Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
Egészségünk 1997. június 28., szombat Nyár! öröm, milliónyi üröm Egy nyári kirándulás, üdülés hangulatát bizonyosan elrontja, ha valamilyen fertőzés áldozatai leszünk. A legmelegebb évszakunk bővelkedik a kellemetlenebbtől kellemetlenebb veszélyekben. A leggyakoribbak közé az ételfertőzéseket, a vizeink fertőzött- ségéből adódó kiütéseket és betegségeket, valamint az erdőt, mezőt járókat riogató kullancsfertőzéseket sorolhatnánk. Az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat megyei központjának munkatársait kerestem fel, hogy értékeljék, jellemezzék a minket veszélyeztető problémákat. Hatházi Andrea (Új Kelet) Dr. Hangyái Zsuzsa, az epidemiológiai osztály vezetője az ételfertőzésekről és a kullancsok okozta veszélyekről tájékoztatta lapunkat.- A baktériumok fejlődésének kedvező időszaka a nyár, hiszen a hőmérséklet és a páratartalom is ideális számukra. Az utóbbi évtizedben nagyon sok megbetegedést okoztak az élelmiszerekkel az emberi szervezetbe jutott baktériumok. Hazánkban a fertőző betegségeket súlyosságuk és gyakoriságuk szempontjából értékelik. Régen a vérhas volt a gyakoribb, ma már a szalmonella vette át vezető helyét. Tavaly a megye területén 881 esetben állapítottak meg szalmonellafertőzést. Magas lázzal, hasmenéssel jár, hasi görcsök kíséretében. A tünetek jelentkezhetnek a fertőzött étel elfogyasztása után néhány órával, de néhány nappal is. Lefolyása tarthat néhány hétig, de nagyon ritka esetben halállal is végződhet. A közétkeztetésben több embert veszélyeztetnek. Okozói olyan baktériumok, amelyek természetes módon előfordulnak különféle fajú állati egyedekben problémamentesen, de ha az ember szervezetébe jutnak, megbetegítik azt. Terjedése szennyezett széklettel történik, főleg a felületes kézmosás eredményeként. A konyhákon dolgozók vizsgát tesznek a helyes higiéniai szabályokból, ezért állítom, hogy akik megszegik azokat, foglalkozási körükben követik el mások veszélyeztetését. A leggyakrabban a baromfiban mutatható ki a szalmonellát okozó baktérium, így hozzánk a tojások útján kerülhet. Régebben a kacsatojások, ma már a baktériumok által szennyezett környezetből való tyúktojások okozzák a legtöbb bajt. Szerencsére a baktériumok nem viselik jól a hőmérsékletváltozásokat, ezért alapos főzéssel, sütéssel vagy fagyasztással megakadályozhatjuk a szalmonellafertőzés kialakulását. Nem szabad takarékossági okokból az állott, régi, esetleg rossz szagú tojásokat felhasználni. Mindenkinek ajánlatos a tojás frissességének eldöntésére elvégezni a vízpróbát (állott tojás úszik a víz felszínén, míg a friss elmerül benne). Természetesen a baromfitenyésztőkön is nagy a felelősség, hogy a tyúkólban megfelelő tisztaságot tartsanak. A megvásárolt s otthonunkba vitt tojásokat szárazán tisztítsuk meg. Rövid ideig tartogassuk még hűtőszekrényben is, csak közvetlen felhasználás előtt mossuk meg vízzel (közüzemi fel- használás előtt hipós vízzel), mert a tojás saját védőrétegét ekkor távolítjuk el. Sajnos nem csak a szalmonelláról beszélhetünk, ha az ételfertőzéseket soroljuk. A szintén széklettel terjedő shigella baktérium a vérhas okozója. Előfordulása ma már lényegesen ritkább, mint pár évvel ez előtt. A tavalyi évben a megye területén 63 esetet regisztráltak. Magyarország északkeleti