Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-11 / 160. szám
$i 1 Wdkk Mezőgazdaság 1997. július 11., péntek Fától az erdőt Még tíz évvel ezelőtt is arról panaszkodtak az erdészek, hogy hazánkban több fát vágnak ki, mint amennyit ültetnek. Egyes vélemények szerint a fakitermelésben tíz évvel előrébb jártunk, míg a telepítésben tízéves volt a lemaradásunk. Ha csak a kopár hegyoldalakra gondolunk, lehetett benne némi igazság. A zöldségféléket is permetezni kell jövő héten valódi gyümölcsF. T.(Uj Kelet) _________ Mo stanra úgy tűnik, megfordult a tendencia, és az 1990-es állapotokhoz viszonyítva közel 55 ezer hektárral nőtt az erdőterületek nagysága. Ez részben annak köszönhető, hogy folyamatosan telepítettek új erdőket, illetve hogy a korábban nem erdőként nyilvántartott, úgynevezett önerdősülő részeket regisztrálták. A harmadik ok szintén a nyilvántartásból adódik, hisz a korábban honvédségi területként kezelt, de amúgy erdős részek is adattári bejegyzésbekerültek. Nemcsak a területet, de a faköbmétert tekintve is jelentős növekedés érzékelhető. Szerencsére a fakitermelési kedv lanyhult, a 80-as évekre jellemző fakivágási hullám mostanra jelentősen visszaesett. Az üzemtervi lehetőségek (mennyi fát lehet egy évben kivágni) 75-80 százalékát használták csak ki, és a maradék 20-25 százalék évről évre gyarapította erde- inket. Összességében 26 millió bruttó köbméterrel nőtt a faállomány az erdőkben, melynek eredményeként hazánkat jelenleg 18,67 százalékban borítja erdő. Az összes erdőterület közel fele került magánkézbe, és néhány kirívó esetet leszámítva a 252 ezer erdőtulajdonosjó gazdának bizonyult. Régóta foglalkoztatja a szakembereket erdeink fáinak ’egészségi állapota. Voltak, akik a savas esőre, mások a hosszan tartó aszályos időszakra fogták, de tény, hogy teljes biztonsággal ma sem tudják megmondani, mi okozta fáink átlagon felüli lomb- hullatását, pusztulását. 1995ben az összes fafajtát figyelembe véve fáink közel fele tünetmentesnek bizonyult. Harminc százalékot meghaladó volt a veszélyeztetett területek aránya, míg húsz százalék a számottevően károsodott mintafák aránya. A fajtákat tekintve a kocsányos tölgy és az akác szenvedte a legnagyobb károsodást. Az utóbbi négy évben az egészségi állapot stabilizálódott. Megállt a romlás folyamata, de az még nem mondható, hogy érzékelhető lenne a javulás. A privatizációnak köszönhetően megnőtt a telepítési kedv. Az ehhez szükséges szaporítóanyag-ellátás a magtermelő állományokra, a plantázásokra és az anyatelepekre szorítkozik. A nemesnyár- és fűzgazdálkodás kizárólag a klónfajtákra épül. A nyárfafélék klónarchívuma és a genetikai változatosság szempontjából fontos, de kevéssé divatos fajták nemesítésének pénzügyi akadályai vannak. A magtermelés főleg az akác- és az erdeifenyő-cse- meték előállításában jelentős, mivel ezek a fajok csak törzsültetvényekből szaporíthatok. Az erdészeti nemesítés időigényes és nagyon költséges dolog. Csak tervszerűen lehet ezt folytatni, és hosszú távra kell gondolkodni. Sajnos túl sok a csemetekertek száma, és az átlagos kertméret nem éri el a 4 hektárt. Még nagyobb nehézség, hogy az egy hektár alatti kertek aránya 61 százalék. Ilyen elaprózott területen nagyon nehéz tervszerűen gazdálkodni. A jelenlegi csemeteterület