Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-30 / 150. szám
Falujáró 1997. június 30., hétfő Perek és tűzvészek Vitát, pereskedést szított a község születése. Porcs- alma, ez a régi szatmári település az Ecsedi-láp és a Szamos közötti területen fekszik. írásos formában először 1389-ben tűnik fel. A nagykárolyi Károlyi család levéltára szerint: „István nádor előtt Vetési László maga, s a Károlyi Merhárd és Simon fia nevében óvást tesz Csahoiyi Sebestyén és fia ellen, kik állítólag az ő Soós nevű birtokuk határában egy új falut építettek, melyet Porcshalmának neveznek.” Az elhúzódó per és tiltakozás ellenére a község fennmaradt és fejlődésnek indult. A forrásokból nem válik egyértelművé, de valószínűleg a vita abból adódott, hogy egy korábbi település lakosságának zöme költözött át az új faluba. A különböző monográfiákban szerepel az a megállapítás, hogy a község ma nem az eredeti helyén fekszik. Az 1370- es évek előtt beljebb helyezkedettel Alápon. Kiss Kálmán, a Szatmári református egyházmegye története című művében írja, hogy az ecsedi vár építése és megerősítése során a Kraszna és a Szamos által eláraszott területekről a lakosság kénytelen volt a Balkán partján emelkedő dombos helyre menekülni. Porcsalma község nevére több magyarázat is van. A leginkább elfogadott az a magyarázat, hogy a faluban található porcfűről kapta a nevét. A száj- hagyomány két változatot is megőrzött. Eszerint az itt található porcfűről és a farkasalmáról nevezték d, porc-alma. A máslifcvált rímszerint a szó- összetétel magyarázza a község nevét, eszerint egyik tagja pores, a másik halma. A pereskedésnek a visegrádi István nádorispán vetett véget. Mivel a Chaholiak nem a saját területükre építették Porcsalmát, birtokjogot sértettek, ezért a Chaholiakat a falut ügyeitől és a haszonvételtől eltiltotta. A község birtokosai 1897- től Drág és a Balk vajdák. A XV. század elején a Doma- hídiaknak is volt itt birtoka. Lónyay András is kapott egy részt anyai jusson 1448-ban, 1473-tól Bátori István, András és László is birtokosok. A XVII. században Bethlen Gábor, majd a Rákócziak örököltek. A Rákóczi-szabadságharc után királyi adományként a terület nagy része Károlyi Antal tulajdonába került. A terület nagy részét Szaplonczay Kristófnak adta át. A XIX. században jelentősebb gazdái: a Szaplonczai, Galgóczy, Gyc- ne, Balogh család. Századunk első felében pedig a Szaplonczay, Péchy, Gyene, Balogh, Grosszmann, Kauff családok. A település évszázadok alatt sok viszontagságon ment át. Az árvíz az Ecsedi-láp lecsapolá- sáig gyakran, szinte kétévenként meglátogatta a falut. Gyakran pusztítottak különböző járványok, valamint tűzvész is. 1562-ben a település úgy leégett, hogy csak 11 és fél porta maradt meg. Az ecsedi és szatmári községek közelsége miatt gyakran esett a vonuló hadak útjába. Az 1514-es parasztháborúban való részvételről nincsenek adatok. Feltételezni lehet, hogy a tyukodi kisnemesekkel együtt a porcsalmaiak is a felkelők oldalára álltak. A XVII. századi Habsburg- ellenes mozgalmakban is részt vettek a porcsalmai nemesek. „Ne bízzanak a császárban, mert nincsen hite az ebnek. Csak tegyék le a fegyvert, majd meg fogják látni, mi lesz” - mondta hajdan a nemesek prédikátora. AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban is részt vettek a porcsalmai nemesek. Leghíresebb volt közöttük Kovács György, aki "az 1711-es nagy- majtényi fegyverletétel után 1717-ben a Szatmár megyébe betörő tatárokkal szemben ügyes csellel védte meg a községet. A faluban nagy zajt csináltatott tárogatókkal, kürtökkel és rézüstre ki feszített bőrökkel. A falu körül nagy tüzet rakatott, s maroknyi felkelő csapatával hol itt, hol ott tört ki a tatárokra. Az ellenség csapatai azt hitték, a községben több erő táborozik, s így nem mertek támadni. Kovács Györgyöt 1748- ban, nyolcvanhat éves korában temették el a templomba. Sírverse a templom falán ma is olvasható. Az 1848—49-i szabadság- harc idején a dési és erdélyi hadjáratban is részt vettek a község nemeztőrei és honvéd- jai. Kiss Aron, a porcsalmai református templom lelkésze, az egyházmegye főjegyzője szerkesztette meg a behódoló nyilatkozatot. A harc kitörésekor tábori papként vett részt a harcban. A bukás után sokáig zaklatták. Az első világháborúban 51 honvéd esett el a frontokon. A második világháborúban hatvanhal fiatal vesztette életét. Az oldalt írta: Kozma Ibolya A fotókat készítette: Csonka Róbert Minden es semmi Újabb és újabb beruházások kezdődnek a településen. Az egykori poros kis faluban csaknem teljes az infrastruktúra. Fehér Zoltán polgármester méltán büszke községére.- Tavaly augusztusban kezdtük el a szennyvízhálózat kiépítését — mondja. — A céltámogatás és a céltámogatás-kiegészítő alapból összesen százötven millió forintot kaptunk. Pályáztunk a területi kiegyenlítést szolgáló decentralizált alapra is, szeretnénk tizenegy- millió forintot kapni az iskolabővítési programunkra. Tervünk, hogy körzeti iskolát alakítsunk ki. Jövő év szeptemberében kilencedik-tizedik osztályt indítanánk. Ehhez további négy tantermet kell építenünk a most meglévő iskolához, #tfj6A szeretnénk. Int az intézmény egy épületben működhetne. A szomszédos falvakkal már beszéltünk erről, Tyúkod, Ököritófül- pös, Rápolt, Pátyod gyerekei is ide járhatnának. A község-infrastruktúra szinte teljesen kiépített. Nyolc évvel ezelőtt kezdtük el a gázhálózat fejlesztését, s 1991-re el is készült. Az utak aszfaltozottak. A telefonigények nagy részét már kielégítették. Kértem, hogy oszlopot ne tegyenek le a községben, hiszen ez kevésbé esztétikus. Hiába fejlett az infrastruktúra, nem csökken a munkanélküliek száma. Százszázötven jövedelempótló támogatást osztunk ki minden hónapban. A munkanélküliségi ráta itt negyven százalékos. Szerencsére a legtöbb itt élőnek van földje, amiből kevéske jövedelme van, s ami fontos, dolgozik. A jövőt illetően úgy vélem, túl sok munka nincs a településen. Ősszel szeretnénk beindítani a körzeti oktatást. A kábeltévé kiépítését is elkezdtük az elmúlt évben. Tervünk, hogy bővítsük a polgármesteri hivatal épületét. Sajnos nincs egy nagyobb tanácstermünk, ahol a képviselő-testület üléseit tarthatnánk. Híressé vált szövetkezet Előfordul, hogy egy-egy rossz, kellemetlennek vélt körülmény indít el egy új és eredményes folyamatot. A porcsalmai szövetkezet is a piac elvesztése után kezdett egy új ágazat fejlesztésébe, ami szerte az országban híressé tette Porcsalma nevét. A helyi szövetkezetben gyártott sajt és gomolyatúró ízét hazánk minden területén ismerik. A sajtgyártást öt évvei ezelőtt kezdték el a szatmári településen.