, mint a „schwarz”, £ A termékszavatosság fo- A galma kiterjed az építő- j ipari szolgáltatásokra is, 1 és legalább van kin behaj­tani, ha hibás a kivitele- 3 zés. Lehet, hogy pillanat- 1 nyilag a feketemunka az 5Í' olcsóbb, de akik egy élet- + re építkeznek, azok hosz- g szabb távon mégis a legá- g' lis munkavállalókkal jár- í nak jobban. Azt már a kisiskolások is tudják, hogy a beton készítésé­hez cementre és sóderre van szükség. Mindezt vízzel összekeverik, és mikor megköt, az egyik legkeményebb építőelem válik belőle. Nem véletlen, hogy ma már szinte kivétel nélkül csak ebből készül a házak alapja. Nem min­degy azonban, hogy milyen kavicsból, milyen cementből és milyen keverési arányban készül a beton. A sóder legfontosabb is­mérve a szemcsenagyság, il­letve hogy mennyire egyen­letes ez a szemcseméret. Alap­betonba általában a nagyobb szemcsézetű sódert hasz­nálják, de itt is szük­ség van az finomsó­derre, hogy a nagy kavicsok közötti részt kitöltse. Ha nagydarabos só­dert használunk, ak- kor több cementet kell adagolnuk, mert a kődarab­kák egymáshoz rögzítésé­hez nagyobb kötőerőre van szükség. Van, amikor két zsalu kö­zött, keskeny helyen kell betonoznuk. Ilyenkor ne használjunk nagy szemcse­méretű sódert, mert nehéz zömíteni. A túl apró kavics­osai pedig az a baj, hogy folyós állapotban könnyen eltávozik a deszkazsalu rései között. Mind az alapkészí­tésnél, mind a keskeny ré­szek betonozásánál célszerű vibrátort használnunk. Ez a rezgőszerkezet jobban ösz- szetömöríti a híg masszát, mint a legerősebb csömöszö- lés. Használatánál arra kell ügyelni, hogy mindig alulról fölfelé húzzuk, és teljes mély­ségében végigjárja a fej a híg betont. Ma már házhoz is lehet kész betont rendelni. Ha a vevő úgy kívánja, akár óránként is szállítanak a betonkeverő üzemből. Nem igaz az a mondás, hogy be­ton a betonhoz nem köt. Va­lóban nem, ha az egyik réte­get lesimítják. Ha tudjuk előre, hogy később még egy réteget húzunk rá, vagy foly­tatjuk az alapozást, akkor hagyjuk érdesen a felületet. Ha kénytelenek vagyunk következő nap foly­tatni a munkát, ak­kor az új réteg fel­vitele előtt min­denképpen locsol­juk be az előző napi betont. Amikor kész betont rendelünk, gondos­kodjunk egy fogadógödör elkészítéséről. Ha téglával körberakunk egy mélye­dést, és ezt kibéleljük ag- rofóliával, akkor még a föld sem szívja ki a vizet a kevert betonból és nem tesszük vele tönkre az ud­vart. * Irány a nagyváros! Árfelhajtó lakáskereslet-^Viszonyag élénk forgalom tapasztal­ható a megyeszékhely ingatlanközvetítő irodáiban. A fejlett térségekkel ellentétben, ahol a polgárok mindinkább menekülnek a nagyobb városokból a zöldövezetekbe, Sza- bolcs-Szatmár-Beregben a jobb megélhetés, vala­mint a bővebb munkahelyi kínálat reményében köz­li kedvelt letelepedési cél Nyíregyháza. A kertépítés anyagai Munkatársunktól ______ A belváros ingatlanárai a gazdasági, kereskedelmi központokra jellemzően H magasak. A városközpont lakóövezete fokozatosan kitolódik, így például a gí Szarvas utcai lakások fo- ? kozatosan fclcrtékclőd- I nek. Az itt található, több- ' nyire családi jellegű, épí- V tésénél fogva műhelyként ■ is berendezhető épületek I ára 4-7 millió forint körül mozog. Az Egyház, a Beth­len utca lakásai is lassan üzletekké alakulnak, a kí- J nálat szerint egy beépí- | tendő ingatlan 12-16 mil- 5 liót ér, amíg egy 85 négy­zetméteres, zárt udvaros családi ház 4,6 millió fo- | rintba kerül. A belvárosi > övezethez közeli családi jellegű házak iránt egy­re nagyobb a kereslet. A Széchenyi utcán 5-8, a Szent István utcán 6,5-7,5 I millióért lehet házhoz jutni. Emelkedtek kissé az el­múlt néhány hónapban a belvárosi tömbházakban lévő lakásárak is. A Vas­vári Pál utcában egy 55 négyzetméteres, második emeleti lakásért közel hárommilliót kell kifizet­ni. A Szent István, de a Rá­kóczi utcán is gyakorlati­lag ugyanaz a helyzet. Ezek­ben az utcákban egy, az előbbiekhez hasonló lakás már 4,5-5,5 millió forintba kerül. A belvárost övező körúton egy második emeleti, 55 négyzetméteres, összkom­fortos