kielégíti a hazai igényeket, terület- fejlesztés nem indokolt. Fekete Tibor (Új Kelet) Nem panaszkodhatnak szárazságra a kiskerttulajdonosok sem. A hónap eleji esőzések kellő mélységben átáztatták a talajt, és még a felszíni gyökér- zetű növények is elegendő nedvességhez és tápanyaghoz jutnak. A mélyen fekvő részeken hamar összefut a víz, és ha több napig rajta áll, akkor könnyen kirohadhat. Ha végképp nincs hova vezetnünk a csapadékot, akkor legalább gyűjtőárkot vagy gödröt ássunk, így csak ezen a részen tehet kárt a belvíz. A homokos kertekben nincs ilyen gond, inkább a félkötött talajú kertekben fordulhat elő. A túl sok csapadék lúgozásl is okozhat. A talaj vízben oldható tápanyagrésze feoldódik, majd egy helyen összegyűlve sóként kicsapódik. A víz elvonultával gondoskodnunk kell a talajerő-utánpótlásról, elsősorban műtrágyázással vagy levéltrágyával, amit célszerű a soron következő permetezéssel együtt kijuttatni a növényekre. Figyeljünk arra, hogy a viaszos, illetve a szőrös levélzetű kultúrnövények permetezésénél úgynevezett tapadást fokozó szert is alkalmazzunk. Ilyen például a ringlószilva vagy az uborkafélék, a tök, patiszon. Ellenkező esetben csak lepereg a földre a hatóanyag, és a gyökérzeten felszívódva sokkal rosszabb hatásfokot érhetünk el vele. A zöldségféléket is védeni kell a rovar- és gombakártevőktől. Most a legnagyobb veszélyt a peronoszpóra jelenti. Leginkább a sárgarépa-, a petrezselyem- és a zellerágyások- ban pusztít ez a betegség. Jellegzetes tünete, amikor úgy néz ki a levél, mintha liszttel szórták volna le. Ez a finom, fehérszínű árnyalat a spróralepedék oka. Ügyeljünk arra is, hogy nem csak az egyik ágyúsról a másikra terjedhet a betegség, hanem köztes növények is terjesztik, például a porcsinfű vagy a disznóparéj is. A dudvá- kat kikapálva és a sorközökből kihordva megelőzhetjük a fertőzés tovaterjedését, de a porcsint nem kell kiirtanunk, inkább permetezzük le azt is. A szabadföldi uborkán is megjelent az első termés. A mai intenzív vegetációjú fajtákat kétnaponta szedni kell, ha csemegeuborkát szeretnénk üvegbe rakni. Ha néhány napig távol vagyunk, és ez idő alatt hatalmas felmagvadzott tökök nőnek az uborkaföldön, akkor vagy kovászos uborkát, vagy ha még fogyasztható, salátának felszeletelve télére lefagyaszthatjuk. Semmiképpen ne hagyjuk beérni, mert feleslegesen szívja el a tápanyagot a növénytől, és magját az elfajzás veszélye miatt úgysem használhatjuk veteményezésre. Ha a káposztafélék levelein kis kör alakú lyukak láthatók, de elszíneződés nincs a leveleken, akkor valószínűleg a csupasz csigák a ludasak a dologban. A mostani csapadékos időjárás kedvez elszaporodásuknak. A szokásos rovarölő mérgeken kívül por alakú szer is kapható a szaküzletekben. Megkezdődött a korai barack érése, és ha beválik a meteorológusok jóslata, akkor a érlelő meleg várható. A szedésnél különösen a sárgabaracknál ügyeljünk arra, hogy a termőcsonkok könnyen letörnek. Ha elég puha a föld a fa alatt, akkor inkább rázzuk le, de ha kézzel kell szednünk, akkor ellentétes irányba ne feszegessük a csonkokat. Legjobb rekeszekbe és egysorosán rakni a gyümölcsöt, de a puha őszibarackot semmiképpen ne pakoljuk 20-25 centiméternél magasabban. Az őszibarack is utánérő gyümölcs. A szedést követően