- Az ötlet kényszerűségből adódott, noha valószínűleg enélkül is belevágtunk volna a profilbővítésbe, csak kicsit később - vélekedik dr. Szénás Ignác szövetkezeti elnök. - A tejfelvásárlást lecsökkentették 1992-ben, nekünk pedig nagyon sok szarvasmarhánk, tehenünk volt. Az el nem adott tejből kezdtünk sajtot készíteni. Sajnos a fejlesztés egybeesett a privatizációval, a termelőszövetkezetek folyamatos felszámolásával, ez lassította munkánkat. Négyszáz tehenünk van, naponta több ezer liter tejet dolgozunk fel. Fejlesztéseink révén sokkal több nyers tejet tudnánk feldolgozni, ezért hamarosan a környező települések tehenesgazááilól is vásárolunk nyersanyagot. Extra minőségű tejet állítunk elő, és a termékeink is kiváló minőségűek. A különböző ízesítésű sajtokat az ország valamennyi területén forgalmazzuk. Terveink között szerepel az is, hogy a hazai piacok után a külföldiekre is betörjünk. Előnyünk az is, hogy a hozzánk hasonló cégekkel ellentétben olcsóak tudunk maradni. Több sikeres pályázat van mögöttünk. A PHARE Kísérleti Program Alapjából és más mezőgazdasági forrásokból is kaptunk támogatást. Ez az összeg jelentős segítség volt a beruházásokban, még akkor is, ha ennek csak kisebb része vissza nem térítendő támogatás. Az sajtgyártással tizenkét dolgozónk foglalkozik. A piac bővülésével szeretnénk növelni a munkatársak létszámát. Úgy gondolom, az új ágazat beindítása fontos lépés volt a szövetkezet életében. Meggyőződésem, hogy gyorsította a folyamatot a kényszerítő erő, miszerint nem vásárolták fel a tejet. Ugyanakkor bizonyos vagyok abban is, hogy előbb-utóbb elkezdtünk volna sajtot gyártani. A munka gyógyszer, éltető erő Déltájban szeretnek pihenni a falusi emberek. Kora reggeltől a kertben kapálnak. Délidőben sem a gyomruk kényszeríti őket a munka megszakítására. A háziállatoknak, csirkéknek, kacsáknak és a malacoknak kell enni adni. Aztán a hűvösben időznek kicsit, estefelé megint csak a kertben vagy a határban lehet őket megtalálni. Szerencsénk volt, egy óra tájban idősebb Farkas László és felesége is a házban tartózkodtak. Laci bácsi éppen a délelőtti portól szabadult meg, s frissen fogadta a váratlan vendégeket.- A tenjgerit kapáltuk - mondja. - Úgy tűnik, jól beálltak, ezért fiakoltuk, kiszedtük a feleslegig szálakat. Van még egy kevés búzánk, árpánk meg napraforgónk is. A kapálás nagy részén szerencsére már túl vagyunk. Az almát állandóan permeteznünk kell, pedig nagyon drága a szer. A nagy esőzés miatt lüszikos lett a gyümölcs. Jonatán fajtával foglalkozom, meg van egy kevés idared is. Laci bácsi hetvenkét éves, felesége hatvanhét. Mégsincs megállásuk, nem tudnának munka nélkül élni.- Beteg erftber vagyok - mondja. — A .czív^rpj^l vannak problémák, két-harom órát dolgozhatok naponta, csak annyit, ami még nem megerőltető. Megszoktuk mi ezt. A kezem összezsugorodott, pedig valamikor rengeteg kukoricát zsákoltam. Munkahelyem is volt, tűzoltó voltam valamikor, a főtörzsőrmesterségig vittem. Délutánig dolgoztam, este meg itthon folytattam. Elsősorban a tűzvédelem tartozott hozzám. A gazda állítja, hogy kicsi a kertje, de nem is kellene nagyobb, mert nem bírna vele. Lassan megindul a hátsó udvar felé. Több mint ötven almafa sorakozik, a káposzta és a'kotlóhagyma mellett meggyfák, zöldségek, káposzták, babfélék ágyásai sorakoznak. Minden györnyörű tisztaságban, gyom sincs a kertben. A közepén utat hagytak, melyen kellemes fű nő. Nem mondanám kicsinek ezt a területet. Az is bizonyos, hogy ide nem pihenni járnak a háziak.
