Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-10 / 159. szám

I I a CiMi Gazdaság 1997. július 10., csütörtök Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlag Napi záróár MÓL 4270 4375,07 4370 TVK 3700 3787,48 3710 Richter 17 600 17 650,01 17 625 OTP 5760 5877,92 5860 Kárp.-i jegy 776 794,36 791 A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) úgy tűnik, továbbra sincs meghatározó árfolyam-emelkedés. Az elmúlt időszak folyamatos értékpapír-drágulása a hétfői tapo­gatózást követően keddre mérséklődött, az általában nagyobb érdeklődésre számottartó részvények árfolya­ma csupán hullámzott, ugyanúgy, mint a részvénykeres­kedelem. A MOL-részvényeseknek jó napjuk volt, ugyanis mind a keddi nyitó-, mind a záróárnál magasabb volt a rész­vény árfolyama. A papír folymatosan erősödik. A TVK papírjainak „szárnyalása” megállt, s a napi átlagárnál lényegesen alacsonyabb értéken zárt. A Richter-papírok forgalma és értéke minimális hullámzást mutatott, s nem meghatározó mértékben, de emelkedett az árfolyama. Az OTP-részvények tulajdonosainak viszont jó napja le­hetett, mivel kedd óta több mint egy százassal gyarapo­dott az értékpapír ára. A kárpótlási jegy piacán szintén mérsékelten, de folytatódott az áremelkedés, s újra a nyolcszáz forintos határ körül ingadozik az értéke. For­rás: Bu-Ké Bróker Kft. 99 Őstermelő* kiadvány gazdáknak Százezer jogosultság az év végéig? Munkatársunktól _______ Az alig néhány hónapja a megyei agrárkamara, vala­mint a PRIMOM gondozásá­ban kiadott, őstermelőknek szóló tájékoztatófüzet meg­jelenése óta az Alkotmány- bíróság hatályon kívül he­lyezett egy sor, az őstermelői jogviszonyt, annak adózási és járulékfizetési kötelezett­ségeit is érintő szabályzót. A hiánypótló kiadványt újra megjelentették a szerkesz­tők, de tartalmában a leg­újabb törvényi jogszabá­lyoknak megfelelően, az el­ső kiadáshoz képest bővített tartalommal, számtalan gya­korlati példával illusztrálva. Az elsősorban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében s kisebb mennyiségben orszá­gosan terjesztett tájékoztató- füzet megjelenése aktuális volt, ugyanis a térségi agrár­kamara munkatársai a legfris­sebb adatok szerint ez idáig több mint 56 ezer őstermelői igazolványt adtak ki, ez az okmány iránti országos keres­letnek közel a hatodrésze volt. A közjogi testület mun­katársainak meglátása szerint a gazdálkodói érdeklődés tö­retlen, hiszen gyümölcsbe­takarítási főszezon van. Az előzetes felmérések szerint az év végéig a kiadott okmá­nyok száma megközelítheti a százezret is. ■Ft a. IP^ ado/asrol, járulekokról Ir^ és egyéb előírásokról, hogy a LEGJOBBAN VÁLASSZUNK ŐSTERMELŐ Tájékoztató összeállítás gazdálkodóknak Az aratás még várat magára A mezőgazdaság helyzete (Folytatás az 1. oldalról)- Száztíz hektáron vetettünk repcét, de a téli fagy megritkí­totta a területet. Harminc hek­táron kellett pótolni naprafor­góval. A megmaradt nyolcvan hektárnyi repcét hetedikén és nyolcadikán kombájnoztuk le. A termés átlaga becsléseim sze­rint közepesnek mondható: hektáronként két tonnát arat­tunk le. Persze ez nem a tiszta érték, hiszen ebből még lejön a vízsúly és a különböző szeny- nyeződések. A korábbi évek­ben ilyenkor már nemigen állt lábon a búza, de most a sok le­hullott csapadék miatt képte­lenség aratni. A munkában le­galább hétnapos csúszás várha­tó. Idáig háromszázharminc milliméter csapadék hullott itt le, ami az éves átlagot nézve nagyon sok. Szombaton reggel még a jég is megcsapkodta a repcét, a biztosító jött ki fel­mérni a károkat. Tavaszi árpá­ból ötvenöt hektár van, ezt kél héten belül szeretnénk learat­ni. Ha sikerül, még mindig nem ér véget a munka, hiszen van háromszáznyolcvan hektár napraforgó, hatszáz hektár ku­korica, száznyolcvan hektár cukorrépa és száztíz