Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

Falujáró 1997. június 30., hétfő Perek és tűzvészek Vitát, pereskedést szított a község születése. Porcs- alma, ez a régi szatmári település az Ecsedi-láp és a Szamos közötti területen fekszik. írásos formában először 1389-ben tűnik fel. A nagykárolyi Károlyi csa­lád levéltára szerint: „István nádor előtt Vetési Lász­ló maga, s a Károlyi Merhárd és Simon fia nevében óvást tesz Csahoiyi Sebestyén és fia ellen, kik állító­lag az ő Soós nevű birtokuk határában egy új falut építettek, melyet Porcshalmának neveznek.” Az elhúzódó per és tiltako­zás ellenére a község fennma­radt és fejlődésnek indult. A forrásokból nem válik egyér­telművé, de valószínűleg a vita abból adódott, hogy egy ko­rábbi település lakosságának zöme költözött át az új faluba. A különböző monográfiák­ban szerepel az a megállapítás, hogy a község ma nem az ere­deti helyén fekszik. Az 1370- es évek előtt beljebb helyez­kedettel Alápon. Kiss Kálmán, a Szatmári református egyház­megye története című művé­ben írja, hogy az ecsedi vár építése és megerősítése során a Kraszna és a Szamos által eláraszott területekről a lakos­ság kénytelen volt a Balkán partján emelkedő dombos helyre menekülni. Porcsalma község nevére több magyarázat is van. A leg­inkább elfogadott az a magya­rázat, hogy a faluban található porcfűről kapta a nevét. A száj- hagyomány két változatot is megőrzött. Eszerint az itt talál­ható porcfűről és a farkasalmá­ról nevezték d, porc-alma. A máslifcvált rímszerint a szó- összetétel magyarázza a köz­ség nevét, eszerint egyik tagja pores, a másik halma. A pereskedésnek a visegrá­di István nádorispán vetett vé­get. Mivel a Chaholiak nem a saját területükre építették Porcsalmát, birtokjogot sértet­tek, ezért a Chaholiakat a falut ügyeitől és a haszonvételtől el­tiltotta. A község birtokosai 1897- től Drág és a Balk vajdák. A XV. század elején a Doma- hídiaknak is volt itt birtoka. Lónyay András is kapott egy részt anyai jusson 1448-ban, 1473-tól Bátori István, András és László is birtokosok. A XVII. században Bethlen Gábor, majd a Rákócziak örököltek. A Rákóczi-szabadságharc után királyi adományként a te­rület nagy része Károlyi Antal tulajdonába került. A terület nagy részét Szaplonczay Kris­tófnak adta át. A XIX. század­ban jelentősebb gazdái: a Szaplonczai, Galgóczy, Gyc- ne, Balogh család. Századunk első felében pedig a Szap­lonczay, Péchy, Gyene, Ba­logh, Grosszmann, Kauff csa­ládok. A település évszázadok alatt sok viszontagságon ment át. Az árvíz az Ecsedi-láp lecsapolá- sáig gyakran, szinte kétéven­ként meglátogatta a falut. Gyak­ran pusztítottak különböző jár­ványok, valamint tűzvész is. 1562-ben a település úgy le­égett, hogy csak 11 és fél porta maradt meg. Az ecsedi és szat­mári községek közelsége miatt gyakran esett a vonuló hadak útjába. Az 1514-es parasztháború­ban való részvételről nincse­nek adatok. Feltételezni lehet, hogy a tyukodi kisnemesekkel együtt a porcsalmaiak is a fel­kelők oldalára álltak. A XVII. századi Habsburg- ellenes mozgalmakban is részt vettek a porcsalmai nemesek. „Ne bízzanak a császárban, mert nincsen hite az ebnek. Csak tegyék le a fegyvert, majd meg fogják látni, mi lesz” - mondta hajdan a nemesek pré­dikátora. AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban is részt vet­tek a porcsalmai nemesek. Leg­híresebb volt közöttük Kovács György, aki "az 1711-es nagy- majtényi