Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-10 / 159. szám
1997. július 10., csütörtök Világkrónika Több tüzérségi gránátot és egy rakétát lőttek szerdára virradó éjjel Dél-Libanonból Izrael területére. A támadás nem okozott sem sérüléseket, sem anyagi károkat - jelentette az izraeli katonai rádió. A lövedékek a határ mentén elhelyezkedő izraeli harcálláspontok közelében csapódtak be. Egy héten belül ez már a harmadik támadás volt. Az izraeli tüzérség a támadásra a Hezbollah szervezet megerősített állásainak bombázásával válaszolt. Szerdán, bár korlátozottan, de megnyitották a forgalom számára a phnompeni repülőteret, amely a hét végi harcok és a későbbi fosztogatások nyomán súlyos károkat szenvedett. A Royal Air Cambodge első belföldi járata az ország északnyugati részén fekvő Siemreapba indult, ahonnan a kedd hajnali összecsapásokat követően még több száz külföldi turistát kell kimenekíteni. Több ország megkezdi, illetve folytatja polgárai evakuálását, a polgárháború fokozódásától félve. Az AP szerint a Hun Sen második társminiszterelnök csapatai kezén lévő Phnompenben megkezdődött Norodom Ranariddh első társminiszterelnök híveinek letartóztatása. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártfőtitkár 30 millió rubelt utalt át a szülőfalujában - a sztavropoli terület Privolnoje nevű településén - épülő templom befejezésére. A hívek közadakozásából megkezdett templomépítésre Gorbacsov korábban már adott 25 millió rubelt, ám a munkálatok leálltak, mert elfogyott a pénz. A volt Szovjetunió egykori első emberének segítségével befejeződhet a templom építése. Gorbacsov más módon is segíti szűkebb pátriáját: a Nobel-békedíjával kapott pénzből, valamint könyvei és előadásai tiszteletdíjából építették és szerelték fel a körzet egyik legkorszerűbb kórházát és rendelőintézetét. A zágrábi kormányrend az átmeneti ensz igazgatás (UNTAES) alá helyezett horvát Duna mente térségében eddig csaknem háromezer szerb család jelentette be, hogy el akarja hagyni Horvátországot, és értékesíteni akarja ingatlanait. A térségben mintegy 60 ezer szerb menekült él, akik Horvátország más vidékeiről települtek Kelet- Szlaytiniába, Baranyába és Nyugat-Szerémségbe. Közülük eddig 3340 család közölte a horvát hatóságokkal, hogy vissza akar térni eredeti lakóhelyére, míg 2781 család az ország elhagyására készül. Jacques Klein amerikai tábornok, a térség UNTAES-igazgatásának vezetője sajtónyilatkozatában elmondta, hogy naponta mintegy 30-32 ezren lépik át a horvát—szerb határt, 10-12 ezer gépkocsi és 7-800 autóbusz halad át a kelet-szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi határátkelőkön. Egy orosz interkontinentális rakéta miatt víz nélkül maradt szerdán az Arhangelszk körzetében lévő 1800 lakosú Szíja község. A település víztározóját lezárták és ellenőrzés alá helyezték, miután kedden a vízgyűjtő közelében ért földet egy Topol-M típusú ballisztikus rakéta két kiégett fokozata - közölte a polgári védelmi miniszter az Interfax hírügynökséggel. Szakértők mintát vettek a vízből, hogy megvizsgálják, nem fertőződött-e. A rakétát egy kísérlet keretében indították a pleszecki támaszpontról. Őrizetbe vették a tíz orosz katona halálát okozó keddi dagesztáni merénylet egyik gyanúsítottját - jelentette be szerdán Anatolij Kulikov orosz belügyminiszter. Részleteket azonban nem közölt. A dagesztáni-csecsen határ közelében fekvő Haszavürt városnál kedden pokolgépet robbantottak egy katonákat szállító teherautó mellett. A cse- csen-orosz megállapodás május 12-ei aláírása óta ez volt a legsúlyosabb merénylet a térségben. A török biztonsági erők negyven kurd lázadót öltek meg a Törökország délkeleti részén négy napja tartó összecsapásokban - jelentette katonai forrásokra hivatkozva a Reuter. A Diyarbakir városában működő katonai főparancsnokság közleménye szerint a rendfenntartó erők és kurdok közötti összetűzések a keleti Van és Bitlis tartományban, valamint a délkeleti Hakkari, Sírnak, Diyarbakir, Mardin és Tunceli tartományokban voltak. Egyre több a szegény gyerek MTI _________ Az Európai Unió országaiban csaknem minden hetedik gyermek szegénységben él. Ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet az Insee francia statisztikai intézet szerdán Párizsban nyilvánosságra hozott. A felmérés tanúsága szerint az európai háztartások 12 százaléka és - mivel gyakran sokgyermekes családokról vagy több gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó - az európai gyermekek 14 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. A legkevesebb szegény háztartás Dániában (4,7 százalék), a legtöbb pedig Portugáliában (18,9) található. Szegénynek azt a háztartást minősíti a francia statisztikai intézet, amely az illető ország átlagkeresetének még a felével sem rendelkezik. Csak Dánia és Franciaország azok, ahol a gyermekek tíz százalékánál kevesebben élnek a szegénységi küszöb alatt - olvasható az AFP jelentésében. Ketten a hátsó sorokból Román és szlovén vélemény a bővítésről MTI ____________________ A román külügyminisztérium szerdán közleményben üdvözölte a NATO-bővítés folyamatának megkezdését. A nyilatkozat hangot ad annak a véleménynek, hogy „a NATO által vállalt egyértelmű kötelezettség a Madridban megkezdett folyamat folytatására - azáltal, hogy világosan megjelölte az 1999. évi időhatárt és megnevezte Romániát - annak a ténynek a biztosítékát jelenti, hogy Románia a legrövidebb időn belül csatlakozni fog a szövetséghez”. A külügyminisztérium azt is leszögezi: „Senki előtt sem titok, hogy a madridi találkozó eredménye nem felel meg azoknak a várakozásoknak és erőfeszítéseknek, amelyek Románia részéről érvényesültek a bővítési folyamat kezdetétől fogva”. Ezzel kapcsolatban a minisztérium hangsúlyozza: Románia minden tőle telhetőt megtett annak bizonyítására, hogy jelöltsége hiteles, és elérte, hogy a NATO-országok és a nemzetközi közvélemény ennek tudatában legyenek. „Országunk fontos hozzájárulást tett a maga geopolitikai térségében a NATO céljainak eléréséhez.” A közlemény köszönetét mond a Romániát segítő országoknak, és hangot ad annak a reménynek, hogy ez a támogatás hamarosan minden tagállam részéről megnyilvánul majd. Végül a külügyminisztérium üdvözöli „azokat az országokat, amelyeknek sikerült elnyerniük a NATO tagállamainak egyetértését a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Eltökéltek vagyunk arra, hogy folytassuk az együttműködést velük és a NATO-országokkal mind az euroatlanti partnerség tanácsában, mind az elmélyített békepartnerség keretében, mind kétoldalú síkon”. *** A szlovén ellenzék Zoran Thaler külügyminiszter leváltását követeli, miután a NATO madridi csúcsértekezletén úgy döntöttek, hogy Szlovénia nem lesz a szervezet tagja az északatlanti szövetség bővítésének első körében. Janez Jansa volt védelmi miniszter, az ellenzéki szociáldemokraták vezetője a ljubljanai rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a madridi döntés a Janez Drnovsek vezette szociálliberális-néppárti kormány „hatalmas kudarca”. Bejelentette, hogy pártja a parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, amelyen követelni fogják a kormánytól: dolgozzon ki külön stratégiát az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, nehogy e szervezet bővítéséből is kimaradjon Szlovénia. Lojze Peterle, az ellenzéki kereszténydemokraták vezetője kifejtette: el kell távolítani posztjáról Zoran