hektár tritikálé, gabona-búza keverék, ami igen magas fehérjetartal­mú takarmány. Májusban esőért fohászko­dik a gondos földműves, júni­us-júliusban pedig a jó meleg napsütésért. Most is erre lenne szükség a gabonafélék ideális éréséhez, ehelyett azonban jön a vihar, a jégeső, mely félő, hogy komoly károkat okoz a termésben. A tiszalöki Szabadság Terme­lőszövetkezetben mintegy 200 hektáron pusztított a jég, nem válogatva búza, répa, kukorica között. A biztosító emberei fel­mérték a károkat. Az őszi árpát még az esőzések előtt sikerült betakarítani. Az 560 hektárnyi búzába még nem állhatnak be a kombájnok, és nemcsak az eső­zés miatt, hanem mert még éret­len a kenyérgabona. Baranyai Sándor elnök elmondta, hogy várják a jó időt, a napsütést, és bíznak benne, hogy az előzetes becsléseknek megfelelően 40- 50 mázsa búzát takaríthatnak be hektáronként. A tiszavasvári Munka Terme­lőszövetkezet elnökétől, Mo- ravszki György tői megtudtuk, hogy náluk 500-600 hektáron verte el ajég a borsót és a búzát, a vihar ledöntötte a kalászokat. Százhúsz hektár őszi árpát már betakarítottak, de a búzának még érnie kell. Eredetileg 50 mázsás hozamra számítottak, de a jelen körülmények között ne­héz megítélni, hogy ebből mennyi jön be valójában. Az azonban bizonyos, hogy ter­méskiesésre kell számítani. Tóth János, a csengerújfalui Béke Tsz irodavezetője az 1974-eshez méri az idei eszten­dőt, amikor is lánctalpas rizs­kombájnokkal kellett levágni a vízben álló búzát. Csengerúj- falu a belvíz-sújtottá települé­sek közé tartozik, június 13-14- én 82 milliméter csapadék hul­lott huszonnégy óra leforgása alatt. A csatornák nem győzték elvezetni a vizet, a talaj pedig agyagos, így elszivárogni sem engedi azt. Mindezek tetejébe még a jég is károkat okozott. A gyenge talajviszonyok miatt 30-35 mázsás hozamra számí­tanak és még remélik, hogy mire a búza beérik, a föld is felszárad annyira, hogy a gépek rá tudja­nak menni. A kombájn munkára vár - mutatja Kecsmár Ferenc Fotó: Bozsó További trükk­mesterek... Birtoklás megegyezéssel Felfüggesztett ll/lll-as licitek Munkatársunktól (Folytatás az 1. oldalról) Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de lesz még gond a tízezressel. Gondoljunk csak bele, amikor kimegyünk a pi­acra zöldséget, vagy az apró­pénzét a zsebkendő sarkába csomagolt mamától egy cso­kor virágot vásárolni. Nem va­lószínű, hogy vissza tudnak majd adni. A nagy címlet mi­att nem lesz felhőtlen a vásár­lásunk az üzletekben sem. Az sem utolsó szempont, hogy ezek a pitinek tűnő trükkös esetek bizalmatlanná tesznek bennünket az oly csodálatos­nak beharangozott új címletű pénzünkkel szemben. Az egyik ABC vezetője egyértelműen kijelentette: „Nekünk a vásár­lók hozhatják az új tízezrest, mi a valódit sem fogadjuk el”. Ez is egy „biztonsági” intéz­kedés. A pénzintézetekben a pénzváltás nem ingyenes, így nem csak az infláció csökken­ti majd az értékét. Súlyos vegyi katasztrófa fenyeget a közép-morva- országi Olmützben, ahol az árvíz elöntötte a vegyi üze­met, és több hordó mérgező anyagot elsodort az ár. A 150 ezres nagyváros pere­mén álló gyár környékét a katonaság és a rendőrség le­zárta. Az üzem igazgatósá­ga a közszolgálati rádióban felszólította alkalmazottait, hogy ha csak egy módjuk van, jelenjenek meg a gyár­ban és segítsék a mentést. A kedden Komorón szervezett termőföldárverésen elkelt az összes, előzetesen lajstromba vett, mintegy 7 aranykorona értékű szántóterület. A II/III-as kategóriába sorolt, azaz csak a helyi lakosok részvételével megtartott liciten a megjelent há­rom érdeklődő közül ketten szereztek megegyezéses áron, aranykoronánként 1000 forintért tulajdonjogot. Zsurkon is elkelt a megyei Kárrendezési Hivatal által kije­lölt, mintegy 7,5 aranykorona értékű erdős terület. A