Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-16 / 138. szám

Kultúra 8 1997. június 16., hétfő NyirSaág és mesterremek Munkatársunktól Jeles jubileumait termé­szetesen a nagyközönség előtt ünnepli a Népművésze­ti Egyesület Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szerve­zete, illetve a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ és Gyemekcentrum Népművészeti Stúdiója. Ti­zenöt éves az egyesület me­gyei szervezete, s huszonöt éves a stúdió. Ebből az alka­lomból pályázatot hirdettek, kiállításra, vásárra és számos bemutatóra készülnek. A Magyar Művelődési In­tézet, a Népművészeti Egye­sületek Szövetsége, Nyíregy­háza polgármesteri hivatala, valamint a művelődési köz­pont és a népművészeti egye­sület megyei szervezete hir­dette meg a Mesterremek díj pályázatot a népművészet minden ágában. Az alkotók­tól a saját maguk által is re­meknek tartott munkák be­nevezését várják. A díjat a város önkormányzata alapí­totta. A Nyírfaág plakettet a szakágankénti értékelés után az kapja, akinek a munkáját a legszebbnek ítélik. A Nyír­faág oklevél pedig azokat illeti meg, akik remekbe szabott alkotást mutatnak be. Jelentkezni a műve­lődési központban lehet, a lapok beküldési határideje június 30. A versenyre beérkező mun­kákból a Mesterremek Orszá­gos Pályázati Kiállítás, Kon­ferencia és Vásár programja­it augusztus 31-én a Sóstó­erdei Szabadidő Parkban tart­ják meg, abból az alkalom­ból, hogy Nyíregyháza váro­sa akkor ünnnepli meg a 160 éves királyi privilégiumát. Aznap reggel a helyszínen veszik át az alkotóktól a be­nevezett munkákat, melye­ket zsűrizés után a mesterre- mek-kiállításon mutatnak be. Egy korábbi dátumot is ér­demes előre ^megjegyezni, hiszen látnivalókban bővel­kedő szórakozást kínál a nép- művészek augusztus 22- 23-ai programja. A műve­lődési intézmény Nyírségi Ősz rendezvénysorozatához kapcsolódva kirakodóvásár várja a forgatag résztvevőit a nyíregyházi Kossuth téren, ahol színes kavalkádot talál­nak a Nemzetközi Fúvósze­nekari és Majorette Találko­zó és a külföldi néptánc­együttesek nemzeti napjának szereplői és az érdeklődők. Ugyanezen a két napon fo­gadják immár ötödik alkalom­mal a nemzetközi kézműves találkozó résztvevőit. Ennek keretében a meghívott orszá­gok alkotóinak műveiből ren­dezik meg a nemzetközi kéz­műves kiállítást, a szlovák ki­állítást a telekgerendási szlo­vák etnikai csoport hagyo­mányőrző anyagából, vala­mint a nemzetközi szakmai konferenciát. E két napon lát­ványos karneváli hangulatban fogadják a Kossuth téren, il­letve a művelődési központ­ban a helybéli polgárokat és a városba érkező vendégeket. Apróképek: A műsorszervező Berki Antal (Új Kelet) Nehezen lehetne elmondani, hogy igazából mivel foglalko­zik. Jogász, művelődésiház- vezető, az Óbudai Társaskör lelke, előadóművész. Dr. Me­rényi Judith tagja a Zempléni Művészeti Napok szervező­bizottságáriak, és szervezőként válaszolt lapunk munkatársá­nak néhány kérdésére.- Miért vállalt szerepet ebben a munkában?- Nem is tudtam volna ki­maradni belőle. Köztudottan nálunk, az Óbudai Művelődési Központban elég színvonalas zenei élet van, ami Rolla Já­nosnak, a Liszt Ferenc Kama­razenekar hangversenymeste­rének köszönhető. Amikor el­kezdték a zempléniek szer­vezni a rendezvényüket, Rol­la Jánost keresték meg, aki örömmel vállalta a felkérést, így csöppentem bele jóma­gam is az eseményekbe.- Az óbudai zenei életről legendákat mesélnek...- Szerintem nincs benne semmiféle legenda. Zenesze­rető emberek mindenhol vannak, és mindenhol létez­nek jó zenészek is. Nekünk csak annyi közünk van az egészhez, hogy megterem­tettük a lehetőségét annak, hogy zenész és közönsége egymásra találjon.