Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-30 / 150. szám
Kultúra 8 1997. június 30., hétfő Bezárt a kis Téka-tábor Fullajtár András (Uj Kelet) Munkában a fafaragós A gyöngyfűzés türelmes mesterség Fotók Csonka Róbert *«0> Kellemes emlékekkel és gazdag tapasztalatokkal búcsúzott tegnap a Nagykálló határában lévő Harangodról az a több mint 350 fő, akik a közkedvelt, vadregényes környezetben lévő szabadidős parkban részt vettek a tíz napig tartó kis Téka, a nagykállói művelődési központ és a Téka Népzenei együttes táncházas és kézműves tá- bqyban. A tizenegyedik alkalommal megrendezett tábor célja volt - a gyerekek önállóságra nevelése mellett -, hogy a különböző foglalkozások keretében a magyar népi kultúra ha- gyományaival, néptánccal, népzenével, énekkel és néhány kézműves mesterséggel ismerkedjenek a résztvevők. Stock Gyula, a művelődési központ igazgatója, a tábor főszervezője elmondta, hogy ezúttal is nagy érdeklődés kísérte a gyerekek és felnőttek körében is igen népszerű tábort.- A táborlakók állandó létszáma közel négyszáz fő volt, és érdekesség, hogy ezúttal mintegy 60 gyerek négy év alatti volt, akik díjmentesen kaptak minden szolgáltatást. Zömmel Budapestről és környékéről érkeztek vendégek, mint például Budakalászról, Solymárról vagy Pilisvörösvárról. Megyénből főleg Nyíregyházáról, és első alkalommal Nyírbátorból is jöttek gyerekek szervezetten tanári kísérettel. Örvendetes, hogy egyre több család él a tábor kínálta lehetőségekkel. Most húsz család kapcsolódott be a programjainkba, és a gyerekeikkel együtt ismerkedtek a magyar nép hagyományaival és a különféle ősi mesterségekkel. A műhelyekben a foglalkozásvezetők felkészültségének köszönhetően pezsgett az élet. Legkedveltebb volt a gyöngyfűzés, agyagozás, fafaragás. Valamennyi foglalkozáson telt ház volt, de még azon kívül is önállón dolgoztak és alkottak. Mindenki hazavihette, amit a tábor ideje alatt készített. így a saját készítésű tárgyak nemcsak tanúságai az itt eltöltött kellemes napoknak, hanem ajándék a családtagoknak. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy van igény az ilyen jellegű táborokra, és mindent elkövetünk - anyagi nehézségeink ellenére is -, hogy jövőre is megrendezzük. Július 2-ától 6-áig a Kállai Kettős Néptáncegyüttes táborára kerül sor Harangodon, majd július 19-étől kezdődik a nagy Téka-tábor. Díszlet Palotai István (Új Kelet) A színházi előadások költségvetésében meglehetősen jelentős tétel a díszletek elkészítésének ára. Igaz, a „modem” színházi nyelv kialakulásával ez nem kötelező (sőt!) - a nagyszabású naturális díszletek kora jobbára lejárt —, és az úgynevezett „jelzett” díszlet vette át a vezető szerepet. Ezek viszont már - elvileg - nem is olyan drágák, hiszen főleg dobogókról van szó, ami a színházakban általában rendelkezésre áll. Sarkítva az is állítható, hogy a díszletek szerepének túlértékelése mindig „gyanús” dolog, mert a rendezői ötlettelenséget feltételezi. Horváth Jenő, az ország egyik legnagyobb hajdani rendezője éppen a Móricz Zsigmond Színházban rendezett Három a testőr című előadás próbái közben modotta a következő szavakat: „Akkor szép a színpad, ha nincs funkciója. Legjobb, ha minden fekete és „fekete fénnyel” van bevilágítva. A színésznél úgy sincs szebb „díszlet”, szebb látvány...” Jancsó Miklós Szép magyar tragédiájának a díszlete is „csak” egy lépcsősen felállított dobogósor volt, előtte tűllfüggö- nyökkel, és bizony elmondható, hogy szebb színpadi látvány szinte el sem képzelhető, mint amit Jancsóék produkállak... Nincs lehangolóbb és elidegenítőbb látvány, mint egy „lepukkant” vagy egy piti díszlet! A közönség azonnal észreveszi, és véleményt is alkot róla. Mivel azonban ő maga is „játszani jött” a színházba, örömmel veszi, ha mondjuk egy olyan ajtót „nyitnak” ki a színpadon, ami nincs is, hiszen