lakás 1,85 milliót ér, a 65 négyzetméteresek sem kerülnek többe 2,2-2,5 mil­liónál. A megyeszékhely kül­városaiban, például Örö­kösföldön, a Fazekas János téren a lakásárak legfeljebb 2 millió forint körül van­nak. A városrész előnye, hogy viszonylag fiatal lakó­telep, emiatt a lakásszigete­léssel kevesebb a baj, mint mondjuk a Jósavárosban, ahol ennél drágábban le­het családi fészekhez jutni. A szintén kieső helyen lé­vő, nem kimondottan pre­ferált, a vasúthoz közeli Toldi utcán jó becsléssel a lakásvétei árak 1,75-2,2 millió forint körül inga­doznak. Amikor a fészekrakók túl­jutottak a lakóház megépí­tésének nehézségein, és ki­heverték az anyagi terheket, utána jöhet a porta rendbe­tétele. Melléképületeket húznak fel, garázsokat épí­tenek, és természetesen az udvar pihenőpark részét is szeretnék mielőbb készen látni. Fekete Tibor (Új Kelet) Nincs is annál megnyugta­tóbb érzés, amikor a diófa ár­nyékában lehet nyár derekán hűsölni. A nagylombú fán kí­vül azért kell még egy és más. Járdákat kell építeni, hogy ne kelljen a sarat dagasztani, ülőalkalmatosságot kell építe­ni, és vannak, akik kis keríté­sekkel választják el a porta különböző funkciókat ellátó részeit. Ezek kialakításához sokféle anyagot lehet felhasz­nálni, de vannak bizonyos alapkövetelmények, amelyek­nek az építőanyagoknak meg kell felelniük. Nézzük ezeket az anyagokat! Szerencsére újra divatba jött a terméskő. Nagyon praktikus és természetbarát anyag, de nem lehet mindenhova mindenféle követ felhasználni. A mi vidé­künkön nincsenek kőbányák, és a legközelebbi kiterme­lőhelyekről csak mészkövet tudnak bányászni. Ezt az anya­got nem célszerű a szabad ég alá beépíteni, mert a csapadé­kot magába szívja, és a téli fa­gyok szétrepesztik a köveket. Ha nyílt térbe kell köveket rak­nunk, akkor alkalmasabb a ba­zalt. Egy időben nagyon elter­jedt a kőkerítés kovácsoltvas felsőrésszel, de ezeket is külső rétegvédelemmel látták el, amitől éppen jellegzetes színü­ket veszítették el. Az pedig ki­mondottan ízlésrombolásnak számított, amikor a terméskőre felülről betonkoszorút helyez­tek. Hiába festették le, attól még nehezen összeilleszthető a két anyag. Ha már minden­képpen ragaszkodik valaki a mészkőkerítéshez, akkor az esővíz ellen inkább valami­lyen rétegelt, lapos kővel zár­ja le. Szebb és ugyanazt a fe­ladatot el tudja látni. Hasonló a helyzet a sza­lonnasütő helyek és a szikla­kertek esetében is. Erre a célra is jobban tudjuk ajánlani a ba­zaltot, vagy a rétegelt termés­köveket. Szerencsére ma már széles választékban kaphatók a kü­lönböző dísztéglák. Nagyon lényeges, hogy ennek is fagy­állónak kell lennie. A bontás­ból kikerült régi, nagyméretű téglák általában megbízhatók. Az újak közül csak az úgyne­vezett pillértéglák felelnek meg ennek a követelménynek. Szintén burkoláshoz használ­ják az úgynevezett klinkertég­lát, de ennek egy kicsit borsos az ára. A különböző porózus szerkezetű, vagy lyukacsos, hőszigetelő téglák, válaszfal- téglák kertépítésre alkalmatla­nok. Néhány év alatt az idő­járás viszontagságai tönkrete­szik, és több a bosszúság, mint a haszon. A beton nem harmonizál a természettel, de szükség van rá. Sem színe, sem anyaga nem mondható melegnek, inkább csak kiegészítőanyagnak hasz­náljuk. Vannak azonban kivé­telek. Ma már gyártanak olyan, terméskőhöz hasonló, külön­böző geometria alakzatú be­tonelemeket, amelyekből pél­dául kocsifelhajtót, járdát, vagy burkolatot lehet készíte­ni, mindezeket sokféle színvá­lasztékban. Ha már ilyen beton­formákból akarjuk megépíteni a járdát, legalább a színharmo­nizálásra ügyeljünk. Túlzás lenne színdinamikai elvek ér­vényesülését elvárni az építke­zőktől, de az udvar és a kert szín­elosztásánál vegyük figyelem­be, melyik szín melyikkel har­monizál. Kerüljük a rikító ár­nyalatokat, és lehetőleg tartsuk be a fokozatosság elvét. Ez annyit tesz, hogy általában felülről lefelé haladjunk a. vi­lágosabbtól a sötétig, illetve a kert elejétől a végéig menjenek át sötétebb árnyalatba a színek.

Next

/
Thumbnails
Contents