- Egy zenekari koncert nem olcsó mulatság...- Nem is olyan borzasztóan drága. Ha nehezen is, de min­dig lehet pénzt szerezni. Ki­csit talán abba fáradunk bele, hogy mindenféle helyekről kell a kiadásaink fedezetét összekunyerálni. Végül is ez egy ilyen szakma. Dolgozunk, de mert tiszta, látható nyere­séget nem termelünk, az ille­tékesek sajnos nem vesznek bennünket komolyan. Pedig az a kulturális élet, amit mun­katársaimmal együtt Óbu­dán megteremtettünk, igazán megérdemelné, hogy valame­lyik minisztériumi okos gye­rek odafigyeljen rá. Egy tehetséges nemzedék Végzős növendékek búcsútárlata Palotai István (Új Kelet) A művészet örök, az élet rö­vid (Ars longa, vita brevis), tartja a latin közmondás, és bi­zony igaza van. Ahhoz azon­ban, hogy ez így legyen, szük­ség van a folyamatosságra, a folytonosságra, melynek vi­szont záloga: az ifjú művész­nemzedék... Nincs mitől tartanunk! Le­galábbis nekünk itt - Nyír­egyházán és a megyében -, hiszen művészeti gimnáziu­munk valósággal ontja a te­hetségeket. Felkészült, magas művészi kvalitással rendel­kező művésztanár gárdánk szinte hihetetlen eredménye­ket ér el évről évre... Az eredményesség leg­jellemzőbb adata egy kö­zépiskolában mindig a fel­sőfokú tanintézetekbe fel­vettek arányszáma. Mészáros Gábor a kerámia szak ve­zetője. — Szakunkon az idén heten végeztek. A hétből ketten már túljutottak az Iparmű­vészeti Főiskola első fel­vételijén, így előrelátható­lag Beke Mátyás és Vajta Mónika ott folytatja ta­nulmányait. Barna Tibor a Soproni Erdészeti Egyetem formatervező szakára, Már­kus Erika az ELTE művé­szettörténész szakára, Szabó Krisztina a BTKF tanító­képző szakára megy, míg Vad Berdanett a veszprémi Színháztörténeti Intézet hall­gatója lesz. A többi szakon is kiváló eredményeket értek el. A textiltervezők kilen­cen vannak, és közülük né­gyen jutottak tovább. (Bucsi Melinda ELTE műtörténész szak, Molnár Katalin, Sze­keres Zsuzsa és Tóth Erzsé­bet Iparművészeti Főisko­la). A csúcsot a tervező­grafikusok állították fel! Ki­lencen végeznek, és heten folytatják felsőfokon! Bakó Imre, Dobos Csaba és Sze- benyi Krisztina a Képző- művészeti Főiskolára készül, Laboncz Edina az Iparmű­vészeti Főiskolára, Ráskay Szabolcs a szarvasi tanár­képző főiskola művészta­nárképző szakára, Sóvágó Anita a kirakatrendező szak­ra, míg Varga Tünde az egri tanárképző főiskola művész­tanárképző szakára tart. Az üvegművesek sem panasz­kodhatnak, hiszen hátuk közül ketten - Györfi Balázs és Orosz Richárd - az ipar- művészeti főiskola hallga­tójaként folytatja tanulmá­nyait... Végigjárván a Kölyökvár- ban rendezett tárlatot, min­dez igazolást nyer! Kiváló tehetségek kisebb és nagyobb alkotásai sorjáznak a falakon és a piedesztálokon. Szinte furcsa is, ha az ember bele­gondol, hogy ezek az alko­tók még csak tizennyolc, ti­zenkilenc évesek, és nemrég még gyermekek voltak, hi­szen a kiállított tárgyak érett művek, egyéniséget, stílust képviselnek. Mészáros Gábor tanári és művészi szakértelmét több „srác” is igazolja: Barna Ti­bor etruszk ihletettésű mi­niszarkofágja és térrácsai kitűnő darabok. Amellett hogy funkcionális szem­pontból is kifogástalanok, esztétikai értékük is kimagas­ló. Vajta Mónika remek váz­lattanulmányai és Beke Má­tyás kultikus kegytárgytar­tói szintén figyelemre méltó művek. Csala Zsuzsa és Egri Er­zsébet művésztanárok - az üvegműves szak vezetői - sem szégyenkezhetnek! Győr- fi Balázs „vagány” és végte­lenül szellemes „szeszka- zán-pohárkészlete” is a sza­bad, de a szigorú tudást és művészi igényességet kö­vetelő tanári vezetésre utal, akárcsak Orosz Richárd Hal­vázája. Gál Ludmilla, Székhelyi Edith, Vajda Mária, a tex­tiltervező szak művészta­nárai bocsátották