pontosan ekkor vehet részt a szellemi alkotásban, akkor „társrendező”. Most, amikor a költség- vetési támogatások csak éppen csordogálnak, bizonyjói át kellene mindezt gondolni - főleg az amatőr és félamatőr színházaknak —, és belátni, hogy a pénztelenségnek vannak előnyei is: például, hogy a játszók ötletesebb mozgatásával, a tökéletes színpadi munkával a díszletköltségek bizony megtakaríthatók, és ez még az előadás javára is válik. Szlovák napok MTI _________________ A magyarországi és a romániai szlovákok jeles napjainak hagyományvilágát feltérképező négykötetes monográfia első könyve látott napvilágot Békéscsabán. Krupa András szlovák nyelvű munkájának első kötete az őszi s a Karácsonyt közvetle- nül megelőző időszakkal foglalkozik. Sora veszi Szent Mihály köszöntésétől a Karácsony előtti betlehemezésig az esztendő jeles napjainak szokásvilágát. Az olvasók megismerhetik a kötetből a Mihály, az András, a Borbála, a Miklós, a Luca és a Tamás napjához kötődő hagyományokat és hiedelmeket. Nemes Ifjak Társasága Berki Antal (Új Kelet) Ünnepélyes külsőségek között fejeződött be a vajai várkastély Rákóczi-termében a Hagyományőrzők Országos Találkozója. A rendezvény lassan húsz évre tekint vissza, és rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, népszerűsége mind a mai napig nem csökkent. Talán annyi a változás, hogy most nem az úttörőszövetség keretein belül, hanem öntevékenyen, társadalmi egyesületekként élik minden napjaikat a magyar történelmi hagyományok iránt érdeklődő gyerekek, kamaszok és a felnőtt kor küszöbére érkező fiatalemberek. Hármójukkal az ünnepélyes táborzáró előtt beszélgettünk arról, hogy mit is jelent a Nemes Ifjak Társasága, hogy milyen élményekkel térnek haza négy nap után Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből. Rácz Anikó: - Igen kellemesen telt el ez a pár nap. Én az igricek vezetője vagyok.- Néphagyományok felkutatását, megőrzéséi tartjuk a legfőbb feladatunknak. Nagy élmény volt a beregdaróci kirándulás, ahol megismerkedtünk a kender feldolgozásával, láttuk, hogyan lesz a kenderkócból a munkafolyamatok végére szőttes. Kirándulásaink során szokásunk, hogy „örökbe fogadunk” műemlékeket, aminek aztán töviről hegyire megismerjük a történetét. Én az idén Tarpán a szárazmalmot fogadtam örökbe, amiről majd írni fogok az iskolai újságban.- Különféle jelvényeket látok rajtatok. Úgy néznek ki, mintha rendfokozatot jelölnének...- Valóban rendfokozatot jelölnek ezek a jelvények. A hagyományőrzők a történelem megismerését tűzték céljuknak, és szervezeti felépítésüket is történelmi esemény, a 1848/49 szabadság- harc példájából vették. Ahogy a dicsőséges tavaszi hadjárat seregei, mi is a zászlóalj-tagozódást vettük alapul. A zászlóaljakat tisztek irányítják, akik életkor szerint 11 és 14 év között lehetnek őrstisztek, 14 évtől zászlóaljtisztek, és végül 21 éves korban érheti el valaki a törzstiszti fokozatot.- A táborozás alatt alakítottátok újra a Nemes Ifjak Társaságát... Rakó Orsolya: — II. Rákóczi Ferenc gyűjtötte maga köré a nemes ifjakat Kassán azzal a céllal, hogy udvarában olyan tanulmányokat folytathassanak, amelyek alkalmassá teszik őket felnőtt korukban arra, hogy az ország ügyeit intézzék. Mi azzal a céllal hívtuk újra életre a fejedelem által alapított társaságot, hogy ha nem is származásunk, de cselekedeteink alapján méltók legyünk Rákóczi szelleméhez.- Hányán vettetek részt a táborozáson ? Strand Gábor. - Harmincán vagyunk. A legkisebbektől egészen az idős hagyományőrzőkig. A kicsik még csak most vannak itt először. Én már harmadszor járom be társaimmal a nagyságos fejedelem útját. Öröm látni, ahogy a kicsik lelkesednek, ahogy tátott szájjal hallgatják a Rákóczi-szabad- ságharc történetét. Azt mondják, nem elveszett az a nemzedék, amelyik védi és őrzi ősei történelmét. Kis fazekinas? EBSSSBB