Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-10 / 159. szám
I I a CiMi Gazdaság 1997. július 10., csütörtök Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlag Napi záróár MÓL 4270 4375,07 4370 TVK 3700 3787,48 3710 Richter 17 600 17 650,01 17 625 OTP 5760 5877,92 5860 Kárp.-i jegy 776 794,36 791 A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) úgy tűnik, továbbra sincs meghatározó árfolyam-emelkedés. Az elmúlt időszak folyamatos értékpapír-drágulása a hétfői tapogatózást követően keddre mérséklődött, az általában nagyobb érdeklődésre számottartó részvények árfolyama csupán hullámzott, ugyanúgy, mint a részvénykereskedelem. A MOL-részvényeseknek jó napjuk volt, ugyanis mind a keddi nyitó-, mind a záróárnál magasabb volt a részvény árfolyama. A papír folymatosan erősödik. A TVK papírjainak „szárnyalása” megállt, s a napi átlagárnál lényegesen alacsonyabb értéken zárt. A Richter-papírok forgalma és értéke minimális hullámzást mutatott, s nem meghatározó mértékben, de emelkedett az árfolyama. Az OTP-részvények tulajdonosainak viszont jó napja lehetett, mivel kedd óta több mint egy százassal gyarapodott az értékpapír ára. A kárpótlási jegy piacán szintén mérsékelten, de folytatódott az áremelkedés, s újra a nyolcszáz forintos határ körül ingadozik az értéke. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. 99 Őstermelő* kiadvány gazdáknak Százezer jogosultság az év végéig? Munkatársunktól _______ Az alig néhány hónapja a megyei agrárkamara, valamint a PRIMOM gondozásában kiadott, őstermelőknek szóló tájékoztatófüzet megjelenése óta az Alkotmány- bíróság hatályon kívül helyezett egy sor, az őstermelői jogviszonyt, annak adózási és járulékfizetési kötelezettségeit is érintő szabályzót. A hiánypótló kiadványt újra megjelentették a szerkesztők, de tartalmában a legújabb törvényi jogszabályoknak megfelelően, az első kiadáshoz képest bővített tartalommal, számtalan gyakorlati példával illusztrálva. Az elsősorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében s kisebb mennyiségben országosan terjesztett tájékoztató- füzet megjelenése aktuális volt, ugyanis a térségi agrárkamara munkatársai a legfrissebb adatok szerint ez idáig több mint 56 ezer őstermelői igazolványt adtak ki, ez az okmány iránti országos keresletnek közel a hatodrésze volt. A közjogi testület munkatársainak meglátása szerint a gazdálkodói érdeklődés töretlen, hiszen gyümölcsbetakarítási főszezon van. Az előzetes felmérések szerint az év végéig a kiadott okmányok száma megközelítheti a százezret is. ■Ft a. IP^ ado/asrol, járulekokról Ir^ és egyéb előírásokról, hogy a LEGJOBBAN VÁLASSZUNK ŐSTERMELŐ Tájékoztató összeállítás gazdálkodóknak Az aratás még várat magára A mezőgazdaság helyzete (Folytatás az 1. oldalról)- Száztíz hektáron vetettünk repcét, de a téli fagy megritkította a területet. Harminc hektáron kellett pótolni napraforgóval. A megmaradt nyolcvan hektárnyi repcét hetedikén és nyolcadikán kombájnoztuk le. A termés átlaga becsléseim szerint közepesnek mondható: hektáronként két tonnát arattunk le. Persze ez nem a tiszta érték, hiszen ebből még lejön a vízsúly és a különböző szeny- nyeződések. A korábbi években ilyenkor már nemigen állt lábon a búza, de most a sok lehullott csapadék miatt képtelenség aratni. A munkában legalább hétnapos csúszás várható. Idáig háromszázharminc milliméter csapadék hullott itt le, ami az éves átlagot nézve nagyon sok. Szombaton reggel még a jég is megcsapkodta a repcét, a biztosító jött ki felmérni a károkat. Tavaszi árpából ötvenöt hektár van, ezt kél héten belül szeretnénk learatni. Ha sikerül, még mindig nem ér véget a munka, hiszen van háromszáznyolcvan hektár napraforgó, hatszáz hektár kukorica, száznyolcvan