Thaler külügyminisztert, amiért a kormánykoalíció nem tudta elérni Szlovénia NATO-tagságát. Peterle szerint a kormány hibáztatható a sikertelenségért, mert a múlt év végéig Szlovénia biztos jelöltnek számított a NATO új kelet-közép-európai tagjai között. Moszkvában bűnbakot keresnek MTI ____________________ Mo szkvában jobbára a NATO- bővítés t élesen ellenző hivatalos álláspontot tükrözték a madridi csúcsot értékelő első kommentárok. Megkezdődött a bűnbakkeresés is: Jelcin elnök egyik tanácsadója Andrej Kozirev volt külügyminisztert tette felelőssé, aki úgymond bátorította az észak-atlanti szövetség kiszélesítését. A Nyezaviszimaja Gazeta szalagcíme szerint beláthatatlan következményekkel jár Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele. Oroszországnak meg kell elégednie azzal, hogy a bővítés első körébe nem került be Szlovénia és Románia. Az újság szerint Bili Clinton akarva-akaratlan Oroszország érdekében járt el ezzel, illeve azzal, hogy elérte: a záródokumentumban ne tegyenek említést arról, mikor osztják ki a szövetség új meghívóit. Ellenkező esetben Moszkva kénytelen lett volna újabb arcul- csapást elszenvedni azzal, hogy ismét kész tények elé állítják. Az Izvesztyija szerint a Washington európai befolyását közös európai fellépéssel korlátozni igyekvő Párizsnak nem sikerült ellentábort összekovácsolnia. Egyelőre ködbe vész a NATO új arculata. A csúcsértekezleten nem fejeződik be a szövetség strukturális reformja. Egyelőre csak kozmetikázták a NATO arculatát - véli a lap. Szergej Karaganov, Jelcin elnök tanácsadója az NTV televízióban elhangzott nyilatkozatában bűnbaknak tette meg Andrej Kozirev korábbi orosz külügyminisztert, aki úgymond bátorítást adott a bővítéshez a nyugati vezetőkkel tárgyalva. Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács volt titkára viszont, ellentmondva a hivatalos álláspontnak, úgy vélekedett: a NATO-bővítés nem fenyegeti Oroszországot, mivel a .jóllakottak és jólétben élők nem fenyegetik az éheseket”. A magyar hadsereg átalakítása EBESZközgyűlés MTI ~___________ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlése ismét a spanyol Javier Rupe- rezt választotta elnökévé kedden Varsóban véget ért VI. ülésszakán. A szervezet 54 tagországának képviseletében az ülésszakon részt vevő mintegy 300 parlamenti képviselő öt alelnököt is megválasztott, köztük Genna- gyij Szeleznyovot, az orosz duma elnökét. A nyilatkozat felszólítjaA/ek- szandr Lukasenko fehérorosz elnököt, hogy ismerje el az országban 1995-ben demokratikusan megválasztott parlamentet (ezt az államfő 1996-ban feloszlatta, majd olyan törvényhozó testülettel váltotta fel, amelynek tagjait maga jelölte ki). A közgyűlés résztvevői állást foglaltak amellett, hogy sújtsák gazdasági és politikai szankciókkal azokat az országokat, amelyek nem hajlandók átadni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a volt Jugoszláviában háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyeket. MTI ___________________ A külfödi cégek által Magyarországnak ajánlott vadászgépek közül állítólag a svéd repülő, a Gripen a legjobb a francia Mirage-ok és az amerikai gépek előtt, ám Magyarország politikai okokból minden bizonnyal mégis az amerikaiakat választja majd - legalábbis ezt írja szerdai számában a Le Figaro című francia napilap, a budapesti kormányhoz állítólag közelálló, de meg nem nevezett forrásokat idézve. Az újság a madrdi NATO-csúcsértekezletnek szentelt, több oldalas összeállítása keretében foglalkozott a magyar haderő átalakítási terveivel, s ezen belül a légierő helyzetével. A vadászgépvásárlási tervek kapcsán a Le Figaro megírja, hogy a jelenlegi magyar gépek 2005 után már nem repülhetnek tovább, azaz Budapest várhatóan megrendelést ad majd körülbelül 30 új repülőgépre, több mint 900 millió dollár értékben. - De hogyan lehet ezt megtenni, amikor az éves magyar védelmi költség- vetés — amely mindössze a GDP 1,3 százaléka, azaz a legkisebb ilyen arány a NATO- tagjelöltek között - alig éri el az 530 millió dollárt? - teszi fel a kérdést a francia lap. A válasz: a Le Figaro emlékeztet rá, hogy a budapesti kormány döntése szerint versenyeztetni fogják egymással a különböző ajánlattevőket... Ami egyébként a magyar haderő általános helyzetét illeti, a francia lap beszámol a hadsereg létszámának fokozatos csökkentéséről (az 1989-es 150 ezer ember helyett ma már csak 52 ezren szolgálnak az egységekben), s hogy a cél egy teljesen hivatásos haderő kialakítása 2010-re. Végül idézi Gyarmati Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárát, aki szerint a magyar hadsereg immár teljesíti a NATO-erőkkel való együttműködési képesség minimális kritériumait, s Magyar- ország hasznos tagja lesz a szervezetnek. A szerencsés oldalon MTI ________________ Ma gyarország azzal, hogy meghívást nyert a tagságra, „átállt a szerencsésebb történelmű országok oldalára” - vélte Kovács László külügyminiszter szerdán magyar újságíróknak nyilatkozva. A döntés azért is fontos, mert egyes nyugati vélemények szerint kezdetben Magyarország bekerülése még nem számított egyértelműnek, s ennyiből neki volt a relatíve legtöbb „behozni valója” - tette hozzá. A meghívás semmivel sem pótolható biztonsági garanciákat kínál, emellett még kedvezőbbé teszi az ország megítélését: vonzóbb, fontosabb partnerré teszi más országok szemében, miként előnyösebb feltételeket teremt az EU-csatlakozás szempontjából is - fejtette ki a továbbiakban a magyar diplomácia vezetője. A meghívás elnyerése mögött Kovács László szerint mindenekelőtt a tagsági feltételek (az úgynevezett „Perry- kritériumok”) teljesítése húzódik (ami a politikai stabilitástól a szomszédos országokhoz fűződő viszony rendezéséig számos elemből áll). Tágabb összefüggésekben azonban elengedhetetlen feltétel volt a kétpólusú világkép megszűnte, valamint - a csatlakozók oldaláról - a beilleszkedést lehetővé tevő rendszerváltás végigvitele. Magyarország esetében meghatározó szempont volt az euroatlanti elkötelezettség 1990 óta tartó töretlen- sége, a politikai-gazdasági stabilitás, az elmúlt három év külpolitikájának kiszámíthatósága, a térség stabilitásához való hozzájárulás, a haderőreform, a boszniai béketeremtésben vállalt szerep, és általában a (például az 1956-os forradalom emlékéből is építkező) kedvező Magyarország-kép. A meghívást követő teendők kapcsán Kovács László elmondta: folytatni kell a tagságra történő felkészülést, így teljessé kell tenni a haderőreformot, valamint a hadsereg korszerűsítését. Magától értetődő kihívást jelent a csatlakozási tárgyalások lefolytatása, emellett azonban nem kisebb jelentőségű a most meghívott „hármak” közötti együttműködés mélyítése (legközelebb július 18-án találkozik a három meghívott állam külügyminisztere Prágában, Budapesten a védelmi miniszterek tartanak majd megbeszélést, augusztus 22-én, Krakkóban pedig kormányfők találkozójára kerül sor). További feladat a mostani bővítési körből kimaradt országokhoz fűződő kapcsolatok kezelése. Ennek jegyében Madridban is számos találkozó volt: Kovács László megbeszélést folytatott Adrian Severin román és Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszterrel (az előbbivel egy júliusi kolozsvári, az utóbbival egy révkomáromi újabb találkozóban egyeztek meg). A szlovén és az olasz külügyminiszterrel közösen pedig a magyarszlovén—olasz háromoldalú együttműködés elmélyítésének kérdését vitatták meg.