fegyverletétel után 1717-ben a Szatmár megyébe betörő tatárokkal szemben ügyes csellel védte meg a köz­séget. A faluban nagy zajt csi­náltatott tárogatókkal, kürtök­kel és rézüstre ki feszített bőrök­kel. A falu körül nagy tüzet ra­katott, s maroknyi felkelő csa­patával hol itt, hol ott tört ki a tatárokra. Az ellenség csapatai azt hitték, a községben több erő táborozik, s így nem mertek tá­madni. Kovács Györgyöt 1748- ban, nyolcvanhat éves korában temették el a templomba. Sír­verse a templom falán ma is ol­vasható. Az 1848—49-i szabadság- harc idején a dési és erdélyi hadjáratban is részt vettek a község nemeztőrei és honvéd- jai. Kiss Aron, a porcsalmai re­formátus templom lelkésze, az egyházmegye főjegyzője szer­kesztette meg a behódoló nyi­latkozatot. A harc kitörésekor tábori papként vett részt a harc­ban. A bukás után sokáig zak­latták. Az első világháborúban 51 honvéd esett el a frontokon. A második világháborúban hat­vanhal fiatal vesztette életét. Az oldalt írta: Kozma Ibolya A fotókat készítette: Csonka Róbert Minden es semmi Újabb és újabb beruházá­sok kezdődnek a települé­sen. Az egykori poros kis faluban csaknem teljes az infrastruktúra. Fehér Zoltán polgármester méltán büsz­ke községére.- Tavaly augusztusban kezdtük el a szennyvízhá­lózat kiépítését — mondja. — A céltámogatás és a céltá­mogatás-kiegészítő alapból összesen százötven millió forintot kaptunk. Pályáz­tunk a területi kiegyenlítést szolgáló decentralizált alap­ra is, szeretnénk tizenegy- millió forintot kapni az is­kolabővítési programunkra. Tervünk, hogy körzeti isko­lát alakítsunk ki. Jövő év szeptemberében kilence­dik-tizedik osztályt indíta­nánk. Ehhez további négy tantermet kell építenünk a most meglévő iskolához, #tfj6A szeretnénk. Int az intéz­mény egy épületben mű­ködhetne. A szomszédos falvakkal már beszéltünk erről, Tyúkod, Ököritófül- pös, Rápolt, Pátyod gyere­kei is ide járhatnának. A község-infrastruktúra szinte teljesen kiépített. Nyolc évvel ezelőtt kezdtük el a gázhálózat fejlesztését, s 1991-re el is készült. Az utak aszfaltozottak. A tele­fonigények nagy részét már kielégítették. Kértem, hogy oszlopot ne tegyenek le a községben, hiszen ez kevés­bé esztétikus. Hiába fejlett az infrastruk­túra, nem csökken a mun­kanélküliek száma. Száz­százötven jövedelempótló támogatást osztunk ki min­den hónapban. A munka­nélküliségi ráta itt negyven százalékos. Szerencsére a legtöbb itt élőnek van föld­je, amiből kevéske jövedel­me van, s ami fontos, dol­gozik. A jövőt illetően úgy vé­lem, túl sok munka nincs a településen. Ősszel szeret­nénk beindítani a körzeti oktatást. A kábeltévé kiépí­tését is elkezdtük az elmúlt évben. Tervünk, hogy bő­vítsük a polgármesteri hiva­tal épületét. Sajnos nincs egy nagyobb tanácstermünk, ahol a képviselő-testület üléseit tarthatnánk. Híressé vált szövetkezet Előfordul, hogy egy-egy rossz, kellemetlennek vélt kö­rülmény indít el egy új és eredményes folyamatot. A porcsalmai szövetkezet is a piac elvesztése után kez­dett egy új ágazat fejlesztésébe, ami szerte az ország­ban híressé tette Porcsalma nevét. A helyi szövetkezet­ben gyártott sajt és gomolyatúró ízét hazánk minden területén ismerik. A sajtgyártást öt évvei ezelőtt kezdték el a szatmári tele­pülésen.