Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-26 / 147. szám
Gazdaság 1997. június 26., csütörtök Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi záróár Mól 4050 4335 TVK 3200 3310 Richter 16 195 16 700 OTP 4695 4900 Kárpótlási jegy 740 800 A Budapesti Értéktőzsdén tovább folytatódott a részvények általános drágulása. A MOL-papírok, valamint a kárpótlási jegyek ára látványosan emelkedett, a Richter-részvények a 17 ezres határhoz közelednek. Az OTP- és a TVK papírok értéke mérsékelten, de biztosan emelkedik. Energiaár és infláció Biztató aratási előkészületek Aratunk Péter-Pál napján? Csonka Róbert felvétele K. Z. (Új Kelet) ____________________ Ko rmányzatunk tavalyi nagyvonalúsága révén 1996 őszén elmaradtak az energiaár-emelések. A díjnövekedést nem úszták meg az ország háztartásai, csak haladékot kaptak. Januárban a gáz fogyasztói ára 16,9 százalékkal, az elektromos áramé 24,9 százalékkal emelkedett. Áprilisban a tarifák egységesen 3,6 százalékkal lettek magasabbak. Júliustól újból mélyebbre kell nyúlni a pénztárcánkba, a gázért 9,9 százalékkal, az V. P. (Uj Kelet)____________________ A két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott KSH-adatok szerint Magyarország 314,4 milliárd forintos negatív külkereskedelmi mérleget produkált. A H+H, a Hazai termék, hazai munkahely Védegylet kimutatása szerint a fenti végösszeg kialakulásához jócskán hozzájárult az 506 milliárd forintos importnagyság. Ez többek között 111 milliárd forintos ruházati cikk és textil, 17 milliárdnyi elektrotechnikai eszköz, 38 milliárd forintnyi gyógyszer, 14 milliárd forint bútor, 72 milliárdos élelmiszer-ipari termék és 104 milliárdos élelmiszer-alapanyag és élőállat behozatalát jelentette. Az egylet közgazdászainak meglátása szerint az importáruk nagyobb hányada helyettesíthető lenne hazai termékkel, amely fokozná a nyersanyag- és a csomagolóanyag-ipar termelését is. Az elemzések megállapítják, amennyiben az import 70-80 százaléka helyett a fogyasztók a hazai termékvásárlást áramért 4,5 százalékkal kell majd többet fizetni. A GKI Gazdaságkutató Rt. legutóbbi előrejelzése alapján az országban az év végére az infláció éves szinten 18 százalék körüli lesz. Az rt. munkatársa, Molnár Lászó érdeklődésünkre elmondta, hogy az energiahordozók eddigi és jövőbeni áremelése lényegesen nem befolyásolja az infláció mértékét. Véleménye szerint a díjak emelkedése miatt a pénzér- téktelenedés legfeljebb 0,5 százalékkal lehet magasabb a korábbi számításaiknál. helyeznék előtérbe - amely többlettermék-előállításra képes lenne a magyar ipar -, az a külkereskedelmi mérleg rövid idő alatti egyensúlyba kerülését okozná. Az elképzelés szerint, amennyiben ez magvalósulna, ez megközelítően 350 milliárd forintos többlettermelést és értékesítést jelentene. Személyenként évi kétmillió forintos termelési értéket feltételezve 171 ezer új munkahely lenne szükséges a kibocsátásnövekedéshez. A feltételezett foglalkoztatottak munkanélküli járadéka havi tízezer forintos átlagot számítva 20,5 milliárd forintjába kerül az államnak. A munkavállalók havi személyi jövedelemadója, nyugdíj- és tb-járuléka havi 15 ezer forintos átlaggal számítva 30,8 milliárd forint pluszbevételt jelent. Az állami kiadáscsökkenés és a befizetett járuléknövekedés hatására úgy juthatna a központi költségvetés 50 milliárd forintos extrabevételhez, hogy egyik társadalmi réteget sem k^ll megszorító intézkedésekkel sújtani. Ebben az évben valamivel több mint 1,8 millió hektár kalászos gabona betakarítását kell elvégezni. Az őszi kalászosok rendkívül vontatottan fejlődtek a tél végi, tavasz eleji csapadékhiány és a szokatlanul hideg időjárás miatt. Április végére ezek a növény- kultúrák 2-3 hetes lemaradást mutattak. A májusi hirtelen felmelegedés hatására azután behozták elmaradásukat a növények, és május közepére a szokásos fejlettségi szintet mutatták. Fekete Tibor (Új Kelet) A vetésterület háromnegyed részén biztatók a terméskilátások, míg a maradék huszonöt százalékán többnyire a hiányos tápanyag-utánpótlás és a nem