hektár cukorrépa és száztíz hektár tritikálé, gabona-búza keverék, ami igen magas fehérjetartalmú takarmány. Májusban esőért fohászkodik a gondos földműves, június-júliusban pedig a jó meleg napsütésért. Most is erre lenne szükség a gabonafélék ideális éréséhez, ehelyett azonban jön a vihar, a jégeső, mely félő, hogy komoly károkat okoz a termésben. A tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezetben mintegy 200 hektáron pusztított a jég, nem válogatva búza, répa, kukorica között. A biztosító emberei felmérték a károkat. Az őszi árpát még az esőzések előtt sikerült betakarítani. Az 560 hektárnyi búzába még nem állhatnak be a kombájnok, és nemcsak az esőzés miatt, hanem mert még éretlen a kenyérgabona. Baranyai Sándor elnök elmondta, hogy várják a jó időt, a napsütést, és bíznak benne, hogy az előzetes becsléseknek megfelelően 40- 50 mázsa búzát takaríthatnak be hektáronként. A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet elnökétől, Mo- ravszki György tői megtudtuk, hogy náluk 500-600 hektáron verte el ajég a borsót és a búzát, a vihar ledöntötte a kalászokat. Százhúsz hektár őszi árpát már betakarítottak, de a búzának még érnie kell. Eredetileg 50 mázsás hozamra számítottak, de a jelen körülmények között nehéz megítélni, hogy ebből mennyi jön be valójában. Az azonban bizonyos, hogy terméskiesésre kell számítani. Tóth János, a csengerújfalui Béke Tsz irodavezetője az 1974-eshez méri az idei esztendőt, amikor is lánctalpas rizskombájnokkal kellett levágni a vízben álló búzát. Csengerúj- falu a belvíz-sújtottá települések közé tartozik, június 13-14- én 82 milliméter csapadék hullott huszonnégy óra leforgása alatt. A csatornák nem győzték elvezetni a vizet, a talaj pedig agyagos, így elszivárogni sem engedi azt. Mindezek tetejébe még a jég is károkat okozott. A gyenge talajviszonyok miatt 30-35 mázsás hozamra számítanak és még remélik, hogy mire a búza beérik, a föld is felszárad annyira, hogy a gépek rá tudjanak menni. A kombájn munkára vár - mutatja Kecsmár Ferenc Fotó: Bozsó További trükkmesterek... Birtoklás megegyezéssel Felfüggesztett ll/lll-as licitek Munkatársunktól (Folytatás az 1. oldalról) Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de lesz még gond a tízezressel. Gondoljunk csak bele, amikor kimegyünk a piacra zöldséget, vagy az aprópénzét a zsebkendő sarkába csomagolt mamától egy csokor virágot vásárolni. Nem valószínű, hogy vissza tudnak majd adni. A nagy címlet miatt nem lesz felhőtlen a vásárlásunk az üzletekben sem. Az sem utolsó szempont, hogy ezek a pitinek tűnő trükkös esetek bizalmatlanná tesznek bennünket az oly csodálatosnak beharangozott új címletű pénzünkkel szemben. Az egyik ABC vezetője egyértelműen kijelentette: „Nekünk a vásárlók hozhatják az új tízezrest, mi a valódit sem fogadjuk el”. Ez is egy „biztonsági” intézkedés. A pénzintézetekben a pénzváltás nem ingyenes, így nem csak az infláció csökkenti majd az értékét. Súlyos vegyi katasztrófa fenyeget a közép-morva- országi Olmützben, ahol az árvíz elöntötte a vegyi üzemet, és több hordó mérgező anyagot elsodort az ár. A 150 ezres nagyváros peremén álló gyár környékét a katonaság és a rendőrség lezárta. Az üzem igazgatósága a közszolgálati rádióban felszólította alkalmazottait, hogy ha csak egy módjuk van, jelenjenek meg a gyárban és segítsék a mentést. A kedden Komorón szervezett termőföldárverésen elkelt az összes, előzetesen lajstromba vett, mintegy 7 aranykorona értékű szántóterület. A II/III-as kategóriába sorolt, azaz csak a helyi lakosok részvételével megtartott liciten a megjelent három érdeklődő közül ketten szereztek megegyezéses áron, aranykoronánként 1000 forintért tulajdonjogot. Zsurkon is elkelt a megyei Kárrendezési Hivatal