- Az ötlet kényszerűségből adódott, noha valószínűleg enélkül is belevágtunk volna a profilbővítésbe, csak kicsit később - vélekedik dr. Szénás Ignác szövetkezeti elnök. - A tejfelvásárlást lecsökkentették 1992-ben, nekünk pedig na­gyon sok szarvasmarhánk, te­henünk volt. Az el nem adott tejből kezdtünk sajtot készíte­ni. Sajnos a fejlesztés egybe­esett a privatizációval, a terme­lőszövetkezetek folyamatos felszámolásával, ez lassította munkánkat. Négyszáz tehenünk van, na­ponta több ezer liter tejet dol­gozunk fel. Fejlesztéseink ré­vén sokkal több nyers tejet tud­nánk feldolgozni, ezért hama­rosan a környező települések tehenesgazááilól is vásárolunk nyersanyagot. Extra minőségű tejet állítunk elő, és a terméke­ink is kiváló minőségűek. A különböző ízesítésű sajto­kat az ország valamennyi terü­letén forgalmazzuk. Terveink között szerepel az is, hogy a hazai piacok után a külföldi­ekre is betörjünk. Előnyünk az is, hogy a hozzánk hasonló cé­gekkel ellentétben olcsóak tu­dunk maradni. Több sikeres pályázat van mögöttünk. A PHARE Kísérle­ti Program Alapjából és más me­zőgazdasági forrásokból is kap­tunk támogatást. Ez az összeg jelentős segítség volt a beruhá­zásokban, még akkor is, ha en­nek csak kisebb része vissza nem térítendő támogatás. Az sajtgyártással tizenkét dolgozónk foglalkozik. A piac bővülésével szeretnénk növel­ni a munkatársak létszámát. Úgy gondolom, az új ágazat beindítása fontos lépés volt a szövetkezet életében. Meg­győződésem, hogy gyorsítot­ta a folyamatot a kényszerítő erő, miszerint nem vásárolták fel a tejet. Ugyanakkor bizo­nyos vagyok abban is, hogy előbb-utóbb elkezdtünk volna sajtot gyártani. A munka gyógyszer, éltető erő Déltájban szeretnek pihenni a falusi emberek. Kora reg­geltől a kertben kapálnak. Délidőben sem a gyomruk kényszeríti őket a munka megszakítására. A háziállatok­nak, csirkéknek, kacsáknak és a malacoknak kell enni adni. Aztán a hűvösben időznek kicsit, estefelé megint csak a kertben vagy a határban lehet őket megtalálni. Szerencsénk volt, egy óra táj­ban idősebb Farkas László és felesége is a házban tartózkod­tak. Laci bácsi éppen a déle­lőtti portól szabadult meg, s frissen fogadta a váratlan ven­dégeket.- A tenjgerit kapáltuk - mondja. - Úgy tűnik, jól beáll­tak, ezért fiakoltuk, kiszedtük a feleslegig szálakat. Van még egy kevés búzánk, árpánk meg napraforgónk is. A kapálás nagy részén szerencsére már túl vagyunk. Az almát állandóan permeteznünk kell, pedig na­gyon drága a szer. A nagy eső­zés miatt lüszikos lett a gyü­mölcs. Jonatán fajtával foglal­kozom, meg van egy kevés idared is. Laci bácsi hetvenkét éves, felesége hatvanhét. Mégsincs megállásuk, nem tudnának munka nélkül élni.- Beteg erftber vagyok - mondja. — A .czív^rpj^l van­nak problémák, két-harom órát dolgozhatok naponta, csak annyit, ami még nem megeről­tető. Megszoktuk mi ezt. A ke­zem összezsugorodott, pedig valamikor rengeteg kukoricát zsákoltam. Munkahelyem is volt, tűzoltó voltam valamikor, a főtörzsőrmesterségig vittem. Délutánig dolgoztam, este meg itthon folytattam. Elsősor­ban a tűzvédelem tartozott hozzám. A gazda állítja, hogy kicsi a kertje, de nem is kellene na­gyobb, mert nem bírna vele. Lassan megindul a hátsó ud­var felé. Több mint ötven al­mafa sorakozik, a káposzta és a'kotlóhagyma mellett meggy­fák, zöldségek, káposzták, bab­félék ágyásai sorakoznak. Minden györnyörű tisztaság­ban, gyom sincs a kertben. A közepén utat hagytak, melyen kellemes fű nő. Nem monda­nám kicsinek ezt a területet. Az is bizonyos, hogy ide nem pihenni járnak a háziak.

Next

/
Thumbnails
Contents