megfelelő agrotechnika miatt már változatosabb a kép. Ezeken a termőterületeken a nem megfelelő növényvédelem tovább rontotta a termés- kilátásokat. A tavaszi vetésű kalászosokban már rosszabb a helyzet. Néhol a szélvihar, másutt a fagykárok miatt újra kellett vetni, és a kalászba fejlődés szakasza is jócskán késett ezeken a földeken. A május utolsó harmadában jelentkező viharos, zivataros időjárás sok helyen okozott kisebb károkat. Haldú-Bihar, Szabolcs-Szat- már-Bereg és Csongrád megyében már jelentősebb volt ez a kártétel. A várható termésátlagok biztatók, búzából 4070 kg/ha, Roszból 2340 kg/ha, őszi árpából 3715 kg/ha, triticaléből 31Ó0 kg/hektáros átlagtermést jósolnak a szakemberek. Természetesen ez termőterületenként, de akár táblánként is jelentős eltérést mutathat, de Földárverés Munkatársunktól Termőföldárverést szerveznek a megyei Kárrendezési Hivatal munkatársai június 26-án, csütörtökön Nagyar községben. A magánosításra felkínált vegyes művelési ágú terület nagysága nem haladja meg a húsz hektárt. A licit II/III-as kategóriába sorolt, azaz csak helyi lakosok vehetnek részt az árverésen. V. P. (Új Kelet) _______________________ A demecseri gazdák nem mondják, hogy a Parlament előtti tömegdemonstráció szervezésével kell hangot adniuk a belvíz miatt kipusztult növényeik miatti elkeseredésüknek, de már megfordult ez a gondolat is a károsultak többségének fejében. Nos, problémáikat csak fokozza Péter-Pál napjának, a hagyományos aratáskezdés időpontjának vészes közelsége. Egy héttel ezelőtt a felső-szabolcsi térségben még több mint 760 hektár kalászos állt bokáig vízben, amelyen búzában számolva egy rossz ter- mésátlagű évben is megtermett volna több mint 3 ezer tonna. Ennél idén lényegesen kevesebb lesz a betakaríthamint átlagmennyiség már jónak nevezhető. Ha az elmúlt évihez viszonyítjuk, akkor körülbelül húsz százalékkal lesz magasabb az idei termés. A betakarításhoz rendelkezésre álló kombájnpark közel kilencezer darabból áll. Mivel a gépek kétharmada ötévesnél idősebb, ezért műszaki állapotuk miatt csak 65-70 százalékos kapacitással tudnak majd dolgozni velük. Most még nehéz megjósolni, mikor mehetnek először a földekre a kombájnok, de megyénkben általában június utolsó dekádjában kezdődik az aratás. A jelen állapot szerint jó, ha Péter-Pálkor, azaz június 29-én elkezdhetik az árpa vágását. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor az ország kombájnkapacitásával várhatóan augusztus közepére végeznek az aratással. A meteorológusok az átlagostól csapadékosabb nyarat jósolnak, és elképzelhető, hogy több napig sem tudnak majd a gépek a földekre Munkatársunktól A kora nyári gyümölcsök közül az eperből nem termett számottevő piaci mennyiség, viszont az azt követő egresérési időszakban a felvásárlási árak a kínálatot meghaladó kereslet miatt felszaladtak 150-160 forintra. Az egresszezon végére már 200 forintos kilogrammonkénti árat is megadtak a felvásárlók a gyümölcsért. A tó mennyiség, s a kalászok felvizesedése miatt rossz minőségű lesz a termés. De ez csak abban az esetben fog kiderülni, ha a kombájnok súlyát elbírja a helyenként eliszaposodott talaj. Jobb híján a térség gazdái tehetetlenül várnak a felszáradásra, s mint a két ével ezelőtti aszály sújtotta föld a vizet (jelen pillanatban ez istenkáromlás!), úgy szomjazzák a Földművelésügyi Minisztériumból csurranó-csep- penő információkat. Néhány lehangoló ténnyel már tisztában vannak. Nagy valószínűséggel készpénzben megnyilvánuló támogatást nem kaphatnak, csak más jellegű, például újrakezdési segítséget. Ismeretes számukra, hogy létezik egy 500 millió forintos menni. Ekkor egyes területeken szükségintézkedéseket hozhatnak. Többek között a várhatóan magasabb csapadékmennyiség miatt is szükség lehet a termény szárítására. Ahol erre igény mutatkozna, ott lehetőség nyílik bérszárításra is. A cégek kerülni kívánják a meleg levegős szárítást, éppen a magas energiaköltségek miatt. A termelők forgóeszközhiánya a gépek pótalkatrészeinek kereskedelmében is megmutatkozik. A legtöbb helyen csak