által kijelölt, mintegy 7,5 aranykorona értékű erdős terület. A tárcsaemelésre jelentkezett hét helyi lakos közül hárman vásárolták meg a kiserdőt, egységesen 1000 forintos aranykoronánként! áron. A megyei Kárrendezési Hivatal legközelebb július 14-én, hétfőn 8 órai kezdettel szervez termőföldárverést a nyíregyházi Szarvas utcai irodaház (volt pártház) földszinti nagyelőadójában. Itt közel 60 parcella birtoklásáért lehet tárcsát emelni. Az árverés II/II-es kategóriába sorolt lesz, azaz minden alanyi jogon kárpótolt részt vehet a liciten. A korábban beharangozott, folytatódó megyei II/III-as kategóriájú földárverések közül tizenhármat egyelőre bizonytalan ideig felfügesztett a megyei Kárrendezési Hivatal, s ezen településeken egy későbbi időpontban hirdetik meg újra a termőföld-magánosítást. Felfüggesztett II/III-as termőföldárverések Július 22., kedd 10 óra Papos 13 óra Nyírparasznya Július 24., csütörtök 13 óra Demecser Július 28., hétfő 10 óra Szamosbecs Július 29., kedd 12 óra Márokpapi 14 óra Beregdaróc Július 30., szerda 10 óra Aranyosapáti 13 óra Gyüre Július 31., csütörtök 10 óra Jánd Augusztus 4., hétfő 13 óra Gemzse Augusztus 6., szerda 9 óra Ramocsaháza Augusztus 11., hétfő 9 óra Nyírtelek Augusztus 12., kedd 10 óra Géberjén MTI _____________________ Ja vulhat a mezőgazda- sági termelés színvonala az idén. Az ágazati beruházások év végére várható 62 milliárd forintos értéke ugyanis már több, mint amennyi az amortizációra és a tevékenység szinten tartására szükséges - hangsúlyozta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter egy szerdai, budapesti tanácskozáson. A területi földművelésügyi hivatalok, érdekképviseletek és kamarák képviselői előtt a miniszter kijelentette: javult az ágazat tőkeellátottsága is. Az első öt hónapban mintegy 105 milliárd forintos kereskedelmi hitel áramlott a mezőgazdaságba, amit év végéig 101 milliárd forintos közvetlen támogatás, illetve 50 milliárd forintos kedvezményes tőkepótló hitel lehetősége egészít majd ki. A tárca vezetője elégedetten nyilatkozott a tavalyi termelés 4,9 százalékos növekedéséről, ám felhívta a figyelmet arra, hogy ez jelentős belső aránytalanságokat takar, mivel teljes egészében a növénytermesztésből származott. A kiszámíthatóbb, az ágazat stabilitását jobban erősítő állattenyésztés ezzel szemben stagnált. A jövő évi költségvetési tervezetben a kormányzat is prioritást ad a mezőgazdaság fejlesztésének, egyebek között a rendelkezésre álló állami források 18 százalékos növelésével. A hosszú távú megoldás azonban — az állami támogatásokon túl - a termelés jövedelmezőségének növelése - hangsúlyozta a miniszter. Felgyorsult az ágazattal kapcsolatos szabályozási munka is. A kormány a közelmúltban fogadta el a földtörvény módosításáról szóló tárca-javaslatot, és csütörtöki ülésén tárgyalja az agrárgazdaságról szóló törvénytervezetet. A tárca birtokpolitikájáról szólva Nagy Frigyes kijelentette: nincs értelme mesterséges gátat szabni a földbirtok-koncentrációnak. Ezt fogalmazták meg a kárpótlási folyamatot és következményét, a felaprózott birtokstruktúrát ért kritikák is. A területek koncentrációja önmagától indult meg, több esetben ugyan illegálisan. A kárpótlás folytán mintegy 4 800 külföldi állampolgár jutott 50-60 ezer hektárnyi, egymillió aranykoronát meghaladó földterülethez. Ez a teljes hazai termőterület 1-1,2 százaléka, ami azonban a földek bérbe adásáról kötött zsebszerződésekkel együtt elérheti az 5 százalékot is. Ezeket a szerződéseket a tárca nem tekinti legitimnek, és nem is kívánja törvényesíteni. A jövőben azonban arra kell törekedni, hogy a birtokok mérete jobban igazodjon a mezőgazdaság alappillérét alkotó gabonatermesztéshez, illetve takarmánytermesztéshez.