területén A szalmonellafészkek: egresleves és tojás Fotók: Racskó Tibor jelentkezett a legtöbb alkalommal a Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás. Sajnos a mi megyénkben is egyre gyakoribb, pedig már védőoltás is létezik megelőzésére. A vírus többnyire nyáron kerül a szervezetbe, hosszú lappangási ideje miatt viszont csak ősszel jelentkezik hatása. Szintén széklettel terjedő betegség, amely a májat betegíti meg. Más kategóriába tartoznak, viszont itt kell megemlíteni az ételmérgezéseket. Ezek a betegségek csak a romlott étel clfogyasztójánál jelentkeznek, tehát az előbbiekkel ellentétben nem fertőzők. A bőrünkön megtalálható stap- hilococcus baktérium az okozója. Főleg tésztaféleségekben - ha rossz technológiával, nem megfelelő higiéniával készülnek - szaporodik ez a baktérium, és termelődő méreganyaga betegséget okoz az emberi szervezetben. Ez történhet a gyakori fagylaltmérgezéseknél is. Erdők, mezők veszélyei Miskolc Nyíregyház» Salgótarján Debrecen Szolnok Veszpfém Székesfehérvár Kecskemét Békéscsaba Kaposvár Fertőzött kullanccsal veszélyeztetett területek — Magyarországon a bejelentett, kullancs által közvetített fertőzések száma - a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet kiadványa szerint - évente 200-400 körül mozog, ebből a fertőzött élősködők aránya 0,7-1,3 százalék közötti. Fontos tehát a pánik elkerülése végett megerősíteni, hogy nem minden kullancs fertőzött, avagy vírusterjesztő! Ha mégis fertőzött a kullancs, testnedvével olyan vírusokat juttat az ember testébe, melyek a véráramba kerülve agyvellőgyulladást okozhatnak. Ha a kullancs olyan állat vérét szívta, amely korábban fertőzött kulanccsal került érintkezésbe, akkor maga is vírushordozóvá válik, és továbbíthatja azt más állatokba, esetleg az emberbe is. Elterjedt az a helytelen nézet, hogy a kullancs a fán függ, s onnan „ejti le magát” a kiszemelt áldozatára. A kullancsok a fűben és az alacsony bokrokon is leselkednek az állatokra, emberekre. Fűszálakon, levelek foná- kán rejtőzködnek. Ha a kiránduló hozzáér a növényekhez, a kullancs szőrös lábaival belekapaszkodik a kéz, láb bőrébe. Innen észrevétlenül felmászik a hajlatokba, melyek kellemesen melegek és védettek. Azokban az években, amikor a tél mérsékelt, a kullancsaktivitás magas. A kullancsok érési ciklusának megfelelően a legtöbb április-május és augusztus-szeptember időszakában lesi a természetjárókat. Ha már megesett a baj, azaz kullancsot találtunk a testünkbe fúródva, minnél előbb távolítsuk el. Több módszer is napvilágot látott már ennek elérésére. A legújabb tapasztalatok szerint ne használjunk olyan anyagokat, melyek a kullancs légzését akadályozzák, azaz ne kenjük be semmilyen anyaggal sem az állat bőrünkből kiálló potrohát. A kullancsot csipesszel - mindenféle csavarás nélkül! - enyhe húzással távolítsuk el a bőrből. Ha az élősködő feje beszakadna, s azt kis idő múlva sem tudjuk otthon eltávolítani, forduljunk szakemberhez. Úgy élvezem én a strandot... A sportolók többsége esküszik az uszodákra, de a vizet, a lubickolást kedvelők nagy része nyáron azért a strandokat, a szabad vizeket részesíti előnyben. Sajnos az úszás, fürdőzés szerelmeseire leselkedhet a fertőzés veszélye is kikapcsolódás közben. Erről dr. Házi Erzsébetet, a település egészségügyi csoportvezető főorvosát kérdeztem.