tárcsa­emelésre jelentkezett hét helyi lakos közül hárman vásárol­ták meg a kiserdőt, egységesen 1000 forintos aranykoronán­ként! áron. A megyei Kárrendezési Hivatal legközelebb július 14-én, hétfőn 8 órai kezdettel szervez termőföldárverést a nyíregy­házi Szarvas utcai irodaház (volt pártház) földszinti nagyelő­adójában. Itt közel 60 parcella birtoklásáért lehet tárcsát emel­ni. Az árverés II/II-es kategóriába sorolt lesz, azaz minden alanyi jogon kárpótolt részt vehet a liciten. A korábban beharangozott, folytatódó megyei II/III-as ka­tegóriájú földárverések közül tizenhármat egyelőre bizony­talan ideig felfügesztett a megyei Kárrendezési Hivatal, s ezen településeken egy későbbi időpontban hirdetik meg újra a termőföld-magánosítást. Felfüggesztett II/III-as termőföldárverések Július 22., kedd 10 óra Papos 13 óra Nyírparasznya Július 24., csütörtök 13 óra Demecser Július 28., hétfő 10 óra Szamosbecs Július 29., kedd 12 óra Márokpapi 14 óra Beregdaróc Július 30., szerda 10 óra Aranyosapáti 13 óra Gyüre Július 31., csütörtök 10 óra Jánd Augusztus 4., hétfő 13 óra Gemzse Augusztus 6., szerda 9 óra Ramocsaháza Augusztus 11., hétfő 9 óra Nyírtelek Augusztus 12., kedd 10 óra Géberjén MTI _____________________ Ja vulhat a mezőgazda- sági termelés színvonala az idén. Az ágazati beruházá­sok év végére várható 62 milliárd forintos értéke ugyanis már több, mint amennyi az amortizációra és a tevékenység szinten tartására szükséges - hang­súlyozta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter egy szerdai, budapesti ta­nácskozáson. A területi földművelésügyi hivata­lok, érdekképviseletek és kamarák képviselői előtt a miniszter kijelentette: ja­vult az ágazat tőkeellátott­sága is. Az első öt hónap­ban mintegy 105 milliárd forintos kereskedelmi hitel áramlott a mezőgazdaság­ba, amit év végéig 101 mil­liárd forintos közvetlen tá­mogatás, illetve 50 milli­árd forintos kedvezményes tőkepótló hitel lehetősége egészít majd ki. A tárca vezetője elége­detten nyilatkozott a tava­lyi termelés 4,9 százalékos növekedéséről, ám felhív­ta a figyelmet arra, hogy ez jelentős belső aránytalan­ságokat takar, mivel teljes egészében a növényter­mesztésből származott. A kiszámíthatóbb, az ágazat stabilitását jobban erősítő állattenyésztés ezzel szem­ben stagnált. A jövő évi költségvetési tervezetben a kormányzat is prioritást ad a mezőgaz­daság fejlesztésének, egye­bek között a rendelkezésre álló állami források 18 szá­zalékos növelésével. A hosszú távú megoldás azonban — az állami támo­gatásokon túl - a termelés jövedelmezőségének nö­velése - hangsúlyozta a miniszter. Felgyorsult az ágazattal kapcsolatos sza­bályozási munka is. A kor­mány a közelmúltban fo­gadta el a földtörvény mó­dosításáról szóló tárca-ja­vaslatot, és csütörtöki ülé­sén tárgyalja az agrárgaz­daságról szóló törvényter­vezetet. A tárca birtokpolitikájá­ról szólva Nagy Frigyes ki­jelentette: nincs értelme mesterséges gátat szabni a földbirtok-koncentráció­nak. Ezt fogalmazták meg a kárpótlási folyamatot és következményét, a felapró­zott birtokstruktúrát ért kri­tikák is. A területek kon­centrációja önmagától in­dult meg, több esetben ugyan illegálisan. A kár­pótlás folytán mintegy 4 800 külföldi állampolgár jutott 50-60 ezer hektárnyi, egymillió aranykoronát meghaladó földterülethez. Ez a teljes hazai termőte­rület 1-1,2 százaléka, ami azonban a földek bérbe adásáról kötött zsebszerző­désekkel együtt elérheti az 5 százalékot is. Ezeket a szerződéseket a tárca nem tekinti legitimnek, és nem is kívánja törvényesíteni. A jövőben azonban arra kell törekedni, hogy a birtokok mérete jobban igazodjon a mezőgazdaság alappillérét alkotó gabonatermesztés­hez, illetve takarmányter­mesztéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents