Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
Riport 1997. június 28., szombat FotóSorradalom filmkazettával és APS-sel Palotai István (Új Kelet) Jézusom! Hogy került Pistike feje a bazilika tetejére!? Itt meg száraz lábbal állok a Balaton kellős közepén! Az semmi! Ezt nézd! Mi ez? Mit tudom én? Valami kutya fekszik a Ciliké szülinapi tortáján... Aki fotózni szokott, az már minden bizonnyal tudja, mi történt: az illető többször exponált ugyanarra a filmre. Kellemetlen. Sokszor bizony nagyon az, főleg ha megismételhetetlen pillanatok szállnak el így a semmibe emlékképek nélkül. Az is előfordul, hogy fényt kap a film, mert rosszul zárt a masina, vagy éppen a kazetta. De más is érheti az embert. Elszakadhat a film perforációja, megkarcolódhat a már előhívott negatív, és oda a kép, oda az emlék. Erre szokták azt mondani, hogy hát bizony az életnek megvannak a maga rizikói. Ez minden bizonynyal így igaz, azonban az már kérdéses, hogy ennek a fotózás területén is így kell-e lenie? Ma már nyugodtan állíthatjuk, hogy nem! * * * A világ fotóipari termelésének több mint a felét az amatőr fotósok használják fel. Természetes dolog tehát, hogy a fotóipari cégek elsősorban az ő igényeiket akarják kielégíteni, és olyan fényképezőgépeket, illetve rendszereket készíteni, amelyeket a laikusok is könnyen tudnak kezelnek, amelyekkel lehetőleg a figyelmetlenségből eredő hibák is kiküszöbölhetők. Ezért jött létre és ilyen az APS (Advanced Photo System), a világ elektronikai tudását immár minden vonatkozásában felhasználó fényképezőgép-család és -rendszer. Az APS fényképezőgépek kezelése egyszerű - akárcsak a többi modern kameráé —, viszont korántsincs annyi „macera” velük. * * * Bagi Zoltánnal, a nyíregyházi Fényszöv elnök-igazgatójával beszélgettünk az új rendszerről, és elsősorban - mivel az amatőr fotósok szempontjából ez a leglényegesebb — a Fuji APS kamerákról.- Először talán a különbségről kérdezném, ami a hagyományos és az APS gépek között van... — Legyünk a közérthetőség kedvéért gyakorlatiasak. Azzal kezdem, hogy néhány szót a filmkazettáról szólok, ami jelentősen kisebb, mint a hagyományos, 24x36 milliméteres filmé. A kazettát, mint egy elemet, csak be kell ejteni a gépbe, a többi - tehát a befűzés - már a gép dolga. A kazettában különben nem hagyományos film van, hanem egy jelentősen vékonyabb új emulzióhordozó anyag, amiről annyit érdemes tudni, hogy a rajta elhelyezkedő fényérzékeny réteg sokkal nagyobb felbontóképességű. Ez azt jelenti, hogy a kép borotvaéles lesz, és a nagyítás lehetőségei is szinte korlátlanok. A kazetta oldalán lévő „ablakon” jelzés látható, ami megmondja, hogy a film még exponálatlan, részben exponált, végig exponált, vagy pedig előhívott! Erre azért is szükség van, mert az APS kamerából egynéhány kép leexponálása után is ki- vehetjük a filmet, hogy aztán, ha kedvünk tartja, bármikor visszategyük és folytassuk a fotózást. Az „előhívott” jelzésből gondolom világosan kiderült már, hogy magát a filmet soha sem látjuk, az „visszabújik a kazettába”!- Hogyan történik az előhívás?- Egy zárt rendszerű gépben. A megrendelő behozza hozzánk a leexponált APS Fuji filmkazettát, és kap egy „indexprintet”, ami egy körülbelül A4-es lap méreteivel azonos „színes fotó”, és amin kicsiben rajta van az összes felvétel. Ebből aztán választhat, hogy melyik képből kér és mekkorát. Itt azonban érdemes egy pillanatra megint megállni, hiszen az APS Fuji kamerák háromféle képkivágást tudnak produkálni. Hagyományos „levlap”-ot , félpanorámát és panorámát. Ha ezen a megrendelő - megnézvén az indexprintet - változtatni akar, semmi gond, lehetséges.- Hol kerül elő az új elektronika?- Már az APS Fuji filmkazettában, ami tartalmaz egy kicsinyke discet is, ami a képek, és később az előhívás jellemző adatait tartalmazza. Második lépcsőben a film előhívásakor és az index- print lézeres felvitelekor, harmadszor pedig a papírkép készítésekor. Itt azonban ismét meg kell állnunk, mivel itt következnek azok a lényeges különbségek, amelyek az APS és a hagyományos fotózás között vannak. Az APS Fuji filmről ugyanis nemcsak papírkép készíthető, hanem elektronikus is. Immár piacközeli áron van, és lassan üzleti forgalomba is kerül az az AP 1-es kivetítő, amely akkora, mint egy igen kicsiny videolejátszó, és arra alkalmas, hogy a tévéhez csatlakoztatva közvetlenül a filmről a tévé képernyőjére vetítse a fotókat. A későbbiekben ezen felül kapható lesz az úgynevezett image scanner is, ami, ha az otthoni számítógéphez csatlakoztatjuk (és van színes nyomtatónk), alkalmas lesz arra, hogy színes papírképeinket magunk készítsük, akár kártyanaptár formájában is. A TA DC készülék még ezt is leegyszerűsíti, és szükségtelenné teszi a házi számítógépet is, azonban ez még roppant sokba kerül. — Valamit hallottam CD- ről is rebesgetni... — így igaz. Augusztustól ha valaki behozza hozzánk a leexponált APS Fuji filmjét, akkor kérésére a kazettában lévő összes fotót egy CD-re rögzítjük, ami aztán bármikor „előhívható” számítógépben, vagy megnézhető videolemezjátszón. — Mindez szép és jó. De mégis mennyibe kerül? Menynyi egy APS Fuji fényképezőgép ára? Nem túl borsos ez még egy „érző kebelnek" ?