a legszükségesebb alkatrészekkel rendelkeznek tartalékkal, ezért egy leállás komoly kiesést okozhat. Az alkatrész-forgalmazók felkészültek a várható keresletnövekedésre, és a legtöbb helyen hétvégeken is ügyeletet tartanak a forgalmazók. A betakarítás elősegítésére az ország közútjain várhatóan feloldják a forgalomkorlátozás alól a nehézgépjárműveket és a mezőgazdasági vontatókat. megkezdődött meggyszezon viszonylag elfogadható, kilogrammonkénti 90-100 forintos árral nyitott, amely mára 110 forintra emelkedett. A szakértők szerint további felvásárlásiárdrágulás várható, mert a gyengébb minőségű korai fajták kimerülését követően beérnek a zamatos meggyek, amelynek minőségi különbsége plusz 20- 30 forintos többletbevételt hozhat a termelőknek. állami alap, amelyből meglehetősen kicsi eséllyel, de juthat valamennyi kárrendezésre. Emellett a múlt hét végén kiderült, hogy a központi elkülönített pénzalapból rendelkezésre állhat mintegy 300 millió forint, de ennek felosztásáról még nem döntött a magas plénum. Talán csütörtökön, a kormányülést követően a számokban kifejezett összegről is értesülhetnek. Ennek megvitatása és a gazdák előtt álló feladatok megbeszélése miatt szervez a területi gazdakör az érintett települések önkormányzati, valamint az agrárkamara képviselőivel közösen termelői fórumot június 27-én, pénteken este 17 órai kezdettel a demecseri polgármesteri hivatal tanácstermében. Ki kell kinek? Fekete Tibor (Új Kelet) Európai uniós csatlakozásunk még ugyancsak messze van, de már ettől hangos a hazai sajtó. Ha csak egy százhuszonnyolcadik minisztériumi beosztott akár egy „keresztbegazszálat” isjesz az ügy érdekében, már ez hallatszik a rádióban, tévében, de még a vízcsapból is ez folyik. Az Unió jelenlegi tagországai egyértelműen megmondták, hogy minden szakmai segítséget megadnak a csatlakozásunk előkészítéséhez, de pénzt ne várjunk tőlük. Ezzel párhuzamosan igen szigorú feltételeket is szabtak hazánknak, és nem úgy, mint a mesebeli királyfinak, akinek „csak” három próbát kellett kiállnia; nekünk legalább 333 kikötésnek kell megfelelni. A sorok között is olvasni tudó embereknek azonban nem minden ilyen egyenes és egyértelmű. Gondoljunk csak a nem is titkolt vajhegyekre és a dugig telt fagy asz tot thús-raktárakra, hogy a tejporsivatagokról már ne is beszéljünk.! Számomra nem tiszta, miért kell az EU-nak a mi sertéshúsunk, amikor az övék sokkal kevésbé zsíros, miért kellene a magyar tejtermék, amikor Hollandiában már azért fizetnek a gazdáknak, ha nem termelnek, és hol tudnánk értékesíteni a már itthon is elavult fajtájú jonatánalmánkat? Mi eddig is csak árainkkal tudtuk felvenni a versenyt, a minőség piacára csak nagyon ritkán tudtunk betömi. Miből gondolja a jelenlegi kormány, hogy most egy csapásra megváltozik minden, és aki eddig csak másod- vagy harmadosztályú terméket tudott előállítani, az néhány éven belül sokkal többre lesz képes. Majd eldönti a piac, mely árura lesz vevő! Köszönjük, ezt már ismerjük. A rendszerváltás első éveiben is ezt hangoztatták, azután a gyengébbek elvéreztek, a hátrányos helyzetű régiók még inkább-leszakadtak, és itt maradtak a nyomorban. Ide később ér az autópálya, itt a legmagasabb a munkanélkü- liek aránya, és itt a legnehezebb az élet- vagy újrakezdés. Ha belépünk az Európai Unióba, mi lesz jobb? Egyeseknek biztos jobb lesz, de lehet, nem mi leszünk azok. Nem lesz ez a csatlakozás egy látványos lampionos felvonulás. Az Unió, akár akarjuk, akár nem, már itt van. Gondoljunk csak a mosóporokra vagy a kozmetikai szerekre. A nagy vi- lágkonszemeknek teljesen mindegy, hogy mi be akarunk-e lépni vagy sem, ők jönnek, látnak, és általában győznek. Pedig lehet, hogy nem is kellene felülkerekedniük. Egyik ismerősömhöz amerikai vendégek étkeztek, és csodálkozva feuezték fel a fürdőszoba polcán az agyonreklámozott nyugati mosóport. Ti ezt hasz. .játok? - lepődtek meg. Mi meg csakis a Bioponnal mosunk odahaza, az sokkal jobb. Lehet, hogy uk már tudnak valamit? Számbombák Belpiaci növekedés Gyümölcsszezon Aszály után vízözön