is puhul valamennyit. Ha piacon akarjuk értékesíteni, vagy hosszabb úton kell szállítani a gyümölcsöt, akkor ne várjuk meg a teljes érést. Ha kézzel benyomva puhának érezzük a termést, akkor lehet szüretelni. Amikor nem sürget az idő, ne szedjük le a teljes termésmennyiséget. Az apróbb vagy éretlenebb barackok a körszedet után gyorsabban fejlődnek, mert a fának már csak a maradék gyümölcsöt kell beérlelni. Elemi károk MTI A rendkívüli időjárás az első félévben az előzetes felmérések szerint 100 ezer hektáron okozott súlyos károkat, ez 9 milliárd forint árbevétel-kiesést jelent a mezőgazdasági termelőknek. Az ország szántóterületéből csaknem 75 ezer hektár károsodott, elsősorban a belvíz, a vihar és a jég miatt — derül ki a Földművelésügyi Minisztérium jelentéséből, amit csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A tavaszi fagy 20 ezer hektárnyi gyümölcsöst sújtott. A legnagyobb termés- kiesés Bács-Kiskun megyében volt: 12 ezer hektáron 2,3 milliárd forint. Május végén Hajdú-Bihar megyében 13 községet ért katasztrofális jégverés, amely a termőterület mellett az épületekben is jelentős károkat okozott. A szőlőültetvényekben 4,5 ezer hektáron pusztított a jég. Az őszi búza aratása Bács- Kiskun megyében szórványosan megkezdődött. Június végéig az országos vetés- terület 0,2 százalékáról takarítottak be, az eddigi termésátlag 4,3 tonna hektáronként. A júniusi viharos esőzések és a jégverések következtében sok helyen megdőlt a búza, ami a gyo- mosodással társulva nehezíti a betakarítást. Az őszi árpából június végéig a vetésterület felét, mintegy 80 ezer hektárt arattak le. A hozamok nagy szóródást (2,5-7 t/ha) mutatnak, az országos átlag jelenleg hektáronként 4,3 tonna. A kukorica fejlettsége általában jó. Elkezdődött a napraforgó virágzása, amelynél egyes területeken a levél- tetvek betelepedése figyelhető meg. A vetés- területről MT[ ____________ A gazdaságirányítás és a szakma minden egyes év vetésterületi adataiként azokat a számokat fogadja el, amelyeket a statisztikai hivatal a május 31-ei eszmei állapot szerint állít össze. A vetésterület megállapítása a termelők statisztikai adatszolgáltatása alapján törté- ' nik - állapítja meg az MTI- hez csütörtökön eljuttatott közleményében a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH ezt azért tartja szükségesnek közölni, mert az utóbbi időszakban megtévesztő információk kerültek nyilvánosságra a vetésterületekről kiadott adatokkal kapcsolatban. A KSH közli: a termelői adatszolgáltatás kiegészítésére a KSH megyei igazgatóságain a termelők, a forgalmazók, az államigazgatási és érdekképviseleti szervezetek szakembereivel együtt olyan becsléseket készítenek, amelyek a statisztikai adatgyűjtésből kimaradó termelők vetésterüleit mérik fel. Az országos adat a megyei összegeként jön létre. ELADÓ! 2 db használt, üzemkész állapotban lévő Herriau AM6 típusú cukorrépabetakarító gép, 2 db Herriau super rakodógéppel együtt. Valamint eladó3 db NDK gyártmányú 2000 literes tejhűtő kád hűtőkompresszorral együtt és 1 db jeges vizes hűtő 5 m3-es tartállyal és víz előmelegítővei. Felvilágosítást ad Nagy Gábor a 06-20/576-365-Ös telefonszámon. A levélbarnulás gombabetegségre utal_______________________________Fotók: Csonka Róbert j Levéltetű a körtefán