- Szó sincs róla. Semmivel sem drágábbak, mint a hagyományos kamerák. (A kidolgozás sem kerül többe.) Azt viszont el kell mondani, hogy ugyanúgy, akár a hagyományos gépeknél, az APS kameráknál is több típus létezik. Vannak egyszerű APS Fuji - úgynevezett - pakettkamerák, amelyek minőségükben és kivitelükben egyszerűbbek, vannak közepes tudásúak, és vannak csúcsgépek is. Az áruk így 7 ezer és 200 ezer forint között mozog, tehát azonos a hagyományos fényképezőgépekével.- Mennyire terjedt el az APS-rendszer a világon?- Rohamléptekkel fejlődik. Két év alatt Japánban a részarányuk elérte a 60 százalékot, míg Nyugat-Európá- ban ez a szám egy év alatt 30- 40 százalékot tett ki.- Mi a helyzet itthon?- Magyarországon csak az idén került forgalomba. Az első üzlet, amelyik az APS Fuji-rendszerrel foglalkozott, Budapesten nyílt meg, a második Orosházán, és büszkén jelenthetem, hogy a harmadik nálunk, a nyíregyházi Fényszövben. Szilárd meggyőződésem - ismervén az APS Fuji rendszer tulajdonságait -, hogy itthon sem kell neki több mint egy-két év, és átveszi a vezetést. * * * Hogy is mondja az angol? A puding próbája a pudingevés. Fotósétára indulok, hogy „megkínozzam” az APS rendszert, és ezen belül az APS- Fuji filmet. Elhatároztam, hogy „gonosz leszek és kíméletlen”. Gépem egy közép- kategóriás Canon IXUS APS volt. Fényképeztem vakuval rossz fényviszonyok között, de használtam szabadban „derítésre” is, puffogtattam éles napfényben és szürkületben egyaránt. Kipróbáltam a színorgiát és a monoton színeket, használtam a panorámát, is és mindezt egyetlen tekercsen. Az eredmény magáért beszélt. Pontosabban engem inkább rábeszélt... (X) Nyelvőrködés Idegenből vett szavak és használatuk 18. Sorozatunkban a nyelvvédők felhívása alapján és a Nyelvművelő kéziszótár segítségével köz- használatú idegen szavakból szemlézgetünk. A sorozat vége felé már gyűjtjük azokat a gyakran használt idegen szavakat, amelyek szótárunkban nem szerepelnek, hogy használatukra azt követően visz- szatérjünk. Erre elfogadjuk olvasóink kérdéseit, észrevételeit is! Erdélyi Tamás (Új Kelet) Profil - A köznyelvben arcéi, körvonal. A műszaki nyelvben jó megfelelői: keresztmetszet, szelvény. Hivatalos és sajtónyelvben: valamely intézmény, részleg sajátos arculata, feladatainak összessége. Profilíroz, profiloz - Ha használjuk, részesítsük előnyben a rövidebbet! Jobb helyette: méretre szab, méretesít; közgazda- sági szóhasználatban: szakosít. Program - Már 1954 óta egy m-mel írjuk! Elválasztása: prog-ram. Szükséges szó pl. a számítástechnikában, de több esetben helyettesíthető: munkaterv, műsor, napirend stb. Progresszív - A politikai nyelvben: haladó (de ma már kétségeink lehetnek, hogy milyen irányban!). A gazdasági nyelvben csak körülírással fejezhető ki: kulcs szerint fokozatosan emelkedő (pl. adó). Mély és magas hangúan is tol- dalékolható, pl. progresz- szíven, progresszívan. Proponál - Inkább csak a beszélt nyelvben használják. Magyar megfelelői: indítványoz, javasol, ajánl. (Több pro-kezdetű idegen szót kihagytunk - pro- jektus, prológ, protekció stb. -, részben csökkenő használatuk, részben köz- ismertségük miatt.) Publicisztika - Régebben egy sajátos újságírói válfaj volt. Manapság a szót újságcikk értelemben is alkalmazzák - sajnálatosan túl gyakran. Publikus - Jó megfelelői: nyilvános, nyilvánosságra hozott. Újabban kissé eltérő értelemben gyakrabban használják: az adat nem publikus - azaz nem hozható nyilvánosságra. Puding - Gyakran hosz- szú d-vel ejtik az eredeti angol írásmód (pudding) miatt, de tévesen, mert angolul kiejtve is rövid a d! Pufog - Kiejtése ingadozó, bár egy f-fel kell írni gyakorító módban (pufog- tat) is. Hosszú viszont az f a mozzanatos igében: puffan. (J-betű - Tulajdonnevekben (pl. Aquincum) és néhány idegen szóban használjuk. A korábban átvett idegen szavakban kv-t írunk a q(u) helyett: kvalitás, kvint, kvartett, kvázi stb.