útjára töb­bek között Tóth Erzsébe­tet, akinek megkapó színeit boldogan látnánk vissza a jövőben is, valamint Magyar Árpád Leventét, akinek mo­dern útkeresései a textiles szakma megújhodását is je­lenthetik... A keramikusokon kívül a tervezőgrafikusok jelentek meg a legveretesebb anyag­gal. Sulyok Géza grafikus- művész és Egri Erzsébet festőművész, a grafikusok művésztanárai roppant büsz­kék lehetnek „fiaikra és lá­nyaikra”! Kozma Mihály gyönyörű Glóbusz-parafrázi­sa és Laboncz Edina finom és elegáns naptárterve kész mű­vészeket is megszégyenítő al­kotások! Külön érdemes megemlíte­ni még Szekeres Zsuzsa egé­szen kiváló alakrajztanul- mányát! A remekül kompo­nált, gyönyörű vonalveze­tésű akt alapján az ember szinte sajnálja, hogy nem a Képzőművészeti Főiskolára megy, hanem az Iparművé­szeti Főiskola textiltervező szakára... Kiváló tehetségű festőművész válhatna belőle! Tanár urak és hölgyek, diá­kok, köszönjük! Aki nem hi­szi, járjon utána! A végzős diákok tárlata június 29-ig tekinthető meg a Kölyök- várban. Nyelvőrködés Idegenből vett szavak és használatuk 17. Sorozatunkban a nyelv­védők felhívása alapján és a Nyelvművelő kéziszótár segítségével közhasznála­tú idegen szavakból szem- lézgetünk. Nem csupán magyar megfelelőikre hív­juk fel a figyelmet, hanem leírási, esetleg kiejtési sa­játosságaikra is. Erdélyi Tamás (Új Kelet) Pluralizmus - Többszörös- ség, többszínűség, illetve ennek tudomásulvételén alapuló politikai rendszer. A rendszerváltás környékén használata divatossá vált, pedig a szó eleji pl- miatt nem könnyű kiejteni. Kiszoruló­ban van a használatból. Posztumusz, poszthumusz -Ah nélküli változat az eredeti. Magyarul utószü­lött (pl. apja halála után született gyermek, vagy a szerző halála után megje­lentetett mű). Pozíció - Latin eredetű, de már régóta magyarosan írt főnév. Ma is divatos, pedig helyette sokszor használhat­juk magyar változatait: tár­sadalmi helyzet, állás, ha­táskör, rang; pozícióharc helyett pedig: hatalmi harc vagy küzdelem, helyzeti előnyökért vívott harc stb. Pozitíve — Ugyancsak la­tinos eredetű módhatározó. Helyette jobb: pozitívan, illetve határozottan, bizto­san, kedvezően. Praxis - Meghonosodott idegen szó. Magyar szino­nimái: gyakorlat, jártasság, tapasztalat. A nagy praxisa van helyett mondhatjuk: sok betege, ügyfele van. Premier-Jó magyar meg­felelője: bemutató (elő­adás). Kerüljük idegensze­rű kiejtését: prömijer! Presszó - Olasz eredetű, az eszpresszó rövidülése. Szinte köznyelvivé vált, csak magyarosan írható, hosszú sz-szel! Presztízs - Beszédben ál­talában rövid i-vel ejtjük, de írásképe megőrizte a francia eredeti hangsúlyát. Magyar megfelelői: tekin­tély, befolyás, becsület, megbecsülés, erkölcsi súly. Príma - Eredetileg keres­kedelmi szakszó. Magyar megfelelői: elsőrendű, kitű­nő, kiváló, a legjobb minő­ségű, nagyszerű, pompás. Primer, príméi— Mindkét alak előfordul. Műszaki szó­ként nélkülözhetetlen (pl. primer feszültség). Nem szak­nyelvi használatban azon­ban ezek a magyar megfe­lelői: elsődleges, első, kez­dő, eredeti, Uletvc közvetlen. Printer— Számítástechnikai szakszó, magyar megfelelő­je: nyomtató. Inkább ezt hasz­náljuk, szakszövegben is! Privatizál, privatizálás, reprivatizáció - Közgazda- • sági, politikai szakszavak. A privatizálnak tömör magyar megfelelője nincs, a magáno­sít nem terjedt el, ezért hasz­nálatát nem kifogásolhatjuk. A privatizálás, illetve priva­tizáció főnév már inkább ma­gyarosodon magánosítás, magánkézbe adás fonnában. Reprivatizálást, reprivatizá­ciót akkor mondhatunk, ha eredetileg magánkézben lévő tulajdon visszaadásáról van szó. (Folytatjuk) 1 ^ 1 Fotók: Racskó Tibo TL ..

Next

/
Thumbnails
Contents