- Külön kell választani a medencés és a szabad vizes fürdők helyzetét. A medencés fürdők közegészségügyi szabályozását 1996 óta kormány- rendelet határozza meg. Ebben kötelez minden üzemeltetőt, hogy 2002-ig alakítsa át a medencék töltő-ürítő rendszerét vízvisszaforgatásosra, mely lényege, hogy a medence vizét szűrőn keresztül folyamatosan áramoltatják és fertőtlenítik, maximált klórtartalom szabályozásával. Sajnos, ma még jóval több töltő-ürítő rendszer működik megyénkben, főleg a meleg vizes medencékben. A legnagyobb problémát mégis szerintem nem az üzemeltetők, hanem a lakosság okoza a nem megfelelő fürdőzési kultúrájával.- Mit tesz a közegészségügyi osztály a fertőzések meglőzé- séért?- Szezon előtt a városi intézetek a medencés fürdőket tápláló vízből laboratóriumi vizsgálat céljából mintát vesznek, s csak negatív vizsgálati eredmény mellett engedik a strand üzemeltetését. Ezzel egy időben történik a nyitásra felkészült egység műszaki és közegészségügyi szemléje is. A megyei intézet minden évben egy alkolommal - szükség esetén többször is - minden medencés fürdő valamennyi medencéjének vizéből vesz mintát, s azt megvizsgálja.- Milyen fertőzésekkel találkozhatunk a strandokon? A zárt és a szabad strand is veszélyforrás- A fertőzésekért bűnös kórokozók a szájon át, a vízzel együtt kerülnek a szervezetbe. Főleg hasmenéssel járó megbetegedés, valamint kötőhártya-gyulladás a leggyakoribb fertőzés, ez utóbbit viszont a vízben túladagolt klórtartalom is kiválthatja. Szerencsére 1985-ben volt a megyében az utolsó fürdő- járvány Tiszavasváriban, de veszélye fennáll minden szezonban.- Mi a helyzet a gombás fertőzésekkel?- A vízben kiázott bőr sokkal fogékonyabb a baktériumok fogadására, s a párás, meleg levegő a legideálisabb a szaporodásukra. Gyakorlatilag a közösen használt eszközök közvetítik a gomba- fertőzéseket, s nem a víz. ...ottan annyira szép és jó...- Hogyan védekezhetünk ?- Lázas, hasmenéses fertőző beteg semmiképpen sem menjen strandra. A medencékben való fürdőzést minden esetben előzze meg szappanos tisztálkodás. Mindig használjuk a fertőtlenítőszeres lábmosóvizet, mielőtt a vízbe megyünk! Ha nem tartózkodunk a medencében, viseljünk papucsot! A apróságok megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, ezért a gyermekmedencékben felnőtt ne tartózkodjon. Rossz szokás, hogy a mamák, papák a parton üldögélve általában a vízbe lógatják a lábukat. Amúgy a 3 év alatti és nem szobatiszta csöppségeket nem ajánlatos nyilvános fürdőkbe vinni. Bőrbetegségben szenvedő-még ha nem is fertőző - esztétikai okokból ne menjen strandra. Törvény nem szabályozza, de mások érdekében a hosszú hajú fürdőzők hajukat összekötve megkímélhetik társaikat a kellemetlen „uszadékoktól”.- A szabad vizek sokak számára kedveltebbek, mint a medencék.- A múlt év óta országos program keretében a leglátogatottabb szabad fürdőhelyeket évente felmérjük, s az üzemeltetőket kötelezzük a minimális szociális feltételek megteremtésére, gondolok itt a szemétgyújtőhely, öltöző, illemhely létesítésére. Ezt korábban már szabályoztuk, de 1996 óta szigorúbb az ellenőrzés. A folyók, tavak vizét is mintavétellel vizsgáljuk kétheti vagy havi gyakorisággal, melyről a médián keresztül tájékoztatjuk a lakosságot. Szerencsére a szabad vizekből sem indult fertőzés már legalább 15 éve.
